A gyakorlott olvasó minden bizonnyal azt várná a KatPoltól, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének áldásos tevékenységéről csakis a csipetnyi cinizmussal vegyített maró gúny hangján nyilatkozzék. Azonban el kell ismernünk, hogy az ENSZ 65 éves fennállása során minden kudarca ellenére számos alkalommal tevékenyen járult hozzá a legkülönfélébb konfliktusok kezeléséhez.  No persze nem a béke köztiszteletben álló nemzetközi őrének soha meg nem valósult szerepében, melynek fájó hiánya felett pacifista széplelkek olykor egy-egy vaskos könnycsepp elmorzsolására is hajlandóak.

De a világszervezetben folyó végeláthatatlan szócséplés árnyékában olykor munkájának jól leplezett pozitívumait is tetten érhetjük. Erre pedig kiváló példa a dél-koreai Cshonan fregatt – minden jel szerint Észak-Korea által elkövetett – elsüllyesztése körül kialakult igencsak feszült válsághelyzet és az ennek kapcsán a Biztonsági Tanács elnöke által múlt héten kiadott, látszólag semmitmodó nyilatkozat szövevényes háttere, különös tekintettel Kína vitatható szerepére.

„You have the watches, but we have the time.”
tálib mondás

Februárban indítottam el egy rövid cikksorozatot, melynek célja  a COIN (Counterinsurgency - a wiki szócikkével azért számos tekintetben nem értek egyet) fogalmi alapjainak tömör ismertetése volt.  Míg az első két rész (1. rész, 2. rész) elsősorban a felkelésekre fókuszált, addig a 3. és 4. rész már magával a COIN-nal foglalkozik. Lássunk tehát neki.

(Az első rész itt olvasható.)

Terjed a "fekete veszedelem"

A Dél-Afrika fekete lakosságának szisztematikus marginalizálásával szembeni ellenállás vezető ereje az 1912-ben alapított Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) volt, amely kezdetben tiltakozó akciókkal, petíciókkal próbálta megakadályozni az Apartheid fokozatos kiépítését. Mivel panaszaik a politikai vezetésnél nem túl meglepő módon süket fülekre találtak, és a feketék egyre nagyobb mértékű diszkriminációt szenvedtek el, az ANC annak rendje és módja szerint radikalizálódott. A kommunista párttal és más radikálisokkal együttműködve követelte minden faji megkülönböztetés megszüntetését,  a bankrendszer és a (bánya)ipar államosítását, és mindennek tömegtüntetésekkel, bojkottal és a polgári engedetlenségre való felszólítással kívánt érvényt szerezni.

A neten bóklászva találtam egy rövid cikket Martin van Creveld mestertől a jó öreg Irán vs Izrael nagy leszámolásról, ami rávilágít egy ritkán figyelembe vett oldalára is a dolgoknak.

Szigorúan tudományos kutatásaink során újabb érdekes iraki és afgán szabadidős tevékenységekre, kiképzési eljárásokra és egyéni teljesítményekre bukkantunk. Egy korábbi, méltán nagy sikerű poszt folytatása.

Kevesen tudják, hogy Sven Hassel, számos népszerű második világháborús regény szerzője nem csak a német büntetőszázadok Keleti Fronton megélt kalandjait vetette papírra, de meséket is írt gyerekeknek. Mára egy ilyen mesét fordítottunk le, este, elalvás előtt fel lehet olvasni a kicsiknek. A címe: "Péter nyuszi, a tankvadász".

(Az első rész itt olvasható.)

Kvantitatív elemzés

A Kínai Népköztársaság korábban vívott háborúinak és Peking ambícióinak elemzésére a téma egyik prominens kutatója, King C. Chen érdekes elemzési módszert dolgozott ki. Véleménye szerint a Népköztársaság 1979-ig, tehát a megalakulása óta eltelt 30 év során 8 háborúban vett részt, és ebből 3 alacsony, 4 közepes, és csupán a koreai háború nevezhető magas intenzitásúnak. Az alacsony (low), közepes (medium) és magas (high) is három alkategóriára bontható, így az összesen 9 besorolással tovább lehet finomítani az elemzést. Megállapításait 6 fő szempont alapján állította föl, amelyekkel tulajdonképpen bármilyen háború paramétereit le lehet írni, majd az ezekre adott válaszok súlyozott eredménye adta ki a konfliktus hevességét. A könnyebb értelmezés érdekében lássuk a fő szempontokat:

Siem Reap városáról mostanában a világörökség részét képező Angkor templomegyüttese és a köré kiépült turizmus jut az ember eszébe. Bár Angkor vitathatatlanul Kambodzsa szimbóluma (Angkor Wat a nemzeti lobogón is megjelenik) a templomegyüttestől nem messze van egy másik, messze nem olyan közismert, ám látogatásra mégis érdemes hely, mely szintén erősen kötődik az ország történetéhez és az országról az utóbbi pár évtizedben kialakult képhez. Az Angkorba látogatóknak mindenképp érdemes felkeresni a Hadtörténeti Múzeumot, mely a maga egyedi módján nyújt betekintést a huszadik század egyik leghírhedtebb polgárháborújába.

A nagy felhajtás közepette talán említeni is felesleges, hogy a mai napon kezdetét veszi a labdarúgó VB, és nyilván az is kevesek figyelmét kerülte el, hogy ezúttal példátlan módon a fekete kontinensen kerül megrendezésre. A házigazda állam az utóbbi években elsősorban toronymagas bűnözési rátájával, az ott dúló AIDS-járvánnyal és általában véve lakóinak deviáns viselkedésével került a címlapokra - ennek megfelelően véleményem szerint borítékolhatóak a kirabolt külföldi drukkerekről és a rendőrségi túlkapásokról szóló híradások.

Az előző heti bejegyzésünket folytatván ezúttal az ötvenes évektől napjainkig tartó török-kurd viszonyt tekintjük át. A korábbiakban felvázoltuk a kurd identitás, és egy lehetséges nemzetállam kialakítására tett szerény kísérleteket, és az ezekre adott török választ. 1938 után a főleg kurdok lakta délkeleti területeken nyugalom honolt, és lassan megkezdődött a modernizáció, és a korábbi törzsi szerkezet átalakulása.