Libanon egy rendkívül lenyűgöző ország, mely 10.400 négyzetkilométeres területével az egyik legkisebb arab állam (sőt a világon is csak a 166. a területi sorrendben) mégis változatos kultúrális összetétele, XX. századi történelme, sőt gyakorlatilag a napi eseményei folytán érdekesebb, mint a fél arab világ. Volt már a Közel-Kelet Svájca, végigment egy 14 éven keresztül tartó véres polgárháborún, kinevelt számos jellegzetes politika formációt, melyek sehol máshol nem jöhettek volna létre, köztük napjaink leghatékonyabb gerillaszervezetét, a Hezbollah-t. Mégis, ha létezik törékeny és fenyegetett demokrácia a Közel-Keleten, az mindenképpen Libanon.

Ez alkalommal Dr. George Emile Iranit kérdeztük a Hezbollah terveiről, a jövőre esedékes libanoni parlamenti választásokról, a helyi pártokról és a közelmúltban felbukkant szalafita szélsőségesekről. Dr. Irani libanoni-amerikai Közel-Kelet szakértő, az Európai Mediterrrán Intézet (IEMed) munkatársa. Több a témával foglakozó könyve is megjelent már, valamint egy blogot is ír a Foreign Policy spanyol internetes oldalán.

Lebanon is a really impressive country, one of the smallest Arab states with her 10.400 square kilometers of territory (ranking 166th in the world), yet her diverse cultural composition, 20th century history and everyday events make Lebanon more interesting in herself than the rest of the Middle East. This country had been the Switzerland of the region, went through a 14-year bloody civil war which created specific political formations that could not have came into existence anywhere else in the world - like the (in)famous Hezbollah, the most effective guerrilla organisation in our days. Still if there is a fragile and endangered democracy in the Middle East, it is Lebanon.

This time we asked Dr George Emile Irani about the plans of Hezbollah, the Lebanese parlamentiary elections of 2009, the Lebanese parties and about the salafi extremists, who appeared in the country in the recent past. Mr. Irani is a Lebanese-American Middle-East expert, professor of political science and associate of the European Intitute of the Mediterranean (IEMed). He has published several books on this subject, and he has a blog on the Middle East hosted by the Spanish edition of Foreign Policy.

E Franciaország-mértetű területű (513 ezer km2) és lakosságú (kb 60-65 millió) ország elsősorban üdülőparadicsomairól (Phuket, Pattaya, Koh Samui), a Délkelet-Ázsiában gazdaságilag jelentős Bangkokról, a szexturizmusról és esetleg arról imert, hogy nem gyarmatosították. Most viszont már hetek óta Thaiföldtől hangos a nemzetközi sajtó. Thaiföldön három éve permanens politikai válság van, mely jócskán bővelkedett fordulatokban.

[az első rész]

Az első brit válaszlépések

A fehér telepesektől egyre több nyugtalanító jelentés érkezett a Mau Mau tevékenységéről, ám ezeket a hatóságok nem vették túl komolyan. Ennek a nemtörődöm magatartásnak több oka volt. A kormányzó, Sir Philip Mitchell igyekezett különösebb erőfeszítések nélkül kihúzni a nyugdíjazásáig hátralévő időt, és már csak ezért sem tulajdonított nagy jelentőséget a felkelés egyre sokasodó jeleinek. Nem nagyon törte magát az utódja, Henry Potter sem. Nyilván egyikük sem hitte, hogy holmi fekete parasztok nagyobb galibát is okozhatnak, és londoni feletteseik is inkább az akkoriban elharapódzó malajziai kommunista felkeléssel és a recsegő-ropogó birodalom megannyi más problémájával voltak elfoglalva.

Gondolkoztam, hogy egyáltalán beleillik-e a profilunkba a mostani hebroni krízis, hiszen sem komolyabb fegyveres erők nem vesznek részt benne tevőlegesen, sem halálos áldozata nincs (még?) az eseményeknek, de azután úgy döntöttem, hogy mégis írok róla valamit, csak hogy lássa a T.  Olvasó, hogy miért nem lesz soha béke a Közel-Keleten. (Folyt. =>)

A nagyszabású indiai terrortámadások sora egy újabb elhíresült eseménnyel bővült - 2008. november 26-29. már csak a "Véres bombayi ősz", vagy valami hasonló bulváros címen fog bevonulni a történelembe. Holott én korántsem vagyok meggyőződve, hogy ez az akció valóban annyira fondorlatos és kiemelkedő lett volna, mint amilyennek a sajtó beállítja. (Folyt. =>)

Az iráni atomprogramhoz köztudomásúlag külső információ bevitele nélkül is mindenki rendkívüli módon ért, így hát feltehetőleg a NAÜ főigazgatójának minap elkészült jelentése (pdf) is csak keveseket fog felvillanyozni. Pedig a dokumentum külön érdekessége, hogy elvileg még nem is nyilvános, a NAÜ honlapján sem található meg, s csak 27-én kerül majd a kormányzótanács elé. (folyt.=>)

A volt Jugoszlávia területén elkövetett bűnöket vizsgáló hágai törvényszékről szóló cikkünk második felében a korábban már említett Karadžić- és Šešelj-ügyeket járjuk körül. 

...még ezekben az ínséges időkben is - ráadásul nem máshol, mint a Nyírségben, ahol eddig még nem nagyon részesült senki az áldásaiból. Ilyen halálosztó kis drágákat fognak ugyanis karbantartani és tesztelni abban az üzemben, amit a múlt héten adtak át Nyírtelek városában. A beruházásról bővebben itt és itt.

Ha valakit érdekel, miként is folynak a harcok Afganisztánban, nos az alábbi rövid felvételt ajánlom megtekintésre. (folyt.=>)