Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCV. - Rekt konstrukcióPodcastunkban többször foglalkoztunk már az amerikai polgárháború kérdéskörével, annak kulturális hatásaival és ábrázolásaival, a legismertebb filmektől kezdve (pl. a Gettysburg) egészen az idehaza...
  • KatPol Kávéház LXXXVIII. - Milyen Ferrix?Két évvel ezelőtti áttekintésünket követően podcastunkban újra visszatérünk a Star Wars: Csillagok Háborúja világába, hogy áttekintsük, mi történt az elmúlt időszakban abban a bizonyos messzi-messzi...
  • KatPol Kávéház LXXXVII. - A marsall görbe tükreA KatPol Kávéház előző adásában már foglalkoztunk Ion Antonescu román marsall életével, illetve annak utólagos megítélésével, amelyben a mai napig nincs egyetértés. Ennek részeként említettük a ’90-es...
  • KatPol Kávéház LXXVI. - A Kőfal leomlikAz 1861-1865 közötti amerikai polgárháború az Egyesült Államok történetének egyik legfontosabb eseménye volt. Polgárháborúk akkor szoktak kitörni, amikor egy állam politikai csoportjai alapvető...
  • KatPol Kávéház LXV. - ImposztorokAz 1921-es év a Horthy-rendszer megszilárdulását hozta magával (ezzel foglalkozik Veszprémy László Bernát új könyve is). Ez a Bethlen István nevével fémjelzett konszolidációs időszak első napjaiban...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

COIN repülőgépek IV. - A halál brazil madara

2013.10.31. 08:09 KatPol Blog

proletair & SchA

Egy legenda születése

A katonai pilóták kiképzése drága dolog. A második világháború után a katonai repülőgépek fejlődése elképesztő méretű volt, és a leendő pilótákra egyre nagyobb feladat hárult. Az egyre modernebb, egyre gyorsabb és legfőképpen egyre drágább repülőgépek jól képzett pilótákat igényeltek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a modern harci repülőgépek mellett modern kiképzőgépekre is szükség lesz. A világ a hidegháború éveit élte, a katonai fejlesztésekre rengeteget költöttek. Előtérbe kerültek a sugárhajtású harcigépek, és emiatt a sugárhajtás megjelent a kiképzőgépeken is. Ez a töretlen fejlődés nagyjából a '70-es évekbeli olajár-robbanásig tartott. A nagyobb repülőgépgyárak ekkor kezdtek foglalkozni a gazdaságosabb és olcsóbb kiképzőgépek fejlesztésével. Ez történt Brazíliában is, és ezek az igények segítették világra az egyik legsikeresebb brazil repülőgépet, az Embraer EMB-312 Tucano-t. De ne szaladjunk annyira előre, és pillantsunk bele egy kicsit a múltba, hogyan is kezdődött mindez.

1954-ben Rio de Janeiro-ban egy José de Carlos de Barros Neiva nevű ember megalapította az Indústria Aeronaútica Neiva nevű céget. Ez a vállalat eleinte vitorlázó repülőket gyártott, később légcsavaros repülőgépeket is. A mi történetünk szempontjából most csak egy gépük a fontos, és ez nem más, mint a T-25 Universal katonai kiképző-gyakorló gép, amivel az elavult T-6 Texan gyakorlógépet kívánták leváltani. A brazil kormányzat egyre inkább arra törekedett, hogy függetlenítse magát a külföldi beszerzésektől. Ebbe az igénybe illeszkedett bele a hazai tervezésű Universal, ami 1966-ban repült először, és amit egy Lycoming gyártású 6 hengeres léghűtéses boxermotor hajtott, a növendék valamint a kiképző egymás mellett foglalt helyet benne. Azok, akik ezen a gépen tanultak, továbblépve az amerikai gyártású két sugárhajtóműves Cessna T-37 Dragonfly kiképző, könnyű csapásmérő gépet könnyebben megszokták, lévén ebben is egymás mellett ült az oktató és a növendék. Az Universal-t a magyar származású Kovács József mérnök tervezte. 1970-ben aztán beütött az olajár-robbanás, és a bevált T-37 fenntartása és üzemeltetése egyre több pénzbe került. A brazil katonai vezetés olcsóbb megoldást keresett. A koncepció szerint az új géptípusnak ötvöznie kellett a kiváló Universal és a Dragonfly tulajdonságait, tehát alapfokú és haladó kiképzőgépként, valamint könnyű csapásmérő feladatkörben is hoznia kellett az elvárásokat. Először az Universal-t próbálták modernizálni, ez lett a T-25B Universal II, de ez megmaradt a prototípus szintjén.

T-27 Tucano.jpg

A kiképzésre tervezett Tucanot számos külső jegy megkülönbözteti a későbbi, elsősorban COIN feladatokra szánt Super Tucanotól, például a zömökebb farokrész, a három tollú légcsavar vagy a kevésbé kitüremkedő, így hátra és oldalra szűkebb látóteret biztosító pilótafülke.

A Neiva közben az Embraer nevű brazil repülőgépgyártó tulajdonába került, és Kovács Józsefnek ismét sikerült megcsillogtatnia zseniális tudását. Az általa tervezett teljesen új konstrukció lett aztán az EMB-312 Tucano. 1978-ban fogtak hozzá a két prototípus elkészítéséhez. Két sárkányszerkezetet terheléses vizsgálatokhoz használtak. 1980. augusztus 26-án szállt fel az első prototípus. A berepülés során néhány módosításra volt szükség, de a gép hozta az elvárt szintet. A második prototípus viszont berepülés közben megsemmisült, mikor egy nagy sebességű manővernél a túlterhelés miatt a gép szétszakadt a levegőben. A két pilóta biztonságosan katapultált. A harmadik prototípus YT-27 néven épült meg, és 1982-ben mutatkozott be Farnborough patinás nemzetközi repülőnapján Nagy-Britanniában. A T-27 jelű változatot kiképzési célokra, az AT-27 jelűt könnyű csapásmérő, és COIN feladatokra szánták.

