Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCVI. - Írtalan történelem"...for the rest of time, it'll be like no one ever knew we was even here." Kedves közönségünk egyöntetű tetszését aligha fogjuk ezzel megnyerni, de podcastunk mai, 96. adása sajnos (vagy nem sajnos;...
  • KatPol Kávéház XCI. - DisszidálókKedves hallgatóink! Podcastunkban régebben már foglalkoztunk keletnémet filmekkel, ezúttal pedig a Német Demokratikus Köztársaság filmes ábrázolását beszéljük ki. A témában megjelent két kortárs német...
  • KatPol Kávéház LXXXV. - A vörös vagányok„Mi is ott leszünk a végső csatában, / Én és a többi vörös magyarok / Kik elhulltunk, de a vörös szabadságnak / Ujra életet Ti, Ti adjatok.” – így zárta 1919 júniusában az omszki börtön falára írott...
  • KatPol Kávéház LXXII. - Völgyvidéken és hegygerincen átA koreai háborút (1950-1953) okkal szokták Nyugaton az „elfeledett háború” jelzővel illetni, hiszen a konfliktus nem hagyott olyan társadalmi nyomokat, mint például a vietnami háború, pedig...
  • KatPol Kávéház LXVII. - Kenshin ImpactA „hadakozó fejedelemségek kora” (szengoku dzsidai) a japán történelem legismertebb és leginkább feldolgozott időszaka. A szamurájok aranykora kedvelt témája hazai és külföldi irodalmi, filmművészeti...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Fegyverben a szomszédság III. - Dákia védelmezői

2012.05.16. 12:00 Grodin

Találós kérdés: hány országnak van ma Kelet-Európában titkosszolgálati múltú kormányfője? A FÁK államain és a hazai politikai vonatkozásokon túl, természetesen. Eggyel biztosan kevesebbnek. Keleti szomszédunkban két és fél hónapig bírta a külügyminiszterből a hírszerző szolgálat vezetőjévé, majd kormányfővé avanzsáló Mihai Razvan Ungureanu kormánya. 

Ezzel térjünk is vissza eredeti témánkhoz: hosszabb szünet után folytatjuk szomszédaink védelmi felkészültségét és haderejét elemző sorozatunkat, ezúttal délkeleti szövetségesünkkel, Romániával. Sokak számára a hazánk képességeivel való összehasonlítás ebben az esetben sokkal inkább történelmi, mint gazdasági szempontból indokolt, hiszen Régi mániám...

Még akkor is, ha sokan talán ferde szemmel néznék az ilyesmit, azért valljuk be, látens módon a mai napig ott bujkál mindenkiben: „mi lesz, ha jönnek a románok?”.

Történelmi távlatból nézve ez amúgy többször valósult meg, mint az ellenkezője. Ha most Erdély területét kis túlzással átjáróházként értelmezve nem számítjuk, a modern kori Románia létrejötte óta bizony 2:1 az állás hazánkkal szemben a Budapest – Bukarest versenyben. A I. világháború közepén, a frissen belépett balkáni kishatalommal szemben német segítséggel, a Monarchia kétfejű sasos zászlaja alatt elért 1916-os sikerért dákoromán barátaink két alkalommal is visszavágtak.

Először 1920-ban, amikor a hőn áhított tiszai román határ kiharcolása és némi hadizsákmány reményében egészen Budapestig (sőt, azon is túl) menetelt a túlerővel szemben meggyengült Tanácsköztársaságot kegyelemdöfésben részesítő román királyi haderő. Másodszor pedig 1944-45-ben, amikor is a jól időzített pál- (mihály-)fordulást követően még egyszer megtették ugyanezt, bár ez alkalommal már a Vörös Hadsereg lelkes sodorvonalaként haladva. A román csapatok ez alkalommal kivették a részüket Budapest ostromából is, miközben a román légierő német gyártmányú gépei leginkább extra ingyencélpontot jelentettek a felségjelekkel nem sokat törődő szovjet légvédelem és repülőerők számára.

A szocializmus és az euroatlantizmus beköszönte óta természetesen mindez a múlté, és fegyvertársakként áll(t)unk vállvetve a világbéke kapitalista és terrorista ellenségeivel szemben. Ugyanakkor Románia, ahogyan a szocialista blokkban is tette, a mai napig igyekszik saját, egyedi pozíció kivívására a szövetségi rendszerben. Részben anyagi, részben stratégiai megfontolásoktól vezérelve.

Románia tehát – az eddig vizsgált Csehországgal és Szlovákiával ellentétben – viszonylag gazdag modern kori hadtörténelmi múltat, és olykor igen dinamikusan változó határokat tud felmutatni. A kettő természetesen összefügg. Részben ennek, részben a "balkáni társadalomszerkezetnek" megfelelően a hadseregnek és a nemzetvédő hagyománynak a mai napig érzékelhetően nagyobb társadalmi megbecsülése van az országban, mint az eddig vizsgált szomszédok körében.

