Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház CII. - Lehetetlen küldetésÜdvözöljük minden kedves hallgatónkat! Mikor az első világháború szóba kerül, viszonylag keveseknek szokott eszébe jutni a katonai igazságszolgáltatás vagy Stanley Kubrick neve, míg az emberek életét...
  • KatPol Kávéház CI. - Cultural enrichmentŐszintén szólva tőlünk egy fejvakarásnál többre aligha futotta volna eddig, ha meg kell neveznünk akár egyetlen filmet is (vagy bármi mást), amely az amerikai FBI testületét mint egy...
  • KatPol Kávéház C. - Az afrikai magyar impexesKedves hallgatóink! A KatPol Kávéház a századik alkalomhoz - reményeink szerint - méltón egy különleges adással jelentkezik. Az eddig megszokottaktól eltérően nem egy filmet vagy sorozatot elemzünk,...
  • KatPol Kávéház XCI. - DisszidálókKedves hallgatóink! Podcastunkban régebben már foglalkoztunk keletnémet filmekkel, ezúttal pedig a Német Demokratikus Köztársaság filmes ábrázolását beszéljük ki. A témában megjelent két kortárs német...
  • KatPol Kávéház LXXV. - A vér és vas népe támadást indít„Soha többé!” – a kedves hallgató bizonyára hallott már a jelmondatról, amit a totális háború és az azt kísérő népirtás többször is ihletett a vészterhes 20. században. Furcsán hangozhat, de – ha az...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

A lengyel caudillo

2014.05.28. 19:41 Rammjaeger83

A hidegháború évtizedeiben a katonai nagyhatalmak közötti kapcsolatokra a rendszeres válságjelenségek dacára többé-kevésbé kiegyensúlyozottság, rendezettség volt jellemző, így a korábbi európai korszakokhoz képest a katonai vezetők is a történelem kevésbé ismert, jelentéktelenebb szereplőivé váltak. A szovjet tömb államaiban a fegyveres erők feletti szigorú pártfelügyelet magától értetődő követelménynek számított, ami eleve kizárta a hadsereg önálló hatalmi tényezőként való fellépését, vagy akár bármilyen katonatiszti csoportosulás önálló tevékenységét. És mivel a nemzetközi gulyáskommunizmus aránylag nyugalmas belső viszonyait háborús fenyegetés sem forgatta fel különösebben, kifejezetten szembetűnő, hogy a szocialista fegyverbarátságban egybeforrt hadseregek alig "neveltek ki" olyan tábornokokat, kiknek nevét, tetteit akár tehetségük miatt, akár egyéb okból megőrizte volna az utókor emlékezete.

Wojciech Jaruzelski, aki nemrég hagyta itt az árnyékvilágot, mondhatni üdítő kívételt jelentett. Katonai pályafutásának fontosabb szakaszát az jelentette, amikor a Lengyel Néphadsereg (LWP) politikai főcsoportfőnökeként (1960-65), majd vezérkari főnökeként teljesített szolgálatot, utána pedig 15 éven át látta el a nemzetvédelmi miniszter feladatait. Az ennek során tanúsított szakmai hozzáértését és elkötelezettségét ritkán vonták bármikor is kétségbe, mindazonáltal azzal természetesen aligha aratott osztatlan népszerűséget, hogy képességeit egy elnyomó és oroszcsatlós államszocialista rendszer szolgálatába állította.

De mindez kevéssé lényeges, mivel Jaruzelski végső soron nem mint katona, hanem mint politikus vált ismertté. Viszonylag rövid ideig ugyan, de miniszteri tevékenységével párhuzamosan a kormányfői és pártfőtitkári posztokat is betöltötte, sőt a hadiállapot fenntartásáért - papírforma szerint a "nemzet megmentéséért" - felelős katonai tanács (WRON) elnöki székében is ő ült. Ezáltal nemcsak a szovjet tömb történelmének egyik legbuzgóbb tisztséghalmozója lett, hanem - mondhatni a szó eredeti, római értelmében - egyetlen katonai diktátora is, noha ekkoriban a művelt közönség az ilyesmit a Vasfüggöny mindkét oldalán leginkább a barbarizmusban fetrengő Latin-Amerikával azonosította.

