Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház LXXXIX. - SzerecsenmosdatásAz egyetlen alkalommal, amikor blogbejegyzést a nemzetközi nőnap szocialista ünnepe alkalmából jelenttettünk meg, kitértünk arra, hogy a II. világháborúban a szovjet légi haderőnem mondhatni...
  • KatPol Kávéház LXXXVII. - A marsall görbe tükreA KatPol Kávéház előző adásában már foglalkoztunk Ion Antonescu román marsall életével, illetve annak utólagos megítélésével, amelyben a mai napig nincs egyetértés. Ennek részeként említettük a ’90-es...
  • KatPol Kávéház LXXX. - A mundér becsületeElképzelhető, hogy a rendőri brutalitás miatti Egyesült Államokbeli sorozatos közelmúltbeli botrányok, tüntetések az atlantista hatalmi tömbön belül egyértelműen érvényesülő amerikai kulturális...
  • KatPol Kávéház LXVII. - Kenshin ImpactA „hadakozó fejedelemségek kora” (szengoku dzsidai) a japán történelem legismertebb és leginkább feldolgozott időszaka. A szamurájok aranykora kedvelt témája hazai és külföldi irodalmi, filmművészeti...
  • KatPol Kávéház LXIII. - A démonkirályA 15-16. századi japán hadakozó fejedelemségek kora, különösen a három nagy országegyesítő, Oda Nobunaga, Tojotomi Hidejosi és Tokugava Iejaszu élete a szigetország történelmének egy olyan kora,...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (49) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Fegyverben a szomszédság II. - Nem állnak csehül

2011.09.18. 13:00 Grodin

Cseh Köztársaság

Északi szomszédunk, Szlovákia honvédelmének és haderejének rövid vizsgálata után vessünk egy pillantást prágai sógoraikra, a Cseh Köztársaság haderejére. Bár hazánkkal nem szomszédos, katonaföldrajzi, gazdasági szempontból egyaránt jelentősek a hasonlóságok közöttünk, így indokolt, hogy kicsit alaposabban is szemügyre vegyük, mit hoztak ki a csehek a rendelkezésükre álló lehetőségekből és anyagi forrásokból.  

A Cseh Köztársaság hazánkhoz hasonlóan 1999-ben vált a NATO tagjává.  A haderő-átszervezés a 2000-es években folyamatos zajlott és zajlik a mai napig, méghozzá figyelemre méltó módon a strukturális átalakítások, a sorkatonai szolgálat megszüntetése (2005-től) és az általános létszámcsökkentés mellett a technikai korszerűsítésről sem feledkeznek meg, szinte minden fegyvernemre kiterjedően. Már említett érdekesség, hogy a szlovákokkal való szétválás során a csehek különösen potens (keleti) technikai eszközökről mondtak le, és a rendszerben tartás helyett az új nyugati eszközök beszerzésére és a saját, nem lebecsülendő hadiipari kapacitásaikon alapuló fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt.  

A cseh honvédelem képességeinek felmérésében nagy segítségünkre van az a tény, hogy – más hasonló méretű NATO-tagokkal ellentétben, lásd előző cikkünk bevezetőjét – arrafelé jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a haderővel kapcsolatos nemzetközi tájékoztatásra, jelentős mennyiségű anyag férhető hozzá angolul a cseh honvédelemről a védelmi minisztérium honlapján is.

Védelmi költségvetés és stratégia

Mielőtt rátérnénk a felszerelés, szervezet és kapacitások terén elért eredményekre, ki kell jelentenünk, a „csehek ugyanannyi pénzből sokkal kompetensebb haderőt tartanak fent, mint mi” jellegű kijelentés azért tévhit. Bár az a néhány tized százaléknyi eltérés a védelmi költségvetés GDP-arányában még nem tűnik soknak, ha azonban e mellé hozzávesszük a mára bizony már – becsléstől függően – a hazaihoz képest 25-30%-al magasabb egy főre eső gazdasági teljesítményt, akkor láthatjuk: a cseh honvédelmi költségvetés igenis szignifikánsan magasabb a magyarnál. Legalább is jelenleg.

A 2008-2010 közti szakaszban átlagosan 50-55 milliárd cseh koronát költöttek honvédelemre, ez hozzávetőlegesen 600 milliárd Forint, a jelenlegi hazai honvédelmi költségvetés majdnem kétszerese úgy, hogy ugye területileg és lakosságszám terén hozzávetőleg megegyezünk. A gazdasági válság hatásainak folyamatos begyűrűzése révén természetesen Prágában is napirendre került a honvédelmi kiadások lefaragása, de még a 2011-re előirányzott 45 milliárd korona körüli összeggel sem kell szégyenkezniük, legalábbis hozzánk képest.

Hozzá kell tenni, hogy a középtávú tervek már inkább a kiadások további visszafogásának irányába mutatnak, és bár ezért már NATO-szinten is bírálták Prágát, a 2013 környéken 1%-ra tervezett stabil mélypont esetén is némiképp magasabb szinten lesznek hazánknál - nominális értelemben legalábbis.

Ettől függetlenül az is tény, hogy az összességében néhány év alatt harmadával megvágásra kerülő költségvetés érzékenyen fogja érinteni a jelenleg relatíve pozitív képet mutató cseh védelmi kapacitásokat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 2000-es évek közepén még optimista, évi 5%-os kiadásnövelés mellett a mostani időszakra már 70 milliárd koronával számoltak (lásd az alábbi, amúgy különösen ajánlott összefoglaló 47. oldalát), máris ismerősebb a jelenség.  

Akit részletesebben érdekelnek az éves adatok, itt böngészheti a cseh védelmi költségvetést 1993-tól kezdődően. Megint csak a Védelmi Minisztérium közkapcsolatosait illeti a dicséret.

A legfrissebb, érvényben lévő védelmi stratégia egy rövid, 9 oldalas dokumentum 2008-ból, ami gyakorlatilag a kis csatlós tagállam dokumentumának iskolapéldája lehetne. Minimalista alapon készült, az összes kötelező elemet tartalmazó anyag, a szövetséges védelemre való támaszkodás, a határokon túli műveletekre való képességek, illetve a haderőátalakítás lépcsőinek szinte "kötelező" elemeit mind tartalmazza. 

