Tegnap újabb mérföldkőhöz érkezett a demokrácia Afganisztánban, választásokat tartottak a kétkamarás Nemzetgyűlés alsó házának - Wolesi Jirga - képviselői helyeiért. A választások lebonyolítása ugyan örvendetes esemény, azonban néhány jel arra utal, hogy demokrácia nemes európai eszméje még nem gyökeresedett meg teljesen az afgán hegyek között.

Az alapadatok: több, mint 2500 jelölt versengett 249 helyért, amiből 64 kizárólag nőknek van fenntartva. A szavazói részvétel kb. 40%-os volt, ami nem is olyan rossz, a nyugati demokráciák átlagteljesítményét, és a tálibok fenyegetéseit tekintve. Az utóbbiak - hivatalos források szerinti - mérlege: a választás napján megöltek 3 rendőrt és 11 civilt, valamint még a választások előtt elraboltak 1 jelöltet és 18, a választások lebonyolításában közreműködő személyt. Nem jó hírek, de magát a választási procedúrát nem tudták elszabotálni.

Akkor mégis mi is a gond? Karzai újraválasztása (ahol előkerült néhány százezer hamis szavazócédula) már megmutatta, hogy a demokratikus választás adott esetben értelmezhető egy furcsa rituálénak, amit időről-időre be kell mutatni a hülye fehér embernek, hogy boldog legyen, és továbbra is aláírja a csekkeket. A mostani választásokkal kapcsolatban is felmerültek bizonyos aggályok az Al Jazeera részéről: 

Összegezve: Több millió hamis szavazói azonosítókártya érkezett Pakisztánból, és nagyban kereskedtek vele Afganisztán minden tájékán. Az ügyletben nyakig sárosak a választás lebonyolításáért felelős személyek, akik minden valószínűség szerint maguk is elfogadták a hamisított kártyákat a szavazás napján, vagy megkenték a megfelelő embereket, hogy ne lepleződjön le a zsíros üzlet, amit nyélbe ütöttek. Közvetetten segítségükre siettek a tálibok is, hiszen a fenyegetéseik hatására nem csak az egyszerű nép fiai és lányai  maradtak otthon, hanem a külföldi választási megfigyelők sem kockáztatták meg az eljutást a veszélyesebb területen fekvő szavazókörzetekig. Ezekből márpedig több ezer van szerte az országban. Külön elismerésem az Al Jazeera riporterének, ahogy a második videó végén beégeti a választásokrért felelős afgán főtisztviselőt.

Ezen felül a szavazatukat leadott választópolgároknak jó harmadik világbeli szokásoknak megfelelően lemoshatatlan tintával jelölték meg az ujját, hogy biztosan ne szavahassanak kétszer. De a józan paraszti ész itt is diadalmaskodott a nyugati tudomány felett - hiába fejlesztenek ki egy halálbiztos jelölőtintát, ami egy hétig az ember kezén marad, és legfeljebb sósavval lehet eltávolítani, ha valaki fejenként 5 dollárral lefizeti a szavazókör személyzetét, hogy öntsék ki a high-tech tintát a francba, és használjanak helyette lemoshatót. 2950 szavazókörzetben valószínűleg ez történt. (Megj: itt a forrás pontosan azt írja, hogy "Ink quality was a widespread problem, with voters able to easily wash the ink off their fingers in at least 2,950 polling centers in half a dozen provinces." Összesen 34 tartományban volt 5897 szavazókörzet, és nincs olyan 6 tartomány, amiben összesen lenne 2950 szavazókörzet, ezért szvsz a szám a szavazóállomásokra vonatkozik.)

A fentiekből következően az a 40%-os részvételi arány némileg túlbecsült adat lehet. A választások eredménye legkorábban október végén várható, addig bőven lesz alkalom faragni a számokon, ha valahol mégsem az nyert, akinek kellett volna.

/Az olvasók figyelmébe ajánlom még az Al Jazeera-ról az interakítv választási térképeket, különösen a magyar vonatkozások miatt Baghlan tartomány statisztikáit./

Ha egyesekben felmerül a kérdés: "Mi adtak nekünk a rómaiak az afgánoknak a Wolesi Jirga képviselői?", ajánlom figyelmükbe, ezt a hivatalos PDF-t, ami összegzi azt az áldozatos munkát, amit a WJ tagjai végeztek, és még vidám életképeket is tartalmaz. Ha valaki mégsem akarja az egészet letölteni és átfutni, kiragadnék belőle néhány rosszindulatú példát:

II. Accomplishments of General Directorate of Administrative Affairs

• Installation of telephone communication system within the National Assembly.

