Libanon egy rendkívül lenyűgöző ország, mely 10.400 négyzetkilométeres területével az egyik legkisebb arab állam (sőt a világon is csak a 166. a területi sorrendben) mégis változatos kultúrális összetétele, XX. századi történelme, sőt gyakorlatilag a napi eseményei folytán érdekesebb, mint a fél arab világ. Volt már a Közel-Kelet Svájca, végigment egy 14 éven keresztül tartó véres polgárháborún, kinevelt számos jellegzetes politika formációt, melyek sehol máshol nem jöhettek volna létre, köztük napjaink leghatékonyabb gerillaszervezetét, a Hezbollah-t. Mégis, ha létezik törékeny és fenyegetett demokrácia a Közel-Keleten, az mindenképpen Libanon.

Ez alkalommal Dr. George Emile Iranit kérdeztük a Hezbollah terveiről, a jövőre esedékes libanoni parlamenti választásokról, a helyi pártokról és a közelmúltban felbukkant szalafita szélsőségesekről. Dr. Irani libanoni-amerikai Közel-Kelet szakértő, az Európai Mediterrrán Intézet (IEMed) munkatársa. Több a témával foglakozó könyve is megjelent már, valamint egy blogot is ír a Foreign Policy spanyol internetes oldalán.

Az interjú eredeti angol nyelvű verziója itt található.

---------------------------------------------------------------------------------------

[Katpol] Első kérdéseink a Hezbollah-hoz kapcsolódnának. A Hezbollah állítása szerint ők nem csupán egy mozgalom, ami eltökélte, hogy felszabadítja a még megszállt libanoni területeket, de egyben az egyetlen fegyveres erő, ami valóban képes megvédeni Libanont. Amennyire mi tudjuk, a Libanoni Hadseregnek (LAF) nincsenek nehézfegyverei (például a legmodernebb sugárhajtású repülőgépeik fél tucat Hawker Hunter), és ráadásul nemrégiben megvétóztak/lecsökkentettek egy, a hadseregnek szánt amerikai fegyverszállítmányt, valószínűleg az izraeli lobby tevékenységének köszönhetően. Van esély arra, hogy Amerika változtat a politikáján, és végre megerősíti az LAF-et? Esetleg Libanon találni fog magának egy másik fegyverszállítót (Franciaország/Oroszország/Kína), és saját erejéből modernizálja a hadseregét, vagy hosszú távon is a Hezbollah katonai képességeire fog támaszkodni?

[G. I.] A Libanoni Hadsereg és a Nahr el Bared (palesztin menekülttábor) iszlamistái közötti véres összecsapások (2007. nyara) után a Pentagon elhatározta, hogy könnyű fegyverekkel szereli fel az LAF-et. A 2006. óta elkülönített 410 millió dollárból azóta kevesebb, mint a fele érkezett meg. Jelenleg nincs egyetértés a Pentagon és a Külügyminisztérium között az LAF-nek szánt fegyverekkel kapcsolatban. Szintén komoly lobbizás folyik az izraeliek részéről, hogy ne szállítsanak nehézfegyvereket, ugyanis félnek, hogy az amerikai fegyverek a Hezbollah-nál kötnének ki.

[Katpol] Még augusztusban Naszrallah azt állította, hogy még mindig bosszút akarnak állni Imad Mughniyeh haláláért, és hogy Izraelre egy "nagy meglepetés" vár. Lehetséges, hogy a Hezbollah komolyan valamilyen látványos támadást akar végrehajtani izraeli célpontok ellen még a választások előtt, vagy csak arra használják ezt a háborús hangnemet, hogy népszerűséget és szavazatokat szerezzenek? A Dohai Egyezmény után a belső stabilitás jobban megfelelne az érdekeiknek, mint nyílt összecsapás Izraellel.

[G.I.] Nem, a Hezbollah nem fogja ebben a helyzetben megtámadni Izraelt, hogy megbosszulja Mughniyeh halálát. Ők éppen felkészülnek a következő nagyobb háborúra Izraellel. De jelen pillanatban minden áll, és várják a választások eredményeit Izraelben, az Egyesült Államokban, Iránban és persze Libanonban.