Ehhez hozzájárul a geopolitikai szerep átértékelődése is. Amíg az előző század első felében vitathatatlanul a határvonalak megrajzolásával kapcsolatos konfliktusok domináltak (a balkán háborúktól kezdve a világháborúkig), addig ma már Románia a NATO egyik legkeletibb bástyájaként elsősorban Fekete-tengeri partvonala és stratégiai elhelyezkedése miatt fontos. Ez pedig Közép-Európa többi államához képest stratégiai jelentőségűvé teszi a visegrádi négyeknél, vagy éppen a posztjugoszláv utódállamoknál nagyobb játékosok számára is. 

Nem elhanyagolható az sem, hogy Románia azon kevés kivételek egyike, amelynek szomszédjában még mindig létezik potenciális nemzeti-etnikai puskaporos hordó. A Besszarábia néven is ismert, egy időben az ország részét képező volt szovjet tagköztársaság, Moldávia lakosainak jelentős része nem csak román etnikumú és anyanyelvű, hanem rendelkezik román (tehát nem mellékesen uniós) állampolgársággal is – leszámítva természetesen a formailag az országhoz tartozó Transzdnyisztriát, mely függetlenségi érveinek a napig az ott jelen lévő (békefenntartóskodó) orosz hadsereg ad hangot.

A potenciális konfliktusforrások ellenére Románia 2004-ben (a közép-kelet-európai bővítés második hullámában) minden különösebb incidens nélkül lett a NATO, majd 2007-ben Bulgáriával együtt az Európai Unió tagja, így ma már kevéssé elképzelhető, hogy egy Grúziához hasonló kalandba keveredne a vitatott terület kapcsán. Ettől függetlenül az alacsony médiafigyelem ellenére élő ellentétekről van szó, amelyek a mai napig helyi szintű feszültséget generálnak elsősorban a románok és az oroszok között - gondoljunk csak a grúz konfliktusban rejlő párhuzamokra.

Védelmi költségvetés és stratégia

A fentiek után lássuk, mit tud letenni az asztalra ténylegesen Románia egy ilyen relatíve színes biztonsági közegben.

A román haderőt egy időben szokás volt a lerohadtság környékbeli iskolapéldájaként emlegetni. Pusztán a statisztikai adatokat elnézve ez nem feltétlen megalapozott. A környékbeli NATO-szövetségesekhez képest Románia egészen a legutóbbi, pénzügyi válsággal és IMF-csomaggal fűszerezett időkig relatíve magas honvédelmi költségvetéssel rendelkezett – ami aztán természetesen elegáns zuhanásnak indult. (2005-től máig 1.8%-ról közelítőleg 1.3% köré, máig többé-kevésbé stabil szinten, 8 milliárd lej környékén.) Ez nominálisan, az alacsonyabb GDP/fő rátát és a nagyobb népességet egyaránt figyelembe véve a magyar érték másfélszerese, ami még mindig nem olyan sok.

A sorkötelezettséget 2006-ban számolták fel, az azóta professzionális elven működő haderő létszáma még jelenleg is elég magas, mintegy 73.000 fő, ennek legnagyobb részét, 43.000 főt a szárazföldi haderő teszi ki, a maradékon nagyjából egyenlő arányban osztozik a vezetési szint, a légierő és a haditengerészet. Román védelmi dokumentumok egyébként a haderő teljes, az átalakítás végére tervezett létszámát civil állományúakkal együtt 140.000 főre tervezik, azonban nem derül ki egyértelműen, hogy a hangzatosan "Project Force" néven emlegetett koncepció létszáma magában foglalja-e a tartalékos alakulatokat, illetve a territoriális alapon szerveződő, de belügyi státuszú csendőrség jókora, szintén 70 ezres állományát.

A haderővel kapcsolatos román tömegtájékoztatás a mai napig láthatóan inkább a belföldi célközönség, mintsem a nemzetközi szövetségesek „kiszolgálására” koncentrál. Bár minden egyes haderőnemi és honvédelemmel kapcsolatos website elérhető angol nyelven is, az anyagoknak inkább „arcképcsarnok” jellege van. Ez alól egyedül a minisztériumi honlap jelent kivételt, bár a román honvédelemmel kapcsolatos dokumentációk csak hosszas keresés után érhetőek el angol nyelven. (Románia legutóbb 2004-ban fogadott el katonai, és 2006-ban nemzeti biztonsági stratégiát)

Haderőnemek

A román haderő a mai napig „klasszikus”, három haderőnemi rendszerben szerveződik, a Szárazföldi Erők, a Légierő és a Haditengerészet alakulatait a Nemzetvédelmi Minisztérium alá tartozó Vezérkar szervezete fogja össze. A haderő-átalakítás – mint a régióban mindenhol – természetesen itt is napirenden van, de a haderőnemek integrációja egyelőre nem történt meg.

