Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház CIV. - Egy depresszív csataAz 1415-ös Agincourt-i csata tipikusan az a fajta drámai esemény volt, amelynél kb. a hadtörténelem iránti érdeklődés felkeltésére alkalmas minden elképzelhető olyan részlet adott volt, ami egy...
  • KatPol Kávéház XCVI. - Írtalan történelem"...for the rest of time, it'll be like no one ever knew we was even here." Kedves közönségünk egyöntetű tetszését aligha fogjuk ezzel megnyerni, de podcastunk mai, 96. adása sajnos (vagy nem sajnos;...
  • KatPol Kávéház LXV. - ImposztorokAz 1921-es év a Horthy-rendszer megszilárdulását hozta magával (ezzel foglalkozik Veszprémy László Bernát új könyve is). Ez a Bethlen István nevével fémjelzett konszolidációs időszak első napjaiban...
  • KatPol Kávéház LXIV. - VikingekA History Channel 2013-ban debütált sorozata, a Vikingek, hat évadon keresztül mutatta be a kora középkori skandinávok világát a 9. századi legendás hős, Ragnar Lothbrok (magyarul Szőrösnadrágú...
  • KatPol Kávéház LXI. - Vörös alkonyMai adásunkban első alkalommal foglalkozunk a keletnémet filmművészettel, méghozzá annak összesen három olyan alkotásával, melyek a német munkásmozgalom leghíresebb mártírjainak állítanak emléket. Az...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[Recenzió] A mélység lovagja

2017.12.31. 10:11 Rammjaeger83

"Én megtagadnám, hogy ezzel a ládával hajózzak!" - ennyire nyers következtetést vont le Otto Hersing, a német császári tengeralattjáró-flotta egyik kiválósága, miután 1915-ben megtekintette osztrák-magyar fegyverbarátainak néhány elnyűtt, szánalmas harceszköze körül az egyiket. Természetesen az ő parancsnoksága alatti U-21-et sem éppen kéjutazásra tervezték, de tágas, két periszkóppal felszerelt tornyával, vízhatlan ajtókkal felszerelt válaszfalaival, hatalmas dízelmotorjaival jóformán luxushajónak számított a császári-királyi U-5-höz képest. Annak fedélzetén a legénység egyik tagja nem sokkal korábban így jellemezte a viszonyokat:

Újra és újra megpróbáltuk, de a gépeket lehetetlen megfelelően tömíteni, a kipufogógáz és benzingőz bekerül a hajó belsejébe. Ha például most lemerülnénk a hajó előzetes kiszellőztetése nélkül, egy óra múlva a legénység fele eszméletét vesztené...

800px-smu-5_kotor.jpg

Észre lehet venni a párhuzamokat a páncélos fegyvernemmel, amelynél a műszaki adottságokból eredő kihívások ugyanilyen jelentőségűnek számítottak. Ahogy azt korábban már említettük, a harckocsik megjelenése egyet jelentett a fizikai megterhelés, lélektani trauma, sebesülés és kínhalál új formáival a csatatéren. A védelemre szánt páncélzat könnyen válhatott végzetes csapdává a legénység számára, akiktől a hadviselésben addig ismeretlen szintű csapatmunkát követeltek meg a körülmények és a feletteseik egyaránt. A tenger alatt vívott harcra pedig mindez fokozottan volt érvényes. Egy összegzés szerint:

Van valami különleges a tengeralattjárón szolgáló emberekben: olyanok, mint egyetlen élő organizmus, melynek a parancsnok a feje és szíve egyszerre. Mindenütt, ahol hasonlóan sok embernek kell egy parancsnak engedelmeskednie, legyen az a lövészárokban, cirkálón, torpedóhajón, vagy repülőgépen, ott minden egyes személy, ha nem is beszélhet a parancsnokkal, legalább együtt nézhet és gondolkodhat vele. Kizárólag a tengeralattjárón való víz alatti utazás során vált úgymond feleslegessé az egyes személyek számára a látás, a hallás és a gondolkodás képessége, ők pusztán kezek és lábak, akik véghezviszik, amit közös akaratuk, a parancsnok ír nekik elő.