[Katpol] Nemrégiben a Hezbollah külkapcsolataiért felelős Nawaf Moussawi azt nyilatkozta, hogy szándékuban áll "felszabadítani" hét falut Észak-Izraelben. Ezek régen a mai Libanon területéhez tartoztak, míg 1923-ban egy francia-brit egyezmény Palesztinához csatolta őket - ezért a Hezbollah szerint ők csak az "eredeti határokat" akarják visszaállítani. Azonban ez a lépésük igen jelentős volna, mert első alkalommal harcolnának olyan területekért, amit Izrael nem 1967. után szállt meg, hanem eleve a zsidó államon belül vannak. Tényleg ennyire elkeseredetten akarják biztosítani, hogy a libanoni föld felszabadítása soha nem ér véget, vagy valami más van ezen új követelések mögött?

[G.I.] Ez pusztán csak propaganda. A Hezbollah a választási csatákra készül a következő nyáron Libanonban, és nincs abban a hangulatban, hogy egy újabb háborúba rángassa bele az országot. Emlékeztetném, hogy az iráni vezetés is mérsékletre intette a feleket, mint ahogy azt a libanoni államfő, Michael Suleiman legutóbbi látogatásakor láthattuk.

[Katpol] Hogyan befolyásolná a Hezbollah helyzetét egy elképzelhető megállapodás Izrael és Szíria között a Golán-fennsík kapcsán? Szíria nem a fő támogatója a Hezbollah-nak, de így is egy fontos szövetségese. Inkább követné Irán politikáját ebben az esetben - ami nem volna túl barátságos Szíriával - vagy megpróbálna valahogy egyensúlyozni a kettő között? És ha már itt tartunk, Ön szerint mi állhat a jelenleg a libanoni határ mentén zajló szíriai csapatösszevonások mögött?

[G.I.] Izrael és Szíria közt leálltak a tárgyalások, és mindaddig be is lesznek fagyasztva, amíg a jelenlegi politikai helyzetnek Izraelben nem lesz valamilyen eredménye. Hacsak az Egyesült Államok nem nyit Irán felé, én nem számítok szakadásra az Irán és Szíria közti stratégiai szövetségben.

A szíriai csapatösszevonás egy jelzés 1, a libanoni kormánynak, hogy Damaszkusz eltökélt, hogy visszaszerezze a közvetlen katonai jelenlétét Libanonban. Politikai téren a damaszkuszi rezsimnek nagy és befolyásos hálózata van szövetségesekből. 2, jelzés a különféle Tripoliban működő szélsőséges szalafita csoportoknak, hogy Szíria nem fog belenyugodni a destabilizáló jelenlétükbe, különösen a nemrég történt damaszkuszi robbantás után. Ne felejtse el, hogy ez szintén része a Szaúd-Arábia és Szíria közt feszülő ellentéteknek.

[Katpol] Ami a Hamaszt és a Hezbollaht illeti, amennyire mi látjuk a Hezbollah eltökélt támogatója a palesztin ügynek a szavak terén, de kevésbé lelkes a cselekedeteiben. Nyújtott bármilyen formában (pénz, felszerelés, kiképzés) effektív segítséget a Hezbollah a Hamasznak a legutóbbi 2006-os akciójuk óta?(ami miatt végül kirobbant a háború Izraellel)

[G.I.] Igen, szoros együttműködés van minden szinten a Hezbollah és a Hamasz között, amit Irán és Szíria támogat.

[Katpol] Sokan úgy jellemzik a Hezbollah-t, mint "állam az államban" a saját hadseregével, médiájával, és ami a legfontosabb, saját szociális hálózatával - vagyis rendelkezik egy működőképes kormány minden fontosabb tulajdonságával. Az ellenállási mozgalommal együtt ezzel képes megnyerni magának az emberek bizalmát. Más nagy pártoknak, mint például a Mustaqbalnak ("Jövő Mozgalma" - a legnagyobb szunnita párt) szintén vannak saját - persze kisebb - milíciái, TV csatornái, de nem találtunk információt arra vonatkozóan, hogy ők is nyújtanak olyan szociális szolgáltatásokat, mint a Hezbollah. Ha nem, akkor miért hagyják ki ezt a lehetőséget népszerűséget szerezzenek a nép körében?

[G.I.] Hariri Mustaqbal-jának szintén van szociális hálózata, főleg Bejrútban és Szidonban. Azonban ez nem olyan fejlett, mint a Hezbollah-é. Szaud Arábia segíti Haririt és a szunnitákat, hogy megőrizze a befolyását Libanonban. A szunnitáknak a Mustaqbal-on kívül  is van kiterjedt szociális hálózata, mint például az al Maqassed kórház és számos egyéb szervezet. Mindamellett nem élvezik azt a szintű támogatást, mint a Hezbollah.