A Tucano kialakítása eltért a T-25 Universal-tól. A pilóták két Martin-Baker MK8L katapultülésben foglaltak helyet, egymás mögött úgy, hogy a hátsó ülést magasabbra helyezték, hogy az oktatónak is szabad kilátása legyen előre. Ezzel a Tucano lett a világ első katapultüléssel ellátott légcsavaros oktatógépe. A hatalmas, egy darabból formázott kabintető egyedülálló kilátást biztosított. A kabin berendezése és műszerezettsége korszerű volt, és teljes mértékben igazodott ahhoz az elváráshoz, hogy minél inkább hasonlítson egy komolyabb, sugárhajtású harci géphez. A Pratt & Whitney Canada PT-6A légcsavaros gázturbina teljesítményével a gép 460 km/h-s sebességgel repülhetett. Az üres súly 1,8 tonna lett, teljes feltöltéssel és terheléssel a felszállósúlya 3200 kg volt. A szárnyak alatt két-két megerősített ponton hordozhatott különböző fegyvereket: géppuskakonténereket, bombákat, nem irányított, földi célok elleni rakétákat. 700 literes üzemanyagkészletével 1900 km-es hatótávolságra volt képes, ezt külső üzemanyagtartályokkal meg lehetett növelni.

A Tucano kiválóan sikerült konstrukció volt, remek repülőtulajdonságokkal, kedvező karbantartási feltételekkel és gazdaságos üzemeltetést tett lehetővé. Nem véletlen, hogy a brit Királyi Légierő is szemet vetett a típusra. A britek a Jet Provost sugárhajtású kiképzőgépet szerették volna leváltani a Tucano-val. 1985-től a Short Brothers repülőgépgyár kezdte meg a Tucano (innentől angolosan Toucan) licenszgyártását. A britek az alaptípushoz képest eszközöltek néhány nagyobb módosítást. A kabintető merevítést kapott, hogy jobban ellenálljon a madárral való ütközéskor, a kabin túlnyomásos lett, a hajtóművét erősebb Honeywell/Garret TP331 jelű gázturbinára cserélték, ami egy négyágú légcsavart forgatott, ezzel a maximális sebessége 507 km/h-ra nőtt. A kabin műszerezettségének kialakításánál fontos szempont volt, hogy minél inkább hasonlítson a Hawk sugárhajtású haladó-kiképzőgépére. A brit Toucan-ból 130 darab készült, és jutott exportra is: az Mk.51 jelű változatból Kenya kapott 12 darabot, az Mk.52-ből pedig Kuvait 16-ot.

Super Tucano cockpit.jpgA Super Tucano pilótafülkéje. Érdemes megfigyelni az analóg kijelzők helyett használt nagyméretű LCD-paneleket.

A sikereken felbuzdulva az Embraer megtervezte a Tucano modernizált változatát, amit már kifejezetten csapásmérésre, COIN feladatokra, felderítésre lehetett használni. Az így módosított típus az EMB-314 Super Tucano nevet kapta. Az új típus erősebb hajtóművet, a Short Toucan-nál is jobban megerősített kabintetőt, kevlár páncélzatot kapott. A törzs 1,3 méterrel hosszabb lett, a toldásokat a kabin előtt és mögött oldották meg, így a súlypont nagyjából változatlan maradt. A kabinfelszereltség is változott: HOTAS rendszert, nulla-nullás katapultüléseket, és NVG kompatibilis, képernyős műszerfalat kapott. A gép szerkezetét több helyen megerősítették, a szárnyak alatti négy fegyverfelfüggesztő pont mellé a törzs alatt egy újabbat is kialakítottak, így nőtt a hordozható fegyverek mennyisége. Jelentős változás az elődökhöz képest, hogy a szárnyakba egy-egy FN Herstal M3P jelű 12,7 mm-es géppuskát építettek 200 db lőszerrel csövenként. A hordozható fegyverek mennyisége is nőtt, de az arzenálban már megjelentek az irányított légiharc rakéták, és a precíziós csapásmérésre tervezett irányított bombák is. A Super Tucano lényegében egy korszerű, könnyű harci repülőgép lett, és az eladási mutatói, valamint az üzemeltető országok nagy száma jelzi, hogy az Embraer-nek ár/érték arányban egy időtálló konstrukciót sikerült alkotnia. A Tucano és Short Tucano 16 országban van vagy volt rendszeresítve, a Super Tucano 11 országban van vagy lesz, illetve vett belőle egy fegyvertelen példányt az Academi PMC (korábban Blackwater).

A harctéren

Mind a harci feladatokra szánt Tucano (AT-27), mind a Super Tucano (AT-29) könnyű csapásmérő, COIN-gép, ezért a laikus érdeklődők által "rendes háborúnak" tartott konfliktusban még soha nem vettek részt (az 1995-ös Cenepa-háború egy akcióját leszámítva). Drogcsempészek elleni harcban, gerillaháborúkban és mindenféle piszkos belpolitikai konfliktusokban viszont derekasan helytálltak tucatnyi országban. Kezdetnek álljon itt a Dominikai Köztársaság példája. Az ország légiereje soha sem volt igazán eleresztve modern repülőgépekkel, a második világháborús P-51 Mustangjaikat például csak 1984-ben vonták ki a szolgálatból. A gazdasági nehézségek és a növekvő olajárak miatt az országnak 2001-re lényegében nem maradt harci feladatokat ellátni képes, merevszárnyú repülőgépe.

A-29 Super Tucano Dominica.JPG

Dominikai AT-29 kötelék

Ki támadná meg Dominikát, merül fel a kérdés - nos senki, csak éppen a dél-amerikai drogcsempész hálózatok kiváló kiindulóbázisra találtak az országban, és repülőgépen szállították a  kokaint a kontinensről, amit kis ejtőernyős csomagokban dobtak le az alant dolgozó munkatársaiknak. 2007-ben legalább 200 ilyen légiszállítást jegyeztek fel, mire a dominikai vezetésnek elege lett, és brazil kölcsönből, 93,7 millió dollárért vett 8 Super Tucanot, ennek következtében az addig transzferországnak számító Dominika légteréből eltűntek a kábítószerszállító gépek. A 2008-as 73 tonna kokain/év átmenőforgalom 13 tonnára esett vissza 2010-re. A Super Tucano ideális volt a célra: jóval olcsóbban üzemeltethető, mint egy modern sugárhajtású vadászgép, sokkal igénytelenebb a kifutópályákat illetően, de a drogfutár repülőgépekkel szemben óriási sebesség- és manőverezési fölényben van, valamint a két beépített géppuskával költségkímélően végezni tud velük. Ha pedig netán valami komolyabbal kerülnének szembe, arra ott vannak a Piranha és Sidewinder levegő-levegő rakéták. A maréknyi AT-29 annyira felfuttatta Dominika katonai képességeit, hogy ma már a szomszédos Haitinak (amerre 2010-11 óta kerülnek a drogfutárok) nyújt védőernyőt.

