A The American Conservative nevű lap nemrégiben megint egy igen érdekes sztorit hozott le. A vietnami háború máig tartó sokkot jelent az Egyesült Államoknak, és számos kérdésben azóta sem tudták lezárni a vitát a konfliktust illetően. Az egyik ilyen téma, hogy vajon minden amerikai hadifogoly hazakerült-e az 1973-as békekötés után, vagy egyeseket hátrahagytak politikai megfontolásokból és/vagy puszta felelőtlenségből, ugyanis számos jel utal az utóbbira, még ha ezt sokan vehemensen is tagadják.

A bejegyzés célja, hogy kontextust adjon Stanley McChrystal tábornok „lemondásához”. Mindennek oka az volt, hogy a tábornok és közeli munkatársai a politikai vezetés szerint nem megengedhető kijelentéseket tettek (konkrétan az elnökre, az alelnökre és a nemzetbiztonsági tanácsadóra), valamint más fontos személyekre (Richard Holbrooke különleges megbízott, Karl Eikenberry afganisztáni amerikai nagykövet). A tábornok segítői később azzal védekeztek, hogy a riporter megsértette a szóban tett megállapodást arról, hogy mit használhat fel, és mit nem a cikke megírásához. A történet azonban nem a  kérdéses cikkel kezdődik és nem is azzal ér véget.

Az első részben McChrystal tábornok életútját ismertetem, afganisztáni kinevezéséig.

by 5.g & CN & Rammjaeger83 & SchA

Blogunk 2010. augusztus 7-én küldöttséget menesztett az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra az immár hagyományos kecskeméti repülőnap alkalmából. Minthogy az internet (szerencsére) már így is tele van a légibemutatókról készült jó minőségű videó- és fényképfelvételekkel, úgy döntöttünk, hogy beszámolónkban rendhagyó módon igyekeszünk azokra a dolgokra is fokozott figyelmet fordítani, melyekkel a földön találkoztunk. De természetesen lesz jópár kép a résztvevő gépekről és kötelékekről is. [A 2008-as repülőnapról készült beszámolónk itt olvasható.]

FIGYELMEZTETÉS: a rengeteg kép miatt a lassabb (vagy forgalomkorlátos) nettel rendelkezők olvasóinknak problémái adódhatnak a megtekintéssel. 

Következzen Dr Herencsár Lajossal készített interjúnk második része, aki saját elmondása szerint "napjainkban az MFB vezetői gárdájában dolgozik, hosszú évek után ismét havi fixért. Jelenleg Pakisztánban (Vazirisztánban, Szvatban), a banki dresszkóddal szöges ellentétben lévő öltözékben és külsővel humanitárius munkát vezet az árvizi katasztrófa okán a HBAid (WBAid) által szervezett, a MOL-Pakistan által is támogatott projektben" Az interjú előző részét lásd itt.

A szerkesztőségben úgy gondoltuk, hogy lassan itt az ideje a szomszéd blogok - a Lemil és a Töriblog - mintájára egy blogtalálkozó, avagy blogbuli megszervezésének. Ezért a KatPol fennállásának 3. évfordulója alkalmából egy könnyed összejövetelre invitáljuk olvasóinkat. 

Egyelőre felmérjük az igényeket, hogy hány főre is számíthatunk.

A helyszín: Budapest

A dátum: 2010. szeptember 25.

Aki jönne, kérjük, egy kommentben jelezze részvételi szándékát.

Az eredmény fényében kialakuló részleteket a megfelelő időben és kellően konspirált csatornákon hozzuk az érintettek tudomására.

A KatPol blog szerkesztősége 

Már a 2010-es év második felében járunk, így a nép lassan feledni kezdi az egyelőre nem sok látványos sikert hozó, viszont annál több kellemetlen meglepetéssel járó afganisztáni háború kirobbanásának körülményeit és az amerikai katonai beavatkozás eredeti célját. Egyre többen sugallják az egész vállalkozás hiábavalóságát, ami sokak számára aggasztó. Közéjük sorolhatóak a TIME szerkesztői is, mivel lapjuk legfrissebb számában új igazolást tálaltak olvasóik elé a külföldi csapatok további afganisztáni állomásoztatására: meg kell védeni az afgán nőket a tálibok terrorjától. 

Dr. Herencsár Lajossal 2008-ban már készítettünk egy interjút a nemzetközi terrorizmus témájában. Most abból az apropóból kerestük meg ismét, hogy 2009. júniusa és 2010. áprilisa között Afganisztánban tartózkodott a HBAid (Baptista Szeretetszolgálat) programigazgatójaként. Szerkesztőségünk ezúton is köszöni neki, hogy elfogadta felkérésünket és elvállalt egy második interjút is, amit a terjedelemre való tekintettel két részben fogunk leközölni.

Tegnap előtt -  2010. augusztus 1-én - hatályba lépett a fürtös bombák betiltását célzó nemzetközi megállapodás, melynek megszületését 2008. májusában mi még cinikus kétkedéssel fogadtuk. Mielőtt azonban bárki is billentyűzetet ragadna egy-egy kárörvendő komment erejéig, kötelességünk tudatni, hogy a látszat ellenére ezzel sem kerültünk közelebb a fürtös bomba-mentes világ eszményi állapotához.

Libanon leghíresebb síita szervezetéről sok dicső és kevésbé szép, valódi és kitalált történet kering az interneten. A utóbbi időben azonban előkerült egy sztori, amit mostanában egyre nagyobb hévvel nyom a neokon sajtó, és amit nem tudok hova tenni. Naszrallah élcsapatának legújabb állítólagos hobbija ugyanis az, hogy Mexikóban próbálnak pozíciókat szerezni a drogkereskedelemben, amit mellesleg terrorcselekmények előkészítésére akarnak használni. Ahogy az ókori görögök mondanák, WTF?

Mint ismeretes, a politikusok gyakran tesznek "sajátos" nyilatkozatokat az éppen folyó háborúkról (is) annak megfelelően, hogy megítélésük szerint aktuális érdekeiket éppen mi szolgálja a legjobban. Persze egyes megnyilvánulásaik - ostobaságukból vagy  szimpla pofátlanságukból fakadóan - jóval botrányosabbak, mint mások. Nemrég a nagyérdemű ismét ízelítőt kaphatott abból, hogy használják fel ezeket a tengerentúlon a belpolitikai hangulatkeltés érdekében.