Szárazföldi csapatok

A 40 ezer főt meghaladó létszámú szárazföldi csapatok fő szervezeti egységei a mai napig a NATO-értelemben már nem túl korszerű hadosztályok, melyek egyenként számos gyalogos dandár, gépesített és hegyivadász zászlóalj, illetve légvédelmi és egyéb támogató csapatok számára szolgálnak szervezeti magasabbegységként. (És még ez a struktúra is relatíve újnak számít keleti szomszédunkban, hiszen a '90-es évek végéig egyenesen 1. és 2. Hadsereget tartottak fent.)

Az 1. hadosztály Bukarestben, a frissen újjáalakított 2. hadosztály a fővárostól szintén nem messze lévő Buzău-ban, a 4. hadosztály pedig Kolozsváron rendezte be a központját. A pontos hadrendről amúgy a vonatkozó Wiki-oldalak is alapos és áttekinthető képet adnak. Láthatóan ami hiányzik a "hivatalos" weboldalakról, az bőségesen felkerül open source elven. 

A speciális erők ma már egyetlen zászlóaljban, összevontan tevékenykednek, központjuk – némiképp meglepő módon, várjuk az etnikai, biztonsági áthallásokat – Marosvásárhely.

A légierő

A közelítőleg 9000 főt számláló légierő három, az országot alkotó három régiót lefedő repülőtéren állomásoztatja MiG-21-es Lancereit. A "légiflottákba" szervezett helikopteres (IAR-330), valamint légvédelemre és felszíni csapásmérésre specializált MiG-ekkel rendelkező alakulatok az erdélyi Aranyosgyéresen, a Bukaresthez közeli Feteşti-ben és a keleti, moldovai régió légvédelmét biztosító Bákóban üzemeltetik bázisaikat - nem utolsósorban valószínűleg az izraeli közreműködéssel felújított gépek rövid hatótávolsága miatt is.

A szállítóalakulat Bukarest Otopeni reülőterén, a hazai gyártású, szintén izraeli közreműködéssel modernizált IAR-99-eseket repülő kiképzőalakulat pedig a szintén főváros-közeli Boboc repterén állomásozik.

A román légierő fő ütőerejét képező Lancer-eket a honvédelmi célú költekezés ellenzői és a szovjet haditechnika istenítői (a két csoport között azért nem jellemző az átfedés) egyaránt szívesen emlegetik a takarékos módon megoldott, nyugati szintű vadászgép-modernizáció iskolapéldáiként. Bár valóban modern rendszerekkel rendelkeznek, de ettől még több évtizedes szovjet technikán alapulnak, ami Európában már csak három szomszédos balkáni államban szolgál, üzemidejük pedig épp ezekben az években jár le. Nem csoda, hogy az elmúlt évtizedben leginkább akkor kerültek be a hírekbe, amikor valamelyikük éppen lezuhant. Ez a szovjet időkben még szintén mindennaposnak számító gyakorlat ma már az alig néhány tucat modern nyugati gépet üzemeltető kis NATO-tagállamok körében nem divat, és világosan kitűnik belőle, hogy a fogyóeszköz azért digitális képernyővel felszerelve is fogyóeszköz marad.

Ettől függetlenül kétségtelen, hogy ezzel a lépéssel az elvárt minimumszintet tökéletesen hozták a románok, sőt, annál többet is, hiszen hazánk csúcstechnológiájú Gripenjeivel ellentétben a román légierő már a balti rotációs légvédelmi kitelepülésben is részt vett. A Lancer-program alapos elemzését és technikai ismertetését már sokan sokszor elvégezték, így ezt nem ismételnénk meg.

A légierő által alkalmazott típusok rövid ismertetője amúgy megtalálható a haderőnem angol nyelvű honlapján is.

 A haditengerészet

Románia azon kevés szomszédunk egyike, melyek számottevő tengerparttal és ennek köszönhetően haditengerészeti kapacitással rendelkeznek. A román haditengerészet büszkesége az a két, az angol haditengerészettől átvett Coventry osztályú fregatt, a Regele Ferdinand és a Regina Maria, melyek közül az első nemrég a líbiai szövetséges hadműveletek keretein belül a NATO Földközi-tengeri missziójához is csatlakozott.

A Fekete-tengeri "elrettentő" erőt alkotja még a fentiek mellett több korvett, valamint a Ceausescu-féle önfenntartás tengeri büszkesége, a román haditengerészet egyetlen saját gyártású fregattja, a Marasesti.