A haditechnika fejlődésével ezen a téren is egyre kevésbé számítottak spártainak a körülmények, és megjelentek a kommunikáció, a harcászat új eszközei is. De az I. világháború tengeralattjáró alakulatai számára ez a folyamat a jövő zenéje volt; nekik, akárcsak harckocsizó sorstársaiknak, az úttörők szerepe jutott. Számukra az Osztrák-Magyar Monarchiában a géppark siralmas állapotát legfeljebb az a körülmény ellensúlyozta, hogy a hadvezetés, ellentétben a németországi helyzettel, nem is várt tőlük jelentős eredményt.

A közös flotta műveleti területe, az Adria a tengereken csak másodlagos hadszíntér volt egy olyan háborúban, amely alapvetően eleve a szárazföldön zajlott és dőlt el. A Monarchia kikötői közötti hajózási útvonalakat, melyek a mai Szlovénia, Horvátország és Montenegró partjai mentén húzódtak, a háború egész időtartama alatt többnyire kielégítő mértékben védelmezték ugyan, de ennél nagyratörőbb célokat nem tűzhettek maguk elé a Földközi-tengeren érvényesített nyomasztó brit-francia-olasz fölény miatt. Gibraltár, Málta és Alexandria birtokában az Antant Balkánon és Közel-Keleten állomásozó csapatainak vízi úton történő ellátására inkább a német tengeralattjárók jelentettek nagyobb, bár végső soron nem végzetes veszélyt.

26110244363.jpg

map06.pngwwone49.jpg

Ennek megfelelően a történelmi emlékezet sem volt túl bőkezű a császári-királyi flottával, különösen nem Magyarországon. Néhány epizódtól eltekintve áldozathozataluk, különösen a tengeralattjárósoké, feledésbe merült. Persze akármi is legyen az utókor ítélete, a veteránok között mindig akad, aki élményeit elég tanulságosnak, vagy éppen szenzációsnak találja az írásbeli megörökítéshez. Ebben az esetben nem meglepő módon saját fegyvernemének egy jól ismert képviselője, a hadtörténelem első víz alatti, éjszakai torpedócsapásának végrehajtója, báró Georg von Trapp vállalkozott erre, s bizonyára remélte ezzel is otthagyni lábnyomát a történelem homokjában.

georg_von_trapp.pngA volt korvettkapitány memoárja 1935-ben jelent meg, az első magyar fordítás pedig idén került a közönség elé a Garamond Hungaria Kft. gondozásában, és amelyből könnyen kikövetkeztethető módon a fenti idézetek is származnak. (Megrendelhető itt.) Irodalomtörténeti fejtegetéshez nem ez a blog a megfelelő hely, de az eddigi tapasztalatok alapján feltételezhetjük, hogy a háborús emlékirat műfaját, már ha nem egyszerűen öntömjénezésről beszélünk, jellemzően egy jól körülírható embertípus műveli. Nem csak arról van szó, hogy a médiapiac vastörvénye szerint az olvasókat a katonák közül is csak a kiemelkedőek, a profik történetei érdeklik, a háborút megvívó arctalan tömegnek meg csak közöny és feledés jut osztályrészül. Nyilvánvalóan az irodalmi alkotás vágya sem lobog egyformán az efféle kiválóságok mindegyikében.

