Kedves hallgatók! Eddigi hagyományainkkal ismét szakítva podcastunk 40. adásában nem hadtörténelemről vagy biztonságpolitikáról, hanem ezek médiaábrázolásáról folyt a beszélgetés. A Krieg der Träume (ill. Clash of Futures) c. közelmúltbeli TV-sorozatot véleményeztük, melynek általános témája a két világháború közötti korszak. Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig innen. A sorozat epizódjai ideiglenesen megtekinthetőek az ARTE csatorna honlapján. Jó szórakozást!

Üdvözlöm minden olvasónk! 

Enz vagyok a KatPol csapatából, a kínai történelemmel foglalkozó sorozat szerzője.

Az 1911-es forradalmi események áttekintése most különösen esedékes annak évfordulója miatt. Az itt ismertetett eseményekkel kapcsolatban nehéz tisztán látni, hiszen gyakorlatilag nincs egységes értékelése a kínai történetírásban. A forradalom napja ma Tajvanon nemzeti ünnep, Kínában szintén megemlékeznek az évfordulóról, de a népköztársaság október 1-jei kikiáltása egyértelmű előnyt élvez. Az eseményeket azóta mind a nacionalista, mind a kommunista történetírás saját pártjaik igazolására kívánta felhasználni, azok feldolgozása így sokszor aránytalan és egyoldalú. Jól mutatja ezt az 1911 című, a forradalom centenáriumára készült film is, ami innen eredezteti azt a „forradalmi hevületet”, amely révén a kommunisták jó három évtized múlva hatalomra kerültek. Persze valójában a két esemény között semmiféle közvetlen kapcsolat nincs. 

Üdvözlöm minden olvasónk!

Enz vagyok, a Katpol Blog csapatának viszonylag új tagja. Aki eddig hallgatta a Trumppal és a Távol-Kelettel kapcsolatos podkeszt adásainkat, az már találkozhatott legalább a hangommal. Régóta foglalkoztat a Távol-Kelet, és azon belül is Japán és Kína történelme és kultúrája, és másfél éve kínai nyelven is tanulok. Tavaly nyáron lehetőségem volt néhány hetet Pekingben eltöltenem és az ottani igen gazdag történelmi látványosságokat megszemlélnem, amelyek egy teljesen más világot mutatnak be. 

Tapasztalataim szerint idehaza nagyon kevés ismert az igen gazdag kínai történelemmel kapcsolatban, és a most induló sorozatban arra teszek kísérletet, hogy ezt közelebb hozzam az olvasókhoz. A sorozat a tervek szerint kb. 1989-ig mutatja majd be a kínai történelem alakulását, annak főbb eseményeit és időszakait. Alig száz évvel ezelőttig Kína egy régmúltból itt ragadt történelmi zárvány volt, ahol a császár még mindig áldozatot mutatott be az isteneknek, a bürokraták egyszerre voltak papok is, a népesség túlnyomó része pedig írástudatlan földműves volt. Napjainkban, hogy Kína a világ egyik vezető hatalma, igen nehéz ezt, és az ide vezető utat elképzelni. Ebben az időszakban a kínai történelem legikonikusabb alakjai, Szun Jat-szen, Csang Kaj-sek és Mao Ce-tung tevékenykedtek, és az ország jövőjét forradalmak, intrikák, belharcok és külső támadások alakították. 

Kedves hallgatók! Hosszú szünet után podcastunkban ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal dél-angliai hadimúzeumokról. Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig innen. Jó szórakozást!   

A koreai háború kapcsán korábban tett ígéretünknek megfelelően podcastunkban a népi Kína másik nagy hidegháborús katonai beavatkozását is szemügyre vesszük. Mai adásunk általános témája a "második indokínainak" is nevezett konfliktusban játszott kínai szerep politikai és katonai téren. Az adás letölthető innen. A kínai történelemmel foglalkozó adásaink elérhetőek itt, az összes eddigi adás pedig itt. Jó szórakozást!

