(Az első rész itt olvasható.)

Az előkészületek

A „Kék Kanál” fedőnevű tervet az Egyesült Államok Déli Parancsnokságán (USSOUTHCOM) vetették papírra, de 1989 végén a 18. légideszant-hadtest tisztjei, akikre a majdani kivitelezés feladata hárult, a gyorsan változó politikai helyzet ismeretében jelentős módosításokat hajtottak végre azon. Tudták, hogy a hadművelet során az FDP reguláris egységei nem jelentenek majd különösebb fenyegetést – annak ellenére, hogy az 1989. októberi puccskísérlet során bizonyították a főparancsnokuk iránti hűségüket. Viszont számolniuk kellett a lehetőséggel, hogy a panamaiak elegendő ideig feltartóztatják majd a támadókat ahhoz, hogy a Noriega által mozgósított FDP zöme bevegye magát a dzsungelbe és ott gerillaháborút kezdjen, melynek következtében az egész ország káoszba és kezelhetetlen banditizmusba süllyed.

A Civil Rádió munkatársai, ígéretükhöz híven, két hét erejéig elérhetővé tették a rádió honlapján "Konstruktív bizalmatlanság" c. műsoruk tegnapi adásának hanganyagát, melynek Rammjaeger83 és SchA voltak a vendégei:  

Első rész

Második rész

A közelmúltban nyilvánosságra került, hogy George W. Bush még 1999-ben négyszemközt elárulta a Houston Chronicle neves újságírójának, Mickey Herskowitz-nak: amennyiben megválasztják elnöknek, le fogja rohanni Irakot. Akkori meggyőződése szerint egy ilyen meglepetésszerű beavatkozás minimális veszteségek mellett is gyors győzelemmel zárulna, és ebből következően az ugyanúgy hozzájárulna az ő előnyös politikai megítéléséhez, mint pl. édesapjáéhoz a Panama elleni invázió 1989-ben. Ami azt illeti, nincs semmi meglepő abban, hogy (többek között) azt a katonai akciót tekintette követendő példának.

Figyelem, kedves olvasók! Szerkesztőségünk  két tagja, Rammjaeger83 és SchA február 1-én hétfőn d.u. 8 és 9 óra között a Civil Rádió FM98 Konstruktív bizalmatlanság nevű politikai ismeretterjesztő műsorának vendégei lesznek, ahol Jemenről és annak aktuális helyzetéről fognak beszélgetni a műsorvezetőkkel. A műsor hanganyaga azután még két hétig meghallgatható lesz a rádió honlapján, és ha minden jól megy, elérhető lesz itt a blogon is .mp3 formátumban. Tune in!

A Tömegpusztító fegyverek proliferációja és a terrorizmus megakadályozása elleni amerikai kongresszusi bizottság a 2009. október 21-ei időszaki jelentését az egy évvel korábban publikált jelentéséből vett idézettel kezdi, amely így foglalja össze a fenyegetés lényegét: „Ha a nemzetközi közösség nem tesz sürgősen határozott lépéseket, nagy valószínűséggel valahol a világon 2013 végéig tömegpusztító fegyvert fognak alkalmazni egy terrorista támadás során.” Az írás célja, hogy bemutassa az elérhető információk és nyilatkozatok alapján az al-Káida miként viszonyul az ilyen fegyverekhez, milyen erőfeszítéséket tett megszerzésükre és a bevetésüknek mekkora esélye lehet a jövőben.

Közel egy hónappal ezelőtt, 2009. december 30-án elhunyt Abdurrahman Wahid, Indonézia negyedik és egyben első demokratikusan választott elnöke (1999-2001). Noha a 69 éves politikus az indonéziai iszlám közösség egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított, a 2001-es bukását követő évtizedben elszigetelődött, nemhogy elismerést nem kapott (sokszor még szűkebb pátriáján, az iszlám szervezeteken belül sem), de sokszor egyértelműen negatív kontextusban szerepeltették a nevét. Halála után viszont érdekes módon hirtelen és azonnal egészen más értékelést kapott teljesítménye.

Civileket bevonni a katonai stratégiai tervezésbe meglehetősen ellentmondásos ötlet, még akkor is, ha COIN-ról van szó – ami a Csang Ting-csen tábornoktól, Mao Ce-tung egykori harcostársától származó és a médiában gyakran elhangzó formula szerint 80 százalékban politikai és csak 20 százalékban katonai tevékenység. Legfőbb potenciális előnye nyilván az, hogy a civil szakértők más szempontból közelítik meg a kérdést, tehát olyan megfontolásokra is felhívják a figyelmet, amelyekre a tisztek esetleg nem is gondoltak.

Az Egyesült Államokban a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága (JCS) bizonyára ebből a megfontolásból indult ki, amikor a PA Consulting Group nemzetközi szaktanácsadó cég munkatársait kérte fel arra, hogy segédkezzenek az új afganisztáni COIN-stratégia kidolgozásában és ismertetésében. Az általuk készített – vélhetően az alacsonyabb rendfokozatú tiszteknek szánt – PowerPoint prezentáció munkavázlatát az NBC News hírcsatorna nemrég nyilvánosságra hozta (megtekinthető itt is). (folyt.=>)

A kérdésre a válasz, hogy mert akkor nem születnének olyan kiváló írások, melyekből ma kettővel ismertetnénk meg a tisztelt olvasót. Az első John Podhoretz filmkritikája az Avatar c. filmről, a másik egy érdekes összefoglalója az izraeli-palesztin konfliktusnak a HM és a Budapesti Corvinus Egyetem koprodukciójában.

Egy vicces rövidhír a közelmúltból: december 12.-én a bangkoki Don Muenang nemzetközi repülőtéren a thaiföldi hatóságok, az Egyesült Államoktól kapott titkosszolgálati információk alapján, lefoglaltak egy újrafeltöltés céljából ott leszállt - a grúz Air West cég által működtetett és Grúziában regisztrált, az Egyesült Arab Emírségekben működő Overseas Cargo FZE, korábban pedig egy kazah légitársaság tulajdonában lévő, az új-zélandi SP Trading Kft. részére lízingelt, majd általuk a Hongkongban bejegyzett Union Top Management Kft. részére bérbeadott - szovjet gyártmányú IL-76T típusú szállítógépet (és annak kazah ill. fehérorosz személyzetét), amely 35 tonna észak-koreai gyártmányú katonai felszerelést - többek között robbanóanyagot, gránátvetőket, föld-levegő rakéták alkatrészeit - szállított Iránba. Vagy Pakisztánba. Vagy Srí Lankára.

És még egyesek azt mondják, hogy a globalizáció nem működik...(folyt=>)

Miután az i-betűs országok elég elcsépeltnek számítanak, a Közel-kelet támájában most ismét Jemenről fogunk mesélni. Nem tudom a kedves olvasó mit tud Jemeről, de azt gondolom sejti, hogy ez az egyébként lenyűgöző ország bizony nem a béke szigete. Egy pár cikkben már megemlékeztünk az ország történelmi hátteréről és aktuális harcairól (lásd itt és itt). Most azonban egy váratlan - na jó, igazából elég várható - esemény kapcsán a sajtó és a közvélemény is felfigyelt Jemenre.