A haderőről

A cseh haderő katonai állományú tagjainak száma a tartalékos csapatokkal együtt a 22.000 főt közelíti – a Military Balance 2010-es kiadványa nagyjából 18.000 fő ténylegesen aktív katonai állományban lévőt említ -, a civil alkalmazottak létszáma 8.000 körül mozog, azaz együttesen nagyjából 30 ezer fő tartozik a Védelmi Minisztérium állományába.

A haderő szervezetileg az Összhaderőnemi Parancsokság alá tartozó szárazföldi csapatokra, légierőre és kiszolgáló, illetve kiképző alakulatokra tagolódik, emellett közvetlenül a védelmi minisztérium irányítása alá tartoznak a különböző raktár- és logisztikai létesítményeken kívül a tartalékos katonai rendszer alapját képező védelmi körzetek is, melyekből 14 található az országban.

A közel 14.000 fős szárazföldi csapatok gerincét egy gépesített lövész és egy gyorsreagálású dandár alkotja, melyek egy önálló tüzérdandárral egészülnek ki. A szlovákoknál már megismert struktúrához hasonlóan itt is párhuzamosan működik egy "klasszikus", gépesített lövész és harckocsi egységekből álló dandár az egyesített parancsokságnak is otthont adó kelet-morvaországi Olomouc közelében, illetve egy inkább könnyű fegyverzetű csapatokra és missziókra "specializálódott", modernizált struktúrájú, ejtőernyős zászlóaljat is magában foglaló dandár - mily meglepő - a Prágát körülölelő, német határhoz közeli Szudéta-vidéken. (Žatec, Tábor). A tüzérdandár két zászlóaljára hárul az utóbbi alakulatok közti "helykitöltés" nyugatról. (Jince, Pardubice).

Jegyezzük itt meg: A haderőreformok, leépítések és főként a szövetségesi szolidaritás egyik érdekesaspektusa annak vizsgálata, hogy az egyes, különösen kelet-európai NATO tagállamok mely - ha úgy tetszik, kivel határos - katonavárosaikban tartották meg a honvédő hagyományt és koncentrálták szárazföldi csapataikat, miközben ezzel párhuzamosan olykor egy-egy régió összes helyőrségét leépítették, megszüntették.

Például: a Magyar Honvédség mára megmaradt legfontosabb katonai helyőrségei egy északi-keleti orientációjú félkörön helyezkednek el Győrtől Tatáig, majd a Dunától keletre Egertől Szolnokon át Debrecenig, illetve Szentesig, miközben például a horvát-szlovén-osztrák határszakasz irányába egyetlen egy aktív alakulat bázisa sem "néz". De térjünk vissza a csehekre.

A cseh légierő legfontosabb bázisa a 14 Gripennek és a hazai gyártású, az Albatrosz utódjaként is ismert L-159 ALCA gépeknek is otthont adó Čáslav, mely az ország központi részén található. A Mi-35 harci helikoptereknek és támogató feladatkörben egyelőre még rendszerben tartott, megmaradt Albatroszoknak a Náměšť nad Oslavou ad otthont Brno szomszédságában, a Mi-17-es, a lengyel gyártmányú WrA Sokol, illetve az oroszoktól újonnan átvett, modernizált Mi-171-es helikopterek pedig Přerov környékén, a szárazföldi csapatok szomszédságában állomásoznak. A szállítórepülők bázisa rendhagyó módon Prága közvetlen szomszédságában, Kbely-ben található, mely egyebek mellett otthont ad a cseh(szlovák) légierő múzeumának is. Itt elég vegyes összetételben néhány évvel ezelőtt még találhattunk VIP és csapatszállításra alkalmas, eléggé elavult Tu-154-es, Jak-40-es, L-410-es típusokat, illetve An-26-osokat is. Azonban ezek egy részének feladatait már átvette az elmúlt években beszerzett, két Airbus-319-esből és négy CASA C-295-ös közepes szállító repülőgépből álló modern "különítmény".



A légvédelmi dandár fő bázisa Strakonice délnyugaton, Plzeň és České Budějovice között félúton, felszerelésük a mai napig a nem túl modern szovjet technikára, Kub, Sztrela és Osza típusokra korlátozódik. Talán ez az egyetlen fegyvernem, amelyik furcsa módon nem részesült a nyugati, vagy hazai bázisú váltótípusok és fejlesztések áldásaiból.  

Felszerelés

Mint már említettük, az ország méretéhez képest igen számottevő hadiipart tart fent, melynek a nemzetgazdasági szerkezetből adódó kapacitások (a termelő és gépipar aránya a mai napig igen jelentős az országban) mellett évszázados történelmi hagyományai is vannak. Ennek következménye, hogy különösen a mai kiélezett gazdasági versenyhelyzetben a haderő egyik fontos funkciója a hadiipari termékek „promóciója”.
 
Ez világosan meglátszik a cseh hadsereg felszerelésén is, hiszen szinten minden területen, ahol a hazai ipar rendelkezik termékekkel és kapacitásokkal, ott igyekeznek legalább egy minimális méretű saját gyártású kontingenssel felszerelni, sőt fejleszteni csapataikat, ezzel - Szlovákiához hasonlóan - egyelőre életben tartva más NATO tagállamokban önállóságukat veszített, majdhogynem teljesen leszerelt fegyvernemeket is.

A szárazföldi csapatok páncélos erőinek magvát felújított T72M4CZ típusú harckocsik adják, emellett százas nagyságrendben állnak rendszerben lánctalpas gyalogsági lövészpáncélosok (a BMP helyi, szintén különböző mértékben felújított verziói). Érdekes módon Csehország a "külföldi missziókhoz elengedhetetlen" kerekes lövésszállítók helyett a lánctalpas egységek modernizációját és rendszerben tartását választotta, a korábban a Varsói Szerződés csehszlovák-lengyel koprodukciós büszkeségének és a szovjet BTR-sorozat helyi konkurensének számító OT-64 / SKOT család sorozatból mára már csak alig néhány tucat maradt rendszerben. Ezek leváltására rendelték meg a tankelhárító rakétával is felszerelhető osztrák Pandur II 8x8-as verzióját, melynek rendszeresítése folyamatban van, és melynek beszerzése kapcsán - manapság hol és kinél nem? - már korrupciógyanús ügyletek is felmerültek.    