A vízjáró csapatok fontos összetevője a hazánkét többszörösen meghaladó létszámú és kapacitású folyami flottilla, ami többféle őrnaszádból és őrhajóból áll, központjuk – nem meglepő módon – a Duna-deltában található.

Felszerelés, modernizáció

Románia a mai napig relatíve jelentős számban tart rendszerben nagyon régi és kevésbé régi vasat egyaránt, ezzel bizonyos területeken a legversenyképesebb, modern nyugati technika beszerzésére is sort került - minimális számban.

A szárazföldi csapatok gördülő gerincét a százas nagyságrendben rendelkezésre álló TR-85-ös harckocsi (ami valójában T-55 modernizáció), valamint az a pár tucat MLI-84-es (ami pedig BMP modernizáció) adja, amelyek többé-kevésbé mind a hazai ipar termékei. Ezeken kívül szintén szovjet alapú, helyi BTR-modifikációk (TAB) szolgálják ki a lövész és gépesített csapatokat.

A modernizáció és a nyugati beszerzések eddig leginkább a szárazföldi erőket kerülték el, ennek néhány apró jele a tehergépkocsi-park megújítása mellett 18 Gepard önjáró légvédelmi gépágyú, néhány tucat Humvee és spanyol replikáik, valamint kb. 30 darab modern Piranha APC - az eszközpark további fejlesztése lassan aktuális lesz. 

 A légierő legnagyobb dilemmája a már bemutatott Lancer-ek egyre sürgősebb cseréje, amire bizony a gazdasági nehézségekkel küzdő országban nem igazán van forrás. Amerikai F-16-osok, vagy akár F-35-ösök vásárlására tett kijelentések mögött túl sok hitelesség és pénz nem áll, miközben már jó ideje tartanak az ezzel kapcsolatos viták, amint azt az alábbi cikk keltezése is mutatja.

Amit megspóroltak a modern, negyedik generációs vadászgépen, az elment a légi haderőnem másik igáslovára, a szállító repülőgépekre. 5 darab C-130-as Herkules és ugyanennyi C-27-es Spartan biztosítja a román haderő mobilitását és külföldi bevethetőségét, ezzel a kapacitásra pedig az ország - szomszédaihoz mérve legalábbis, ugyebár - méltán büszke lehet. A helikopterpark hasonlóan irigylésre méltó állapotát pedig a hazai ipar terméke, a francia licenc alapján gyártott IAR 330 Puma tömeges rendszerben állása tükrözi. Hasonlóan a MiG-ekhez, a Puma modernizált, megnövelt harcképességű SOCAT változata is izraeli közreműködéssel készült. 

Külföldi missziók

Szövetségesi missziók tekintetében a románok némiképp ambivalens képet mutatnak. Egyrészt tény és való, hogy stratégiai pozíciójuk miatt azon kevés „szerencsés” NATO-tagok közé sorolhatóak, akik a kontingensek kiküldésén kívül egyéb kapacitásokat is – például rakétavédelmi rendszerek, CIA-börtönök és egyéb katonai bázisok létesítésére alkalmas saját területüket – felajánlhatnak az USA részére. Másrészt nehéz megállapítani, hogy a "sok helyen kicsiben" elv helyett nem egyszerűen a koncentráció elvét követik-e.

Jelenleg ugyanis némi kötelező balkáni jelenlétet és a pár fős, különböző nemzetközi szervezetek alá tartozó megfigyelő és összekötő missziókat leszámítva egyetlen országban vannak jelen román katonák szövetséges hadművelet keretein belül, mégpedig Afganisztánban. Ott viszont annál nagyobb kontingenssel, majd 2000 katona szolgál folyamatosan, legalább 2013-ig. Létszámukat az elmúlt két évben emelték erre a szintre, jelenleg a Paktika és Kandahár közé eső (tehát nem éppen a legbékésebb) Zabul provinciában támogatják az amerikai csapatokat. (További olvasnivaló ezzel kapcsolatban például itt és itt)

Mint említettük, a fentiek mellett Románia kivette a részét a líbiai polgárháború során felállított tengeri zárból is, melynek során a Regele Ferdinand fregattjuk csatlakozott a Unified Protector hadművelethez.

Pénzért bármit. És pénz nélkül?

A fentiek alapján láthatjuk, hogy Románia viszonylag alacsony honvédelmi költségvetésből egyszerre képest volt egészen az utóbbi évekig fenntartani egy olyan haderőt, amely nem csak megfelelt a szövetséges nagyhatalmak "hozzájárulási elvárásainak", de részben megtartotta a VSz-hadseregekre jellemző tömeges szárazföldi gépesített kapacitást is.  

