Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCVI. - Írtalan történelem"...for the rest of time, it'll be like no one ever knew we was even here." Kedves közönségünk egyöntetű tetszését aligha fogjuk ezzel megnyerni, de podcastunk mai, 96. adása sajnos (vagy nem sajnos;...
  • KatPol Kávéház XCV. - Rekt konstrukcióPodcastunkban többször foglalkoztunk már az amerikai polgárháború kérdéskörével, annak kulturális hatásaival és ábrázolásaival, a legismertebb filmektől kezdve (pl. a Gettysburg) egészen az idehaza...
  • KatPol Kávéház LXXII. - Völgyvidéken és hegygerincen átA koreai háborút (1950-1953) okkal szokták Nyugaton az „elfeledett háború” jelzővel illetni, hiszen a konfliktus nem hagyott olyan társadalmi nyomokat, mint például a vietnami háború, pedig...
  • KatPol Kávéház LXVIII. - The high groundA kijelölt harcállásaikat az utolsó emberig rendületlenül tartó, és le végül sosem gyűrt kis helyőrségek nemcsak a népszerű történetírás, hanem utólag rendszerint a szelektív történelmi emlékezet...
  • KatPol Kávéház LXVI. - White knightsEgy nő becsülete minden korban olyan érték volt, amiért a férfiak kész voltak harcba szállni. Különösen igaz volt ez a középkorban, ahol a nő ártatlanságát, illetve a házasság szentségét a társadalom...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

A proletár halálbrigád I.

2014.07.31. 18:41 Rammjaeger83

A hadviselést szabályozó nemzetközi egyezmények, melyek sok tekintetben az európai hadi kultúra hagyományaira épültek, azt a nézetet képviselték és képviselik, mely szerint polgári személyeknek nem szabad sem a harcok résztvevőivé, sem azok elszenvedőivé válnia. Ennek dacára a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a civilek számtalan esetben, ráadásul változatos módokon folynak bele a fegyveres politikai harc világába. A hagyományos háborúkat kizárólag a hivatásos hadseregek "asztalának" szokás tekinteni, ám még ezeknek is többszöri velejárója volt a partizánok és népfelkelők tevékenysége, noha az ebben való részvétel természetesen egyáltalán nem volt mindig opcionális.

Arra is találni példákat a krónikákban, hogy a belső fenyegetéssel szembenéző államhatalom politikailag megbízható civilekből szervez kevéssé vagy egyáltalán nem képzett milíciát, kisegítő karhatalmat a rend megszilárdítására. A gerillaharc és a terrorizmus pedig kifejezetten olyan műfajt jelentenek, ahol a csatlakozó amatőrök önkéntes elhatározásán és lelkes, mondhatni fanatizmusba hajló tettrekészségén van a hangsúly, semmint a testületi szellemen, a kényszerre épülő parancshierarchián vagy a gondos kiképzésen.

Ennek egyik - növekvő figyelemnek örvendő - megnyilvánulását jelentik a szakirodalomban "magányos farkasnak" nevezett terroristák, akik a titkosszolgálati lehallgatás, beépülés nagyon is valós veszélyeit egyszerűen azzal iktatják ki, hogy akciójukat egyedül készítik elő és hajtják végre (pl. Breivik). Felháborodás ide vagy oda, ez a jelenség azért nem teljesen megmagyarázhatatlan olyan nyugati államokban, ahol a borítékolható médiafelhajtásnak köszönhetően gyorsan szert lehet tenni az áhított figyelemre és hírnévre, a hagyományos közösségek helyébe lépő nagyvárosi életforma pedig lehetőséget ad az efféle megszállottaknak, hogy elkerüljék a figyelmet.

A földteke ennél kevésbé modern területein pedig inkább az a jellemző, hogy a harcok által sújtott közösségek lakosai közül többen csapatba verődve lépnek a szervezett fegyveres erőszak vérrel megszentelt útjára tetszőleges indíttatásból, ami nem feltétlenül korlátozódik az adott közösség védelmére. És náluk nem érvényesül az, ami a katonák esetében ideális esetben igen: a felkészítést meghatározó elv, mely szerint olyan mértékű erőszakot és tűzerőt kell alkalmazni, ami az adott művelet sikeres végrehajtásához szükséges - fegyelmezetlenségnek, felesleges tobzódásnak, "overkillnek" nincs helye.