A tüzérségi kapacitás alapjai a szlovákokhoz hasonlóan itt is a Dana önjáró lövegek és a szovjet időkből örökölt rakéta-sorozatvető rendszerek. Ezenkívül a külföldi- természetesen elsősorban afganisztáni - missziók támogatására kis számban ők is vásároltak olasz IVECO és német Dingo terepjárókat.  A kiszolgáló és szállító csapatok fő járműve természetesen a Tatra. A modernizáció természetesen nem csak a nagyvasakra korlátozódik, az utóbbi években a tüzérségi irányzó és radarrendszertől az éjjellátó és személyi felszerelésen át a NATO-kompatibilis légtérfigyelő rendszerekig sok mindent beszereztek, illetve telepítettek. A legutóbbi fejlesztések angol nyelvű listája megtalálható itt is.

A légierőre vonatkozó hasonló fejlesztések és a hazai hadiipar összefonódásának iskolapéldája a mai napig egyedül Csehországban rendszeresített L-159 ALCA története. A cseh(szlovák) civil és katonai repülőgépgyártás egész, 1919 óta tartó történelmében kulcsszerepet játszó Aero Vodochody gyár termékét, melyet a VSZ országaiban oly népszerű Albatrosz leváltására szántak, a gép kedvező ára és figyelemre méltó képességei ellenére a mai napig senki sem rendszeresítette a cseh légierőn kívül. (A kelet-közép-európai volt VSZ-tagállamok azért mostanában nem a vásárlóerejükről híresek) Így aztán a legyártott 72 darabos mennyiség majd kétharmada lekonzerválva várja a majdani megrendelést, míg a maradék a cseh légierőben reklámozza gyakorlatilag saját magát a potenciális külföldi megrendelésekre. Sőt, promóciós céllal egy gépet hazánkban is repülhettek hosszú hónapokon keresztül a magyar pilóták.

A típussal eddig egyetlen feljegyzett katasztrófa történt, 2003-ban egy gyakorló műrepülés közben dugóhúzóba került az egyik gép, a pilóta pedig nem tudott katapultálni. Ez amúgy a cseh légierő utolsó emberveszteséggel járó balesete volt, 2004-ben kerültek még be a hírekbe, amikor egy nemzetközi gyakorlaton lezuhant egy brit Lynx helikopter, öt katona halálát okozva. Katasztrófák "kedvelőinek" itt egy videó az L-159 balesetéről.

Külföldi missziók

A szomszédos országokhoz hasonlóan a Cseh Köztársaság is igyekezett kivenni a részét a 90-es évek eleje óta egyre intenzívebbé váló nemzetközi katonai szerepvállalásból, melyet 1999 óta természetesen a NATO-tagokkal szembeni elvárások alapján teljesít. Az Öböl-háborúban részt vevő csehszlovák kontingens óta jelentős létszámban vettek részt a Nyugat-Balkánon zajló különböző missziókban, valamint az iraki és afganisztáni műveletekben is gyakorlatilag a kezdetektől fogva.

Az elmúlt években a csehek jelentősen növelték afganisztáni kontingensük létszámát. Jelenleg - hazánkhoz hasonlóan - 2008 óta a cseheknek is van saját, ráadásul BMP lövészpáncélosokkal és civil szakértőkkel egyaránt megerősített afganisztáni PRT-jük, méghozzá Logar-ban, Kabul szomszédságában. Emellett az elmúlt két évben (2009 végétől) jelen vannak az afgán-pakisztán határ mentén, Paktika tartományban is egy három helikopterből álló légi szállító alakulattal. Mindemellett kiképző és különleges alakulatuk is állomásozik az országban. Bővebb információ a csehek afganisztáni misszióiról a már megszokott, továbbra is hiánytalan és angol nyelvű minisztériumi honlapon, illetve a PRT saját honlapján, valamint saját Youtube-csatornájukon. Utóbbi természetesen csehül sugároz, de azért jó tudni, hogy másoknak erre is futja a környéken.

Az intenzív jelenlét dacára eddig a hírek alapján a csehek afganisztáni jelenlétük kezdete óta csak 2 fős veszteséget szenvedtek el. (További kettő halálesetről hírek alapján nem sikerült a szerzőnek kideríteni, hogy harci cselekményekkel voltak-e összhangban, így feltételezhető, hogy baleset, vagy egyéb egészségügyi probléma állt a háttérben)

Az afganisztáni erősítésekkel párhuzamosan a csehek szinte teljesen felszámolták más területeken végzett misszióikat, immáron Koszovóban is csak egy közel száz fős egységgel vannak jelen, minden más missziójukban mára már gyakorlatilag pár fős megfigyelő jelenlétre redukálták létszámukat. 

Nem mind arany...

Láthatjuk tehát, a cseh honvédelmi szervezet és maga a haderő forrásait, képességeit, felszereléseit és különösképpen PR-teljesítményét tekintve igencsak egészséges előnyben lévőnek tűnik akár példának okáért hazánkhoz képest.

Mielőtt azonban homokba temetnénk a fejünket és megállapítanánk, hogy a fővárosok közti turisztikai verseny után honvédelem terén is csúfos vereséget szenvedtünk hasonló méretű visegrádi barátainktól, egy dolgot ne felejtsünk el; egy dolog a flancos felszerelés és egy másik, hogy azt miképpen használjuk, avagy nem használjuk, amikor szükség lenne rá. A csehek gyakorlatilag államuk modern kori (huszadik századi) fennállása óta mást sem csináltak, mint azt bizonyították, hogy a jól felszerelt, technikailag modern haderő értéke politikai akarat és az állomány megfelelő motiváltsága hiányában a nullával egyenlő.

1938-ban a Csehszlovák hadsereg Közép-Európa egyik legjobban gépesített, relatíve modern eszközökkel felszerelt, nagy létszámú honvédő ereje volt, amelyik szinte egyetlen puskalövés nélkül adta át területeit nem csak a Wehrmachtnak, de az akkoriban a műveleti mozégkonyságot még mindig zömmel lóvontatásra helyező Magyar Királyi Honvédségnek is. A világháború végén a cseh területek egy része gyakorlatilag a fegyverletételig német kézen maradt – ez Németország legnagyobb részéről sem volt elmondható -, a cseh katonai „érdemek” szinte kizárólag emigráns alakulatok erőfeszítéseire, a Heydrich-merényletre (ami sokkalta inkább titkosszolgálati akció volt), illetve a német kapitulációt követően a szudétanémet civil lakossággal szemben elkövetett atrocitásokra korlátozódtak. Nem csoda ezek után, hogy a korszak csehszlovák hadtörténelmének kedvenc, kiállításokon büszkén mutogatott eseménye az 1938-as mozgósítás. Amit ugye tudjuk, mi követett. 