Listen to "38. adás" on Spreaker.

"Én megtagadnám, hogy ezzel a ládával hajózzak!" - ennyire nyers következtetést vont le Otto Hersing, a német császári tengeralattjáró-flotta egyik kiválósága, miután 1915-ben megtekintette osztrák-magyar fegyverbarátainak néhány elnyűtt, szánalmas harceszköze körül az egyiket. Természetesen az ő parancsnoksága alatti U-21-et sem éppen kéjutazásra tervezték, de tágas, két periszkóppal felszerelt tornyával, vízhatlan ajtókkal felszerelt válaszfalaival, hatalmas dízelmotorjaival jóformán luxushajónak számított a császári-királyi U-5-höz képest. Annak fedélzetén a legénység egyik tagja nem sokkal korábban így jellemezte a viszonyokat:

Hosszú kihagyás után podcastunkban ma ismét egyfajta útleírás következik, ezúttal több németországi múzeum meglátogatásáról. Az adás letölthető innen. A 2015-ös munsteri utunkról készített beszámoló itt érhető el, az eddigi adások pedig itt. Jó szórakozást!

Végre feküdhetsz a hátadon,
mert tiéd a gödör mélye
és a föld súlya,
ami nyom.
El fogunk felejteni téged,
barátom.

míg otthon:
újság az asztalon
a tévé bekapcsolva.

/Jim Morrison - Az ismeretlen katona/

Az előző adás végén tett ígéretünkhöz hűen kitárgyaljuk a népi Kína szerepvállalását a koreai háborúban, már amilyen mértékben ez tájékoztató és egyben szórakoztató szándékkal egy adásba sűrítve lehetséges. Az adás letölthető innen. A gazdag koreai múlt tanulságairól a 33. adásban beszélgettünk. A többi adás elérhető itt.

Listen to "36. adás" on Spreaker.

"... nem az első világháború nagy elvesztésének az általános nagy indokait kerestem, hanem csupán ama lazaságokra, fegyelmezetlenségeket is előidéző esetekre kívántam rámutatni, amelyeknek elhárítása sokban és elsősorban a csapattiszten múlik, és amely feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy egy vesztett világháború esetén is, a harcegységeken belül azért a fegyelem továbbra is fennmaradhat."

A rohamlöveg és a vele felfegyverzett csapatnem, a rohamtüzérség a hadtörténelem aránylag rövid életű szereplői közé tartoztak. Az első világháborúban tapasztalt, nagy vérveszteséget okozó hiányosságok hatására álmodták meg arra a szűk feladatkörre, hogy a gyalogsággal együtt haladva, őket támogatva nagy erejű közvetlen tűzzel iktasson ki ellenséges lövegeket, géppuskafészkeket, bunkereket és általában olyan célpontokat, melyekre hagyományos tüzérséggel vagy légierővel - a korabeli fegyverzet műszaki paraméterei mellett - nem lehetett megfelelő időzítéssel és pontossággal csapást mérni a saját egységek veszélyeztetése nélkül. Rohamlövegeket a Wehrmacht vetett harcba először, az 1940-es nyugati hadjárat során, de az ilyen harcjárművek már az 1950-es évekre mindenütt eltűntek a hadrendből, párhuzamosan a gyalogsági fegyvernem gépesítésével, tűzerejének növelésével. A téma hazai vonatkozását az jelentette, hogy éppenséggel a magyar hadsereg volt a német példa fő követője ezen a téren; a rohamtüzérek szerepét a szovjeteknél részben, a többi fennmaradó haderőnél pedig teljesen a harckocsizó alakulatok töltötték be.

A tervezetthez képest megkésve ugyan, de az előző adásban ígértekhez hűen folytattuk a beszélgetést a Mao Ce-tung és Csang Kaj-sek közötti politikai vetélkedésről. Mai témánk a végjáték, azaz a kínai polgárháború (1946-49), továbbá annak előzményei és öröksége. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetőek itt. Jó szórakozást!

Listen to "35. adás" on Spreaker.