proletair & Rammjaeger83

A II. világháború után a hadseregek vezetői jól látták, hogy bizony az "elmúlthatév" alatt sok minden megváltozott. Minden hadseregnél elkezdték csökkenteni a létszámot és a haditechnika mennyiségét, ezzel szemben viszont rohamtempóban kezdtek hozzá a technika tökéletesítéséhez. Volt miből meríteni, egyrészt a híres német terveket gondolták tovább, másrészt a saját agytrösztjeik is még teljes fordulaton dolgoztak. A hidegháború évei alatt is számos harci repülőgép készült, és ezek között is akadt olyan, ami nem abban a szerepkörben tündökölt, mint amire tervezték. A megtervezett gépeket nem lehetett mindig háborús környezetben tesztelni (szerencsére), így néha csak megkésve derült ki, hogy nem lesz arra jó, amire kitalálták. És előfordult persze olyan is, hogy nemcsak egy repülőgép feladatkörét, hanem egy egész doktrínát képes volt átírni egy jól sikerült légvédelmi rakétarendszer. A következő felsorolásban az első részhez hasonlóan olyan repülőgépekről lesz említés, amelyek vagy az eredeti feladatkörük helyett másban remekeltek, vagy teljesen más feladatkörre is áttervezték őket, hogy aztán ezek mégis rácáfoljanak a hozzájuk fűzött reményekhez.

Ha Marton és Wagner urak tudományos publikációitól eltekintünk, sajnos tudomásunk szerint nem lehetett elmondani, hogy akár mi, akár az ismeretségi körünkbe tartozó és biztonságpolitikával foglalkozó hazai bloggerek nyomtatott formában is folytatták volna a közönség tájékoztatását ebben a témakörben - egészen mostanáig. Bizonyára már több olvasónk értesült róla, a többiek kedvéért pedig itt is beharangozzuk, hogy tiboru, a Konteóblog szerzője, akivel mi is interjút készítettünk már, nemrég érdekes kötetet produkált Konteó 1: Harminc válogatott összeesküvés-elmélet címmel, melyről bővebben itt is lehet tájékozódni. Mivel kifejezetten biztonságpolitikai témákról is olvashatunk benne, és bloggeri szolidaritás is van a világon, a könyvet csak ajánlani tudjuk minden kedves olvasónknak. Budapesten, a megyeszékhelyeken és általában a nagyobb városokban már kapható az Alexandra és Libri könyvesboltokban, továbbá megrendelhető a Göncöl Kiadótól, a Bookline-on és a Garmada honlapján is. Jó szórakozást kívánunk hozzá!         

proletair & SchA

Egy legenda születése

A katonai pilóták kiképzése drága dolog. A második világháború után a katonai repülőgépek fejlődése elképesztő méretű volt, és a leendő pilótákra egyre nagyobb feladat hárult. Az egyre modernebb, egyre gyorsabb és legfőképpen egyre drágább repülőgépek jól képzett pilótákat igényeltek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a modern harci repülőgépek mellett modern kiképzőgépekre is szükség lesz. A világ a hidegháború éveit élte, a katonai fejlesztésekre rengeteget költöttek. Előtérbe kerültek a sugárhajtású harcigépek, és emiatt a sugárhajtás megjelent a kiképzőgépeken is. Ez a töretlen fejlődés nagyjából a '70-es évekbeli olajár-robbanásig tartott. A nagyobb repülőgépgyárak ekkor kezdtek foglalkozni a gazdaságosabb és olcsóbb kiképzőgépek fejlesztésével. Ez történt Brazíliában is, és ezek az igények segítették világra az egyik legsikeresebb brazil repülőgépet, az Embraer EMB-312 Tucano-t. De ne szaladjunk annyira előre, és pillantsunk bele egy kicsit a múltba, hogyan is kezdődött mindez.

proletair & Rammjaeger83

Közismert tény, hogy a háborúk ritkán alakulnak úgy, ahogy azt a résztvevők bármelyik oldalon elképzelik. Az már nem annyira ismert, hogy gyakran a háborús eszközök alkalmazása sem a közmondásos nagykönyvnek megfelelően történik. A mai posztban így olyan harci repülőgépeket gyűjtöttünk csokorba, melyeket a II. világháborúban alig vagy egyáltalán nem vetettek be olyan szerepben, amire a tervezők eredetileg szánták azokat. Egyfajta mérföldkőhöz is érkeztünk, mivel proletair személyében először üdvözölhetünk egy másik blogról érkezett társszerzőt.

A harci gépek közül érthető okokból inkább a vadászgépek szokták megragadni az átlagember fantáziáját, ezért az eredeti szerepkör szerinti csoportosításban először ilyeneket mutatunk be közelebbről, aztán a bombázókra térünk rá.

Az első részben tárgyalt kezdetek és Jelcin első elnöki ciklusa után itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást az 1996-2000 közötti időszakra! Jelcin ugyan végül megnyerte az 1996-os elnökválasztást, betegsége és a különféle érdekcsoportok hatalomért való egyre élesebb konfliktusa miatt még a korábbinál is kevésbé folyt bele a védelmi ügyekbe. A reformok gyorsítására lett volna néhány, magas pozícióba juttatott civil funkcionárius, ők azonban eszköztelenek maradtak a vezérkar ellenállásával és az egyre súlyosabb orosz gazdasági válság hatásaival szemben. Az 1998-as orosz gazdasági összeomlás és Jelcin utódlásának megoldatlansága kiélezte a védelmi szektor különféle erőcsoportjainak küzdelmét is és számos, korábban elképzelhetetlen helyzetet eredményezett.