Ennek persze megvannak a magától értetődő következményei. Az átlagember, legyen akár civil, akár fegyveres erők tagja, erkölcstanilag aggályosnak tartja ugyan a kínvallatást, a jogi hercehurcát mellőző kivégzést és a hasonlóan szélsőséges módszereket, a közös ügy szolgálatában jó eséllyel mégis igazolhatónak tartja az ilyesmit olyan kiélezett szituációkban, mint pl. egy polgárháború. Csakhogy ami az egyik ember számára lélektani tehertételt jelentő és piszkos, ám mulaszthatatlan munka, az a másik szemében afféle hobbi, szenvedély is lehet.

Blogunk szellemi atyja, War Nerd említette valahol, hogy amennyiben egy társadalom kellően hosszú ideig ki van téve a fegyveres harc pusztításának, megjelennek a színen azok a végletes személyiségek, akik nem elégednek meg "csak" azzal, hogy fegyvert ragadnak, hanem egzotikus módszereket, eszközöket választanak az ellenséggel vívott harcra. Elég a kolumbiai polgárháború láncfűrésszel gyilkoló félkatonai különítményeire vagy a fúrógépekkel kínvallató iraki síita rendőri erőkre gondolni, akik a 2003-as invázió után kezdtek tevékenykedni.

Igazság szerint hosszasan lehetne még sorolni példákat a közelmúlt háborúiból, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy az efféle szereplők azokból a konfliktusokból sem feltétlenül hiányoznak, amelyeket a művelt közönség nem könyvel el legyintve harmadik világbeli barbárok újabb csetepatéjaként. Észak-Írország történelmével eddig egyáltalán nem foglalkoztunk a blogon - noha sem földrajzilag, sem kultúrkör szempontjából nincsenek tőlünk olyan marha messzire, különösen nem a globalizáció korában -, úgyhogy most abból ragadunk ki egy efféle példát.

I confess I never really understood the Northern Ireland conflict. I never got why people in a relatively rich place with democracy and rule of law and all that shit were carrying on like that. Couldn't they get jobs at like Starbucks or something? /komment az Interneten/

4194b61a584e389efd915deecb.jpgA brit gyarmatosítók és az ír őslakosok közötti konfliktusról talán mondani sem kell, hogy több évszázados múltra tekint vissza. Legismertebb, legjobban dokumentált szakaszát a brit hadsereg észak-írországi bevetése és a nagypénteki egyezmény közötti időszak (1969-98) jelentette, melyet a szemérmes helyi történetírás a "bajok" (The Troubles) névvel illet, ami azért a történtek súlyához képest valamelyest semmitmondó. (Mondjuk messze nem annyira semmitmondó, mint az orosz történelem páratlan mértékű tömeghalált eredményező, 1598-1613 közötti "zavaros időszakára" angol nyelvterületen használt Time of Troubles kifejezés, de ez más tészta.) A szövevényes történet részleteit most inkább hanyagoljuk, mivel túlmennek egy, vagy akár több blogbejegyzés keretein. Azt viszonylag könnyű megmondani, a konfliktus mely mozzanataira irányult elsősorban a média figyelme: grandiózus és gondosan előkészített pokolgépes merényletek, célzott likvidálások, a brit különleges erők akciói és azok megtorlása, a megtorlás megtorlása, informátorok beszervezése és egyéb izgalmas titkosszolgálati műveletek. War Nerd joggal tekintette ezt tipikus példának arra, amikor egy konflikus körüli felhajtás fordítottan arányos az áldozatok számával - a három "bajos" évtized összesen nem járt annyi emberveszteséggel, mint mondjuk a vjazmai katlancsata kb. egy délelőtt (persze aki a kicsit nem becsüli, az inkább ne olvasgasson biztonságpolitikai blogokat, de napi sajtót se nagyon).