1968-ban a prágai tavasz során a csehszlovák haderő ismét nem tanúsított ellenállást a bevonuló VSZ-csapatokkal szemben, pedig a szövetségen belüli jelentőségét össze sem lehetett volna hasonlítani például az 1956-os magyar állapotokkal.

Történelmi kitekintésünk után végezeütl térjünk vissza előző cikkeink fő téziséhez; a potyautas magatartáshoz. Láthatjuk, hogy Csehország ebben a tekintetben igencsak profin teljesít. Igényes PR-al, valamint a hadiipar számára is kifizetődő részleges, kis számú technikai fejlesztésekkel azt a benyomást kelti a külső szemlélőben, hogy Prága aktív részese a különböző szövetséges erőfeszítéseknek, egyelőre sikeresen palástolva a várható kiadáscsökkentés árnyoldalait és a tényleges szövetségesi műveletekben való kevésbé "lelkes" részvételt. Ne feledjük, bármily érdekesek is a fent ismertetett részletek, elmúlt tíz évben Csehország elsősorban a NATO prágai csúcstalálkozója és a végül meghiúsult rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatos tervezgetés kapcsán került be a biztonságpolitikai köztudatba.   

Ha így nézzük, a cseh honvédelem a történelmi hagyományok alapján ma is megmutatja; néha kifizetődőbb harcolni, mint nem harcolni. Reméljük, a külföldi, elsősorban afganisztáni missziók révén a jelenkor cseh katonái valamiképpen rácáfolnak ezekre a hagyományokra, és segítségükkel a Cseh Köztársaság hadereje képes lesz magának kivívni a „hadiipari promóternél” nagyobb elismerést is. Mindezt ráadásul egy olyan környezetben, ahol a korábban egészen bőségesnek tűnő káposztás húsos fazék (értsd: védelmi költségvetés) jelentős szűkülésére van kilátás.

Zárásképpen tekintsük meg a cseh haderő aktuális bemutatkozó videóját.

További információk a cseh hadseregről:

A védelmi minisztérium eredeti, cseh nyelvű honlapja.

A cseh haderőt bemutató, 2006-ban megjelent angol nyelvű kiadvány.

A cseh légierő életét és technikáját bemutató, fotókban gazdag blog.

Sorozatunkat keleti szomszédunk, Románia haderejének bemutatásával folytatjuk valamikor a jövőben.

25 komment · 3 trackback


| More

Címkék: csehország nato

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr583225580

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fegyverben a szomszédság IV. - amikor a tyúk mégis madár: Lengyelország, a lelkes szövetséges 2013.10.19. 09:29:44

Kevés olyan ország van Közép-Európában, amely ne mondhatná el magáról valamilyen formában, hogy évszázadokig a függetlenség és megszűnés különböző fázisai között ugrándozott, ahogyan azt szomszédai aktuális nagyhatalmi érdeke éppen megkívánta. Lengyelo...

Trackback: [Élménybeszámoló] IDET 2013, Brno 2013.06.04. 11:20:58

5.g & NagyH & SchA & Rammjaeger83 [FIGYELEM! A sok kép miatt a lassabb/forgalomkorlátos netkapcsolattal rendelkezők olvasóinknak problémái adódhatnak a megtekintéssel.] A lassan a történelem homályába vesző - és azóta egyszer sem megrende...

Trackback: Fegyverben a szomszédság III. - Dákia védelmezői 2013.03.28. 20:57:28

Találós kérdés: hány országnak van ma Kelet-Európában titkosszolgálati múltú kormányfője? A FÁK államain és a hazai politikai vonatkozásokon túl, természetesen. Eggyel biztosan kevesebbnek. Keleti szomszédunkban két és fél hónapig bírta a kül...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.09.18. 17:14:48

Emlékeim szerint a magyar GDP ~12000 USD, a cseh 18000, az a 25-30% különbség már az 50%-hoz közelít (lakosság kb megegyezik).

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.09.18. 17:25:43

Én egyéébként, meglepő módon, a magyar katonadiplomáciáról olvastam valahol, hogy az ország tényleges képességénél sikerül a Honvédséget sokkal pozitívabb színben feltűntetnie, egy-egy jó időben elhelyezett kontingenssel-felajánlással.

Grodin 2011.09.18. 20:24:57

@KGyST: Ez módszertan kérdése azt hiszem. Ha pl. IMF World Economic Database-ben nézzük USA dollárban, akkor valóban ilyen körüli értékek jönnek ki, amit írsz.

Ha viszont Eurostat adatokat nézünk, ott pl. az EU átlaghoz (100) viszonyítva a csehek 80%-on, mi pedig 64%-on állunk, és vásárlóerő szerinti számítással is ehhez hasonló eredmény jön ki.

Persze így is, úgy is jobban állnak bőven.

Žďárský 2011.09.18. 21:51:37

Egykori brünni tanulmányaim alatt egy ottani professzor mondta, a cseh hadtörténelem abból állt, hogy bizonyos időközönként valamelyik szomszéd megtámadta őket, erre válaszul ők jól megadták magukat és csendben sörözgetve megvárták, amíg az ellenség magától odábbáll.
Nem túl hősies magatartás, de valahogy mégis messzebbre jutottak vele, mint a katonásabb nemzetek, mint például mi vagy akár a szerbek...

paraszthajszal 2011.09.18. 22:29:05

@Свобода: Nem túl hősies magatartás, de nagyjából racionális.

