A cikk témája az a vita, mely Izrael és Libanon között robbant ki, miután nem tudtak (és igazság szerint nem is akartak) egyezségre jutni az elmúlt években feltárt hatalmas tengeri földgázkészletet illetően. Viszont mivel a norvégiai kettős merénylet jelenleg az aktuális esemény, előbb pár mondatot szentelnék ennek a témának.

Az oslói terrorakció részleteit 1000 és 1 híroldal leírta, ezért ezt én most kihagynám. A dolgok jelenlegi állása szerint az 1995-ös oklahomai merénylethez hasonló eset történt, amit egyetlen tettes, Anders Behring Breivik követett el. Ezt mellesleg nagyon nehéz elhinnem, nagy hatóerejű bomba + automata fegyverek + alapos tervezés  + felkészültség = vagy ez az ember az évszázad legprofibb és egyben legszerencsésebb magányos merénylője, vagy valakiktől - akiknek katonai/titkosszolgálati háttere van - komoly segítséget kapott. Biztpol/katpol szempontból az ilyen terroristák nem tudnak sok tanulsággal szolgálni, mert egyediek és kiszámíthatatlanok, ezért csak két, szerintem eddig is ismert dolgot emelnék ki:

"An open society is like a fortress with its gates unbarred and unguarded."

1. A modern nyugati társadalomnak az individualizmus a vezérlőelve, az egyén boldogulása a központja és az alappillére. Ha valaki elveti ezt az elvet, és feláldozza magát az általa választott cél érdekében (még ha nem is feltétlenül öngyilkos módon, de Breivik úr már valószínűleg nem sok vizet fog zavarni a sitten), akkor alapjaiban tudja megrengetni a "nyílt és multikulturális" társadalmat. Nyugaton ugyan rendkívül ritka esetnek számít, amikor valaki politikai okokból kezd ámokfutásba, de nem példa nélküli. Remélhetőleg ezután sem fog fellendülni ez a trend, a széplelkű döntéshozóknak meg végre beleverődik a fejébe, hogy azt a fene nagy szabadságot a biztonság rovására tartják fent.
    
2. Egy apró és rosszindulatú megjegyzés: amíg azt lehetett sejteni, hogy AQ-hoz kapcsolódhat a terrorakció (nekem is ez volt az első benyomásom, vö. mumbai merénylet), a net tele volt az iszlámról és a muszlimokról szóló szájtépéssel. Egy dzsihádista fórumon egy troll - igen, náluk is vannak - magára vállalta a merényletet a fantáziadús elnevezésű Ansar al-Jihad al-Alami nevében, és mivel ez arabul van, sok fehér ember számára ez teljesen hiteles bizonyítéknak tűnt [irónia]. Amikor kiderült, hogy egy szép szál szőke norvég iszlámgyűlölő legény a tettes, az ideológiai háttér átváltozott szélsőjobbra (??? - nekem ez piszkosul nem tűnik neonáci gondolkodásnak) meg szimplán őrültre. Hát hirtelen már nem számít az elkövető vallása a kedves hírmagyarázóknak? Azért csak húzzunk be egy strigulát a kereszténység javára.

És akkor a zűrös Európa után jöjjön a zűrös Közel-kelet. Az amerikai Noble Energy 1998. óta kutat Izrael partjainál, és az utóbbi években hatalmas gázmezőket tárt fel. A legfontosabb mezők, a Leviathan, a Tamar és a Mari-B összesen körülbelül 52,7 milliárd köbméter földgázt rejtenek. Ekkora tartalékokkal Izrael függetlenedhetne az amúgy is problémás egyiptomi gázszállítástól, sőt nettó gázexportőrré léphetne elő. Egy apró gond akad csupán - Izrael megalapításakor nem volt se alkotmánya (és most sincs), se határai (nagyrészt ma sincsenek kijelölve). Az alkotmány hiánya ebben a konkrét esetben nem játszik szerepet - habár a hozzájárul, hogy vicces törvényeket lehessen a Knesszetben elfogadtatni - de a határok hiánya, ami régen kapóra jött a hódításhoz/annektáláshoz, most problémát okoz, mert a gázmezők bizony átlógnak mások tengeri területére.  A Mari-B Gáza felé, és ami a szóban forgó konfliktust okozza, a Tamar és a Leviathan egy része meg valószínűleg Libanon felségvizei alatt folytatódik. És a libanoniak, amilyen kapzsi, pénzhajhászó népség, igényt tartanak az őket megillető részre a természeti kincsből.

Mivel érdemi tárgyalásokra nem került sor nem került sor, mindkét fél akcióba lépett a maga útján. Az izraeli kormány egyoldalúan kijelölte az ország kizárólagos gazdasági zónájának tengeri határait, és innentől kezdve pont, a gáz az övék. Libanon viszont az ENSZ-hez fordult, hogy döntsön a határ kérdésében, ami szerintük délebbre húzódik, mint ahogy azt szomszédjuk gondolja és őket megrövidítették 860 négyzetkilométerrel.