A drogellenes háborúban szép sikerrel használta minden ország mindkét típust - az ACIG.org alapján 2003-ig 10 megerősített lelövést tartanak számon a perui és hondurasi légierőnél (ezek mind AT-27 légigyőzelmek), de ez az adatbázis hiányos, és 2004 óta nem frissül. Ez a kolumbiai lelövés például nincs benne:

Még mielőtt valaki megjegyzi, ez nem az az eset, amikor 2001-ben lelőttek egy Cessnát, amin egy amerikai hittérítő repült a családjával együtt, mert tévesen drogfutárnak nézték őket. Az a perui légierő volt, és A-37 Dragonfly típusú gépek hajtották végre az akciót.

 

Brazília - mely a Tucanok hazájaként a  legnagyobb flottát tartja fent belőlük, 118 T-27 kiképző és 50 AT-27 csapásmérő Tucanot, valamint 99 AT-29 Super Tucanot üzemeltet - éles bevetésen ezidáig csupán drogkereskedők ellen használta őket. Két szomszédjánál, Venezuelában és Kolumbiában jóval érdekesebb harcokban vettek részt, és az utóbbinál csillogtatták meg igazán a képességeiket abban, amire tervezték őket - a COIN bevetésekben. Venezuelában még az 1992. november 27-i, sikertelen puccskísérletből vette ki a szerepét két AT-27, amikor a Grupo Aéreo de Entrenamiento No.14 OV-10 Broncokból és T-2D Buckeye-okból alkotott ad hoc kötelékével együtt irányítatlan rakétákkal és bombákkal támadták a caracasi elnöki palotát és minisztériumokat, valamint a hadsereg és a rendőrség állásait. A típus ekkor szenvedte el az első - és valószínűleg egyetlen - légiharc-veszteségét. Az elnökhöz hű erők között harcoló (egyébként a puccs során akciófilmekbe illő jelenteket átélt) Helimenas Labarca százados Caracas fölött befogta, és F-16-osának gépágyújával könnyűszerrel lelőtte a puccsisták egyik Tucanoját. Ez jól rávilágít arra, hogy miként nem szabad használni ezeket a gépeket - olyan harci környezetben, ahol az ellenség képes sugárhajtású vadászokat bevetni, illetve nem biztosított saját vadászok által a légifölény, a COIN-gépek legkiválóbb típusai is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Noch dazu, ekkor viszont nem is lehet felkelésről beszélni.

Kolumbiában a megfelelő célra, a FARC és egyéb, drogkereskedelemben is érdekelt gerillaszervezetek elleni harcban vetik be előszeretettel a brazil madarakat, átütő sikerrel. Az ország még 2005-ben rendelt 235 millió dollárért 25 db AT-29 Super Tucanot, melyekből az utolsó példányt 2008-ban szállította le az Embraer. Azóta intenzíven használják az FARC bombázására - 2008. március 1-én két Super Tucano hajtotta végre a hatalmas diplomácia botrányt felverő akciót, melynek során Kolumbia egy Ecuador területén található FARC-bázist támadott meg, hogy végezzen Raul Reyes-szel, az FARC akkori második legmagasabb rangú parancsnokával (Operation Fenix). 2008 februárjában a kolumbiai hírszerzés műholdas telefonjának jelei alapján értesült Reyes tartózkodási helyéről, és egy különleges alakulatot dobtak le a határ ecuadori oldalán, hogy találja meg Reyes táborát. Miután ez sikerült és Uribe kolumbiai elnök is engedélyét adta a támadásra, két AT-29 fürtösbombákkal hajnali fél kettőkor leradírozta a tábort, megölve Reyest és még 20 gerillát. Az akciót követően Ecuador mozgósította csapatait, a Hugo Chavez pedig azzal fenyegetőzött, hogy ha ezt vele is eljátsszák, "átküld pár Szuhojt".

A Super Tucanok kivették a részüket egy másik FARC-parancsnok, Mono Jojoy likvidálásából a "Szodoma Hadművelet" során, majd 2011-ben az FARC vezetője, Alfonso Cano is a Tucanok légitámadásában (vagy az azt követő kommandós rajtaütésben) lelte halálát. 2008 óta mindössze egyetlen AT-29 veszett oda, és valószínűleg azt sem az FARC szedte le, hanem egyéb körülmények miatt (műszaki hiba vagy időjárás) zuhant le.

Érdemes összevetni a kolumbiai légierő (FAC) COIN tevékenységét az Egyesült Államok Afganisztánban és Pakisztánban alkalmazott, drónokról indított támadásaival. A drónok mellett szól, hogy a saját veszteség kizárt, illetve hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva kevesebb diplomáciai zűrt okoz, mint ha pilóták vezette gépek bombázgatnának idegen országokban. A Super Tucano javára kell írni a nagyobb és változatosabb fegyverzetet - majd a jövő UCAV-in is lesz persze ugyanennyi cucc, de most még egy Reaperen nincs - továbbá, hogy mivel emberi személyzettel repül, rugalmasabban tud reagálni változó harci körülményekre.  Ami meglepő, az az ár: ha pusztán a gépek költségeit vesszük, egy MQ-9 Reaperbizony 2-3 millió dollárral többe fáj, mint egy AT-29. Tömören összefoglalva a mai UCAV-k egy hi-tech megoldást jelentenek low-tech problémákra - van egy ember a dzsungel mélyén/barlangban/kunyhóban, akit meg kell ölni. Ez a megközelítés az anyagilag nem túl fényesen álló, harmadik világbeli országok számára nem életképes, mert szerteágazóbb feladatkörre alkalmas gépekre van szükségük, jóval szerényebb technikai háttér mellett (vagyis 4+ generációs, vagy modernebb vadászok beszerzése pláne nem jöhet szóba). Számukra a hi-tech és a low-tech az a fajta ötvözete, amit a Tucanok képviselnek, mindig ideálisabb megoldás lesz.