A magyar kiadáshoz készült utószó utal arra, hogy a bárónak komoly anyagi érdeke is fűződött a könyv sikeréhez, de az irodalmi párhuzamok arra utalnak, hogy indítékai nem korlátozódtak erre. Többször kitüntetett tengeralattjáró-parancsnokként von Trapp mindennél fontosabbnak tartotta választott hivatását, azzal kapcsolatos szilárd elveihez pedig az utolsókig ragaszkodott, akárcsak Billnitzer, Carius vagy Rudel. Ez megkülönböztette őket az átlagos tisztektől, de emiatt még kevésbé érezték elviselhetőnek a lelki megrázkódtatást, amit a háború számukra tragikus kimenetele, az általuk megszokott társadalmi és politikai rend széthullása jelentett. Bizonyára erős késztetés élt bennük, hogy tollat ragadjanak és számvetést készítsenek, míg a közönyösebb, cinikusabb kortársaik hamarabb túltették magukat mindezen, mellőzve bármiféle visszatekintést.

kreuzer_leon_gambetta.jpg

Az U-5 leghíresebb áldozata, a francia Léon Gambetta páncélos cirkáló.

ponorka-curie-ji_-pod-rakouskou-vlajkou-jako-s_m_s_-u-xiv.jpg

A von Trapp parancsnoksága alatti másik tengeralattjáró, a franciáktól zsákmányolt U-14.

Ráadásul von Trapp számára az efféle zavaró élmények évekkel korábban, a háború alatt elkezdődtek. Egy örökletes lovagi címet viselő tengerésztiszt fiaként nem sok kétsége lehetett a követendő szakmai példa felől, ám a tiszta kézzel vívott lovagias küzdelem ideálja hamar a fiókba került, és fokozatosan átadta helyét a totális háborúnak. Ezzel egyidejűleg jelentős változásokon esett át a tengeralattjárók elleni védelem a bevetett eszközök és alkalmazott módszerek tekintetében egyaránt. Az antanthatalmak kísérettel ellátott konvojokat szerveztek, melyeket rádión tájékoztattak az esetleges veszélyekről, a tengeralattjárók ellen pedig mélységi bombákat, hangérzékelő készülékeket és csalihajókat vetettek be, az ellenséges hadikikötőket pedig bombázógépekkel támadták.

01.jpgÉrthető okból von Trapp részletesen bemutatja ezt az evolúciós folyamatot, mellyel szakmailag abszolút elkötelezett tisztként igyekezett lépést tartani. De ez valószínűleg akkor is elborzasztotta volna, ha történetesen nem a hátrányban lévő, és végső soron vesztes oldalon harcol. Felesleges részletezni, mekkora csődtömeg volt az Osztrák-Magyar Monarchia első és egyben utolsó nagyobb háborús szerepvállalása, hiszen a történelemnek ezt a szeletét bizonyára olvasóink is többé-kevésbé ismerik. A haditengerészet tisztjei nem sok illúziót tápláltak a politikai vezetés bölcsességével vagy a győzelem esélyeivel kapcsolatban, de nem láthatták előre, milyen sorsra jut majd a politikatudomány egyik állatorvosi lovának számító birodalom, melynek szolgálatára életüket áldozták.

A tömegnyomor és szétzüllés, a nyerészkedők és agitátorok machinációi, melyek a hátország lakóinak már az új normalitást jelentették, undorral vegyes döbbenetet váltottak ki az oda csak ritkán látogató tisztekből, akik ilyen vagy olyan értelemben, de a külvilágtól elzárva töltötték idejük zömét, hozzászokva a lehetőségekhez képest rendezett körülményekhez és jó testületi szellemhez. Nem véletlenül visszatérő motívuma az elbeszélt történelemnek az ideálokhoz hű, régi vágású katona és az őt körülvevő elkorcsosult világ közötti ellentét.

Amikor a háború utolsó szakaszában a balkáni hadszíntéren a teljesen kimerült osztrák-magyar hadsereg előtt az Antant koalíciós erői, a hátuk mögötti területeken pedig gerillaalakulatok aktivizálták magukat egyre nagyobb mértékben, von Trapp így foglalta össze a helyzet súlyosságát:

Ha az embereink kitartanak a fronton, az csak a tradícióból fakadó kötelességtudatnak és vasakaratnak köszönhető. Ha nem uralkodna ez a szellemiség a hadseregben, már rég szétszéledtek volna ilyen állapotok mellett.