299064_v1.jpgMindez azonban inkább a bajok második szakaszára volt jellemző, melyet szimbolikusan nagyjából az északír konfliktus leginkább mediatizált mozzanatától, a bebörtönzött IRA-tagok sikertelen 1981-es éhségsztrájkjától, ténylegesen pedig a Harold Wilson miniszterelnöksége idején (1974-76) tett politikai irányváltástól lehet számítani. Addigra minden résztvevő számára elég nyilvánvalóvá vált, mely módszerek vezetnek eredményre és melyek nem. Addigra a forrófejűek és idealisták vagy odavesztek a harcban, vagy felhagytak azzal és megcsömörlöttek, a mártíromságra áhítozók többnyire megtalálták a számításukat, és a civil lakosság körében is valamelyest lenyugodtak a kedélyek. Jóval kaotikusabb, és ennek megfelelően véresebb volt viszont a kezdeti szakasz, amikor az Észak-Írország feletti közvetlen kormányzatot (1972-98) a britek még nem vezették be, illetve nem szilárdították meg kellőképpen, bevetett fegyveres erőik módszertana, kiképzése pedig még nem alkalmazkodott a helyi kihívásokhoz. A bajok áldozatainak zöme ebben a néhány évben vesztette életét. Eljött a "véres vasárnap", majd a "véres péntek", de alighanem foghatjuk a hét bármely más napját, elé tehetjük a "véres" jelzőt, és biztos találunk rá pár példát ebből az időszakból.

simpsons_-_irish_2702.jpgMielőtt folytatnánk mai vidám történetünket, érdemes tisztáznunk, hogy minden fegyveres konfliktusnak megvan a maga jellegzetes terminológiája - a résztvevők olyan kifejezésekkel illetik magukat és egymást, melyek jelentése más történelmi kontextusban egészen különböző is lehet. Az északír konfliktusra ez fokozottan érvényes volt. A brit fennhatóság ellenségeit köztársaságpártiaknak ill. nacionalistáknak nevezték, elvégre céljuk az egységes, független, demokratikus stb. ír szigetország kivívása volt. Ezzel a törekvéssel általában az IRA-t szokták azonosítani, a "bajok" időszakában azonban már nem ők voltak a republikanizmus fő helyi ereje, hanem a belőlük kiszakadt "ideiglenes hadsereg" (PIRA), amely elutasította a baloldali retorikát alkalmazó, szociális jellegű követeléseket tevő erőszakmentesség addig folytatott programját, és meghirdette a felszabadító harcot. Csak úgy emlegették őket: a "provók", mivel az emberek ugyebár nem nagyon szeretik a bonyolult rövidítéseket.

A provókkal az egységpártiak (unionisták) dacoltak, akik meg akarták tartani a területet az Egyesült Királyság részeként. Azokat az unionistákat, akik nem elégedtek meg a köznapi értelemben vett politizálással, hanem a nagy ügy védelmében erőszakhoz folyamodtak, lojalistának nevezték, azt a látszatot keltve, hogy ez a társaság hűséges a brit koronához. A kifejezés valójában eléggé orwelli, mivel a "lojalisták" senkihez és semmihez nem voltak lojálisak. Elsősorban a félkatonai szervezeteikről híresültek el, melyek zöme felvette nevébe a dicső múltra emlékeztető szót: Ulster. Ha nyelvtannácik akarunk lenni, ez is némileg félrevezető volt a részükről. Ulster ugyanis egy volt az Írországot alkotó négy tartomány közül, ám 9 megyéjéből hatot a britek 1920-ban egy ideiglenesnek szánt, mégis igen tartósnak bizonyult politikai kompromisszum jegyében leválasztottak, és körmönfont módon megalakították belőlük Észak-Írországot. A terület elég kicsi volt ahhoz, hogy a megegyezésre hajló ír köztársaságpártiak kibéküljenek a létezésével, lakosságán belül pedig kényelmes, majdnem kétharmados többséget alkossanak azok az angolok és skótok, akiknek felmenőit a 17. századtól telepítették le itt a gyarmatosítási politika keretében.

