Vannak még tökös gyerekek arrafelé , nem csak kalasnyikovos partizánsrácok , hanem klasszikus minidiktátorok klasszikus sereggel ezek szerint . Szép :) Afrikában meg lehet bízni

Szia!

"1998. és 2000. között egy igen látványos háborút vívtak Etiópiával. A kicsiny Eritrea támadott, és elverte a nagy szomszédot, annak rendje s módja szerint."

Azért ez csak 1998-ra igaz a felkészületlen Etióp hadseregre. 1999 a felkészülés és az elvesztett területek visszafoglalásának ideje volt, míg 2000-ben már áttörték az eritreai védelmet, és Asmarától 50 km-re jártak, amikor az eritreaiak nagyon gyorsan békét kértek. Elfelejted, hogy Dzsibuti Etiópia egyetlen tengeri kijárata, és az etóp hadsereg 2006 végén néhány hét alatt végigsöpört Szomálián és bevette Mogadishut.

Ma már nem az eritreai tömeghadsereg a domináns a térségben, amely 1998-ban is csak azért mert és tudott, valmit elérni Etiópia ellen, mert meglept az ellenfelét, mert Egyiptom támogatta (a Nilus vizmegosztásának kérdése miatt) és mert Etiópia Szudánnal is rosszban volt. Ma már ezek közül 2 tényező nem áll, és ráadásnak az USA-nál már az etiópok a jó fiuk és nem ők.

TG

"Elfelejted, hogy Dzsibuti Etiópia egyetlen tengeri kijárata, és az etóp hadsereg 2006 végén néhány hét alatt végigsöpört Szomálián és bevette Mogadishut."

Mindezt aligha felejtette el bárki is a szerkesztők közül. Más kérdés, hogy a cikkbe nem volt beleírva.

"Azért ez csak 1998-ra igaz a felkészületlen Etióp hadseregre. 1999 a felkészülés és az elvesztett területek visszafoglalásának ideje volt, míg 2000-ben már áttörték az eritreai védelmet, és Asmarától 50 km-re jártak, amikor az eritreaiak nagyon gyorsan békét kértek."

Annyit aláírok, hogy a győzelem/vereség nem ítélhető oda egyértelműen egyik félnek sem:
Etiópia javára szól, hogy 2000-ben már mélyen bent jártak Eritrea területén, és hogy az utolsó hónapokban ők arattak győzelmeket. (Azt az 50 km-t azért tessék a helyén kezelni, Aszmara kb 100 km-re van a határtól.)

Eritrea mellett van, hogy kisebb veszteségeket szenvedtek (a források itt nagyon eltérnek), valamint, hogy később nemzetközi bíróság az ő javukra döntötte el a határvitát, azaz a vitatott terület végül is hozzájuk került, Etiópia pedig kivonult Eritreából.

Amúgy meg nem nyújtott rossz teljesítményt egy olyan országhoz képest, ami még 10 éves sem volt.

Külföldi támogatást Etiópia is szerzett, és Eritrea sem tudhatta maga mögött teljes mellszélességgel pl. egész Szudánt.

Szia!

az eritreaiak teljesítményét azért nem értékelném túl. Rajtaütésel elfoglaltak egy darabka területet, amit könnyedén tudtak védeni mivel a terepviszonyok nekik kedveztek, és igen rövid utánpótlási vonalakkal rendelkeztek. Ezzel szemben az etiópoknak fel kellett építeniük a hadseregüket, és oda kellet szállítani az ellátmányt és a csapatokat, ez pedig ott nem kis feladat, hidd el tapasztalatból tudom, ott nincsenek normális utak. A háború nem véletlenűl zajlott periódikusan. Általában augusztus-október esősévszak ilyenkor az áradások miatt nem nagyon tudnak közlekedni, utánna várják az aratást, aztán jön a karácsony és a ramadan (Etiópiában mindkettő fontos), utánna felkészülnek a háborúra kiszállítják az utánpótlást és a csapatokat majd tavasz végén megindítják a támadásukat, ami tart ameddig tart és ha kifullad, akkor megint várják az esősévszakot.