 

 

Harc a bükkfalobbival

 

2010 áprilisában az Egyesült Államok Légiereje egy felhívást tett közzé, melyben könnyű, légitámogatásra alkalmas repülőgépek beszerzését irányozza elő partnernemzetek számára. A konkrét partnernemzet Afganisztán, a LAS tender (light aircraft support) pedig 20 repülőgép megvásárlását takarja. A tétel ennél azonban sokkal nagyobb volt - az USA saját részre is be akart szerezni, az eredeti tervek szerint 100 db könnyű támadó/fegyveres felderítő (LAAR) repülőgépet, habár ezt a beruházást először drasztikusan lecsökkentették, majd határozatlan időre elnapolták ("mothballed", ahogy az amerikai szleng mondja). A cél az lett volna, hogy az USA COIN-tevékenységéhez szükséges légitámogatást költséghatékonyabban, rugalmasabban és ne a modern vadászgépeinek kapacitásának és fizikai állapotának kárára végezzék.

 

Egy repóra költsége egy AT-29 Super Tucano esetében cc. 500 $. Ehhez képest a USAF egyéb, CAS-t nyújtó gépeinek repóraköltsége: a F-16 cc. 15-20.000 $, A-10 17.716 $, egy RQ-9 Reapernél 3.624 $, a jövő többfunkciós csodafegyvereként sztárolt F-35-nél pedig akár 24.000 $ is lehet. Fontos megjegyezni, hogy mivel a repóraköltségek a bevetés jellegétől függően erősen, több ezer dollárral variálódhatnak, a számokat inkább csak nagyságrendileg érdemes összevetni. További adatok az alábbi táblázatban, forrás.

 

Habár jelenleg úgy fest, hogy a LAAR elképzelésből - ironikusan elsősorban költségvetési okokból - soha nem lesz semmi, a LAS testvérprogram tovább élt, két fő pályázóval: a Hawker Beechcrafttal, ami az AT-6B típussal szált versenybe (ez a típus lényegében egy továbbfejlesztett Pilatus PC-9), és az Embraerrel, ami a Sierra Nevada Corporation-nel együtt az AT-29 Super Tucanot küldte harcba.

 

Az afganisztáni tender főbb követelményei a potenciális LAS repülőgéppel kapcsolatban:

  • kiképzésre, felderítésre, könnyű támadó bevetésre egyaránt alkalmas
  • turboprop meghajtású
  • nyomás alatt lévő kabin, katapultülések
  • képes nem kiépített repterekről (kavics/föld/gyep) üzemelni (Afganisztánban csak 23 betonozott reptér van és a kifutópályák többsége rövidebb 1000 méternél)

A Beechcraft vérre menő lobbizást végzett, hogy megkaparintsa a szerződést, de kudarcot vallott. Azonban az erőfeszítései arra elegendőnek bizonyultak, hogy évekkel elodázza a LAS program megvalósulását, így mára ez is elég megnyirbált állapotba került. 2011 novemberében a USAF a cég szerint indoklás nélkül ejtette a Beechcraft pályázatát, ezért panaszt tett az amerikai Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (GAO), de panaszát elutasították. A Beechcraft nem adta fel, és az illetékes szövetségi bíróságnál (Court of Federal Claims) tett panaszt 2011 december végén. Ugyanebben a hónapban, december 30-án a légierő megkötötte a szerződést a 20 Super Tucanora 354 millió dollárért, de a jogi hercehurcától való félelmében a USAF egy hónappal később felfüggeszti, majd további egy hónapra rá törli a megrendelést, és újranyitja a versenyt. A Sierra Nevada is perel (ezt később elveszíti), a Beechcraft pedig, miközben lépten-nyomon sározza az Embraert és dicsőíti - nem ritkán az AT-6B képességei helyett az amerikaiak hazafias érzelmeire rájátszva - a saját repülőgépét, 2012 októberében csődeljárás alá kerül.

 

IRGC Tucano.jpg

A Beechcraft érdekét szolgáló cikkekben megemlítették például, hogy a "gonosz" Iránnak is vannak Tucanoi, és milyen dolog az, hogy a jó és a rossz oldal erői ugyanazt a gépet repülik. Irán még 1989-ben 25 db EMB-312 Tucanot vásárolt Brazíliától, ezekből Cordesman szerint kb. 10, maximum 13 darab lehet még üzemképes, melyek az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) kötelékében szolgálnak. A Beechcraft-Embraer párharc közben megjelent, Embraert mocskoló cikkekkel szemben a megmaradt példányokat valószínűleg csak kiképzésre használják, és nem pedig Irán "első számú CAS gépeiként". A Northrop Grumman sajnos nem adott ki közleményt a jó kis párhuzamra a saját gyártású F-14 Tomcat kapcsán...

 

2013 egy felemás év a Beechcraftnak - kikerül a csődeljárás alól, de a LAS megrendelést megint az Embraer & Sierra Nevada konzorcium nyeri 2013. február 27-én. A Beechcraft reakciója kiszámítható volt: tiltakozik, sír a sajtóban, valamint a GAO-hoz és a szövetségi bírósághoz fordul. Pechjükre mindkét testület arra az álláspontra jut, hogy a légierő szabályosan, és a szakmai/technikai szempontokat figyelembe véve választotta ki a Super Tucanot. Az Embraer ünneplésébe belerondít, hogy 2013 júliusában az Afganisztáni Újjáépítésért Felelős Különleges Főfelügyelőség (SIGAR) kiad egy jelentést az afgán légierő jövőjéről, ami lesújtó képet fest a korrupt, működésképtelen afgán erőkről, a műszaki háttér és szakértelem hiányáról és javasolja egy másik beszerzés (30 db Mi-17 és 18 db Pilatus PC-12) felfüggesztését. Ennek hatására a Kongresszus megvonta a forrásokat egy potenciális második Tucano-beszerzési körtől, ami újabb 20 gépre szólt volna.

AT-6B/C - Ezt a típust lényegében a LAS programmal párhuzamosan fejlesztették ki -  érzésem szerint - időnként a Super Tucano koncepciójából merített ötletek révén. A prototípusa csak 2009 szeptemberében repült először. Ennek megfelelően az AT-6B kipróbálatlan és kiforratlan platform - a GAO jelentése alapján a Beechcraftnak még számos módosítást kellett volna eszközölnie, hogy tartani tudja a vállalt paramétereket, ezzel együtt a költségeik is megemelkedtek volna. Az AT-6B egy kiképzőgép átépítve könnyű csapásmérő/COIN feladatokra, de mivel nem alakították át megfelelő mértékben, számos fontos jellemzőjében (pl. futóművek) még inkább kiképzőgép, ami a jól felszerelt amerikai repterekre és nem a 3. világbeli országokba való, főleg nem harci körülmények közé. A gyártó fő érve a típus mellett, hogy amerikai vas kell az amerikaik alá, valamint hogy ha ők nyernek, 1400 munkahelyet teremtenének az USA-ban.