[Katpol] Rendben, térjünk át a közelgő 2009-es eseményekre. Az Ön véleménye szerint befolyásolni fogja az amerikai és izraeli választások eredménye a libanoni választásokat 2009-ben? (az interjú ezen része még az amerikai elnökválasztás előtt készült - szerk.)

[G.I.] Igen, az amerikai és izraeli választások valóban hatással lesznek a következő júniusi választásokra Libanonban. Egy nemrég megjelent, nagyon fontos hivatalos izraeli elemzés szerint Izraelnek "támogatnia kell a mérsékelt erőket a következő évi parlamenti választások során, de nem Izrael érdekeinek rovására".

[Katpol] Ha már a külföldi befolyásnál tartunk: számíthatunk komolyabb beavatkozásra is az említett államok vagy Franciaország, Szíria, Szaúd-Arábia részéről a libanoni belpolitikába, ahogy közelednek a választások? Úgy értjük, beavatkozásra a szokásos szinten túl, valami a 2005-ös Hariri-merénylethez hasonlóra?

[G.I.] Van rá esély, hogy a szíriai rezsim meg fog tenni minden tőle telhetőt a szövetségesei támogatására a Máricus 8 Mozgalomban (Ellenzéki pártokat - köztük a Hezbollah-t és az Amalt tömörítő blokk). Ha az ellenzék győz Libanonban, búcsút lehet inteni a Hariri meggyilkolását vizsgáló törvényszéknek.

[Katpol] Néhány újság azt állítja, hogy az Ellenállás és Fejlődés Blokknak (Resistance and Development Bloc, a Március 8. másik neve) jó esélye van, hogy megnyerje a választásokat és többséget szerezzen a parlamentben, de mások ezt csak pánikkeltésnek tartják. Ön szerint várható-e változás az erőviszonyokban az RDB és a Március 14 (Nyugatbarát pártkoalíció) között, még ha nem is ennyire radikális? (Itt található egy térkép a választási eredmények előrejelzéséről.)

[G.I.] Kétségeim vannak ezzel kapcsolatban, véleményem szerint meg fog maradni a  jelenlegi status quo a politikai erők között Libanonban. Azonban vannak külső tényezők, melyek meg tudják változtatni ezt az egyensúlyt, mint amilyen egy lehetséges támadás Irán és/vagy a Hezbollah ellen, vagy a Palesztin Hatóság összeomlása.

[Katpol] Doha után valahogy természetellenesen barátságossá vált a hangnem a libanoni politikában - régi ellenségek találkoznak, mosolyognak, kezet fognak, mint nemrég a Haszan Naszrallah és Szaad Hariri. A felszín alatt is ennyire optimista a hangulat Libanonban? Továbbá nem fog a megbékélésnek ez a boldog hangulata eltűnni a választások után? Vagy akár már előbb is?

[G.I.] Jelenleg egy modus vivendi van életben Szaad Hariri (Mustaqbal) és Haszan Naszrallah (Hezbollah) között. A síiták nem erőltetik a szunnita befolyás teljes összeomlását Libanonan, cserébe Hariri megígérte, hogy nem veti fel a Hezbollah fegyvereinek kérdését. Másrészről viszont kemény csatákra számíthatunk a Libanon-hegy térségében Dzsumblatt, a Hezbollah, Aoun és Arslan (a másik drúz vezető) között.

[Katpol] Számíthatunk szorosabb együttműködésre Michel Aoun tábornok Változás és Reform blokkja (Change and Reform Bloc - a harmadik pártkoalíció,  élén a Free Patriotic Movement (FPM), a legnagyobb keresztény párt) és az RDB között - esetleg egy nagykoalícióra?

[G.I.] Minden lehetséges. Szerintem elsősorban arra érdemes figyelni, hogy Irán és Szíria milyen szerepet játszanak ebben.