Természetesen az etiópok veszteségei sokkal súlyosabbak voltak, bár azért (legalábbis amelyekkel és találkoztam a neten) eritreai adatokra hivatkozott.

Szudán kezdetben Eritreát támogatta, mivel Etiópiában mindig is riválisát látta, 1999-ben a két fél megállapodott egymással, hogy kölcsönösen nem támogatják a másik területén működő szeparatista/partizán mozgalmakat.

Természetesen félreérthető voltam és nem gondolom , hogy a cikk írója, vagy a szerkesztőség nem lenne tisztában Etiópia és Dzsibuti viszonyával, de nem vagyok biztos, hogy az átlag olvosótok mindegyike, viszont igen. Ezért úgy gondolom, hogyha a szerző nem is tett róla említést, akkor viszont egy hozzászólásban fel lehet rá hívni a figyelmet, nem gondoltam hogy ezt közületek valaki úgy értelmezi, hogy a témában való jártasságokat kérdőjelezem meg.

TG

"Ezért úgy gondolom, hogyha a szerző nem is tett róla említést, akkor viszont egy hozzászólásban fel lehet rá hívni a figyelmet, nem gondoltam hogy ezt közületek valaki úgy értelmezi, hogy a témában való jártasságokat kérdőjelezem meg."

No problem, emiatt nincs harag. :)

Szudánt meg úgy értettem, hogy már akkor sem tudta Kartúm ellenőrizni az ország teljes területét, és emlékezetem szerint volt olyan szudáni felkelőcsoport, akiket már a háború előtt is Etiópia pénzelt és át-átcsaptak Eritreába.


BTW
"Ezzel szemben az etiópoknak fel kellett építeniük a hadseregüket"

Itt a "felépítésen" felvonulást értettél, nem?

Szia!

Nem egészen, természetesen fel is kellett vonultatni a hadsereget, de a háború kitörésekor az etióp hadsereg az ország méretéhez képest szerintem nem volt számottevő, bár az 1991-1998 közötti hadsereg méretről, szervezetéről nem igazán találtam megbízható adatot. A tapasztalatom szerint ahogy 1974 után lezüllesztették a hadseregüket és 1978-ban az ogadeni háború első évében ugyan így jártak, és csak a második évben tudtak fordítani nem csekély szovjet és kubai segítséggel. 1991 után hasonló folyamatok mentek végbe és csak 1998 után kezdtek bele komoly haderőfejlesztésbe (1999-ben jöttek a Szuhojok, de ekkor modernizálták a MiG-27BN-ek önvédelmi rendszerét holland-izraeli közreműködéssel, ekkor építették fel a helikopter javítóbázisukat magyar segítséggel stb), persze ennek része volt, hogy a hadsereg méretét is megnövelték a háborúra való tekintettel. Persze a folyamat nem a háború kitörésekor indúlt, de felgyorsította azt. Nem véletlenűl nevezték néhol a háborút afrika első technológiai háborújának. És úgy tűnik tanultak a hibájukból és már nem építették le a katonai erejüket erre példa a szomáliai hadjáratuk.

Szudán is támogatott etiópában működő szakadár szervezeteket, ilyen volt pl az Oromo Felszabadítási Front, de 1999-ben a két állam rendezte viszonyit és kölcsönösen megigérték, hogy felhagynak a hasonló szervezetek támogatásával, ami megkönnyítette, hogy az etiópok a nagy offenzivájuk elött rendezzék helyzetüket a hátországukban.

Amúgy találó és nagyon tetszett a porosz hasonlat Nagy Frigyes is az uralkodása végére majd minden szomszédjával háborúba állt és ha jól tudom erősen szorongattaák és az ország iskivérzet. Szerintem igazából eritrea jelenleg nem sok olyan erőforrással rendelkezik ami nagyobb munkaerőt köttne le, úgyhogy marad az emberek fegyverben és hadiálapotban tartása, ami segíti az elit hatalmon maradását (persze ez valamilyen szinten igaz az etiópokra is, de azért nekik ott van a kávé).