CE7FD905-EBE9-49BF-9481-4B31EBD1DCA6_cx0_cy3_cw0_mw1024_s_n.jpg

Ez emberileg persze érthető, mivel a viszonylagos jólét és békesség jellemezte brezsnyevi korszak poshadó állóvizében könnyű volt szem elől téveszteni, milyen kevés is választja el valójában a létező és tudományos szocializmus államait a harmadik világbeli viszonyoktól. Amikor a lengyel állampárt (PZPR) hosszú évek szívós munkájával 1980-ra sikeresen általános válságba taszította az országot, gyorsan világossá vált, hogy teljesen hiányzik az a nagy múlttal rendelkező, széleskörű legitimációval bíró, működőképes jogi és politikai intézményrendszer, ami ilyen helyzetben lehetővé teszi a problémák sikeres kezelését, a belső ellentétek vértelen elsimítását - köznapi kifejezéssel élve: a reformot.

Sokan latolgatták akkoriban a rettegett szovjet beavatkozás lehetőségét, közben pedig elsikkadt, hogy már nem az volt a kérdés, megpróbál-e a lengyel kerge birka kitörni a vörös akolból, hanem hogy lehet-e egyáltalán szavatolni a népgazdaság és államszerkezet további működését az addig megszokott viszonyoknak úgy-ahogy megfelelően. A hadiállapot bevezetése előtti hónapokban az állami média már éhínséget és fagyhalált vízionált 1981/82. telére, és nincs ok feltételezni, hogy messze jártak a valóságtól. Utólag visszatekintve Lengyelországot csak az mentette meg a beláthatatlan következményekkel járó káosztól, hogy a hadsereg szilárd társadalmi presztízzsel bírt, azaz más lehetőség híján mind a lakosság, mind az orosz nagy testvér hajlandó volt elfogadni azt, hogy átveszi a hatalmat - bármekkora megcsúfolása is volt ez a burzsoá bonapartizmust elvető marxista-leninista dogmának. A későbbiekben a SzU felbomlása, az orosz parlament 1993. októberi széjjellövetése, a Jugoszláviát, a Kaukázust és Transznisztriát feldúló háborúk megmutatták, hogy a lengyel hadiállapot nem valamiféle aberráció volt Kelet-Európa történelmében, hanem egy új, mozgalmasabb korszak figyelmeztető előjele. 

T-55A_Martial_law_Poland.jpg

Objektíve Jaruzelski is felelősséget viselt a fejleményekért, elvégre 1971 óta tagja volt az országot irányító legfelső testületnek, a PZPR Politikai Bizottságának, de erősen kérdéses, hogy rajta kívül végre tudta volna-e hajtani más is a normalizációt - nem is beszélve arról, hogy a Varsói Szerződés többi honvédelmi minisztere hasonló szituációban ugyan mennyire állt volna a helyzet magaslatán. A szovjet vezetés nem adta jelét annak, hogy helyettesíthető szereplőnek tekintené, márpedig a politikai vezetők többsége sosem jut el arra a szintre, hogy nélkülözhetetlenné teszi magát. Legfőbb érdeme alighanem az, hogy ebbéli szerepében elősegítette a lengyel válság rendezésének egyetlen lehetséges módját: a válságért felelős politikai rendszer lebontását. A kelet-európai pártfőtitkárok között egyedüliként támogatta végig és következetesen a gorbacsovi reformokat és külpolitikai fordulatot, később pedig elsőként vállalkozott arra, hogy kiegyezzen a belső ellenzékkel, megnyitva az utat a demokratizáció előtt.