Az északír konfliktust "felekezetinek" (sectarian) is szokás nevezni, mivel tény, hogy az ír egység hívei főleg katolikusok, ellenzői pedig protestánsok közül kerültek ki - ennek megfelelően a lojalisták félkatonai szervezeteit is gyakran illették a "protestáns" jelzővel. Objektíve mit lehet elmondani erről a sablonos magyarázatról? A vallási különbségek nyilvánvalóan kiélezték az ellentétet, de aligha okozták azt. A vallásosság mindig magánügy volt, a vallás sosem volt azt - a cuius regio, eius religio elve egyetemesen érvényesült a történelem során. Az egyes közösségek mondhatni testületileg vettek fel egy-egy vallást, az átlagember ezen a téren sem nagyon különcködhetett, különösen nem Észak-Írország városaiban, melyek lényegében nem voltak mások, mint nyugat-európai viszonylatban szegényes körülmények között éldegélő, ám szoros közösségi kötelékek által jellemzett, homogén enklávék elég békétlen halmazai.

A konfliktus minden bizonnyal hamarabb végetér, ha csak két szembenálló fél között folyik. A lojalisták viszont egy kevésbé kiszámítható és mára jelentős részben elfelejtett tényezőt jelentettek, akiknek viselkedését főleg az a félelem határozta meg, hogy London cinikusan kiárusítja majd érdekeiket a helyzet politikailag kényelmes rendezése érdekében. Amikor ellenségeik az amerikai polgárjogi mozgalom sikerén és az 1968-as évet emlékezetessé tevő nyugat-európai tüntetéseken felbuzdulva támadtak rá az északír politikai életet meghatározó unionista hegemóniára, a lojalisták válaszul ízelítőt adtak abból, hogy a népszerű vélekedéssel ellentétben egyes buzgó civilek nemcsak az államhatalom aláásására, hanem megerősítésére is a terror eszközéhez nyúlhatnak.   

Történetünket a közeljövőben folytatjuk, és addig is a témába vágó zenével búcsúzunk.

 

27 komment


| More

Címkék: britek ulster

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr525735630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Trónkövetelő 2014.07.31. 21:25:37

Still under siege, NO SURRENDER!
Köszi a posztot! ;-)

Trónkövetelő 2014.07.31. 21:52:22

Egyébként az ulsteri lojalista félkatonai szervezetek - az IRA-hoz hasonlóan - komoly hagyományokra tekinthetnek vissza. Az ún. Ulster Covenant-at 1912. szeptember 28.-án 218206 protestáns férfi írta alá. Ebben vállalták, hogy bármilyen eszközzel megakadályozzák az ír önkormányzati törvény (Home Rule) által létrehozandó ír parlament felállítását. Ezek 1913. január 13.-án hadsereggé alakultak Ulster Volunteer Force néven. Kevés híja volt ekkor, hogy nem tört ki polgárháború. A UVF tagjai azonban az első világháború kitörésekor lelkesen bevonultak a brit hadseregbe, javarészt belőlük állt a 36. hadosztály. Aztán 1920-ban "hivatalosan" feloszlottak, miután Ulster félelmeik ellenére brit fennhatóság alatt maradt.
Az 1960.-as években aztán ezen a példán felbuzdulva alakították meg a saját brigádjaikat a lojalisták, de persze sosem voltak egységesek. Még "UVF" nevű formáció is volt, de persze messze nem volt olyan erős és hatalmas, mint nagynevű elődje. Az egyre-másra alakuló szabadcsapatok (Ulster Defence Association, Ulster Defence Force, Ulster Young Militants, Ulster Freedom Fighters, Red Hand Commando, Orange Volunteers stb-stb.) között csak egy volt a sokból. Ami nagyon érdekes ezekben a formációkban, hogy kezdettől fogva katonai szervezettséget mutattak, "zászlóaljakra", "ezredekre", "dandárokra" tagozódtak, "hadnagyaik", "századosaik", sőt "ezredeseik" voltak. Persze ez javarészt önámítás, nagyzolás volt, mondjuk a UDF-nek, vagy bármelyiknek még a fénykorában sem hiszem hogy volt egy egész gyalogezrednyi embere. De a szervezési elv mindenesetre figyelemreméltó volt.