Ez azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tartható fent sokáig, így Románia a NATO tagjaként is arra törekszik, amire már a VSz-ben láthattunk példát, és amire történelmi múltja és közvetlen szomszédaival ápolt viszonya egyébként is predesztinálja. Szövetségi kötelezettségeinek elfogadható szinten eleget téve igyekszik tágítani mozgásterét, és olyan szövetségen kívüli hatalmakkal törekszik együttműködésre, amelyektől gazdaságilag és katonailag egyaránt előnyös kedvezményeket csikarhat ki. Gondoljunk csak az Izraellel folytatott szoros együttműködésre, vagy az USA-val ápolt viszonyra - amennyiben utóbbit a NATO európai dimenziójához mérten vizsgáljuk.

Pár éven belül eldőlhet, hogy ez a szövetségesi magatartás elegendő lesz-e ahhoz, hogy kompenzálja a csökkenő anyagi forrásokat, és akár előnyös beszerzésekhez juttassa Bukarestet. Ellenkező esetben a román haderő (néhány szomszédjához hasonlóan) hamarosan könnyen visszakerülhet a szocializmus végét jellemző minőségi állapotba - sokkal kisebb létszám mellett.

A fenti negatív forgatókönyv ellen szólhat a honvédelem magas társadalmi támogatottsága, és általában a haderő és az állami erőszakszervezetek szerepe a nemzeti identitás megteremtésében. Mint a cikkünk elején is említettük, olyan országról van szó, ahol a külföldi hírszerző szolgálat vezetői pozíciója legitim "parkolópálya" lehet egészen magas politikai szereplők számára is.

Nem meglepő tehát az sem, hogy az erdélyi magyarság körében a román haderő nem különösebben népszerű, a sorkatonaság eltörlése óta minimális szinten lévőnek tűnik a magyar etnikumú jelentkezők aránya.

Végezetül álljon itt egy videó a legutóbbi december 2-i katonai felvonulásukról. Azért tisztességes számú vas fordul meg Bukarestben ilyenkor.

 Az eddigi cikkekhez hasonlóan most is várjuk olvasóink észrevételeit, linkjeit, szerencsés - vagy szerencsétlen - esetben személyes élményeit a román haderővel kapcsolatban.

További ajánlott olvasmányok

- Honlap a román haderő második világháborús szerepléséről

- Egy 2004-es datálású szakértői jelentés a román haderő állapotáról, szerkezetéről és reorganizációjáról

- Egy egészen friss, 2010-es cikk a román nemzetbiztonsági stratégia dimenzióiról

- A román speciális erők nemzetközi és haza renoméját öregbítő, sajnos az utóbbi években már nem frissült oldal

 - A román haderő youtube oldala  

24 komment · 5 trackback


| More

Címkék: románia nato

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr744342187

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fegyverben a szomszédság VI. - A balkáni bástya 2014.01.09. 12:40:54

Grodin & Rammjaeger83 A Varsói Szerződés és a NATO kötelékét egyaránt megtapasztalt közép-európai államok haderőit és védelempolitikáját bemutató sorozatunkban a 2014-es év méltó üdvözlése gyanánt ma Bulgáriát vesszük górcső alá, amely a szó ...

Trackback: Fegyverben a szomszédság V. - A varsói koktél 2013.10.19. 10:00:18

Miután előző cikkünkben áttekintettük Lengyelország elhelyezkedéséből és stratégiai helyzetéből adódó biztonsági dilemmáit, most lássuk, mit tud felvonultatni a német és orosz nagyhatalmak közé szorult Varsó katonai téren, és egyáltalán hol és hogyan v...

Trackback: Fegyverben a szomszédság II. - Nem állnak csehül 2013.10.19. 09:56:45

Cseh Köztársaság Északi szomszédunk, Szlovákia honvédelmének és haderejének rövid vizsgálata után vessünk egy pillantást prágai sógoraikra, a Cseh Köztársaság haderejére. Bár hazánkkal nem szomszédos, katonaföldrajzi, gazdasági szempontból egyaránt je...

Trackback: Fegyverben a szomszédság – haderőkörkép Közép-Európából 2013.10.19. 09:25:44

Manapság nagy divatja van az online közösségben a Magyar Honvédség képességeiről szóló negatív megnyilatkozásoknak. Nincs elég katonánk (tankunk, repülőnk, ágyúnk, Panzerfaustunk, pénzünk, tartalékosunk, koronaőrünk), ezen kívül a kutya sem fog minket ...