Ahogy felgyorsultak az összeomlást előrevetítő események, a szétszéledés csábításának is egyre többen engedtek. A közös flotta nagyobb hajóin a fegyelem végleg megbomlott, a hátországban pedig a fegyveres bandákba szerveződő katonaszövekények leküzdhetetlen karhatalmi problémává nőtték ki magukat. Mivel az elbizonytalanodott központi hatalom sem volt már abban a helyzetben, hogy a történelmi trendekkel dacoljon, a nemzetállami gondolatot képviselő helyi politikai erők megkezdték a dualista állam szétszabdalását.

salonika4.jpg

A bekövetkező káoszt, amely a Balkánon persze markánsabban jelentkezett, mint a birodalmi peremterület más részein, az emlékirat is szemléletesen mutatja be - másrészt a szerző csak szűkszavúan foglalkozik ezzel az időszakkal, az események sorrendjét és dátumait is összekeverve, mintha még annyi év után is túl kellemetlen lett volna számára ez az emlék. A vigaszt abban találta meg, hogy a tengeralattjáró fegyvernem a végsőkig hű maradt a testületi hagyományokhoz, és a megadásra vonatkozó parancsot is rendezett módon hajtotta végre. Számukra ez hattyúdal is volt egyben, mivel ezután a közös flotta minden hajóegységét és támaszpontját elveszítette, elvégre a birodalom romjain Ausztria és Magyarország is tengeri kijárat nélküli államokként tengődtek.

A blogon eddig bemutatott tollforgató háborús veteránoktól a haditengerész bárót az különbözteti meg legjobban, hogy furcsa módon életének hátralévő részére a teljes vereség és összeomlás nem, vagy csak több áttétellel volt hatással. Sikeres folyami-tengeri hajózási vállalatokat alapított, és megszerezte az olasz állampolgárságot is, mivel szülővárosa, Zára olasz fennhatóság alá került. Könyvét kötelező olvasmánnyá minősítették az osztrák középiskolákban, és mint ünnepelt hős, sorozatban kapta a meghívásokat a nyilvános szereplésre a nosztalgiázni vágyó közönség előtt. Az osztrák-német államegyesítés után a birodalmi haditengerészetben való szolgálatra is ajánlatot kapott, de helyette inkább az amerikai kivándorlást választotta.

trapp-family-04.jpg

Leszámítva ezt, meg a bankcsődöt, melynek során elúszott az arisztokrata származású, fiatalon elhunyt első feleségétől örökölt vagyon, lényegében von Trapp sem élt másképp, mint általában a győztes oldal nyugalmazott tengerésztisztjei, így viszont tíz elszegényedett gyermeke jobb híján a showbiznisz világában öregbítette a családi nevet. 1947-ben bekövetkezett haláláig pedig katonaként ugyan nem, de hátországi szemlélőként még megtapasztalhatta, hogyan süllyed a tengeri hadviselés még mélyebbre az erkölcsi nihilbe, amit mindennél jobban gyűlölt. 

23 komment


| More

Címkék: recenzió haditengerészet 1.vh

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr6513535393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Éhesló 2017.12.31. 19:57:35

Saját katona és tengerészelődeink tetteit illene jobban ismernie a poszternek, akkor esetleg nem kerülnének a posztba oda nem illő minősítések és kijelentések a Nagy háborús haditetteik okán.
Segítek:
www.libri.hu/konyv/csonkareti_karoly.az-osztrak-magyar-monarchia-tengereszeti-repuloi-1911-1918.html
www.libri.hu/konyv/csonkareti_karoly.az-osztrak-magyar-monarchia-haditengereszete-1.html

Szívesen.

Ukraine war 2018.01.02. 17:24:20

Nekem tetszett a poszt! Bravo!
Annyi kiegészitést tennék, hogy a Monarchia tengeralattjáró fegyverneme nem volt azonos szinten az angol vagy német submarinerekkel. Sajnos.