Jelen cikk pl. felrója a csehszlovákoknak (cseheknek), hogy '38-ban "egyetlen puskalövés nélkül" adták meg magukat. De kinek is? Az akkor már évek óta fegyverkező, náluk hatszor nagyobb és fejlettebb, immár Ausztriával is "kiegészülő" náci Németországnak - amely akkor még senkivel nem állt háborúban, de a későbbiekben a cseheknél erősebb Lengyelországot és Franciaországot is egykettőre bekapták? Ha a gyáva britek és a többi szövetséges nagyhatalom "mögéjük állt volna", talán lett volna értelme az ellenállásnak, de így kb. annyit értek volna el, mint a Tanácsköztársaság '19-ben (ugyanúgy elfoglalták volna őket, de az infrastruktúra és a népesség jelentős veszteséget szenved).

1968 hasonló szituáció volt, plusz a magyarok '56-os szabadságharcából már leszűrhették, hogy tényleges (pláne fegyveres) nyugati segítségre a szovjetek ellen a legkevésbé sem számíthatnak.

Kullancs1983 2011.09.19. 09:36:57

A híres cseh harciasságról született is egy bejegyzés egy másik blogon..:D ( gyuloltellensegeink.blog.hu/2011/02/06/a_csehek_kiegeszites )

Egyébként náluk sem az az igazán érdekes, hogy mennyi pénzből hozták össze azt, amit összehoztak (bár azért az is érdekes), hanem hogy mekkora létszámot tudnak fenntartani, és ebből mennyi a ténylegesen hadra is fogható. Ez az amiért igazán rosszhírű a Magyar Honvédség...

wape 2011.09.19. 09:59:04

Hello

nagyon jó poszt, már az előző is az volt. Okttóber 20-ánlesz Pozsonyban egy konferencia a V4-es haderőreforjainak tapasztalatairól. Az érdekes lenne ide.

A helyőrségek kiválasztásánál nem csak a törtémelmi hagyományok, wmlékek játsznak, hanem az is, hogy hol van kereslet a szerződéseseknek adott fizetésre. Tatán egy lövészzászlóalj van, a Dunántúlon meg öt? A Tiszántúlon ebből négy. Nyugat-Magyarországon egyszerűen nehezebb szerződésest találni, akár van hagyomány, akár nincs, az ország legfejletlenebb részén meg könnyű.

Az afgná hleikopteres kontingensük tényleg sokat számít, azt hallottam, hogy azért majdnem beleroppannak a fenntartásába, olyan költségeik vannak. Légi kiképző csoportjuk is van Kabulban.

Még egy dolog, amihez magas sem értek annyira. Az OT-64 / SKOT APC (szállítójármű), a Pandur a net szerint IFV (harcjármű). ha ez igaz, akkor amennyire engem kiokosítottak, ez a körte és alma, tehát nem cserélhették le egyike a másikra. Ha igaz, hogy a Pandur IFV, akkor viszont inkább a lánctalpasok cseréjére rendelhettéké. De ez már csak találgatás.
üdv
wp

Flankerr 2011.09.19. 10:20:33

Az oldalra jellemző igényességgel megírt cikk. Gratulálok hozzá, és a sorozathoz is.

Kullancs1983 2011.09.19. 11:15:05

@wape: Jellemzően az IFV lánctalpas, a páncélja erősebb, és legalább gépágyú van rajta. Az APC többnyire kerekes, nem annyira páncélozott, és géppuskája szokott lenni. A Pandur kerekes, de jól páncélozott, és 30mm-es gépágyú van rajta. Szóval ahogy nézzük. Ráadásul a műveleti prioritások változásával rájöhetnek, hogy IFV-ből nem kell annyi, de APC-ből meg több is. Például Magyarországon is kivonták a BMP1-eseket, mert minek az, és erőltetik a BTR80-ast, mert a missziókba az kell. Szerintük.

wape 2011.09.19. 11:26:59

Hello Kullancs

Sajnos pont ezt mondom, az IFV és a APC között nem kerék vagy a lánctalp adja a különbséget. Nem ahogy nézzük kérdése. Vannak IFV-k, amelyek keréken gurulnak de más jellemzőik megegyeznek egy lánctalpas IFV-kel (vagy majdnem). Azt írod jellemzően ... Ez jellemző volt, de ma már jellemző, hogy a kerekes IFV-k is vannak. Szerintem.

Pandur mellett még van más, pl a Stryker.

Nem tudok mást mondani, csekkold a neten a kerekes IFV-ket.

És persze továbbra is vannak APC-k.

Nálunk valószínűleg a vita teljesen rossz volt, ha a BMP-ket és a BTR-ket kerék vagy lánctalp alapján hasonlítgatták. Nem tudom, kis pisis voltam még akkor.
wp
Egyébként a BTR-k az Afganisztán előtti missziókba teljesen jók voltak.

Kullancs1983 2011.09.19. 13:16:10

@wape: Azért is írtam hogy általában, meg jellemzően. Ma a kerekes járgányoknak is megnőtt a védettségük, és pakolnak rájuk komolyabb fegyverzetet is. A csehek járgányai IFV-nek számítanak a 30-as gépágyú miatt, a portugáloknak viszont csak 32 Pandurjuk lesz IFV, 147 APC, csak géppuskával, a többi meg össze-vissza (wiki szerint). Úgy látszik tehát, hogy a fegyverzet dönt.

A BMP-BTR összehasonlítás nem tudom mi alapján ment, valószinűleg ott is a fegyverzet döntött. Szerintem én akkor még annyi sem voltam mint te..:D

Žďárský 2011.09.19. 19:11:20

@paraszthajszal: Egy percig sem vitatom a csehek racionalitását. Szerintük nagyjából a fehér-hegyi csatától eredeztethető ez a hozzáállás. Akkor megtanulták, hogy ideig-óráig lehet egy nagyhatalommal keménykedni, de hosszú távon csak veszíthetnek. Azóta meg se kíséreltek hasonlót...
Többek között ennek is köszönhetően nem változott ötven-százévente csatatérré az országuk, s rengeteg olyan építészeti érték fennmaradt, ami nálunk például nem.
Szerintem az afgán misszióban is csak addig maradnak, amíg nem lesz igazán forró a talaj. Nemzetközi presztízst növelni, az oké, te tálibokra lövöldözve meghalni, az már aligha. Inkább isznak egy sört :-)

Grodin 2011.09.19. 19:48:17

@paraszthajszal: Az amúgy politikai megfontolásoktól eltekintve igazából arról van szó, hogy az elvi kapacitás meglett volna a csehszlovák haderőben a fegyveres ellenállásra. Mind természetföldrajzi adottságok, mind felszereltség tekintetében tűrhetően álltak, és azért az 1938-as német Wehrmacht sem tudott mindent felvonultatni abból, amit egy évvel később már igen. A kontraszt ott van, hogy még csak számottevőbb ellenállási gócokról sem szól a történelem, sőt én magam helyi "csetepatékkal" kapcsolatos feljegyzésekkel sem találkoztam. És ilyen azért tényleg csak Ausztria esetében volt még.