Trackback: Fegyverben a szomszédság IV. - amikor a tyúk mégis madár: Lengyelország, a lelkes szövetséges 2013.03.28. 20:32:59

Kevés olyan ország van Közép-Európában, amely ne mondhatná el magáról valamilyen formában, hogy évszázadokig a függetlenség és megszűnés különböző fázisai között ugrándozott, ahogyan azt szomszédai aktuális nagyhatalmi érdeke éppen megkívánta. Lengyelo...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kisendre 2012.05.16. 13:07:26

A cikkben többször fegyvernem van írva, mikor haderőnemről van szó.
"A légierő által alkalmazott típusok rövid ismertetője amúgy megtalálható a fegyvernem angol nyelvű honlapján is." + "Amit megspóroltak a modern, negyedik generációs vadászgépen, az elment a légi fegyvernem másik igáslovára, a szállító repülőgépekre."

Žďárský 2012.05.16. 13:16:43

Jól rémlik, hogy ez a Regele Ferdinand fregatt úgy ment a líbiai partokhoz, hogy alig volt rajt fegyverzet és lényegében csak gumicsónakok ellen lett volna bevethető?

Kullancs1983 2012.05.16. 13:28:57

Ajaj, a múltkor az SzKR, most a Régi mániám, trolltalpak virtuális csoszogását vélem hallani..:D
Na, de hogy a cikkhez is hozzászóljak, a hadosztály nem annyira elavult szerintem, és azt hiszem a szerepe sem az már, mint régen. A román hadsereg felépítése egyébként a lengyellel mutat sok hasonlóságot, lehet hogy valahol valakik rájöttek, hogy a NATO-ban mit lehet érdemes összehozni egy ex-VSz hadseregből?
A felszerelés megint egy érdekes kérdés, kidobálták a jobb, de drágább cuccokat (MiG-29, T-72) és inkább azt tartják rendszerben, amit ők maguk gyártanak. A sokat emlegetett képességmegőrzés ugyebár, meg a hazai ipar fenntartása... De mondjukrá így a beszerzések mellett is könnyebb azért érvelni. Az izraeliekkel tényleg nagyon egymásra találtak, modernizációk, közös hadgyakorlatok, a kalast is a Tavorral akarják lecserélni... Vagy csak akarták?
Külpolitikailag viszont ők sincsenek jó helyzetben, a rendszerváltás óta a moldávokon kívül sikerrel rúgták össze a port először a bolgárokkal, aztán az ukránokkal is, még a magyar és a román szomszédsággal a legnyugodtabb a viszony. Már amennyire...

Grodin 2012.05.16. 13:44:32

@Свобода: Pontosan, és végül arra is vetették be. Azaz gumicsónakos menekültek összeszedésére.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.05.16. 15:06:16

@Grodin: most, hogy vége(?) a balhénak, le kéne zavarni őket szomáliáig, partra tenni a menekülteket, a kalózokat meg lövöldözni halomra.

tudi 2012.05.16. 18:45:53

Azért azt be kell vallani valamiben azért ott vannak, pl.: Gepard és HAWK (bár az kicsit régi) légvédelmi rendszerekben, nekünk hasonló nem nagyon akad, a régi Kub-kon, meg Mistral rakétákon kívül az összes légvédelmi gépágyút kivontuk és helyettük nem szereztünk be (használt) újakat.
Tudtommal a Type-22 fregattokat elég jól ellátták fegyverzettel en.wikipedia.org/wiki/Type_22_frigate. Ehhez képest a román haditengerészet "büszkeségei" eléggé alul vannak fegyverezve, talán az oldalába lyukakat kellene vágniuk és oda ágyukat tenniük ennek kiküszöbölésére, azután már csak a csáklyázást kellene megoldaniuk és már indulhatna is Szomália partjaira a kalózok ellen.

Grodin 2012.05.16. 19:34:04

@tudi: Hát nem is véletlen, hogy a szomáliai missziót nem vállalták be velük. A saját gyártású fregattjuk meg állítólag azért nem jár kb. sehová, mert egy hangyányit borulékony.

zolika750 2012.05.16. 21:17:37

Üdv!
Véletlenül találtam az oldalra és elolvastam a cikket.
Remekül össze van foglalva a lényeg. :)

A román Mig-21-esek mellé azért megjegyezném, hogy, nem volt hülyeség korszerűsíteni őket. Még csak most jár le az üzemidejük. Sokkal több pénzt megspórolnak azzal, hogy máig üzemben tartják őket, velünk ellentétben akik a 21-esek óta már a 3. típust rendszeresítettük.
Akárhány évesek a román Mig-ek, mégis pl.: a földi célok elleni támadásban simán felülmúlják a méregdrága Gripen-jeinket. (mivel csak a maverick rakétákat rendszeresítettük).