Kullancs1983 2018.01.02. 20:18:11

@Éhesló: Milyen minősítésre, és melyik kijelentésre is gondolsz pontosan?

Éhesló 2018.01.02. 20:55:26

@Kullancs1983:
"Számukra az Osztrák-Magyar Monarchiában a géppark siralmas állapotát legfeljebb az a körülmény ellensúlyozta, hogy a hadvezetés, ellentétben a németországi helyzettel, nem is várt tőlük jelentős eredményt."
Várt. Fő feladatként meg kellett őrizniük az Adriai tengert és annak monarchia oldali kikötőit az Antanttól és az olaszoktól, amit lényegében megoldottak.
Kiegészítő feladatként rombolniuk és pusztítaniuk kellett az olasz parti infrastruktúrát, amit szintén megoldottak.
Le kellett kötniük, agresszív harcfelderítéssel pusztítaniuk kellett az Antant erőket délen, az Adriai tenger kijáratánál, amit szintén megoldottak.

"...a háború utolsó szakaszában a balkáni hadszíntéren a teljesen kimerült osztrák-magyar hadsereg ..."
Nem "merült ki", folyamatos harcokkal a monarchia határain kívül tartották az Antantot, az utolsó utáni pillanatokig.

"A közös flotta nagyobb hajóin a fegyelem végleg megbomlott, a hátországban pedig a fegyveres bandákba szerveződő katonaszövekények leküzdhetetlen karhatalmi problémává nőtték ki magukat."
A Cattarói (kotori) lázadást Horthy leverte, mint a vak a poharat, a harckészséget helyreállította, a kikötő és a hajók a háború lezártáig harcképesek voltak és nem szenvedtek vereséget sem a parti erődöknél, sem a tengeren.
"Karhatalmi probléma" a hadsereg böhm általi felsozlatását követően keletkezett, amikor az ellátás és vezetés nélkül hagyott frontszolgálatosok hazaözönlöttek és látták, hogy a spekulánsok és nyerészkedők miként pusztították el, éheztették ki a hátországot, míg ők a frontokon helyt álltak.
Dualista állam addogr nem volt, károlyi a "szociáldemokratákkal" és a kohn/kun féle zsidó kommunista terroristák patkányforradalmával a káoszba döntött országot az Antant erőkkel közösen terrorizálták, kirabolták, elpusztították.
Ehhez a "dualista államnak" akkorra már régen semmi köze nem volt.
Az Antant bábjaiként megalakított rablóállamok nem voltak nemzetállamok, ahogy ma - 100 évnyi véres és erőszakos etnikai tisztogatást követően - sem azok. Már amelyik még egyben leledzik, mert mára a tákolmányaikból csak a román és osztrák rablóállam maradt meg, a többinek vége lett az első alkalommal, amikor a nagyhatalmi erőszak a térségben alábbhagyott.
Ezek után nem nevezném "tengődésnek" annak a két államnak (Ausztria, Magyarország) a létét, mely ezt a rablást is túlélve a térség sikeresebb és intaktságát megőrző államként működik a mai napig - immár lakosságszámban és nemzeti jövedelemben is túlnőve az őket kirablók többségén.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2018.01.02. 22:16:25

@Éhesló:

Igen, " lényegében megoldottak". Ez szerepel a posztban is, meg az, hogy a Földközi-tenger volt az, ahol már nem tudtak dolgokat lényegében megoldani, nem az Adria.

A "tengődés" a történelmi perspektívákkal összehasonlítva értendő, melyekkel a két ország még rendelkezett a háború előtt. Illetve az 1918 utáni évtizedekre.

A többi idézett állítás a könyvben ill. a lábjegyzetekben szereplő közlések átvétele. A fegyelem végleges felbomlására 1918 őszén került sor, a kotori felkelés után.

Recensor 2018.01.03. 12:00:06

A német U - boot -ok a második világháború idejére lettek élvonalbeliek. Rengeteg kárt okoztak a szövetségeseknek, főként a háború első felében!