Érdekes lenne egy forumfight valamelyik haditechnikai oldalon ebből a szempontból. Az F-22 teremtett több munkahelyet vagy a PAK-FA? Az AK-család vagy az M-16/M-4/etc. család? És melyik a hazafiasabb?

AT-29 Super Tucano - Ez a típus kipróbált gép komoly üzemeltetési és harci tapasztalatokkal (100.000+ óra), leellenőrizhető, a valóságban is ténylegesen nyújtott paraméterekkel. Könnyű csapásmérő / COIN gépnek tervezték, a kiképzőgép-szerepkör csak másodlagos, ennek megfelelően a kialakításában (futóművek, kevlar páncélozás, katapultülések, kilátás a pilótafülkéből) fontos szerepet játszott, hogy harci körülmények között is megállja helyét. És a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervezőik jó munkát végeztek.

Hogy az afgán légierőnél, mely 2014-ben fogja megkapni az első példányokat, mit fognak produkálni, bonyolult kérdés. A legjobb hardver is hulladékvasként végzi a hozzá nem értő kezek között, és az afgán légierőből (ugyanez vonatkozik az afgán hadseregre, meg úgy az egész Karzai-féle afgán államigazgatásra) nem biztos, hogy ütőképes haderőnem válik kevesebb, mint egy év alatt. A Super Tucano viszont jelenleg is 11 országban van, vagy lesz a közeljövőben rendszeresítve, ami bőséges lehetőséget kínál az eddig sem szerény COIN-dicsőséglista bővítésére.

Bónusz: Használati utasítás a Tucanohoz (portugálul)

37 komment · 1 trackback


| More

Címkék: usa afganisztán kolumbia brazília britek gerillaháborúk

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr485597345

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: COIN repülőgépek III. - a repülő erőd 2013.10.31. 08:12:17

Sorozatunk előző részében már szót ejtettünk a COIN-gépek dél-amerikai alkalmazásáról, hosszú szünet után a szálat ismét felvéve a mai és a következő részben pedig mélyebbre ássuk magunkat a földrész múltjában az onnan származó ilyesfajta típusok bemut...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kullancs1983 2013.10.31. 11:16:09

Végre!! :D
Ja, és cikket a Cenepa-háborúról is!
A Beechcraft érvelése meg tényleg vicces, Irán harci gépei ugyanis az F-4, F-5, és az említett F-14, az USA jobban tenné ha átállna Typhoon-ra vagy Rafale-ra, nehogy azoktól vegyen gépet akiktől az irániak..:P

tucano 2013.10.31. 11:31:56

Öröm ilyet olvasni reggelről :)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.10.31. 12:36:26

@Kullancs1983: Emlékezhetne a kartárs, hogy már volt róla poszt.

stoppos76 2013.10.31. 14:57:40

@Rammjaeger83: Arra a borzalmas peruista förmedvényre gondolsz, amit cikk címen adtatok elő itt pár éve? :D Napokig sokkban voltam tőle. :)

SchA · http://katpol.blog.hu 2013.10.31. 15:12:42

@stoppos76:

Vigyázz mit írsz, nem toleráljuk a blogon az antiperuista gyűlöletkeltést. :)

tudi 2013.10.31. 16:40:50

A Beechcraft amit tanúsított az inkább hasonlít egy óvodásra, mint komoly cégre. A poszt tetszett, ami még felmerült bennem, hogy azért kíváncsi lennék a RQ-9 Reaperrel végrehajtott "sebészi pontosságú" csapásoknak hány civil áldozata is van/volt, mert, ha ugyanazokat a csapásokat például a fent említett Super Tucano gépekkel végzik az eredmény hasonló lenne, ráadásul az amerikai adófizetőknek is kevesebbe fájt volna. Bár akkor nem lehetne hatalmas technológiai fölényről beszélni.

tudi 2013.10.31. 16:43:06

Ja és lehet, hogy elsietett a kivonás Afganisztánból, ha ilyen "remek" állapotban vannak az afgán biztonsági erők. Az utolsó ISAF katona kivonása után szerintem indítani is lehet a számlálót meddig is bírja Karzai és barátai.

SchA · http://katpol.blog.hu 2013.10.31. 18:12:18

@tudi:

Most sajnos nincs időm bővebben kifejteni, mert rohanok, de a Tucanok esetében két fontos különbség van, ami csökkenti a CD esélyét:
- az általuk támadott gerillák többnyire saját bázisaikon, reptereiken, telephelyeiken vannak a dzsungelben, és nem lakott területen.
- az FAC a légicsapásokat szorosan koordinálja a terepen lévő különleges erőkkel, és pusztán nem arra alapozza őket, hogy a műhold, egyéb drón (feltehetőleg) bemérte a célpontot

Kullancs1983 2013.10.31. 23:24:58

@Rammjaeger83: Ha arra gondolsz, amire gondolok hogy gondolsz, akkor az kevés. Vagy a másik, de az is. A XX. század végének egyik rendes, konvencionális háborúja volt, szerintem megérdemelne némileg bővebb kifejtést is. A másik a szintén méltatlanul keveset emlegetett Etiópa-Eritrea meccs. :)

@tudi: A Beechcraft esetében gondolom az említett csődeljárás árnyéka volt az, ami ilyen lépésekre ragadtatta őket. Nagyon remélem, hogy az ilyen viselkedés (még) nem számít általánosnak az amerikai üzleti körökben...

bz249 2013.10.31. 23:33:24

@Kullancs1983: az Etiopia-Eritrea meccsnek lett valami ertelmes konkluzioja? Mert amugy ez a legnagyobb "baj" a modern kor konvencionalis haboruival, hogy a legtobb "valodi" eredmeny nelkul zarul, nincs vilaghoditas meg effelek.