Bicepsz Elek77 2012.05.16. 21:19:08

Szoval affele futottak meg, bar nem amnyira, mint nalunk. Hat igen. A hadsereghez/haboruhoz 3 dolog kell....
Mondjuk teljesen felesleges legierot (harci repuloket, nem helikoptereket fenntartani, ha valaki nem kepes nagy letszamban uzemeltetni). Csak viszi a penzt

nakara 2012.05.16. 21:47:44

Itt háborús uszítás folyik a románia ellen:-)
De komolyra fordítva a szót, sajnos azt kell mondanom hogy a szőröstalpúak, talán az albánok mellett, az elmúlt évszázad legsikeresebb térségbeli nemzete. A román társadalom az innen-onnan összerabolt országuk egységének védelmezőjeként tekint a hadseregre. Ennek megfelelően a román politikai elit nem pénznyerő automataként tekint a fegyveres erőkre, szemben például a magyarral. Szvsz amennyibe Mo., a román és lengyel utat követte volna, ma egy sokkal ütőképesebb és számosabb Honvédségünk lehetne.
Sajnos nem így történt, ehelyett teljes fegyvernemeket szüntettek meg.
A csapatok diszlokációjából arra lehet következtetni továbbra is a román védelmi koncepció alapját jelenti az, hogy fegyveres erők erdélyi csoportosítása legalább olyan erős legyen mint a teljes magyar honvédség.

Grodin 2012.05.16. 23:29:41

@nakara: És valószínűleg ugyanez igaz a Bulgária felé néző, a főváros környékén elhelyezett, illetve a Moldovával (ukrán - orosz "front") közös szakaszra is. Úgymond részben pontosan a korábbi "sikereik" miatt muszáj szinte területi alapú védelemre törekedniük a mai napig, szövetség ide vagy oda.

Bicepsz Elek77 2012.05.17. 09:44:36

@nakara: Hat mondjuk 1918-hoz kepest 1945. utan meg lettek vagdosva. Az oroszok Erdellyel karpotoltak oket Besszarabiaert.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.05.17. 15:48:32

@Kullancs1983:

Mi volt a '89 utáni dák-trák haragszomrád oka, tárgya?

Kullancs1983 2012.05.17. 16:27:04

@Rammjaeger83: Főleg Dobrudzsa. Ráadásul ortodox testvériség ide vagy oda, de a bolgárok (eddigi tapasztalataim szerint legalábbis) nem felejtették el sem a Balkán-háborúkat, sem a világháborúkat.

rognork 2012.05.21. 10:14:02

Most akkor már csak az a kérdés, hogy milyen eséllyel indulnánk ellenük?

Gildor Inglorion · http://gildorblog.blogspot.com 2012.05.21. 16:34:28

nem tudom, észrevettétek-e, de a végén a videóban 1:00 környékén egy nagy falka X-szárnyú pilóta is volt, szóval nem tudom mennyi esélyünk lenne ellenük...

Monarch (törölt) 2012.05.24. 10:56:20

@rognork: Sajnos mint az elmúlt száz évben mindig, minden attól függ, kik a szövetségeseink.

Lattmann Tamás 2012.05.27. 19:51:13

>> azért valljuk be, látens módon a mai napig ott bujkál mindenkiben: „mi lesz, ha jönnek a románok?” <<

Akkor én biztosan félre vagyok konfigurálva, de bennem nem. Igaz, valószínűleg azért, mert én személyesen is elég sok románt ismerek elég jól, és tudom, hogy Bukarestben nem sárkányok élnek. :-D

Lattmann Tamás 2012.05.27. 19:52:40

@rognork: Semennyivel, ugyanis a fegyveres erőnk tényleges harcértéke kövér zéró. Az övék sem sokkal jobb a minőséget tekintve, de vannak bizonyos tényleges képességeik, és még létszámuk is van hozzá.

lee2 2013.01.28. 21:40:04

csak a hitelesseg kedveert

Repülőgépek:
-110 db felújított MiG-21 Lancer
-4 db C-130 Hercules szállító repülőgép
-4 db An-26 szállító repülőgép
-1 db An-30 felderítő repülőgép
-9 db An-2 Colt szállító repülőgép
-8 db C-27J Spartan szállító (beszerzés alatt)
-1 db Boeing 707 személyszállító repülőgép
Helikopterek:
-90 db IAR-330 Puma szállítóhelikopter (nincs információ, hogy ebből mennyit tudnak használni)
=23 db IAR-330 Puma Socat modern támadó-szállító helikopter Spike LR páncéltörő rakétákkal és sisakba épített célzórendszerrel, THL-20 20 mm-es forgatható gépágyúval
=16 db IAR-316 Puma oktató helikopter
-16 db IAR-99 Soim (Hawk) gyakorlógép/könnyű támadó (a Hawk-hoz hasonló)

robotrepülőgépek
-10 db RQ-7 Shadow

Hajóállomány:
-1 db romboló
-6 db fregatt
-38 db őrhajó és partvédelmi hajó
-18 db aknarakó-szedő
-13 db vegyes feladatú
Gyalogsag