November elején lesz egy éve, hogy hivatalba lépett Szergej Sojgu hadseregtábornok, orosz védelmi miniszter. A Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának (MCsSz) éléről érkezett miniszter a legnépszerűbb orosz politikusnak számít, azonban máig kérdés, hogy e megítélését az orosz tárcavezetőkről általában rossz véleménnyel lévő hadsereg is osztja-e. Sojgu elődje, az egyetlen valódi civil orosz védelmi miniszter, a botrányok közepette távozott Anatolij Szergyukov különösen rossz viszonyt ápolt a tisztikarral, aminek elsődleges oka az volt, hogy a tárcavezető az utóbbi húsz év legbátrabb reformtörekvéseinek elindítója volt.

A Szovjetunió tömeghadseregét  és hadiiparát jobbára változatlan formában, de változó költségvetéssel működtető orosz kormányzatok szinte minden korábbi reformtörekvését megakadályozta a tisztikar ellenállása, valamint az időnként kaotikus orosz gazdasági és politikai viszonyok miatti politikusi érdektelenség. Olyannyira, hogy Afganisztán (1979-89) és a két csecsen háború (1994-96, 1999-2000) nem túl veretes teljesítménye után a grúz háborús győzelem (2008) után is komoly kérdőjelek merültek fel Oroszország valódi katonai nagyhatalmiságával kapcsolatban. Szergyukov nagy követ dobott az állóvízbe, de tavalyi bukásával ismét egy egyenruhás került a miniszteri posztra és a háttérben ismét a reformellenes erők látszanak valamelyest erősödni. Kérdés, Sojgu folytatója vagy megakasztója lesz a reformoknak, melyek elengedhetetlenek Oroszország 21. századi hatalmi ambíciói továbbéléséhez?

Ha valaki esetleg lemaradt volna róla, annak ismét figyelmébe ajánljuk, hogy a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorában ezen a héten kerül adásba egyik szerkesztőnk, Kayaff első vendégszereplésének második része. A beszélgetés témája ezúttal a Bf-109 vadászgép alkalmazása, technológiai fejlesztése és fő szövetséges ellenfelei az angliai csatától a II. világháború lezárásáig. A műsor október 12-én, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Kayaff weboldala a típusról megtekinthető itt.

UPDATE: letölthető a hanganyag

CN & Rammjaeger83

"Én a bátyám ellen, én a bátyámmal a családunk ellen, mi a családdal a törzs ellen, a törzzsel a többi törzs ellen, minden törzs Szomália ellen, Szomália a világ ellen." - szomáli közmondás

Egy nyers megállapítás szerint az Egyesült Államok külpolitikája az 1990-es években Fekete-Afrikában lényegében két döntésre korlátozódott: egy katasztrofális beavatkozás (Szomália) és egy katasztrofális be nem avatkozás (Ruanda). Noha az áldozatok számát illetően az előbbi nem igazán összehasonlítható az utóbbival, mégis jobban megmaradt a nyugati ember emlékezetében, melynek persze alapos okai vannak. A szomáliai főváros Fekete-tengernek nevezett negyedében 20 évvel ezelőtt végetért tűzharc, melyben a halottak és sebesültek száma amerikai oldalon a 100-at, a velük ellenséges oldalon pedig az 1500-at is megközelítette, páratlan hevességű és időtartamú volt a békefenntartó ENSZ-műveletek történetében, amerikai csapatok pedig a vietnami háború óta nem bocsátkoztak efféle városi összecsapásba.    

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten sor kerül egyik szerkesztőnk, Kayaff első szereplésére a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorában. A fegyverekkel foglalkozó "Hardverezünk" rovat keretein belül az F-104 Starfighter után egy jóval ismertebb - sőt: az egyik legismertebb - vadászgéptípus, a Bf-109 kerül terítékre. A beszélgetés kitér a tervezés, a gyártás és a műszaki kialakítás részleteire, továbbá szó lesz a konkurens német típusokról (He-112, Fw-159, Ar-80), a hajtómű és a sárkány kialakításáról, és a fegyverzet fejlődéséről. Nyomon követjük a típus szereplését az angliai csata kezdetéig. A beszélgetés a jövő héten folytatódik. A műsor október 5-én, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Kayaff weboldala a típusról megtekinthető itt.

UPDATE: letölthető a hanganyag

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorában vendégszerepel szerkesztőnk, SchA, a beszélgetés témája pedig az al-Ghouta elleni vegyi támadás - és az arra válaszul érkező esetleges amerikai légicsapásokkal kapcsolatos találgatások - apropóján a szíriai polgárháború 2013. január óta bekövetkezett fejleményei voltak. A kielégítően nem tisztázott támadás és az esetleges beavatkozás mellett szóba kerül a szíriai kormány és ellenzéke, illetve az egyes felkelő csoportok közötti harcok jelenlegi állása, továbbá Izrael, Libanon és Törökország hozzáállása a kialakult helyzethez. A műsor szeptember 28-án, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Tune in!

UPDATE: a hanganyag letölthető