Zárkózott emberként híján volt a karizmának, ami pedig általában a katonai pályáról az állam élére kerülő „erős emberek” sajátossága, de politikusi adottságait a vele találkozó külföldi vezetők (Bush, Gorbacsov, Thatcher) elismerésre méltónak tartották – persze ilyenkor belegondol az ember, hogy az ilyesmit minden katona dícséretnek venné-e? Egyes leírások szerint pedig az idős Kádár főtitkár-kollégái közül csak őt tartotta érdemesnek a megbecsülésre, ebben még a tábornok nemesi származása sem befolyásolta. Jaruzelski tehetsége talán leginkább abban nyilvánult meg, hogy olyan szituációkban állta meg a helyét, melyekbe nem teljesen önszántából került. A családostól Szovjetunióba deportált „társadalomra veszélyes” elemként 1943-ban aligha állt más kedvező lehetőség előtte, mint csatlakozni a Vörös Hadsereg oldalán harcoló lengyel csapatokhoz, később pedig a szovjetek és saját elvtársai azért forszírozták politikai szerepvállalását, mert azok, akiknek – civilek lévén – nála kompetensebbnek kellett volna bizonyulnia ezen a téren, eredménytelennek bizonyultak.

Ezekre az adottságokra ráadásul egy olyan közegben tett szert, ami egyáltalán nem kedvezett az ilyesmihez. A szovjet hegemónia viszonyai között a kelet-európai hadseregekben senki nem emelkedhetett magasra a tiszti ranglétrán, akinek világnézeti megbízhatósága megkérdőjelezhető volt; a többi szempont másodlagosnak számított. És a lengyelek esetében erre fokozottan ügyeltek. Ha figyelembe vesszük, hogy az NKVD, később pedig a keleti front harcai, még később pedig a szovjet megszállók általi tisztogatások milyen széles lendítésekkel kaszálták le a lengyel tisztikar színe-javát, nem sok esély volt pont arra, hogy az életben maradtak közül egy olyan ember kerül az ország élére, aki kivezeti azt a válságból, s emellett a Kreml bizalmát is megtartja, sőt külföldön is szalonképessé teszi magát.

Nyugodjék békében! Minden bizonnyal egy kihalófélben lévő embertípushoz tartozott.

31 komment


| More

Címkék: lengyelek hadsereg a politikában

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr656210946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.05.28. 20:06:50

Az utolsó mondatnál nem tudom eldönteni, hogy ez pozitív vagy negatív kicsengésű. Vagy egyik sem?

bagir 2014.05.28. 21:05:30

Érdekes ember volt, de szerintem a lengyeleket a legkisebb rosszal vitte ki abból a nyomorult helyzetből, amibe a komcsi buzik taszították, lásd gomulka és a többiek.
A kisebbik rosszat választotta mint Horthy és sajnos ugyanúgy gyalázzák, ok nélkül.

Žďárský 2014.05.28. 21:13:32

Jó olvasni egy tárgyilagos és értelmes gondolatokkal teli nekrológot a tábornokról. A halálról szóló cikkek alatt a magyar internet uniszónóban hazaárulózta, pedig ennél jóval összetettebb figura volt, aki meglehetősen jól átvezette az országot egy nagyon szűk kényszerpályán.

Niech odpoczywają w pokoju.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.05.29. 16:26:00

@Свобода: Kösz!

@molnibalage: Nézőpont kérdése. Szerencséje volt a lengyeleknek azzal, hogy válságos időkben egy ilyen kvalitásokkal bíró arc volt a hadügyminiszter, vagy sem?

tudi 2014.05.29. 17:40:39

Kedvenc mondásom, miszerint a világ dolgai általában se nem fehérek se nem feketék, hanem leginkább szürkék, úgy gondolom ez ide is érvényes. Valószínűleg ő volt a " kisebbik rossz" a lehetséges forgatókönyvek között.

Globetrotter2014 2014.05.29. 17:54:20

@bagir: ez kész... több hülyeséget nem tudsz még idevillantani?

