by CN & SchA

Contrary to what amateur fascists think, the really successful military elites encourage discussion, train mid-rank officers to react independently, and discourage yelling, steroid use and macho bullshit in general.
Gary Brecher / War Nerd

Már megint itt egy agyondícsért film, ami állítólag kivételes realitással mutatja be a háború borzalmait és kegyetlen valóságát. Mi sem kellett több a KatPolnak, kultúrmissziós elhivatottságunktól vezérelve küldöttséget menesztettünk A bombák földjén (a.k.a. The Hurt Locker) című film vetítésére, hogy magunk járjunk utána a beszámolók igazságtartalmának.

Egy kis ízelítő:

A sztori

Filmünk 2004-ben, Bagdadban játszódik, egy EOD team (Explosive Ordnance Disposal) vagyis tűzszerészek életébe nyújt bepillantást, erősen hollywoodi szemszögből. A főszereplő, William James őrmester csak a második jelenetben csatlakozik a filmhez. Előjde, egy sajnálatosan sikertelen IED (Improvised Explosive Device, vagyis improvizált robbanóeszköz) hatástalanításban meghal, miután a Eldridge specialista, aki a jelek szerint Sanborn őrmesterrel ketten biztosította a környéket, nem lőtt le egy hentest, aki mobillal robbantotta fel az IED-t.

Főhősünk, James igazi keménylegény, nem ismeri a félelmet, amolyan hollywoodi szuperkatona. Teljesen szükségtelenül vállal kockázatot, robotot nem használ a környék felderítésére és az irányított robbantás helyett jobb szereti személyesen lebontani az IED-ket. Ez kissé zavarja főleg Sanbornt, aki egy jelenetben majdnem kinyírja Jamest, aki egy lőszer/fegyver megsemmisítési akciónál még visszamegy a kesztyűjéért.  De a film kedvéért James továbbélhet. 

A  három fős csapat(ocska) [kérdés a olvasók felé: háborús helyzetben hány tűzszerész jár egy helyszínre az amerikaiaknál?] mindenféle érdekes helyszínre megy Bagdadban.  Leparkolt autóbombát hatástalanítanak, út mellé beásott IED drótokat vág szét a főhős, miközben a többiek (igen, mind a ketten) biztosítják, sőt, James még egy emberbombát is hatástalanít. Csak egy emberre erősített bombát nem tud hatástalanítani a film utolsó jelenetében, mert túl sok lakattal van az önkéntelen merénylőre erősítve.

Egy alkalommal még egy kis brit zsoldoscsapattal is találkoznak, és amikor rájuk támadnak, beállnak kicsit mesterlövészkedni, mert az úgy jót tesz a filmnek.A britek jobbára csak statisztálnak, de a filmben a nagy nevek ebben a jelentben lógnak be, amúgy az érzés kedvéért.

Node, vissza az emberi bombára. Egy iraki kissrác, név szerint Beckham, aki DVD-ket árul az amerikai bázison [teljesen kizárt, hogy ilyen biztonsági rizikót az amerikaiak megkockáztassanak] összehaverkodik Jamesszel. Amikor a trió biztosít egy bombagyárat, találnak egy előkészítés alatt álló emberbombát. Összetevők: egy halott, lenyúzott mellkasú kisgyerek, plusz egy bomba. Főhősünk meg van arról győződve, hogy az alapanyag Beckham volt, és eldönti, hogy utánajár a dolognak. Kényszeríti azt az árust, aki Beckhammel volt, hogy vigye srác szüleihez és kilóg vele a bázisról. Az árus persze elviszi valahova és egyszerűen otthagyja. James kénytelen hazalógni Bagdadon keresztül, gyalog, US Army issued alsóban és bakancsban, bár kapucnis felsővel ...

A film végén James hazamegy a családhoz. Elgondolkodik, mit is akar magával kezdeni, majd a kisgyerekének tartott beszédecske, illetve a feleségéhez intézett monológ után úgy dönt, hogy neki szüksége van erre továbbra is, és visszamegy egy újabb évre Irakba.

A kritika

Voltak apróbb problémák a felszerelés terén. A tűzszerészek nem egy szál Humvee-vel közlekednek, aminek a hátulján a konvojt záró járműveken megszokott, "Ne közeledj 100 méteren belülre, mert lövünk!" felirat van. (Alapvetően egészségtelen egy darab járművel közlekedni potenciálisan ellenséges területen, mert az ilyesmit szokás jó célpontnak minősíteni.)