Titus Pullo Urbino 2014.08.01. 10:32:15

"bevetett fegyveres erőik módszertana, kiképzése pedig még nem alkalmazkodott a helyi kihívásokhoz": a bevetett ejtőernyősöknek igen viszketett a mutatóujja a ravaszon, a "véres vasárnapon" több, mint száz célzott lövést adtak le civilekre, a sebesülteket és az orvosokat is lőtték. Senkit sem vontak felelősségre. Ezek voltak a katonák, a felfegyverzett "proletárok" jó példát kaptak. Aztán lehetett csodálkozni a hetvenes években az IRA és más szervezetek pokolgépes robbantásain, katonai és civil célpontok vegyesen kerültek elő. Azóta nincsen Londonban szemeteskuka.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.08.01. 11:33:05

@Titus Pullo Urbino: 15 évvel a nagypénteki egyezmény után sem?

Titus Pullo Urbino 2014.08.01. 11:40:32

@molnibalage: én 2007-ben voltam kint utoljára, akkor nem volt London belvárosában kuka, parkőrök szedték a földre dobott szemetet, a metró is szemetes volt lent.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.08.01. 13:12:33

@Titus Pullo Urbino: Ez szerintem inkább a 2005-ös buszrobbantásokkal lehetett összefüggésben, azoknak meg nincs köze az északír konfliktushoz

Titus Pullo Urbino 2014.08.01. 13:22:57

@Rammjaeger83: de. Az IRA robbantásainak következtében szerelték le a londoni kukákat.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.08.01. 16:14:22

@Titus Pullo Urbino: Nem lehetséges, hogy pont valami konferencia, hivatalos látogatás vagy ilyesmi idején voltál ott?

Trónkövetelő 2014.08.02. 12:53:46

Még egy dolog jutott eszembe, és elnézést az OFFért:
Manapság divat azt mondani, hogy micsoda fantasztikus újdonság, hogy Putyin profi katonákat, az orosz hadsereg aktív tisztjeit küldi Ukrajnába, ahol azok úgymond "önkéntesként", "aktivistaként" harcolnak a kormánycsapatok ellen, és ezzel eléri, hogy formálisan nem kell háborúban állnia Ukrajnával. Holott ezt a britek Írországban már régen megcsinálták, a hírhedett Black and Tans által. Ezek a brit hadsereg hivatásos tisztjei voltak, akik "önkéntes rendfenntartóként" tevékenykedtek Írországban. Aztán, amikor Winston Churchill gyarmatügyi miniszter lett - és ezáltal az ír ügyek is hozzá kerültek - ő szereltette le ezeket a csapatokat, egyben bebizonyítva, hogy nem volt az a háborús héja, akinek őt tartani szokás.
ON :)

Bicepsz Elek 2014.08.02. 17:27:41

@Rammjaeger83: Ahhoz allitolag a Tony Blair beperelesehez volt koze. Utana mindenki tamogatta az iraki offenzivat..

Mackósajt 2014.08.03. 10:59:49

Egy kicsit off, de az ír vs angol ellentét egy múltbeli eseménye mindig példa előttem arra, hogy a történelem távlata, ill. a győztes - vesztes reláció mennyire meg tudja változtatni egy ember megítélését, ill. mennyire nem igaz az, hogy a 20. sz. olyan szörnyű volt. Azt a 17. századi gyarmati betelepítést egy szép kis népirtás előzte meg Cromwell hadserege által, amolyan igazi SS vs. Ukrajna vagy török vs. örmény stílusban. Mégis szobra van Londonban. Egyrészt azért, mert egy olyan időben élt, amikor az átlagos erkölcsi szint mai szemmel nézve sokkal alacsonyabb volt (gyakorlatilag normálisnak számított, hogy egy ilyen háborút népirtás kísér), mint az állítólag sötét 20. században, és általában nem alkalmazzuk a mai Európa erkölcsi mércéjét évszázadokkal ezelőtti eseményekre (kivéve ha utáljuk valamelyik szereplőt). Másrészt azért, mert győzött.