@Свобода: ja mint Kádár, miután elfolytotta 56-ot. De olyan kedves ember volt, ugye?

@tudi: azért szerintem el tudtak volna képzelni még kisebb rosszat is a lengyelek... Mert ki biztos nem vezette Jaruzelsky őket a lekvárból az is biztos...

Žďárský 2014.05.29. 19:23:39

@ZF2: No igen, ilyen, a gondolkodást nélkülöző véleményekkel van tele az internet... Egyébként ha már egy személyről véleményt mondasz, elvárható minimum, hogy tudd a nevét helyesen leírni...
56-ot pedig semmilyen formában nem keverném ide: más történelmi helyzet, más kiváltó okok, másfajta kulcsszereplők.

bagir 2014.05.29. 20:22:01

@ZF2: Öntelt hülyeség nem érv.
Ő a legkisebb rosszal úszatta meg a lengyelekkel a balhét, amíg kádár 5 év után is akasztatott.
Baromságaidat tartsd meg magadnak, ne add a számba lécci,

Minorkavidor 2014.05.29. 21:51:25

@bagir:

Mint tudi is írta a dolgok nem feketék vagy fehérek. Ahhoz, hogy Kádár ne akasztasson, ahhoz partnerek is kellettek volna. Nemcsak a szovjetekre gondolok.
Hanem pl. Nagy Imrére. Rá azért, mert nem ismerte el, hogy november 4-i invázió után más helyzet van. Annyit kellett volna tennie, hogy elismeri, hogy hiba volt a VSZ-ből történő kilépés, sajnálja, hogy nem lépett fel erélyesebben a pártház ostroma után elkövetett mészárlások után stb. a jelen helyzetben ezért támogatom Kádár elvtársat, de azzal a feltétellel, hogy nem lesznek megtorlások, a forradalomban részt vevők (de bűnt el nem követők) amnesztiát kapnak.
Ugyanez áll a Munkástanácsokra, pontosabban a Nagy-Budapesti Munkástanácsra, amit az akkor 23 éves Rácz Sándor vezetett. Neki meg azt, hogy elismerjük az új kormányt, munkába szólítjuk az embereket, cserébe szintén az amnesztiáért és a sztálinista gazdaságpolitika elvetéséért (a 68-as új gazdasági mechanizmust már Kornai 56 előtti írásai is előkészítették, az ÚGM fő hivatkozási alapja a SZU-BAN még Lenin által kezdeményezett NEP Novaja Ekonomicseszkaja Polityika volt)
Ugyanez vonatkozikAz Értelmiség Forradalmi Tanácsára is. E helyett mit csináltak?
Követelték a szovjet csapatok kivonását, noha a november 4-hez hasonló helyzetben egyetlen nagyhatalom sem vonta vissza haderejét a történelem folyamán. Illetve fenntartották az országos sztrájkot. Sarokba szorították Kádárt, hiba volt, mert mögötte ott állt a SZU teljes ereje, nem hagytak neki más utat. Nem azt mondom, hogyha kompromisszum készek, hogy akkor Kádár nem akasztat, de akkor Kádáré lett volna minden felelősség!
A lengyel 56 esetén pl sikerült békésen megoldani a helyzetet. Az is igaz, hogy Kádár és Gomulka fordított utat járt be: Gomulka 1970-ben lövetett, az úgynevezett tengermelléki események idején, Kádár akkor már 7 éve nem (és haláláig sem)
Azt se felejtsük el, hogy 81-ben (és 68-ban a prágai tavasz után) könnyebb volt elkerülni az akasztatást.

kewcheg 2014.05.30. 10:01:57

A lengyeleknél a katolikus egyház ereje miatt még valahogy a kommunisták is elviselhetőbb,emberszerűbb lények voltak.
Nálunk a feudális úrivilág, az urambátyámság, meg a szegényember semmibe vétele ,a vallás háttérbe szorulása miatt a komenisták ritka nagy gané egyedek voltak többnyire...

