Április 17-én volt az Iráni Hadsereg Napja. Kicsit késve, de mi is jókívánságainkat küldjük: God bless the Army of the Islamic Republic of Iran! (Az idei felvonulásról nem találtam felvételeket, de egyéb promovideók alant)(folyt.=>)

Van egy ember, van egy ország...

Kell, hogy legyen tervünk. Másodsorban kell hozzá egy ember. Ha van egy tervünk, és van hozzá egy emberünk, győzni fogunk. Másképp nem.

/Montgomery tábornagy Oliver Lyttelton gyarmatügyi miniszternek a malajziai helyzetről, 1951. december/

Elsősorban Lyttelton határozottságának volt köszönhető, hogy a maláj hatóságok megkapták a kormánytól a szükséges katonai erőket és anyagi forrásokat, amíg valaki elő nem áll egy koherens programmal a győzelem kivívására. Ez a valaki pedig nem volt más, mint Mike Calvert alezredes, akit John Harding, a távol–keleti brit szárazföldi erők főparancsnoka jó érzékkel választott ki 1950–ben arra, hogy Malajziába menjen és megoldást találjon a helyzetre.

Nem akarok különösen nagy feneket keríteni a legújabb gázai incidensnek, de a veszteségi arány feltűnt: 3 IDF katona - 4 Hamasz fegyveres (eddig a pillanatig, szerintem nem fognak itt megállni). Hát az izraeli srácok amúgy sem igazán hozzák az 1:10 elvárható arányt, de itt valamit nagyon elszúrtak, mert habár minden tiszteletem a Hamaszé, az "kifinomult rajtaütéses támadás" nagyon nem az ő műfajuk, utoljára 2006-ban, a Shalit-esetnél sikerült nekik. (folyt.=>)

 ...avagy mennyit ér a szerbek szerve a feketepiacon?

Surprise-surprise: a szerbek egyik főmumusa, Carla Del Ponte, az ICTY főügyésze, nem átallja a másik oldalt is piszkálni. Mik ki nem derülnek a gonosz szerbek elleni elkeseredett, ámde sikeres harc zászlóvívőjéről, a Koszóvói Felszabdítási Hadseregről (UCK, angolosan KLA)...(folyt.=>)

Lecke propagandából

Nemrég egy arab blogger oldalán találtam rá erre az érdekes cikkre. Tömören és röviden összefoglalva: az egyik darfuri felkelő csoport, a Szudáni Felszabadítási Mozgalom (SLM) vezetője, Abdul Wahed An-Nur idén februárban bejelentette, hogy a szervezet irodát nyit - Tel Avivban. Ő azzal indokolta a lépést, hogy számos darfuri menekült tartózkodik Izraelben, és mellesleg ők egy szabad, szekuláris Szudánért harcolnak, szóval a vallás itt most nem téma. A szudáni kormány, ami amúgy is szereti a cionistákat okolni mindenért, persze elküldte az SLM vezetőjét melegebb éghajlatra, mondván, "judaizálni akarja a népet" meg "kijátssza az országot Izraelnek".

A HVG hasábjain jelent meg ez az interjú egy szakértővel az újabb afganisztáni magyar szerepvállalás kapcsán, a jellemzően bulváros "Otthagyhatjuk  a fogunkat Afganisztánban" címmel. (folyt. =>)

"Ha békére vágysz, bővítsd ismereteidet a háborúról, különösen a gerilla- és a bomlasztó célú háborúról." /B. H. Liddell Hart/

Bevezetés

Hosszú szünet után ismét jelentkezik a sikeres COIN (counterinsurgency) –műveletek történetét taglaló „Gerillaháborúk” című sorozatunk, melynek célja egyrészt mindenkit emlékeztetni, hogy az agyonsztárolt gerillamozgalmak azért nem járnak mindig sikerrel, másrészt „pozitív példákkal” úgymond lelket önteni azon kedves olvasóinkba, akiket már netán nagyon elszomorított volna az amerikai hadsereg évek óta tartó kínlódása Afganisztánban és Irakban (hogy az izraeliek libanoni kalandjait ne is említsük). 

A sorozat legutóbbi része a francia forradalmi köztársaság hadseregének vidéki akcióit taglalta, de ha aktuálisabb, de ugyanakkor érdemi tanulságokkal is bíró hasonló műveleteket akarunk górcső alá venni, akkor kénytelenek leszünk egy nagyot ugrani az időben, egészen a második világháború utánra.