• Creation of a garden within the National Assembly compound.

• Creation of lockers for parliamentarians’ documents

(...)

Commission on Gender, Civil Society and Human Rights
Laws/subjects considered by the Commission

• Law on Counter Narcotics.

• Law on Political Parties.

• Law on Environment.

• Law on Independent Commission on monitoring implementation of Constitution.

• Law on basic formations of the State.

Further, the Commission organized a visit to the Poli Charkhi prison (Central Jail).

A WJ többi bizottságának ereményei is a "megtárgyalta ezt a törvényt, azt a témát" módon épülnek fel.

Az, hogy a demokrácia "jó dolog", egy relatív megállapítás. Nem minden esetben tesz jót egy országnak, ha nyakába akarják sózni a nyugati típusú politikai rendszereket. A friss afgán demokráciát rögtön kétkamarásra tervezték (a felsőház a Meshrano Jirga), mindkét házban rögzítve a kötelezően nők által betöltendő helyek számát, így összesen 249+102 = 351 fő munkálkodik az afgán nép életének jobbításán főállású képviselőként az afgán Nemzetgyűlésben. Ezt fel lehet úgy is fogni, hogy a nagy számú pozíción könnyebben tudnak osztozkodni az afganisztáni törzsek, klánok és egyéb érdekcsoportok, meg úgy is, mint az alkotmányban rögzített fragmentáltságot.

Személy szerint azon a cinikus állásponton vagyok, hogy egy kvázi feudális, törzsi társadalomból nem lesz egy csapásra demokrácia, csak mert annak nevezem, és még megfelelő díszleteket is szolgáltatok hozzá, és az átlag pastu/tádzsik/hazara/stb sem lesz attól egy modern, felelős, környezettudatos, szociálisan érzékeny állampolgár, mert X évente beledobhat egy koszos cetlit egy urnába. Az egyszerűség kedvéért: Afganisztánban nem volt, nincs, és még jóóóó sokáig nem lesz "szavazófülke-forradalom". A dolgok hierarchiája úgy működik, hogy ha a zéróról akarunk államot építeni, először biztonságot kell teremteni, külsőleg és belsőleg egyaránt. Ez mindennek az alapja, az állam első számú funkciója. Ha a biztonság elér egy bizonyos szintet, arra lehet a gazdasági fejlődést alapozni, majd a bekövetkező életszínvonal-növekedés magával hozza a társadalmi fejlődést, ezzel együtt a működő demokráciát. Nem csak az igényt a demokráciára, hanem az embereket, akik működtetik is azt. Lehet, hogy Afganisztán jobban járt volna, ha mindazt az energiát és pénzt, amit a poltikai reformokra fordították, inkább a McDonald's gyorsétteremlánc helyi terjesztésébe ölték volna bele. Úgy értem, talán jobban elősegítené az országban tartózkodó nemzetközi erők céljait, ha a nyugat "ctrl-c, ctrl-v" másolását nem a politikai struktúránál, hanem a fogyasztói társadalomnál, és annak materialista szemléleténél kezdenék. (Persze önmagában vicces belegondolni, milyen hatással lenne az ellenállásra, ha hamburgertől és sült krumplitól elhízott felkelők harcolnának.)

Az ENSZ Menekültügyi Bizottságának honlapján van a választásokról egy rövidebb anyag, igaz már négy hónapos. Érdekes betekintést nyújt a WJ képviselők megítélésőről, státuszukról az afgán társadalomban, és mint a legtöbb ENSZ dokumentum, csöpög az optimizmustól. Egy záró mondatával azonban egyet kell, hogy értsek:

The upcoming Wolesi Jirga election promises to be a very public test of many local political figures and networks, as well as international attempts to support democratic processes in Afghanistan.

Pontosan. A választások tesztként is funkcionáltak. Csak az eredmény nem az lett, mint amit sokan reméltek.