szellőszél 2014.05.30. 10:12:58

Korrekt cikk. Talán az egyik sarkalatos mondat:"A hadiállapot bevezetése előtti hónapokban az állami média már éhínséget és fagyhalált vízionált 1981/82. telére." Ez más szóval a totális gazdasági összeomlást jelenti.
A tábornoknak nem lehetett könnyű dolga. És mivel nem lehet a kor viszonyai közül kiragadni, talán az egyedüli jó döntést hozta meg a rossz döntések közül.
A másik kulcsmondatnak ezt érzem: " A kelet-európai pártfőtitkárok között egyedüliként támogatta végig és következetesen a gorbacsovi reformokat és külpolitikai fordulatot, később pedig elsőként vállalkozott arra, hogy kiegyezzen a belső ellenzékkel, megnyitva az utat a demokratizáció előtt." Nekem ez is azt mutatja, hogy felelős vezetőként járt el.
A posztban talán érdekes lehetett volna néhány utalás, hogy a lengyelek hogy ítélik meg most . De persze kell még némi "időtáv" ...

szellőszél 2014.05.30. 10:18:50

@kewcheg: Egy korabeli mondás :" Nekünk kommunistából is a leghitványabbak jutottak." Ami amúgy igaz is meg nem is. A '70-es évek ( a Kádár-kor csúcsa ) valódi aranykor volt, már ami a társadalmat illeti . Az emberek jól éltek, volt munka, fejlődés, pezsgés stb. Egy korszakot az emberek fejében a saját életük tapasztalatai alapján ítélnek meg.
A lengyeleknek sokk lehetett a rendkívüli állapot bevezetése, de legalább elmaradt az "éhínség és fagyhalál" . Nálunk a politikai jogokat a viszonylagos jólét kompenzálta.
Az élet szürke.

kewcheg 2014.05.30. 10:35:25

@szellőszél: Ez igaz. Drága nagyikám mondta, hogy "addig jó nekünk amíg Kádár él" ezt egy vallásos falusi asszony , a nagymamám mondta, mit tehetek hozzá?
a tény: hogy az ő gyerekkorában az életük szinte maga volt a középkor,szegénység,sok gyerek, uraságok basáskodása...etc.etc.
A 70-es 80-as években, igaz hogy már idősebb korukban, lett szép házuk, autójuk(Lada) és minden héten egyszer-kétszer bent árultak a közeli város piacán saját zöldséget.Szóval nekik az a rendszer egy emberöltő alatt a középkorból egy szerény, de élhető,normális életet adott....

bagir 2014.05.30. 17:47:27

@kewcheg: Azért a lengyeleknél anno nem verték szét ennyire a magángazdaságokat. Atyámék a hetvenes évek végén csodálkozva meséltek az ottani kisgazdaságokat látván.

bagir 2014.05.30. 17:56:47

@Minorkavidor: Anno a hetvenes években a tud szoc tanszéken 4 szem között azt mesélték, hogy Nagy Imrét azért kötötték fel, mert legálisan választották meg és ettől nem táncolt vissza.
Kínai és NDK-s főnökök 2000 akasztottat javasoltak.
Tulajdnonképpen az volt Kádár bűne, hogy amikor az első kör lezajlott 2-4 év után ismét elővették az elítélteket és új eljárás keretében folytatták a kivégzéseket.
Mindszentiről, a főiskolán zárt körnem elhárítós azt állította, hogy visszakövetelte az egyházi birtokokat, meghallgatva a beszédeit azért annál neki is több esze volt és korlátozott magántulajdonról beszélt.
Mint íros Rácz 23 éves munkás volt, azért annak is megvoltak a korlátai, tehát ennyire előrelátó nem lehetett.
Úgy jártunk mint 1849-ben, hogy az addigi elnyomást utána nem tudták folytatni és jött a legvidámabb barakk kora.