-333-343 db harckocsi (rendszerben):
-300 db TR-85 "Bison"
-30-40 db T-72
-3 db TR-125 prototípus
-2026 db páncélozott szállító, páncélozott harcjármű:
-70 db TAB B33 Zimbru
-165 db TAB-77
-970 db TAB-71
-390 db TAB-79
-400 db MLI-84 "Jder" (ebből 99 db-ot modernizáltak a típus M verziójára, amely Spike LR páncéltörő rakétákkal van felszerelve)
-31 db Piranha IIIC (12,7 mm-es fegyverzettel rendelkeznek)
-kb. 100 db HMMWV
- 60 db URO VAMTAC (spanyol, a HMMWV-hez hasonló)
-1130 db tüzérségi löveg:
--258 db 122 mm-es M30-as
-114 db 152 mm-es M85-ös
-330 db 152 mm-es M81-es
-6 db 122 mm-es 2S1-es önjáró
--42 db 122 mm-es Mod.89-es önjáró
-360 db 120 mm-es M82-es aknavető
-20 db Apra 40-Larom (BM-21 "Grad")
-ismeretlen számú Styx/Rubezh föld-föld rakéták
-ismeretlen számú ATROM önjáró teherautóra telepített 120 mm-es löveg
-227 db páncéltörő rakéta indító:
-53 db 9P122 indító
-120 db 9P133 indító
-5p4 db 9P148 indító
-ismeretlen számú Rafel Spike LR indító kézi változatban, az IAR Puma helikopterekre szerelve és MLI-84 járműveken
-légvédelmi rakéta indítók:
=-2K12 Kub (SA-6)
-9K33M3 Osza-AKM/SA-8B
-CA-95
--CA-94
ismeretlen számú (de több tucatnyi) Hawk rakéta indító (Hollandiától beszerezve)
l-égvédelmi gépágyúk:
-72 db Oerlikon 2X35mm
-p300 db 30 mm-es AA
-250 db 57 mm-es AZP S-60
-43 db Flugabwehrkanonenpanzer Gepard, ebből 42 működőképes (egyrészük légvédelmi rakétákkal is fel van szerelve)

ezek voltak a( fel) hivatalos adatok, ellenben a brasso melletti repulogepgyarban jelenleg is az orosz MI 4 vagy MI 24 megszamlalhatatlan tomege letezik, es ezek semmilyen hivatalos leirasban nem szerepelnek. Erosen letakarva van valami ami piszokul hasonlit az MI 28 ra, lehet hogy a fegyverzet tesztelese folyik.
Nehanapjan lehet repules kozben MI 6 osokat latni, ami eleg felelmetes latvany meg fegyver nelkul is foleg ha alacsonyan es alakzatban repulnek

Kullancs1983 2013.01.28. 22:38:22

@lee2: Én azért csak megkérdőjelezném azt a hitelességet... Jó hogy fel van sorolva egy rakás cucc, de ebből mennyi működőképes, tényleg használható, és mennyi az ócskavas? Magyarországon is több száz harckocsi van elméletileg, de ebből 14-15 ami működik is, még néhány ami működhetne, a többi meg már odarohadt a betonhoz. Papíron attól még van. Helikopterek, stb. dettó.
Annyira nagy szakértő nem vagyok, de egy Mi-4 meg egy Mi-24 azért elég jól megkülönböztethető, a Mi-6 meg legföljebb vendégségben jár Romániába, szóval... Érted, ugye?

lee2 2013.01.29. 17:22:45

igazad van ,,es ,, szo helyet ,, vagy,, -ot irtam,
Az MI 6 oldalan roman felsegjel van festve , biztos hogy van lerobbant, rozsdas tank vagy valami mas gep, ami papiron tokeletesen mukodik, de nagyon sok dolog van amit egy katonasag nem ismerhet el nyilvanosan es ez nem csak Romaniara ervenyes. A hozzaszolasom nem vitatema, csak kiegesziteskent irtam , ugyanis van par ev szolgalat a hatam mogott az egyik kulonleges csoportban es lattam egyet s mast amit egy civil nem tudhat.
Reszemrol a tema lezarva , tovabbi kellemes naot

Kullancs1983 2013.01.29. 21:16:35

@lee2: Na hőhe! Felsorolsz itt mindenfélét, "csak a hitelesség kedvéért", majd belátod ugyan, hogy ennek nagy része csak papíron létezik, de ez nem vitatéma, mert te láttál egyet s mást? Legalább próbálj meg egy kicsit meggyőzőbb lenni.
(Ja, egy gyors gugli alapján, Mi-6 ugyan nincs, de egy román civil cégnek van egy Mi-26-osa. Ami ugyan aligha repül alakzatban, meg nem is a hadseregé, de hátha meggyőzöl hogy te tudod jobban.)
süti beállítások módosítása