Az IPV - APC vitával kapcsolatban: jogos az észrevétel, majd elválik, a csehek milyen feladatkörre szánják őket ténylegesen, például mennek-e a kukába a SKOT-okon túl a BMP-k is, ha a teljes Pandur-állomány szolgálatba állt.

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2011.09.19. 21:46:19

BMP: Nem szabad elfelejteni, hogy a cseheknél a 2-es típus is megtalálható. Erősebb fegyverzettel és modernebb felszereléssel. Emellett egy rakás változatot tartanak belőle, pl. radaros-mentő-műszaki mentő.
A BMP egy elavult konstrukció, a hidegháborús körülményekre fejlesztették ki. A BTR-el összehasonlítva úgy rémlik drágább a fenntartása, nehezebb szállítani, nem olyan mozgékony mint a gumikerekes társai.
A BMP a határhoz közeli csetepatéknál valóban jó, hiszen a gyalogság harcát kell támogassa, és erre tökéletesen fel van szerelve. Lelki szemeim előtt van, ahogy a csendes cseh kisvárosokat foglalják vissza vele, illetve a sarat dagasztják. Na de a világ túloldalára szállítani, és ott békét teremteni meg őrizni már más tészta.
Maga a BMP egyébként elég jó poén. Gyors tud lenni és szó szerint repülni tud. Azonban a desszanttere marha kényelmetlen és alig fér el benne egy átlagos katona minimális málhával. Számomra ami marha zavaró volt, az a 200 liter gázolaj az ember feje mellett, ha az ajtónál ül.

MZoli 2011.09.21. 10:56:28

Udv.

Nehany eszrevetel. BMP - BTR; APC - IFV vita. A legegyszerubb leforditani magyarra, pancelozott csapatszallito, es gyalogsagi harctamogato jarmu. Nagyjabol. Szoval a kulonbseg a rendeltetesukbol adodik.

Csehekhez. Ami kimaradt az a kezifegyver beszerzesek peldaul. BREN, CZ, Skorpio. A sereg, es mas eroszakszervek kezifegyverigenyet gyakorlatilag a pisztolytol a gepkarabelyig, mesterloveszfegyverek teren ( 0.50 kaliberben is ) sajat fejlesztesu fegyverekkel le tudjak fedni. Ja, 40 milis granatvetot, is sajatot rendszeresitettek. Lehet meg emliteni az EFA-t is. A Pandurokat is otthon raktak ossze, es asszem szallitottak is be alkatreszeket hozzajuk. Van meg ez az ezeken kivul is.

Afganisztan.

Kb. 4-5 eve vannak harcolo csapataik ( asszem kb. 2 szakasznyi kulonleges eroktol ) delen, es nemigazan huzodoznak a harc elol. Botrany is lett belole, hogy az egyik harcolo alakulatrol kiderult,hogy a mesterloveszeik enyhen tul is voltak motivalva. Allitolag terven felul maganszorgalombol is jartak talibra vadaszni. Ami erdekes meg, hogy a PRT-juket mar megerositettek Pandurokkal is, es mar sikeresen tul vannak a tuzkeresztsegen is, nagyon jo eredmenyekkel.

IVECO: A szlovakokkal inditottak kozos beszerzest az addigiakon felul. A csehek 90 db.-ot rendeltek a szlovakok 40-et.

38 meg egyebek a cseh harci tradiciokrol. Vannak azert nekik eseteik amivel tudnak buszkelkedni.
1866 Konigratz pl. ( holtak utegei ), Cseh legio Sziberiaban ( ez speciel meg nagyon jovedelmezo is volt ),....
1938. Ez speciel a cseheknel is allando vita targya, hogy tudtak volna-e vedekezni 38-ban. 39-ben miutan a szudeta videket atadtak a Kis Maginottal egyutt, mar ertelemszeruen nem. Ne felejtsuk el, hogy a Muncheni dontesig mar majdnem 2 honapig folyt egy kvazi kishaboru a Szudeta videkeken, Teschenben, Szileziaban, Karpataljan, a magyar hatarnal. Nemet, lengyel es magyar irregulari, es regularis csapatok ellen is, + a szudeta szabadcsapatok ellen.
Amugy azt a mozgositast nem veletlenul emlegetik, ha jol emlekszem a kihirdetes utan 24 oraval az egysegek 80% felett voltak feltoltve. Asszem azert ez nem kis teljesitmeny szervezesi szempontbol egyreszt, masreszt a katonak moraljaval sem lehetett akkora gond. A masik dolog hogy hoztak egy politikai dontest.
Most kerdes, erdemes hadat viselni, ha nem latni eselyt a sikerre? Az elegge koltseges, es kontraproduktiv csak a becsuletert viselni hadat. ;)

Udv.

U.I. Amugy a cseh miniszteriumi honlap nincs teljesen leforditva angolra, cseh nyelven tobb az anyag.

Grodin 2011.09.23. 19:03:26

@MZoli:

Innen véletlenül kiszedtem a kiegészítő kommented, úgyhogy íme, és egyben reagálok is:

"Meg egy kis kiegeszites.

Miutan a csehek rendszeresitettek az RBS 70-et, azt hiszem a sztrelakat mar kivontak."

Ehhez köszi a kiegészítést, a cikkből ki is felejtettem a svéd rendszert, így a légvédelmük is megnyugodhat, nem maradtak ki a modernizációból. A Sztrela egyébként egyelőre fel van sorolva az angol nyelvű leírásaik között a minisztériumi honlapon.

Apropó honlap: evidens, hogy cseh nyelven még több az anyag, mint angolul, azért azt nem várjuk el tőlük mi sem, hogy 100%-ban lefedjék. De azért ez is nagyságrendekkel több, mint a HM oldalain.