Minorkavidor 2014.05.30. 17:58:33

Hogy mennyire nem egyszerű a temetés, erre itt ez a link:

www.hir24.hu/kulfold/2014/05/27/botrany-lett-jaruzelski-temetesebol/

@bagir:

Ami messze elmaradt a magyartól, Lengyelország ui. az elmúlt rendszer egésze alatt nettó élelmiszer importőr volt.Az ismert vicc szerint:
Hány lengyel fér be egy trabantba?
???
Rakj be egy kiló húst és aztán megtudod.

Minorkavidor 2014.05.30. 18:09:05

@bagir:

A 23 év azért gond, mert az ismert mondás szerint, aki 20 évesen nem akarja megváltoztatni a világot, aki még 40 évesen is megakarja változtatni annak nincs esze. A politika művészete abban is áll, hogy ne szorítsd sarokba (teljesen) az ellenfeled, mert teljesen megvadulhat. Hagyj neki "aranyhidat' a visszavonuláshoz. Amit a legvidámabb barakkról írtál az oké, csak ha lett volna kompromisszum készség vagy nevezzük reálpolitikának, még többet is kihozhattak volna a Kádár-rendszerből.

Minorkavidor 2014.05.30. 18:10:14

@Minorkavidor: áemaradt: aki 20 évesen nem akarja megváltoztatni a világot annak nincs esze.

bagir 2014.05.30. 20:31:56

@Minorkavidor: Ebben teljesen igazad van, de egy egyszerű munkásember ezt nem látja át. ő megmarad a mindennapok mit eszünk ma este szintjén, a komcsik nem is engedték neki a szélesebb látókört.
Nem véletlenül nyírták ki a régi szakmunkásokat.
A fiatalok hittek ebben az ideákban és csalódtak rettenetesen, Elborzadva olvastam, hogy a legtöbb kivégzgett ipari munkás volt.

bagir 2014.05.30. 20:36:32

@Minorkavidor: Na ebbe a legendás lengyel munkamorál is belejátszott.
Magyarországon 1948-ra a mezőgazdaság az utolsó békeév./39/ 75%-ra tornázta fel magát, amit rótmanó 1953-ra éhínséggé fejlesztett fel.
Én láttam amikor a lengyel parasztok rágás alapján takarmánybúzává minősítették azt a magyar búzát, amik ők az éghajlat miatt soha sem tudnak produkálni.

Minorkavidor 2014.05.31. 11:16:52

@bagir:

Persze ez nem csak Rácz hibája, hanem azoké akik ezt a zöldfülűt ilyen magas pozícióba megválasztották. A diplomás, nyelveket beszélő értelmiség sem vizsgázott jobban, ezt is megírtam.
Ami meg a mezgét illeti fölösleges leragadni rótmanónál. mert utáni , egész pontosan 1964 után következett egy egész jó 25 év. A mai magyar mezgé teljesítménye néhány kivételtől eltekintve (pl. borászat) messze alulról nézi az 1989-es szintet (pl. az állattenyésztés).

bagir 2014.05.31. 15:40:38

@Minorkavidor:
Nem ragadtam le rótmanónál, nálunk ezt a meginduló mezgét nullázták le. A javulás akkor indult be, amikor nem szedtek el mindent a parasztoktól. Én ezt átéltem, azt lesték apámék, Lengyelhonban hogy a háztáji gazdasághoz képest is milyen elmaradott színvonalat gazos földeket láttak.
Kádár is odabaszott a nagy jólétnek, apámék 1964-ben visszamenőleg 14500Ft adót fizettek 2 évre, ezt eljátszották az állattartókkal is, lett is jó nagy hiány.
Na ebből tanultak, de jött éjrópa és a mezgé az utolsó békeév/1939/ alatt van a bányászbéka szintjén.
Ez nem a nép miatt van, hanem a tervszerű szétverésen: késve , egyáltalánnemfizetés stb.
Szakszövetkezet 2milliárd áruforgalom+150 milla támogatás, után 24 milla nyereség. Rótmanó megnyalná a száját.
Még 1 példa röfi: románok kp 300Ft/élősúly levonások nélkül, azonnal. Pick 180Ft/kg -5kg levonás hónapokkal később. tessék termelj.