(az elso vh is ezert mozgat meg keves embert, mert nincs semmi felemelo abban, hogy negy evig ulnek egymassal szemben a katonak aztan elhalaloznak kulonbozo okokbol, de egy olyan tamadast amelyik 200 meter melyen behatol az ellenseges vonalak koze mar atuto sikerkent ertekelnek)

2013.11.01. 00:12:42

Lehet, hogy elkerülte a figyelmem, de volt magyar vonatkozása is. 1993-ban nagyon komolyan felmerült, hogy a hazai pilótaképzés beindításához is vásárolunk. Magyar származású brazil üzletember támogatásával folytak a tárgyalások. A főiskolán már erről a típusról pletykáltak. Aztán derült égből Jak-52-es lett helyette.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2013.11.01. 00:18:34

Praktikus mód ON: lehet, hogy nekünk is inkább ilyet kellett volna venni Gripen helyett.
Praktikus mód OFF: de a Gripennek jobb a hangja %D

Számomra figyelemre méltó az Embraer munkássága. Jobbára a polgári célú repülőiket ismerem, és örvendetesnek tartom, hogy képesek hozni a Bombardier szintjét. Mondjuk ebben az esetben is érvényes az a megállapítás, hogy a megfelelő hajtóműválasztás fontos része a sikernek, lásd: "a gépeket új szárnyakkal és hajtóművekkel szerelik fel, azzal a P&W GTF típussal, amivel a vetélytársak közül a most repülni kezdő CSeries és az A320neo-család dolgozik"

Forrás:
iho.hu/hir/ezer-e-jet-a-brazil-sikertortenet-130916

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.11.01. 08:44:32

@Z69: Mármint a katonai pilótaképzésre gondolsz?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.11.01. 08:57:03

@bz249:

OFF: elméleted gyenge pontja, hogy annak értelmében az I. vh-s keleti front eseményeinek viszont meg kellett volna mozgatnia sok embert.

Kullancs1983 2013.11.01. 09:43:40

@bz249: Nem feltétlenül kell átütő siker és mélyenszántó tanulság. Már maga a háború is érdekes. Két csóringer latin-amerikai vagy afrikai ország egymásnak esik azzal amijük van. Mit és hogyan használnak, mit és hogyan próbálnak szerezni, hogy javítsanak az erőviszonyokon, meg ilyenek... Engem érdekelne. :)

Measurer 2013.11.01. 11:24:05

Minthogy az SNC az Embraerrel együtt beigérte az 1400 USA-munkahelyet a 20db AT-29-es legyártásához, tkp. a vetélkedés teljesen kiegyenlítetté vált. Az idő meg sürget.
www.sncorp.com/press_more_info.php?id=551

tudi 2013.11.01. 17:00:53

@SchA: Értem, tehát a két hadszíntéren eltérőek a viszonyok. Bár ami (számomra) még érdekes, hogy lehet, hogy a Kolumbiaiak jobban csinálják, mint az amerikaiak, mert nem mindent bíznak rá a technikára, hanem (gondolom inkább kényszerűségből) azért hagyatkoznak a humán tényezőre is. Mert lehet, hogy hiper-szuper az a műhold, meg még egy tű hegyét is látni lehet azzal az UAV-vel, de azért az sem mindenható, meg mindentlátó.
@sirdavegd: Na, nekem is pont ez jutott eszembe, mint neked.:)

2013.11.01. 17:27:11

@Rammjaeger83:
Nem, a mezőgazdasági alkapképzésre! :-)

CN · http://katpol.blog.hu/ 2013.11.01. 18:11:36

@tudi:

Azért szerintem van, ami a sajátos pakisztáni helyzetben az UAV-k javára írható. Az UAV-ket nem csak támadásra használják, hanem hosszú távú megfigyelésre, ami alapján a támadásokat végrehajtják (amihez az kell, hogy relatíve hosszú ideig képesek legyenek észrevétlenül a barátságtalan környezetben célközelben maradni). Ebből következik, hogy a jelentős számú repült óra növeli annak a kockázatát, hogy gépet veszítsenek (legnagyobb valószínűség szerint műszaki okból) olyan terület felett, ahol a mentés lehetetlen.

Ha Pakisztán felett elvesztenének egy hagyományos repülőgépet, akkor attól függően, hogy a legénység túléli-e a dolgot, az iszonyútól a rémálomig terjed a politikai opciók sora (nemzetközileg pedig jelentős visszhangja lehetne attól függően, hogy a dolog mekkora médianyilvánosságot kap, de sejthető, hogy kapna, ha másként nem, akkor az egyik helyi csoport teljes önszorgalomból közzétenné a felvételeit).

K12K23 (törölt) 2013.11.02. 14:13:48

Grat jó cikk!
Egy kérdésem lenne. Mikor beszerzési összegekről írtok akkor csak a gépek áráról van szó, vagy ebben minden költség benne van?

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2013.11.03. 10:13:15

@tudi: mondjuk amiota utaztam propelleres Bombardieren, azota vallom, hogy az igazi repules a ventilatoros es nem a disznoperzselos.

SchA · http://katpol.blog.hu 2013.11.03. 14:01:15

@K12K23:

Ezek az összegek mindig többet tartalmaznak, mint a gépek puszta költsége, benne van a kiképzés, kiképző berendezések, technikai támogatás, etc.

tudi 2013.11.03. 18:18:16

@CN: Pont most olvastam egy cikket a drón támadásokkal kapcsolatban az Origón.
www.origo.hu/nagyvilag/20131031-a-dronok-arnyekaban-amerika-titkos-haboruja-pakisztanban.html?sec-top
Azért elég felemás az eredmény ezek szerint. Bár jó kérdés, hogy vannak e ott talpas ügynökök is akik az információ morzsákat gyűjtögetik, vagy csak drón megfigyelés alapján támadgatnak. Jó persze járulékos veszteség mindig előfordulhat, és az USA odaát nem örvendhet nagy népszerűségnek.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2013.11.03. 19:00:14

OFF:
És hol van egy ilyen poszt alól Molnibalage?!
Csak, mert érdekelne a véleménye ennek kapcsán: iho.hu/hir/hatszoros-hangsebesseg-eletre-kel-az-aurora-131102
Az előző poszthoz annyiban passzol, hogy a cikkírók/tervezők/megrendelők (szóval k eleme N számú népelem) nem tudja eldönteni, hogy ebből a 6 machhal pirító valamiből csak facebúkra mennek majd a mosolyfotók ("AQ <3 vegyifegyver", "Borat+hegyes fejű rakéta LOL", "nukleáris perzsamacskák", stb.), vagy a jármű tevőlegesen is hozzájárulna a jelenkori biztonságpolitikai kihívások kezeléséhez. Ami nem fér a fejembe, hogy Mach 6 tempónál hogyan lehet kinyitni egy bombakamrát anélkül, hogy elhagyná az ajtót, majd hogyan lehet bármit is kidobni úgy, hogy annak még célra repülni is legyen ideje (egy AIM-120 megy a Wiki szerint 4 machhal, akkor egy meg menne 10-zel, kibírná-e a rakéta?)? Vagy csak betesznek a kamrába egy beton-kriptonit-vasgolyót, rágravírozzák, hogy "God bless America" és indulhat a hiperszónikus bowling? Az mondjuk cuki, hogy a cikkíró hiányolja az ablakot, de milyen olyan átlátszó anyag van (a Ghoauld személyi pajzs nem játszik), amit nem durranna képünkbe ekkora tempónál/nyomásnál (laikusként feltételezem, hogy négyzetcentinként a megszokott többszöröse tehénkedne a repcsi felületére). Az eddigi szétesős ramjet tesztek alapján ez egy nem túl triviális probléma lehet.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2013.11.04. 20:04:33

@tudi:

Elolvastam a cikket, és nem voltam elragadtatva.