A film a leírás szerint 2004-ben játszódik. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a katonák a filmen a 2005-ben bevezetett digiterep ACU-ban láthatóak.

A film tartalmazott két kisebb társadalmi/szociológiai fricskát is. Az egyik az volt, amikor a pszichológus ezredes kivonult a csapattal, és annak rendje és módja szerint fel is robbant, miután szerencsétlenkedett a helyiekkel (miközben egymaga biztosított egy utat egy amúgy "lezárt" terület felé). A metaüzenet talán az volt, hogy a gyakorlati tapasztalatot a rang nem helyettesíti, plusz a magas rangú tiszteknek fogalma sincs, hogy mi a helyzet a kerítésen túl. Egy másik érdekes adalék szegény ezredesünkhöz, hogy az első gyalogos hadosztály jelvényét viseli. Nos 2004-ben az első gyalogos hadosztály Tikritben és környékén volt, nem pedig Bagdadban. Ez bocsánatos hiba, mivel a specialisták (ezredesünk pszichológus volt) szoktak áramlani hadszíntéren belül, de célszerűbb lett volna egy olyan egység inszigniáját feltenni rá, ami a kérdéses időben valóban Bagdadban volt.

A másik ilyen szokásos fordulat a hős magányos erkölcsi küldetésének beteljesítése. Ez a gyerekbomba felfedezése utáni kilógásban manifesztálódott, amikor hősünk egy iraki árussal kimegy a városba, hogy megkeresse annak a gyereknek a családját, akiről azt hiszi, hogy meghalt és a bomba belőle készült. Ennek eredménytelensége után pedig hazasétál a bázisára, miután a kicsit gyenge szívűnek tűnő iraki - akit amúgy fegyverrel kényszerített az ingyenfuvarra - nem várja meg [megjegyzés: szerintem két percig nem húzta volna egyedül az utcán a US Army alsóban és bakancsban, még a kapucni ellenére sem].

További érdekes része volt a filmnek a zsoldossá vált - az akcentus alapján - brit ex-különleges erő csapat lesajnálása. Ők a filmben gyakorlatilag a háború halálos áldozatainak szerepében vannak, akik áldozatul esnek az iraki mesterlövész támadásnak és ráadásul a két túlélőjük a jelenet végére teljesen eltűnik - minden magyarázat nélkül. A meglevő rádióösszeköttetés ellenére és egy rendelkezésre álló páncélozott Humvee-val a közelben azonban a feladat megoldását - és most tessék kapaszkodni - a tűzszerészcsapat mesterlövész csapattá válása jelenti. Nem tudom, bár lehet, csak én nem értek hozzá, hogy a tűzszerészeket mióta képezik M107-es használatára - mert 875 méteren azzal a fegyverrel nem árt egy kis előképzettség. [Egy kérdés a hozzáértő közönséghez: ha valakit egy ablakban eltalálnak egy 12,7*99 mm-es lövedékkel, az merre esik? Befelé, vagy kifelé, mint a filmben?]

A film több igencsak irreális megoldást is tartalmaz taktikai téren. A tűzszerészek egymaguk (vagyis hárman) biztosítanak egy - szerencséjükre üres - ellenséges épületet, ami bombagyár is egyben. Egy másik alkalommal hárman akarnak biztosítani három egymással párhuzamos sikátort, miközben három szakasznyi gyalogos biztosítja mögöttük egy merénylet színhelyét. Nos, ezeknél gyorsabb megoldást a hazajutásra (természetesen zsákban) el sem lehet képzelni. Szintén maradandó élményt nyújtott a felkelők bázisának biztosításának egy másik mozzanata: egy pillanatra sem merült fel, hogy a katonai hírszerzés, vagy a tűzszerészeken kívül akárki bemerészkedjen az épületbe, hogy esetleg bizonyítékokat rögzítsen vagy egyéb ilyenkor elvárható tevékenységet végezzen. A komikus pillanatok közé tartozik, amikor egy taxis áttör egy kordont, ami a tűzszerészeket lenne hivatott védeni. Nos, nem vagyok gyakorlott a kérdésben, de sztem tíz-húsz méternél azért nagyobb távolság szokott ilyenkor kívánatos lenni. Az pedig, hogy a beöltözött tűzszerész egymaga megállítja, és "megadásra" kényszeríti a megvadult sofőrt az M9-esével, aki amúgy még pislogni sem pislog talán az egész jelenet alatt, már-már mosolyra serkent.