A Noble Energy tevékenységi területei. Ezek nem magukat a gázmezőket jelölik, de azok jó eséllyel folytatódnak Gáza és Libanon felé. A Leviathan mező a parttól messzebb, az izraeli-ciprusi határon található. (Forrás: Noble Energy)

És ez a 860 km² a kulcs a vita megítélésében, mert a libanoni álláspont nem az, hogy a Leviathan vagy a Tamar feltárt része hozzájuk tartozna, vagy hogy az ott kitermelt gázból nekik részesedés jár, hanem hogy ekkora tengeri területet akarnak tőlük lenyúlni, márpedig ott Libanonnak van kutatási és kitermelési joga. Habár a médiában mostanság a libanoni kormány gyakran kapja meg a "Hezbollah markában levő" mitológiai állandó jelzőt, fontos megjegyezni, hogy nem csak a HA, hanem a teljes libanoni politikai spektrum egységes abban a tekintetben, hogy az országot nem lehet megfosztani a jussától. (Viszont jó libanoni módra már folyik a belső vita, hogy kinek és hogyan kéne elosztania azt az olaj- és gázbevételt, ami még meg sincsen.)

A vitatott határ mentén található gázmezők kitermelését Libanon elméletileg könnyen ellehetetleníthetné. Az ENSZ alapokmány 7. fejezetére hivatkozva vitatott területnek nyilváníthatnák, ezzel együtt hivatalos panaszt nyújthatnának be, hogy Izrael magatartása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Nem mintha Izraelt fenyegetni lehetne holmi nemzetközi joggal, de a kitermelő cégeknek már gondokat okozna egy ilyen procedúra és megakadályozná a vitatott területen kitermelt gáz exportálását.

A szóban forgó 860 km². A pontok a ciprusi-izraeli-libanoni hármashatár lehetséges helyeit jelölik. 1-es pont - izraeli álláspont, 23-as pont - libanoni álláspont. (Forrás: NOW Lebanon)

Az 1-es pont szerepel egy 2007-es ciprusi-libanoni egyezményben, amit azonban a libanoni parlament soha sem ratifikált. Ennek egyik oka, hogy Törökország rosszallását fejezte ki az ellen, hogy Ciprus kizárólagos gazdasági zónájának határait Ankara jóváhagyása nélkül jelöljék ki. Ezzel ellentétben Izrael 2010 decemberében aláírta, majd ratifikálta a Ciprussal együtt a tengeri határok kijelölését, amiben szerepet játszhat, hogy a Gáza-flotilla ügy óta Izrael kevésbé figyel Törökország érzékenységére. Libanon viszont már tavaly júliusban jelezte az ENSZ felé, hogy a maga részéről a 23-as pontot tartja mérvadónak. Összevetve az első ábrával, látható, hogy a Noble Energy-nek adott izraeli kutatási licenc északi része kiterjed a Libanon által sajátnak tekintett tengeri területre. (Még részletesebb térkép az izraeli kutatási területekről itt.)

Jelenlegi kutatási területek Libanon kizárólagos gazdasági zónájában.  A Leb2011 mező túloldalán található az izraeli Tamar. (Forrás: NOW Lebanon)

Hasonló viták a tengeri területekről és tenger mélyén rejtőző természeti erőforrásokról nem ritkák a világban. Normális esetben előbb vagy utóbb a két vagy több fél megegyezik a tárgyalóasztalnál. De ez itt a Közel-kelet, és Izrael meg Libanon hivatalosan mindmáig hadban állnak egymással, és nem hogy a tengeri, de a szárazföldi határaik sincsenek rögzítve. A hevesebb vélemények mindkét oldalon burkoltan, vagy nyíltan utaltak az fegyveres erő használatára, ha eldurvulna a vita a pénz miatt. Márpedig 1-2 km ide vagy oda 1-2 milliárd dollárt jelenthet.

A tenger alatt húzódó gázvezetékek Libanon és a HA eszközeivel támadhatatlanok, a "rettegett" BM-21-es, és egyéb tüzérségi rakéták pedig túl pontatlanok és kis hatótávolságúak, hogy a tengeri fúróplatformokat fenyegessék. Ha Naszrallahék ténylegesen támadni akarnának,akkor az az izraeli tengerparti létesítmények intenzív rakétázását, vagy tengerészeti akciót jelentene. Az ilyen jellegű akciók hordereje és összetettsége miatt az a véleményem, hogy a HA vagy kitalál valami igen kreatívat, vagy marad a szájkarate mellett. (Mondjuk kiszedhetnek 1-2 LGC hajót a már bevált C-802-vel. "Nem megmondtam, hogy ne gyere be, meg ne gyere erre!!!") A párt így is jól jár, mert eggyel több ok miatt fenyegeti Izrael Libanont, ergo eggyel több mentségük van a fegyvereik megtartására.

Ezzel együtt vice versa Izrael is belekezdhet egy "preventív bombázásba", hogy "megvédje a gazdasági érdekeit". Nem hiszem, hogy különösen zavartatná magát, ha újra kellene játszani 2006-ot, és nemzetközi közvélemény ugyan tiltakozna, de ez semmit sem érne. Illetve az USA és GB nem biztos, érzésem szerint arrafelé már meggyökeresedett a "Hezbollah-kormány" mantra. (És ceterum censeo lószart HA kormány, itt a kabinet teljes listája!)

De öröm lenne az esetleges ürömben, hogy a magyar ATV ismét elkápráztathatná a közönséget az Izraelről és a gázról szóló szóvicceivel.