A kérdésedre válaszolva: vannak, ennek közvetve az Camp Chapman elleni támadás kapcsán került napvilágra, ahol a ügynökségi dolgozókat ért támadás feltehetően az UAV programmal állt összefüggésben. Lásd röviden:

en.wikipedia.org/wiki/Camp_Chapman_attack

A cikkel kapcsolatban: az USA valóban nem örvend nagy népszerűségnek (bár nem vagyok benne biztos, hogy valaha is örvendett volna, 1979-ben lázongó tömegek felgyújtották az amerikai követséget, állítólag egy téves rádióhír hallatára:en.wikipedia.org/wiki/1979_U.S._embassy_burning_in_Islamabad).

Ami a cikkben "érdekes", hogy nem igazán néz utána, hogy kik is juttatták a családot az USA-ba a képviselők elé. A Brave New Foundation egy olyan csoport, aminek ebben a kérdésben deklarált célja a "signiture" támadások (nehéz lenne lefordítani, ha valakinek ötlete van, jelezze) beszüntetése, így hát nem a legobjektívebb hírforrás vsz. ebben a témában.

(A "signiture" támadások olyan UAV támadások, amiknél nem konkrét nagy értékű személyt támadnak, hanem gyanús fegyveres csoportokat és létesítményeket támadnak; a támadások jelentős része vsz. ilyen támadás, a pontos hányad nem nyilvános természetesen, ahogyan a pontos ROE sem. Ezért is elég sokat kell a célterület felett tartózkodniuk.)

A cikk csak arról nem emlékezik meg, hogy az NWFP és azon belül is a FATA olyan terület, amin a pakisztáni kormánynak névleg van befolyása, így stabil hátországként szolgál a fegyveres csoportoknak, amik egyébként hadban állnak Afganisztánban az USA-val és részben a pakisztáni kormánnyal is. Az UAV program katonailag egy óvatos egyensúlyozás a politikai lehetőségek mentén az adott katonai realitásoknál. Katonailag vagy ez, vagy beavatkozás, vagy hagyják a felkelőket békében a hátországukban, megnehezítve a háborút, növelve a saját veszteségeket. Az plusz pont amerikai szempontból, hogy az UAV-k bevetése különösebben nem izgatja az amerikai közvéleményt.

Az egy külön tanulmányt megérne, hogy kik és miért támadják újabban az UAV programot politikailag nem csak itt, hanem más területeken is.

@sirdavegd:

Star Trek erőtér?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.11.04. 22:04:02

@sirdavegd: Csapásmérőként semmi értelme egy ilyen gépnek véleményem szerint. Olyan drága lenne, hogy egy ilyen árából két winget szétszórsz a világban, ami ekvivalens reaktció időt ad. Egyszerűen nincs neki sem célpont, sem fegyver. Mozgó célhoz célmegjelölés kell, a mozgó cél meg szinte mindig puha. Azt meg egy ehhez képest fillére UCAV szarrá szedi. A még a kisebb UCAV-ken is Hellfire van, aminek kb. a reaktív páncélzatos APC/IFV áll ellent meg harckocsi, de abból is csak a nagy és korszerű.

Csak felderítőként van értelme, az SR-71 koncepció feltámasztása. de csak akkor, ha képes lenne 100 km felé menni, a Kármán vonal fölé, mert jogililag elvben nem légtérsértés, mert a világűrre nem vonatkozik a légtér szuverenitás. A Kármán vonal felett meg űreszközről van szó.

Kinetikus fegyvernek semmi értelme, a légkör lefékezi, semmivel sem lesz pusztítóbb a fegyer, mint egy totál közönséges gépről leoldva.

Őrültteknos 2013.11.05. 10:20:31

@sirdavegd: :-))) Bearanyoztad a napomat. Sírva röhögős hozzászólás volt:-) köszi. A kollégák meg nem értik mit röhögök a gép előtt magamban:-)

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.11.05. 11:36:55

@sirdavegd: A több kérdésre megpróbálok röviden válaszolni. Nehéz lesz.

Nagy magasságban a levegő sűrűsége igen kicsi, ezért csak a belépőélek melegednek fel nagyon a súrlódástól, de egyébként a levegő torlónyomása megdöbbentően kicsi. Több fajta sebesség definiálható mérés és korrekció módja szerint.

en.wikipedia.org/wiki/Airspeed

A CAS szemléletessége abban van, hogy az aerodniamikai erőkkel van kapcsolatban. Létezik a neten számtalan diagram és kalkulátor a CAS kiszámjtására Mach szám függvényében, de legyen egy élő példa 5:26-nál arra, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

www.youtube.com/watch?v=kJoMDq4AyLc

A gép földhöz viszonyított sebesége cirka 800 km/h, de a műszer szerinti repülési sebessége (ez sanszosan CAS) csak alig 103 csomó (~190 km/h). Ez azt jelenti, hogy ekkora magasságban és sebességnél az U-2 az átesés határán repül. Ez azt jelenti, hogy a földközelben 103 csomós sebességnél ébredne kvázi ugyanakkora felhajtóerő a szárnyakon és kb. hasonló torlónyomás és súrlódás, mint ~20 km magasasn. Azért kvázi, mert a levegő sűrűsége, hőmérséklete is eltér, ami a levegő hidraulikai tulajdonságait is befolyásolja.

Valójában a torló nyomás kis magasságon a komolyabb probléma, egyes brutálisan erős hajtóművel rendelkező vadászgépek is tudtommal képesek lennének talán M1.5-öt elérni tengerszinten, de strukturális okokból korlátozzák őket ennél kisebb sebességre Harcászatilag nem értelmezhető, mert erre csak fegyverzet nélkül képesek, nincs is értelme, pusztán a fizika miatt írtam le ezt.