A kézifegyveres és PRTs kommentek érdekesek, a mesterlövészes hírrel spec nem találkoztam, de ha tudsz jó forrást, légyszi linkelj.

Történelmi vonatkozások: szó sem fér a csehszlovák haderő 38-as képességeihez, és ahhoz sem, hogy a németek még így is többen voltak. Azért az továbbra is kontrasztos, hogy mennyi erőforrást öltek bele a haderőbe, majd valóban nem használták másra mint irreguláris szudétanémetekkel szembeni fogócskára.

Liquid_Night 2011.09.23. 22:24:17

@Grodin: Valószínűsíthető, hogy a németek taktika, illetve az "emberanyag" terén jóval előrébb jártak, mint a csehek. Pusztán "hardware" szempontjából a franciák sem voltak esélytelenek 1940-ben, viszont a németek ennyivel hatékonyabban alkalmazták az eszközöket. Persze ez utóbbi már hadtörténeti közhely, de arról kevés szó esik hogy a franciáknak ettől függetlenül tényleg komoly arzenál állt a rendelkezésükre....bár ez talán nem véletlen, hisz innét nézve még cikibb a vereség.

Szóba kerülhet még az utánpótlás, az infrastruktúra, illetve a háttérország hadi potenciálja úgy összességében, amiben pedig a németekkel nem lehetett volna versenyezni. Az oké hogy ellen lehet állni, de meddig? Ha pedig asszimetrikus hadviselésről beszélünk, akkor milyen áron, milyen siker esélyével? Nyitott szemmel járó ember (legyen akár katona, vagy bármi más) már akkor tudta, hogy a nácik nem viccelnek.

Ne értsd félre, ezt nem valamiféle gyávaság iránti tolerancia, illetve feladási hajlam íratja velem. Pusztán arról van szó, amit már talán Szun-Ce is megállapított, hogy borítékolhatóan vesztes összecsapást nincs értelme vállalni. No meg egy ország elpusztulásában nincs dicsőség.

MZoli 2011.09.25. 13:35:52

@Grodin:

Udv.

www.blesk.cz/clanek/zpravy-udalosti-domaci/113954/skandal-ceskych-vojaku-hrali-si-na-ramba-a-lovili-lidi.html

Sajnos a forditast neked kell megoldanod. Tomoren 2 nagy botrany van benne megemlitve. Az egyik a sajat szakallra valo vadaszat, allitolag nehany mesterlovesz szegyenkezett az amerikai kollegak elott, hogy nekik meg nincs rovas a puskatuson.

A masik egy kozos Britt - Cseh akciorol szol, bekeritettek egy talib tabort, majd a tamadas elott a cseh foparancsnok kivonta a katonakat a vonalbol. Allitolag azt mondta a britteknek, hogy tul veszelyes a dolog. Ezt meg az emlitett tiszt egy kicsit maskepp eljatszotta megegyszer. Nemhogy a brittek fel voltak haborodva, de a sajat katonaik is vissza akartak adni a kitunteteseiket a hadugyminiszter asszonynak tiltakozaskeppen. A katonak szerint a parancsnokuk a sereg szegyene.

Ezek egyebbkent a 601. SOG -val tortentek, ez egyebbkent a tabori csendorseg specialis alakulata.

www.blesk.cz/clanek/zpravy-udalosti-domaci/113878/ostuda-ceske-armady-v-afghanistanu-vojaci-utekli-z-boje.html

Ez a ket link, amugy bulvarlapra visz.

Akkor viszont az Army.cz -rol egy link: csehul, angolul nem talaltam ot.

www.mise.army.cz/aktualni-mise/afghanistan-logar/zpravodajstvi/ceske-pandury-zachranily-afghanske-vojaky-58503/

Ez a Pandurok egyik beveteserol, erdemes elolvasni.

Amugy a cikkek a missziokrol az army.cz -n ahogy nezem 2009-tol vannak, meghozza az egyes missziok alapjan kategorizalva.

De talaltam mast az SOG-rol. Is.

Egyreszt a fenti botranyok utan az SOG-t feloszlattak!

De valami tovabbra sincs rendben a tabori csendorsegnel!

www.mocr.army.cz/informacni-servis/zpravodajstvi/inspekce-ministra-obrany-ukoncila-setreni-zasahu-vojenske-policie-v-ct--54361/

Ez ez even volt, a csendorok elfoglaltak a cseh tv epuletet, miutan a tv hirekben leadtak valamit korrupt katonai beszerzesekrol. Amugy a cikk nagyon szukszavu, nem ad magyarazatot. Azt csak utanna gondolhatjuk.

Meg visszaterve a SOG egyik botranyara, konkretan, hogy cserben hagytak a Britteket:

www.mocr.army.cz/informacni-servis/na-pravou-miru/reakce-na-clanky-v-mfd-o-jednotce-sog-13931/

ez is majdnem semmitmondo hivatalos cikk. Ami konkret allitas van benne, hogy az alakulat vezeteset teszik felelosse, megpedig hogy csodot mondtak abszolut mertekben a vezetes minden szintjen!

Na most ami hianyzik a cikkbol, es amit nem talaltam, hogy a tabori csendorseg vezetoje azt nyilatkozta, hogy a botranyhoz az vezetett, hogy a Honvedelmi miniszter asszony kulon parancsba adta a SOG-nak, hogy ugy vallalhatnak csak akciokat Afganisztanban, ha nem lesz veszteseguk.
Ismerosen cseng ez a "Maximum nulla aldozattal" hozzaallas?

Az illetot utanna levaltottak, az alakulatot feloszlattak, es a tagjait beolvasztottak egy masik specialis egysegbe. A fenti cikk alapjan a balhet pedig a helyszinen levo tisztek vittek el! Arrol nem lattam cikket, hogy a miniszter asszony vallalt volna valamit a felelosegbol!

Valoszinuleg a SOG tagjai sem veletlenul a miniszter asszonynak akartak visszaadni a tole kapott harci kitunteteseiket!

Egyebbkent az infoim egy resze nyomtatott sajtobol szarmazik, de annak minosegi fajtajabol. talan egyszer, ha sikerul talalkoznunk, akkor megmutatom ami van, es forditok is akar. :)

Amugy azt hiszem a SOG koruli botrany nagyon is tanulsagos, es valoszinuleg a csehek is levontak belole a tanulsagot. Mindenesetre a balhet a helyszini parancsnokok vittek el. Egyebbkent azota voltak harci vesztesegeik, amit talaltam, az eppen a PRT-t erintette.