Éhesló 2018.01.03. 12:13:46

@Rammjaeger83: nem értünk egyet.
Leírtam miért.
A két ajánlott könyvet olvastad?
Érdemes lenne, ha nem.

Kullancs1983 2018.01.03. 13:26:18

@Éhesló: Hát, ha szerinted ezek jelentős eredmények...
Aha, és meddig tartotta volna még ott, vagy mikor jön a nagy támadás amivel legyőzzük őket? Ja, hogy olyat már hiába vártunk, mert kimerült a hadsereg?
Khm, hol is volt az a nagy csata amit megnyertek? Vagy nem volt, mert minek? Hát azt nyilván nem lehet elveszíteni...
Van nekem egy olyan gyanúm, hogy csak ideológiai alapon hisztizel, az olyan viszont nem nagyon érdekel. Nyihaha.

Éhesló 2018.01.03. 13:58:21

@Kullancs1983: magadat minősíted és olyan buta vagy, hogy a posztban közzétett térképeket se nézted meg, vagy ha meg is nézted, meg egészen biztosan nem értetted.

Az eredményeik a rendelkezésükre álló erőforrásokkal arányosak voltak és elégségesek a monarchia stratégiai céljainak megvalósítására.

Kullancs1983 2018.01.03. 16:16:37

@Éhesló: Pacikám, épp azokkal az erőforrásokkal voltak bajok, és nyilván nagyon buta vagyok, mert én egészen biztos voltam benne, hogy meg akartuk nyerni a háborút, fogalmam sem volt róla, hogy a monarchia stratégiai céljai a háború elvesztése és a birodalom apróra darabolása voltak.

Éhesló 2018.01.03. 18:07:46

@Kullancs1983: nem vagyok senkid, anyádat becézgesd te tahó.
A monarchia haditengerészeti céljait leírtam, ahogy az erről szóló szakirodalom is leírja.
Ezekhez kaptak erőforrásokat, és ezeket végrehajtották, tisztességgel, becsülettel, hősiességgel, önfeláldozással, bátorsággal.

Arról nem ők tehetnek, hogy neked csermanek könyvéből tanítják a Nagy háborót kockásinges agitátorok.
Én sem.
Ez a te gondod, de segíthetsz rajta, ha sokat olvasol, jó történelmi anyagokat.
Ajánlottam kettőt is.
Szerintem már holnap kezdheted.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2018.01.03. 19:13:20

@Éhesló: Nem olvastam, de kösz az ajánlást. De ennyi erővel én is tudom ajánlani ezt a kötetet, többek között szerepel benne az is, hogy a balkáni front mögötti területeken működő gerillák és dezertőr bandák már hónapokkal a háború vége előtt is kezelhetetlen problémát jelentettek a csendőrségnek és hadseregnek egyaránt.

A térképek pedig csak részben mutatják a helyzetet ebben az időszakban.

Aztán a továbbiakban ennél kulturáltabban, kedves urak! Utolsó figyelmeztetés.

Kullancs1983 2018.01.03. 19:36:37

@Éhesló: Miután kifejtetted milyen buta vagyok miért sértődsz meg azon amit mondok? Biztos az éhség az oka..:)
Egyébiránt a fenti jelzőhalmozásból látom mit akarsz mondani, csak nem értek vele egyet. De én nem ajánlok szakirodalmat, mert úgysem olvasod el, hiszen te, mint meggyőződéses hívő, nem fogsz felülni holmi tényeknek és érveknek.
Mivel azonban meg lettünk intve nem küldelek el anyádba, hőbörögj csak tovább a képzeld világodban. Tschüss.