[Katpol] Korábban már említette a szalafita szélsőségeseket Libanonban. Őszintén szólva mi nem vagyunk teljesen tisztában ezekkel a mozgalmakkal. A médiában leggyakrabban megjelenő csoport a Fatah al Islam, gyakran az al Kaidával együtt említve, de ők palesztinok, és ezért nem is túl népszerűek Libanonban. Másrészről vannak hírek radikális szunnita csoportokról, akik Haririt támogatják, és akiket szintén az al Kaidával társítanak időről-időre. Mesélne nekünk ezekről a csoportokról kicsit bővebben? Mekkora befolyásuk van, kik állnak mögöttük? (Például az USA, Szíria, Szaúd Arábia és a Mustaqbal már mind meg voltak  említve, mint a Fatah al Islam támogatói, ami finoman szólva is érdekes.)

[G.I.] A szalafita csoportok az utóbbi néhány évben jelentek meg Libanonban. Főleg Észak-Libanon és a palesztin menekülttáborok környékére koncentrálódnak. A legkiemelkedőbbet közülük, a Fatah al Islam-ot 2006. novemberében  alapította Chaker al Abssi, a Fatah korábbi tagja, aki később kivált Arafat csoportjából, hogy létrehozza a Fatah al Intifada-t. Abssi később Irakba ment, ahol csatlakozott az al kaidás Zarkawihoz. Miután visszatért Libanonba, Abssi és a Fatah al Islam kihasználta a Nahr al Bared  palesztin tábor nyomorúságos szociális és gazdasági viszonyait. A szalafiták népes hálózata - köztük néhány arab kormány - által szponzorálva a Fatah al Islam véres háborút indított a Libanoni Hadsereg ellen 2007. tavaszán. A három hónapig tartó harcokat követően a Fatah al Islam-ot legyőzték és a vezetőjük eltűnt. Mégis, néhány követőjük még mindig aktív a libanoni palesztin táborokban. A szalafita csoportok nehezményezik, hogy a síiták kollaborálnak Irakban a megszálló amerikai csapatokkal, míg Libanonban a Hezbollah kizárólagos joga az Izrael elleni harc. Ilyen szalafita csoportok nem létezhetnének a környező országok titkosszolgálatainak támogatása nélkül. Viszont nincs esélyük a megerősödésre, mert a támogatottságuk korlátozott, és a libanoni szunnitáknak nincs kedvük belekeveredni még egy értelmetlen konfliktusba a síitákkal.

[Katpol] Általánosan szólva, lehetünk-e optimisták Libanon jövőjét illetően?

[G.I.] Ezzel kapcsolatban figyelmükbe ajánlanám a legutóbbi Libanonról szóló írásom következtetéseit: "A libanoni politikai rendszer ma két ellentétes jövőképpel néz szembe. Az első egy neoliberális jövőkép, ami az alapvető szabadságjogok tiszteletére és a szabadpiaci kapitalizmusra alapuló gazdaságra épül; tömören egy ország, ami a svájci mintát tükrözi a Földközi-tenger partjainál.

A másik elképzelés a vallásilag ihletett Spárta ahol a totalitariánus vallási ideológia, ebben az esetben a Hezbollah-é, érvényesül Irán támogatásával. A Hezbollah szeretne egy iszlámon alapuló államot létrehozni, ami végre megadná a síita közösségnek Libanonban a rég esedékes részét a hatalom elosztásából. Alapvetően ma Libanonban a nyugatbarát svájci modell csap össze a spártai politikai és katonai, Irán által inspirált modellel. Ennek az összeütközésnek a végkimenetele fogja meghatározni az ország jövőjét."

[Katpol] Az utolsó kérdésünk nem szigorúan Libanonra korlátozódó téma, hanem egy elég veszélyes lehetőség a Közel-Keleten: A szóbeszédek szerint Izrael megtámadhatja Iránt, hogy megállítsa annak atomprogramját még Barack Obama január 20-i beiktatása előtt, ezzel kész tények elé állítva az új amerikai elnököt. Az izraeli kormány folyamatos fenyegetései ellenére egy ilyen akciónak elég csekély az esélye, de mégis a következményei katasztrofálisak lennének az egész térségre, sőt talán az egész világra nézve. Valóban ennyire messzire elmenne Izrael, hogy megőrizze az atommonopóliumát a Közel-Keleten?

[G.I.] Elég valószínűtlen a következő nyárig, ha egyáltalán meg fog történni. Az Egyesült Államoknak és az új Obama-kormányzatnak nincs kedve destabilizálni Iránt jelen helyzetben, mivel Obama célja, hogy kivonja az amerikai csapatokat Irakból. Teherán segítségére Afganisztánban is szükség lesz.