Untermensch4 2014.06.01. 12:45:02

@Minorkavidor: "egész pontosan 1964 után következett egy egész jó 25 év"
elnézést ha nem pontos számok de a forrásom elhalálozott. a 70-es évekbeli 2,5 x-es terméshozam ára 13 x-os műtrágya- és 50 x-es gázolaj-felhasználás volt. időközben volt némi folyamatos külföldiadósság-növekedés. a 80-as években kétszer is 24 órán belüli csődhelyzet pedig a valutakiáramlás ellen azért tettek. a világ szürke

szellőszél 2014.06.02. 11:28:56

@Minorkavidor: bocs, de kissé zavaros...
Az eredeti idézet G. B. Shaw mondása: "Aki húszévesen nem kommunista, annak nincs szíve, aki harmincévesen kommunista, annak nincs esze."

Talán az is baj, hogy nálunk szeretik összevonni a Rákosi fémjelezte korszakot a Kádár korral. Nem kompatibilis, 65-től pedig semmikép .
Tény , hogy a 70 évek aranykora 89-re leáldozott, amiben nagy szerepet játszott a marxi "forradalmi helyzet". Csak itt az "uralkodó osztály " nem akart a régi módon élni és uralkodni. A plebs meg nem számított....
Nem volt véletlen, hogy a rendszerváltás (privatizáció) legfontosabb kérdésére, ti. hogy "Ki legyen a Tulajdonos?" , egyedül a régi nomenklatúra tudott "helyes" választ adni . A válasz : Mi ! Nagyjából ez volt a gazdaságszervezés alapja, és ezért van ott az emgé ahol van.
Az emgé egyébként jó indikátor. A "bagir" által felhozott példa is jól mutatja, hogy mi felé halad(t?) az emgé és úgy általában a magyar gazdaság.

( Bocs, nem OFF akart lenni, nem aktuálpolitikát csempészek, ha annak érzed, töröld) (kivettem a "nem megengedhető kifejezést... DDD )

Minorkavidor 2014.06.03. 12:27:55

@szellőszél: @Untermensch4:

Semmi problem!

Ha Unter szóbahozta az energia- és műtrágya felhasználás alakulását, akkor közölhette volna mondjuk az 1960. évi mezgé gépállományt (traktor, kombájn teherautó stb.) és az 1989. évi állományt. A parasztok lovaskocsival, kaszával, kapával léptek v. "léptek" be a tsz-be, a munkaerő statisztikát nem is említve, amit még bonyolít, hogy az 1989-es adatokban a mezgében foglalkoztatottak közt vannak a tsz melléküzemagák dolgozói is.
Azt figyelembe kell venni a gép állomány fajtáit pl. 89-ben már Jon Deer, ami nyilván többet evet, mint 1960. évi "elődje". Félreértés ne essék, azt soha nem állítottam, hogy nálunk az "elmúlt 40évben" ugyanolyan hatékony volt az energiafelhasználás, mint nyugaton.
A műtrágya felhasználásnál is meg kell nézni a bázis adatot. Ott sem mindegy, hogy milyen növényt termelünk (pl. a búzának is több fajtája van/volt: korszerűek és kevésbé korszerűek), milyen talajon.

szellőszél 2014.06.03. 14:49:20

@Minorkavidor:
"Csak a saját magam által hamisított statisztikáknak hiszek!"
A statisztikai adatokat mindig meg kell tisztítani ahhoz, hogy azonos bázisról tudjunk számolni. Nem mindenben összehasonlíthatóak az adatok.
Érdemes viszont a nyugati mezgé támogatási rendszert összevetni a korabeli hazaival. Míg a 19.századig ny. Európa országai erősen importra szorultak élelmiszerből, addig ( a fejlett ipar miatt ) a XX. század 2. felére ez megfordult. A magyar termőföldből és mezgé technológiákból származó komparatív előnyök eltüntek. Az Eu-ban sem véletlen, hogy a földalapú és egyéb támogatások messze alatta vannak a ny.eu-inak.
Persze ennek is megvan a politikai kötőfékje. Lásd pl. a kvótarendszer és a kapcsolódó növényolaj-, cukoripari ( feldolgozóipari) anomáliákat.
De ez már tényleg OFF .