Tehát nem lenne probléma kabintetőt csinálni, hiszen az űrsiklón is volt.

A fegyverek kidobása az már sokkal viccesebb probléma, ezen felül rakéta alkalmazása sem túl célravezető vagy szükséges. Kidobás után egy AIM-120 hajtóműve sanoszan tovább gyorsítaná a rakétát, csak kérdés, hogy minek...? Szükségtelen. Egy M6.0-nál kioldott áramvonalas test is több száz km-re elszáll. A Columbia magasabban és gyorsabban repült és nézd meg, hogy mennyire szóródott szét, pedig a roncsok légellenállás/tömeg arány sokkal rosszabb, mint egy aerodnimaikaiag igen jó fegyveré.

Felix Baumgartner is hangsebesség fölé gyorsult mikor földközelben alig 200 km/h-ra gyorsul fel az emberi test, ha nem vágja magát áramvonalas pozícióba.

Az ASAT rakéta a jó példa arra, hogy alacsony vagy max. 10 km körüli repülési magasságra tervezett hajtómű nagy magasságból indítva mekkora impluzust képes adni. Lásd F-15 cikkemben.

htka.hu/2012/12/04/mcdonnell-douglas-f-15-eagle/

Odafent annyir alacsony a légellenállás, hogy még kis tolóerő is elég decens gyorsulást produkál. Ne feledd az AIM-120 8-10 km magasan egy M0.9 táján repülő gépről eléri 4-5 másodperc alatt az M4.0 táját és azért nem gyorsul tovább, mert a dual thrust hajtómű karakterisztika miatt inkább a sebesség megtartása az energetikailag kedvezőbb.

Hiába kisebb a tolóerő nagy magasságon azzal is frankón lehet gyorsítani. A szilárd tüzelőanyagú rakéták tolóerje is vátozik tudtommal a magassággal és a sebességgel is. Így lehetséges az, hogy az STS rendszer gyorsító rakétáinak ilyen a tolóereje.

en.wikipedia.org/wiki/File:Srbthrust2.svg

Ez csak becslés és magánvélemény, de szeritnem, ha M6.0 táján kidobnának ey AIM-120-at, akkor azt a szilárd tüzelőanyagú rakétahajtómű bizony gyorsíthatná tovább. Egyébként hajtómű nélkül is brutál messzire elmenne, a rakéta belső energiaellátása az, ami régen kimerülne, mert jó, ha 60-80 másodpercig van, aztán vége a dalnak.

Hát, kb. ennyi.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2013.11.05. 11:56:59

@molnibalage: Köszönöm a részletes választ!
Ami számomra nem tiszta, hogy a ramjet egyáltalán működne-e a Kármán vonal fölötti magasságon?

Az általad leírtak is megerősítik azt a feltételezésemet, hogy ennek a gépnek egyszerűen nincs sok jogosultsága a jelen környezetben: ha már az űr határára kell "felbújtatni", akkor már ott az X-37-es program (bár a program nem a transzparenciájáról ismert), ha pedig izometrikus képre van igény, akkor meg ott vannak drónék. Szeretetcsomag hátrahagyására pedig F-22-től F-35-ön át a Tucanoig bármi alkalmas, ha megfelelően használják. Más kérdés, hogy katonai repülő lehetőségének meglebegtetése nélkül elég nehéz lesz eladhatóvá tenni a ramjet technológiát.

tudi 2013.11.05. 16:18:52

@CN: Értem köszönöm, úgy is fogalmazhatunk, hogy belestem abba a tipikus csapbába, hogy csak egy felől tájékozódtam, pedig már a rómaiak is megmondták, hogy hallgattasson meg a másik fél is. Tehát ami Pakisztán határmenti régióiban zajlik, az a hatás ellenhatás példája, ő nekik ott van a hátországuk, ahonnan átjárnak Afganisztánba, az USA meg így vág vissza, mert így praktikus neki.
@sirdavegd: Én úgy hallottam, vagy olvastam, hogy elvileg az utasszállításban lehet jelentősége, hisz gyorsan lehet sok embert szállítani. Vagy például így lehet hasznosítani:
en.wikipedia.org/wiki/CVS401_Perseus

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.11.05. 16:38:26

@sirdavegd: Nem tudom, de erős a gyanúm, hogy már nem.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.12.03. 23:01:03

@tudi: pár napja futottam bele egy pakisztáni újság cikkjébe.

Azt írja a legendákkal elelntétben több év alatt, a drónok ezer feletti Allah-hoz küldött Dzsihad Ali mellett kb 70 civil áldozat halálat okozták.

hopp, meg is van:

www.bbc.co.uk/news/world-us-canada-24742037

SchA · http://katpol.blog.hu 2013.12.04. 07:28:23

@Hiryu 2,0:

Valszeg kül- és belpol okokból kozmetikázott számok.

www.thebureauinvestigates.com/

www.thedailybeast.com/articles/2013/11/08/u-s-drone-program-needs-to-be-accompanied-by-hard-facts-on-civilian-deaths.html

Igazság szerint sem az USA, sem a paki kormány nem ismeri pontosan a civil áldozatok számát, mert nem mennek a bombázott területre felmérni azt.

Fredddy 2013.12.06. 15:21:40

Embraer-Beechcraft vitához (bár a LAAR-t lelőtték, a LAS-ra meg nem tudom, vonatkozik-e): éppen az amerikai munkahelyek védelme miatt a külföldi eredetű fegyvereket, felszereléseket is Amerikában gyártják licenszben, vagy legalábbis nagy százalékban (nem néztem utána pontosan, de bőven ötven fölött) ott kell készülniük.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.12.06. 18:41:24

@Fredddy: Hát ez az info valahogy nem gyűrűzött tovább az amcsi átlagpolgárnak:

www.youtube.com/watch?v=bMMfIK0YD6Y

SchA · http://katpol.blog.hu 2013.12.06. 19:07:56

@Rammjaeger83:

A Fox News jet-ként utal a Tucanora. No comment.

@Fredddy:
Nem tolta annyira előtérbe, de a munkahelyteremtést az Embraer is vállalta - ezért nem egyedül pályázott, hanem az amcsi Sierra Nevadával.

Fredddy 2013.12.07. 14:55:12

@SchA: Igen, ha nem terveznek nagyon hosszú távra, akkor a legegyszerűbb megoldás társulni valami helyi vállalattal.
süti beállítások módosítása