Természetesen az előző hozzászólásom utolsó bekezdése nem Neked szólt, de nem választottam szét, mivel a szerkesztőség nevében íródott. 8)

TG

Nem tudom, hogy ezt ismered-e, de világosan kiderül belőle, hogy az etiópoknak 1990 és 1997 között semmiféle komoly katonai beszerzésük nem volt, bezzeg az után....

first.sipri.org/index.php?page=step2

Hmm. Engem érdekelne ez a forrás, viszont nekem a

"No database selected. Please return and select at least one database."

hibaüzenetet dobja ki erre a linkre.
(próbáltam szórakozni vele pár percig, visszamenni a főoldalra, és egy-két adatbázist bejelölni, utáni rányomni az országkeresést Etiópiára, de a hibaüzenet akkor is ugyanaz lett)

Bocs nem gondoltam, hogy nem működik direktbe!

Nem tudom meddig jutottál vele, ezért leírom lépésenként:

1. first.sipri.org/
2. a lap alján ENTER FIRST
3.kippálod a " Arms production, trade, embargoes and export controls" kék mezős rubrikát (ez az alatta lévő fehéreket is kipipálja (ha mást is akarsz, akkor inkább többször keres, mert a túl sok adatot nembírja)
4. lent kiválasztod a legördülő menüben a kívánt országot
5. allul Submit Query

Bocs ha nagyon szájbarágós voltam!

TG

Kösz a tippet, ez egy nagyon jó oldal!

"ekkor építették fel a helikopter javítóbázisukat magyar segítséggel"

Akkor gondolom ezek voltak azok a "az Etiópiába szerződött magyar zsoldosok", akiket más is említett egy korábbi kommentben.

Nem tudom ki mondta, de szerinted, ha egy törvényesen bejegyzett magyar vállalat szerződést köt egy etióp állami vállalattal arról, hogy bizonyos számú helikopterük nagyjavítását elvégzi részben a helyszínen helyi munkaerő bevonásával (akik nagyrészt történetesen hivatásos, vagy szerződéses katona), és továbbá vállalja, hogy eközben a helyszinen kialakítja technikai és szervezeti feltételeit annak, hogy az etióp fél (részben) önnálóan is képes legyen ezt végrehajtani, és ehez biztosítja a személyzet képzését is, mindezt az akkori magyar hatóságok tudtával és belegyezésével olyan szinten, hogy az első gép ünnepélyes átadásán részt vett egy magyar tábornok és az akkori miniszterelnök biztonságpolitikiai főtanácsadója, aki akkor országgyűlési képviselő is volt, majd amikor a háborúra kitörése után az ENSZ kihirdette a fegyverembargót, annak időtartamára a magyar fél felfüggesztette a kinti tevékenységét és minden alkalmazásában álló személyt kivont, akkor az ebben résztvevő magyar állampolgárok, akik a magyar cég alkalmazottai, vagy szerzőződő felei voltak zsoldosok?

TG

Szvsz senki se gondolta, hogy zsoldosok lettek volna, ám az nagyon is jogos gyanú, hogy őket nevezték az ilyen-olyan sajtóban "zsoldosnak"... Nem..?

Rosszul emlékeztem, a szóban forgó kommentben "bolgár zsoldosokról" és "magyar műszakiakról" volt szó, nem magyar zsoldosokról:

katpol.blog.hu/2008/03/12/death_ride_of_the_technicals#c1698237

Egyébként az illetők definíció szerint valóban nem voltak zsoldosok.

Rammjaeger!

Bolgárok végezték az Albatrosokokon való képzést, 1999. miután a csehek elvonultak egy maláriás haláleset után, de ez még az ENSZ embargó elött volt, de nem ők voltak az egyetlen külföldiek ott.

Bögöly!

ha valaki annak nevezi, akkor az a valaki annak is gondolja szvsz, amugy a dolog tárgytalan, miután Rammjaeger, azóta tisztázta a helyzetet. 8)

TG