Szintén érdekes volt, hogy míg a film elején valósághű módon, egy mobiltelefonnal robbantották be az IED-t, amikor a tűzszerész a közelébe ért, addig az ENSZ épület mellé leparkolt, robbanóanyaggal tökig pakolt, üresen álló gépkocsi esetében egy orvlövész volt a "detonátor", aki egy jól irányzott lövéssel felgyújtotta(!) a kocsi csomagtartóját. Ilyen módszert még nem láttunk a liveleakre felpakolt iraki videókon, valószínűleg nem véletlenül. (Pedig ott sem mindig százasak a felkelők az akcióikat elnézve.) Miután az önfejű tűzszerész eloltja a lángokat, majd hosszas szenvedés után hatástalanítja a robbanószerkezeteket, kibányászik egy kütyüt, amiről később megtudjuk, hogy egy dead man's switch. Tök jól hangzik, de minek egy VBIED-hez, ha a kocsiban nem ült az égvilágon senki?

A képen látható jelenet egy iraki sikátorban játszódik. Na most józan paraszti ésszel az ember nem kezd el rángatni egy csomó, tüzérségi lövedékből barkácsolt IED-t, mert lehet, hogy bátor vagy és nem félsz a haláltól, de ha netán-tán ez felrobban, akkor ez nem csak téged, de a környező lakótömböket is letakarítja a föld színéről.

Fordítási bakik:

1. A Specialist és a Corporal nem ugyanaz. Bár a Specialist már magasabb, mint a közlegény (Private), és a fizetési listán a Corporal szintjével megegyezik, mégis alacsonyabb rangnak számít. Ennek ellenére a Specialist tizedesnek lett fordítva.

2. A filmben egyszer elhangzik a hádzsi szó. Namost ez amerikai katonai szleng, ami az irakiakat jelenti. Eredetileg pedig a mekkai zarándoklatot megjárt zarándokokat jelenti. Nos, valami érdekes egyveleget sikerült kihozni ebből, ami éppenséggel a szó egyik jelentésével sem volt egyenértékű.

A "Bombák földjén" egy tipikus hollywoodi háborús(?) film, amiből x-edszerre is megtudhatjuk, hogy a háború pokol, a katonák meg mind mániákusok, vagy lelki roncsok. Továbbá, hogy a katonák nyugodtan semmibe vehetik a szolgálati szabályzatot, a rendfokozatokat (Milyen cool már, amikor Sanborn őrmester pofánvágja a redneck tűzszerészt, aki úgy mellesleg a felettese, nem?) a harcérintkezési szabályokat (RoE) és gyakorlatilag mindent. Lényeg, hogy légy önfejű, légy tökös, légy egy kicsit őrült. Kár, hogy a való életben az ilyen magatartás általában csak a bajtársak kinyíratását szokta eredményezni (ebben a filmben is majdnem az lett belőle a sikátoros jelenetben), de a vásznon jól mutat. A COIN-hoz meg főleg hidegfejű, tapasztalt, kultúrált emberekre van szükség, akik képesek katonák, rendőrök, propagandisták és hírszerzők lenni, ha a helyzet úgy kívánja. Cowboyok és széplelkek (ezalatt a pszichomókus ezredesre gondolok) csak rontani fognak a helyzeten.

A film alatt két alkalommal volt hangos véleménynyilvánítás a közönség részéről. Az egyik alkalommal a trailerben is látható poén volt az ok, a másikat pedig egy sánta macska látványa váltotta ki. Talán ez is elmond valamit a filmről.

Röviden összefoglalva: egy nézést meg lehet kockáztatni, de semmiképpen sem érdemes túlzottan komolyan venni a látottakat. Annyi azonban biztos, hogy a tűzszerészek valóban létfontosságú tevékenységet végeznek napjainkban az improvizált robbanóeszközök (IED) hatástalanításával. Csak nem így.

Update

Ezt a CNN-en láttam a filmmel kapcsolatban, gondoltam érdeklődésre tarthat számot:

Ahogyan egy olvasó is írta, egy volt tűzszerész pert indított a film készítő ellen, mondván, hogy a sztorit az ő bevetései ihlették. A tűzszerész szerint az egyik forgatókönyvíró még újságíróként az ő egységénél vendégeskedett és ekkor merített ihletet a mindennapjaiból. Lásd részletesebben itt és itt.