Trónkövetelő 2014.08.03. 11:38:03

@Mackósajt:
Ha így vesszük, a tatárjárás vagy a török háborúk is Endlösungok voltak a magyar nép ellen.
Az íreknél meg az egészet a vikingek kezdték, amikor kirtották a part menti települések férfilakosságát :)

Mackósajt 2014.08.03. 13:47:40

@Trónkövetelő: És Szulejmánnak ráadásul szobra van Magyarországon. Majdnem mint egy Cromwell szobor Dublinban. :)

Cromwell azért jobb illusztráció a mondanivalómhoz (azonkívül, hogy köze van a cikkhez), mert viszonylag közel van, és az írek máig elégé haragszanak rá. Nem merült annyira a "történelmiség" jótékony homályába, mint Szulejmán, ill. a török háborúk nem is köthetők egyetlen ilyen durva hadjárathoz.

Ezen kívül Cromwell Endlösung hasonlata a hozzá kapcsolódó betelepítés miatt is adja magát. A törököknek nem volt ilyen célzatos politikájuk Magyarországon, a lakosság pusztulása náluk inkább járulékos kár volt, ami abból fakadt, hogy 150 évre gyakorlatilag folyamatos csatatér lettünk.
Plusz Cromwell szobra egy olyan ország fővárosában áll, ami ma az ilyesfajta hadviselés elleni fellépés fényes lovagjának tartja magát. Törökország kicsit kevésbé képmutató. :p

Kullancs1983 2014.08.03. 17:52:49

Végre Észak-Írország!! :D

Egyébként tudtommal igazából csak két komoly lojalista erő volt, a többiek vagy afféle fantomszervezetek voltak, akiknek bedobhatták a nevét ha nem akarták vállalni a felelősséget valamiért, vagy voltak kisebb, jelentéktelenebb csoportok akik így vagy úgy, de valamelyik nagyobb csoporthoz kötődtek. És persze mondanom sem kell, az UDA és az UVF is sűrűn marta egymást. :)

Trónkövetelő 2014.08.03. 18:18:54

@Mackósajt:
Két dolog még Cromwellről és Észak-Írországról:
1. a protestáns skótok betelepülése már jóval Cromwell előtt megkezdődött. Magát Belfastot is 1611-ben alapította Sir Arthur Chichester. Mellesleg éppenséggel azért voltak a protestánsok akkoriban olyan kegyetlenek az írekkel, mert 1641-ben meg a katolikusok mészárolták le a protestánsokat, és ez pl. Drogheda idején még friss sebnek számított.
2. a protestáns betelepülés éppenséggel az angol polgárháború idején nem volt csúcsra járatva. Igazán a dicsőséges forradalom és az 1690-es Boyne-i csata nyitotta szélesre a kapukat a protestáns betelepülés előtt. Tehát Cromwell nem azért gyilkolászta az íreket, hogy helyet csináljon a skótoknak a betelepüléshez, hanem csak úgy l'art pour l'art :)

Mackósajt 2014.08.03. 19:52:17

@Trónkövetelő: Köszönöm az információkat. Eddig nem mélyedtem bele ennyire az ír történelem részleteibe, ezek szerint te igen.

Ezek szerint Cromwell nem épített Lebensraumot, csak épp kora standardjának megfelelően olyan könyörtelen volt, mint egy SS tábornok. :)
+ ebből is látszik, hogy ezekben az ősi gyűlölet konfliktusokban a végtelenségig vissza lehet sorolni, hogy ki ütött előbb, aztán még előbb, eztán még előbb.

tudi 2014.08.05. 15:53:02

A téma izgalmasnak ígérkezik, várom a folytatást.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.08.12. 09:05:11

remek téma és poszt, várom a folytatást!

