"... nem az első világháború nagy elvesztésének az általános nagy indokait kerestem, hanem csupán ama lazaságokra, fegyelmezetlenségeket is előidéző esetekre kívántam rámutatni, amelyeknek elhárítása sokban és elsősorban a csapattiszten múlik, és amely feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy egy vesztett világháború esetén is, a harcegységeken belül azért a fegyelem továbbra is fennmaradhat."

A rohamlöveg és a vele felfegyverzett csapatnem, a rohamtüzérség a hadtörténelem aránylag rövid életű szereplői közé tartoztak. Az első világháborúban tapasztalt, nagy vérveszteséget okozó hiányosságok hatására álmodták meg arra a szűk feladatkörre, hogy a gyalogsággal együtt haladva, őket támogatva nagy erejű közvetlen tűzzel iktasson ki ellenséges lövegeket, géppuskafészkeket, bunkereket és általában olyan célpontokat, melyekre hagyományos tüzérséggel vagy légierővel - a korabeli fegyverzet műszaki paraméterei mellett - nem lehetett megfelelő időzítéssel és pontossággal csapást mérni a saját egységek veszélyeztetése nélkül. Rohamlövegeket a Wehrmacht vetett harcba először, az 1940-es nyugati hadjárat során, de az ilyen harcjárművek már az 1950-es évekre mindenütt eltűntek a hadrendből, párhuzamosan a gyalogsági fegyvernem gépesítésével, tűzerejének növelésével. A téma hazai vonatkozását az jelentette, hogy éppenséggel a magyar hadsereg volt a német példa fő követője ezen a téren; a rohamtüzérek szerepét a szovjeteknél részben, a többi fennmaradó haderőnél pedig teljesen a harckocsizó alakulatok töltötték be.

A tervezetthez képest megkésve ugyan, de az előző adásban ígértekhez hűen folytattuk a beszélgetést a Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek közötti politikai vetélkedésről. Mai témánk a végjáték, azaz a kínai polgárháború (1946-49), továbbá annak előzményei és öröksége. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetőek itt. Jó szórakozást!

Listen to "35. adás" on Spreaker.

Podcastunk előző adásában a messzire visszanyúló koreai történelem tanulságaira koncentráltunk, a koreai háborúra viszont nem. Mielőtt rátérnénk erre a témára is, nem lehet elhanyagolni az események döntő fontosságú kínai előzményeit. A mai adásban ezért Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek tevékenységével, a japán invázió következményeivel és a kínai polgárháborúhoz vezető egyéb katonai fejleményekkel foglalkoztunk. Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig elérhetőek itt.

Podcastunkban ma egy jogilag le soha nem zárt háború örökségével, a koreai válsággal foglalkozunk, de igyekszünk kerülni a sablonokat és lózungokat, melyekhez a média fősodrában többnyire folyamodni szokás ebben a témában. Megpróbáljuk inkább tájékozódási pontnak használni a konfliktusban érintett nemzetek múltját, történelmi hagyományait, és ezekből következtetni a lehetséges fejleményekre. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetőek itt, a Koreával foglalkozó cikkeink pedig itt.

"Yeah, they stormed Normandy in the hopes that one day we could inject tranny children with hormone blockers."

"WW2 is the last socially acceptable outlet for American and Western pride."

(kommentek a My Posting Career fórumról)

Az előző adásban tett ígéretünkhöz híven a mai folytatásban is az amerikai társadalom kollektív történelmi emlékezete, pontosabban annak változása a téma. Ma azt a kérdést jártuk körül, milyen helyet kap ebben az emlékezetben a II. világháború, és hogyan befolyásolja ezt a politikai közbeszéd alakulása. Az adás letölhető innen. Jó szórakozást!

Megihletett minket az Egyesült Államokban zajló szoboreltávolító kultúrharc, ezért ennek apropóján podcastunk mai adásában az "Elveszett Ügy" (Lost Cause) szemlélete a téma, amely az amerikai Délen honosodott meg a Konföderációval és annak háborús erőfeszítéseivel kapcsolatban. Arra is kitérünk, miben hasonlít ez a II. világháborúval foglalkozó német memoárirodalomra. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetők itt. Jó szórakozást!

Ami késik, nem múlik. Majdnem egy év után ugyan, de podcastunkban folytatjuk a beszélgetést Sayfo Omarral, a Magyar Demokrata külpolitikai újságírójával. Mai témáink az iszlamista világnézet és a közel-keleti válságjelenségek közötti összefüggések, és az ezekre adott politikai reakciók Nyugat-Európában. Az ihletet egykori interjúalanyunk, John Derbyshire szolgáltatta. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetők itt. Jó szórakozást!

Podcastunk mai adásában ismét Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ munkatársa szerepel, ezúttal a törökországi alkotmánymódosító népszavazás témájában. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetők itt, a török biztonságpolitikával foglalkozó adások pedig itt. Jó szórakozást!

Lengyelországgal eddig egyáltalán nem foglalkoztunk a podcastban, ezért épp ideje erre is sort keríteni. A mai adásban a világnézeti ellentmondásokról lesz szó, melyekbe gyanúnk szerint könnyen beleütközik az EU és a NATO töretlen egységesítésének nevében a nyugat-európai média- és politikai elit által vívott kultúrharc. Ennek kapcsán arról is beszélünk, hogy északi barátaink immár mennyire felemás és feszültségekkel terhes szerepet töltenek be az euroatlanti integrációban. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetők itt. Jó szórakozást!

Úgy döntöttünk, podcastunk új adásában nem valamelyik aktuális, felkapott biztonságpolitikai kérdéssel foglalkozunk, hanem inkább számunkra ismeretlenebb vizekre evezünk. Témánk a háborús fantasy irodalom, mégpedig annak apropóján, hogy a műfaj egyik legutóbbi megnyilvánulása, Sir Richard Shirreff 2017 - Háború Oroszországgal c. regénye a magyar sajtóban is figyelmet kapott. A beszélgetés során megpróbáltuk felvázolni, hogyan nézne ki egy hasonló történet orosz vagy kínai szemszögből.