MZoli 2011.09.25. 13:41:49

Meg valami, ami eszembe jutott!

A csehektol harci alakulatoknal mar tobb valtasnyi FAC is volt kint, ha jol tudom tobb tucat bevetes is van mogottuk, koztuk nagyon eredmenyesek is.

Grodin 2011.09.30. 18:38:46

@MZoli: Teljesen jók, köszi szépen! Mindenképpen megnézem majd.

Amúgy az nagyon szépen látszik belőle egyebek mellett, hogy a hivatalos közlemények szintje alá való áskálódáshoz a mai napig elengedhetetlen a nyelvismeret.

folti_ 2011.10.01. 21:48:43

@Grodin: @Liquid_Night: Elvi kapacitás megis lett volna kérdés hogy meddig számolhattak volna a csehszlovákok csak egyfrontos háborúra. Lengyelország és Magyarország(aki ugye eléggé jó barátságban volt Németoval) szintén határkiegyenesítéseket tervezett Csehszlovákia kárára, az első adandó alkalommal. A lengyelek megis kezdték a felvonulást a határra 1938 nyarán.

Grodin 2011.10.05. 22:16:25

@folti_: A későbbi lengyel eseményeket látva ez amúgy nem egy rossz elképzelés, sőt amit említesz részben konkrétan meg is történt, hiszen így került hozzánk Kárpátalja. Más kérdés persze, hogy eddig eljutottak-e a csehek a reális helyzetfelmérésben.

folti_ 2011.10.06. 10:23:17

@Grodin: Tekintve hogy akkoriban majdnem minden káeurópai országnak volt valamilyen területi követelése szinte minden szomszédjával szemben, illetve az említett két szomszéd előtörténetét ismerve(Lengyelo gyakorlatilag mindenkivel háborúzott 1919-20-ban, utánna is dédelgetett Nagy-Lengyelország terveket, a bécsi döntés előtt is egész tavasszal-nyáron csörgette a kardot; Mo-n meg a Horthy rendszer egyik alappillére volt a 'Mindent vissza!') , elég komoly mentális problémái kellettek volna hogy legyenek a csehszlovák vezetőknek hogyha ezt nem látják be.

MZoli 2011.10.07. 15:20:27

Udv.

Csehszlovakia vezetesenek elegge jo elkepzelese volt arrol, hogy mi varhato. Tisztaban voltak a lengyel es a magyar veszelyekkel. Ne felejtsuk el, hogy kis intenzitasu harcok folytak szinte a teljes Csehszlovak hataron 38-ban. A legnagyobb osszecsapasban a csehszlovak es lengyel csapatok koztt mindket fel reszerol nagyjabol 1 hadosztalynyi ero vett reszt. 38-ban. Ha ebbol sem veszik eszre a lengyel szandekokat, akkor elegge vakok lettek volna. Amugy a csehek szamoltak a kis Maginot attoresevel, es gyakorlatilag haboru esetereazt terveztek, hogy amennyiben nem tudjak a nemeteket a hataron feltartoztatni, akkor kelet fele letesitenek vedelmi vonalakat, a gyors csapatok pedig kozponti helyzetbol manovereznek es harcolnak. Ez nagyjabol kozep Morvaorszagot jelenti. Vegso esetben visszavonultak volna egeszen a Vag vonalig. Amugy a cseheknek volt egy oriasi felelmuk meg. Nem csak a kis Maginot attorese jelentett nekik veszelyt, hanem strategiai szempontbol egyenlo lett volna a teljes vereseggel, ha Magyarorszag, vagy esetleg Lengyelorszag atvagja a huszti vasutvonalat Romania fele. Ugyanis nem voltak magas uzemanyagkeszleteik, es utanpotlast csak azon az egy vonalon kaphattak volna Romaniabol. Szoval Csehszlovakianak strategiai szempontbol mindenfelekeppen biztositania kellett volna Karpataljat, mind eszakrol, mind delrol. Ez pedig azt is jelentette, hogy min. 1 hadsereget Szlovakiaban, es foleg Karpataljan kellett volna allomasoztatniuk. Ez kb. az eroiknek az 1/3-a. A maradek 2 hadseregnek kellett volna ellatni a Kis Maginot vedelmet korben a hatar menten, + ugyanott harcolni a Szudeta nemet freikorpsokkal, es a mar beszivargott regularis nemet csapatokkal. A 38-as kis haboruban a csehek ejtettek fogsagba nemet katonakat. Szoval nem veletlenul voltak kidolgozva a tervek a Vltava - Elba vonal vedelmere. Ez ugyebar azt is jelenti, hogy a fovarost is feladjak. Szoval strategiai szempontbol ez egy sakk-matt helyzet volt Csehszlovakianak, ezt szerintem helyesen mertek fel. Egy regularis haboruban Nemetorszag ellen, megha csak korlatozott lengyel, magyar reszvetelt feltetelezunk is, nem tudtak volna ellenallni. A nemetek pedig ha megakadnak biztosan nyomas ala helyezik a magyar kormanyt, hogy vagy lepjen be teljes mertekben a haboruba, mondjuk cserebe az egesz Felvidekert es Karpataljaert, es vagy kikenyszeritik a csapataik atengedeset, hogy a vasuti vonalat Romaniaba elvagjak. Onnantol kezdve pedig ido kerdese a dolog.

Udv.

MZoli 2013.01.22. 15:27:08

Egy kis ujdonjag.

Kozben a cseheknek sikerult megallapodniuk Irakkal 28 darab ( ebbol 24 uj gyartas ) L 159 eladasarol, kb. 1 milliard dollar ertekben. Persze a szerzodes teljesiteseig meg sok viz lefolyik a Labe-n, az is lehet, hogy felbontjak a szerzodest. Egyebbkent az eddigiek soran talan Boliviaval voltak a legtovabb a targyalasokban, amig nem kaptak az USA-tol egy stoppot. Az L 159-ben USA -bol szarmazo rendszerek is vannak, ezert az USA meg szokta vetozni az eladast nem tul barati allamokba. Irak eseteben nyilvan az USA nem emelt kifogast.
süti beállítások módosítása