hanem két megjegyzést tennék:
1. a trouble nem leszarós jelentéstartalommal van itt, hanem pontosan azt jelenti, amit az orosz példa kapcsán írt is a poszter: "zavaros". olyan helyzet, ami a normalitással, renddel ellenkezik.
2. a konfliktusok figyelemmel kísérése nem az áldozatok számával fordítottan arányos, hanem az áldozatok nemzetiségével egyenesen arányos. ha két alkesz megkéseli egymást a kőbányai talponállóban, az vezető hír lesz, függetlenül attől, hogy ruandában aznap meghalt-e egymillió ember vagy sem. a szerencsétlen izraeli srácról, akit meglincseltek a palesztinok, mindent tudunk, de gáza többezer áldozatáról kb semmit. a szír polgárháború a kutyát se érdekli, mert azok csak "arabok"/"muszlimok".
az áldozatok fontossági sorrendje nyugaton: ami/zsidó > brit/egyéb angolszász > egyéb nyugat-európai > kelet európa/és más szövetséges országok > lényegtelen országok (india, bangladesh stb) > fekete afrika (ugye az ebola is akkor tűnik fel a világnak, ha nem csak fekete-afrikai áldozat van). amennyiben vallási elkülönítést is lehet tenni, akkor zsidó-keresztény > minden más > muszlim.
vagyis egy nyugati népirtás esetén az áldozatokat névszerint ismernénk/ismerjük, ruandára magasról szarunk, srebrenica meg a kettő közt félúton, de inkább ruandához közelebb.

Trónkövetelő 2014.08.12. 20:25:41

@milliliteratura:
@Rammjaeger83:
Az angol szóhasználatban először az angol polgárháborúra mondták azt, hogy "England's Troubles", ugyanis a XVII. században még nem találták fel a "Civil War" kifejezést :)
Aztán ez a némileg régies kifejezés, mint látható, továbbra is használatban maradt, a polgárháború szinonimájaként, de leginkább az anarchikus állapotok megjelölésére használják.
Ebből a szempontból szerintem árnyaltabb kifejezésmódot tesz lehetővé, szerintem az angol "Troubles" jobban kifejezi az 1969-től 1998-ig tartó eseménysorozat lényegét, mint a magyar erre irányuló kísérletek.
Mit is az a két szó amit erre mifelénk mondani szokás? Északír "polgárháború" és északír "konfliktus". Egyik sem szerencsés, a polgárháború intenzitását soha sem érte el, nem voltak csaták, ellenkormányok, szakadár kormányok, önmagukat legitimnek kikiáltó politikai vezetők, mint Spanyolországban 1936-39-ben, vagy mondjuk most Ukrajnában, Szíriában. A "konfliktus" meg túl általános, "konfliktus" van köztem és a fölöttem lakó között is, mert beázik a fürdőszobám.
Szóval a "Troubles" szerintem kifejezetten szellemes megoldás.

orangeman · http://chengyu.blog.hu 2014.08.19. 14:38:14

@Trónkövetelő: Így van, NO SURRENDER!

(nem véletlenül Orangeman a nevem :))

Trónkövetelő 2014.08.19. 20:28:59

@orangeman:
Nekem meg nem véletlenül az az avatarom, ami. Javaslom alapítsuk meg a Loyal Defenders of Budapestet. Konspirációs okokból ez első egységünk a Loyal Defenders of Budapest 3. dandárjának 4. ezredének 2. zászlóalja lesz, és mindketten ezredesi rangban kezdjük meg a szolgálatunkat :))))

Trónkövetelő 2014.08.19. 20:30:34

@orangeman:
Ja és kell egy flute bandet is alapítanunk, amivel július 12.-én felvonulhatunk :)

orangeman · http://chengyu.blog.hu 2014.08.19. 20:37:46

@Trónkövetelő: Naná, július 12-én minden évben kirakok a fácsére valami jó számot.

Legutóbb asszem "King Billy on the Wall" volt. :)

Trónkövetelő 2014.08.19. 21:15:56

@orangeman:
A neved alapján a "The Sash My Father Wore"-ra gondoltam :)
süti beállítások módosítása