butyko 2018.01.06. 05:31:58

@Éhesló: " A cattarói matrózlázadást a későbbi, főleg kommunista történetírás mint a Monarchia egyik nagy szégyenét írta le és általában „leverésről”, „véres megtorlásról” írtak a valóságtól teljesen elrugaszkodva, adatok és források figyelembevétele nélkül. Napjainkban is sűrűn előfordul, hogy Horthy Miklóst vádolják a „leveréssel”. Ezzel a képpel a mai napig sok ember nem szakított, lehet találni ilyen jellegű írásokat. Szintén a marxista történetírók igyekeztek mindig bizonyítani azt a vádat, hogy Horthy tevékenyen részt vett a hadműveletben, sőt vezette azt. Ez teljes valótlanság, ugyanis Seidensacher ellentengernagy vezette az erőket, a hadbíróság ítéletét Franz von Keil és Fiedler Pál tengernagyok írták alá, Károly István tengernagy hagyta jóvá. Horthy, mint az SMS Viribus Unitis parancsnoka, egyébként is alárendeltje volt Seidensachernak és el sem mozdult Pólából." Wikipedia A tévedésben az is szerepet játszik,hogy Seidesacher zászlóshajója a Novara volt,melynek KORÁBBAN Horthy volt a parancsnoka.

Éhesló 2018.01.06. 15:59:57

@butyko: köszönöm a helyreigazításodat.
A válaszom lényege azonban az volt, hogy a lázadás mérete és jelentősége is eltúlzott, 2 napig tartott, a leverése rutin eljárás volt és nem volt hatása a Monarchia tengeri hadviselésére, eredményeire.

epa.oszk.hu/03100/03133/00021/pdf/EPA03133_orpheus_noster_2016_01_064-080.pdf

Kullancs1983 2018.01.07. 02:55:39

@Éhesló: A válaszod lényege az volt, hogy Horthy verte le a lázadást, aki a tudomány jelen állása szerint ott sem volt. De mi nem értünk hozzá, és majd te mutatsz szakirodalmat. Nagyon cuki. :D

Éhesló 2018.01.07. 15:08:27

@Kullancs1983: mint arra butykó helyesen rámutatott és amint azt el is ismertem: Horthy szerepében tévedtem. Ő Pólában verte le sec perc a lázadást, nem Cattaróban.
A lényeg: a kikötő és a hajók a háború lezártáig harcképesek voltak és nem szenvedtek vereséget sem a parti erődöknél, sem a tengeren.

Egyebekben pedig bekaphatod a sarki koldusét, ha hagyja.

Kullancs1983 2018.01.07. 16:38:40

@Éhesló: Egyebekben javaslom gondold át mennyire hiteles a nagy arccal előadott kioktatás, ha ilyen tévedéseid vannak. A többit se erőltesd, nem megy az neked cica. :)

Kullancs1983 2018.01.07. 16:41:26

Ha esetleg valakit érdekel a téma, szerintem érdemes elolvasni, érdekes dolgok vannak benne:

www.mediafire.com/file/ea81rwwzsl4x1ux/Korfu_hadmuvelet_1918.pdf

Ideológiai alapon mindenhez is értőknek viszont ellenjavallott.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2018.01.07. 20:26:13

@Éhesló: A cattarói felkelés 1918 elején volt. A fegyelem felbomlása meg a szervezeti káosz, amit a memoár is ismertet, a háború utolsó heteiben, illetve a fegyverszünet után következett be. Ne beszéljetek el egymás mellett, meg ilyen stílusban sem.

gintonic.azigazi 2018.01.20. 07:06:08

Horty szerepet mar lehetetlen aprolekosan megallapitani, foleg hogy a mainstream ( ertsd liberalis ) “szagertok” eleve elfogultak.

Keresztény szellemiségű luxuskurva 2018.04.04. 10:10:28

"...a térség sikeresebb és intaktságát megőrző államként működik a mai napig - immár lakosságszámban és nemzeti jövedelemben is túlnőve az őket kirablók többségén."

Itt gondolom Ausztriára gondolt, Éhesló, maga kis mókamester!

gintonic.azigazi 2018.09.21. 05:57:06

@Éhesló: tokeletes kiegeszites! koszonjuk.
süti beállítások módosítása