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2014.06.07. 00:34:28

Remek nekrológ, a Guardianon olvastam hasonló szintűt, másutt sajnos nem. A múlt nyári dalmáciai "egy hétig nincs internet csak tengerpart, pálmafák ... és 20 fokos víz" kitelepülés során a 3. napon nem bírtam tovább magammal és szépen kiolvastam ezt a könyvfejezetet:
Benati, L., Goodhart, C. (2010): Monetary Policy Regimes and Economic Performance: The Historical Record, 1979-2008. In: Benjamin M. Friedman and Michael Woodford (eds.): Handbook of Monetary Economics, Elsevier, edition 1, volume 3, number 3
Emlékszem, hogy ott csoffadtam a lemenő Nap fényénél a meleg hullámtörő sziklákon a talpammal, amikor az 1979-es amerikai pragmatikus monetarizmus bemutatásánál a Szerző megemlíti, hogy igen, az eljárás sikeres volt, csak a visszaeső infláció miatt létrejövő magas reálkamatok miatt csődbe ment fél Latin-Amerika. Magamban meg: b+, a lengyelek meg megpuccsolták a kommunista pártot, mi meg beléptünk az IMF-be - ehhez képest a delfin orrán asztalt pörgető tehén egy hétköznapi látványosság! Ezért már megérte elrepülni Kobéba, mert ottani intenzív hörcsögölésem során került fel a könyv a kindlere. Ehhez képest április végén, amikor a nagy "10 éve léptünk be az EU-ba" konferencián belefutottam az osztrák jegybank EU10-es kiadványának a végén abba a kronológiába (www.oenb.at/dms/oenb/Publikationen/Volkswirtschaft/Focus-on-European-Economic-Integration/2009/Focus-on-European-Economic-Integration-QS-09/chapters/feei_2009_si_14_chronology_tcm16-143564.pdf), hogy 1990 után ki mikor mennyi hitelt kapott az IMF-től, már kevésbé lepődtem meg (pedig mééég a csehek is!). Igazán írhatna már valaki egy könyvet arról, hogy milyen hibákat kerültünk el a kilencvenes években - amiket a latin-amerikaiaknak nem sikerült.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.06.07. 18:00:18

@sirdavegd: Kösz! Mellesleg én olvasmányélményeimből úgy emlékeztem, a sorozatos államcsődök Latin-Amerikában és másutt 1982-ben következtek be az USA-beli recesszió továbbgyűrűzéseként, nem 1979-ben, de szakmai vitába nem bocsátkozom erről.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2014.06.07. 19:27:44

@Rammjaeger83: Az Ön emlékezete pengeéles, az 1979-es amerikai változások gyümölcse érett be 1982-be. De inkább idézem a szerzőt:
"By the autumn of 1982, however, inflation had fallen sharply, but not only in the United States, which was just recovering from a recession. Inflation had spilt out world-wide, especially to primary producing countries, who suffered a combination of sharp reductions in commodity prices and demand just when interest rates rocketed upward. The second most severe financial crisis of our period erupted in August 1982, when Mexico, Argentina, and Brazil all threatened to default on their massive borrowings from banks in developed countries, especially from city-center banks in the United States." (1174. oldal teteje)

Titus Pullo Urbino 2014.07.10. 15:34:08

Jó cikk, méltó, kiegyensúlyozott. Jaruzelskit tisztelik a lengyelek, mi elég sokat járunk ki Lengyelországba, évente legalább kettő alkalommal, sok lengyel véleményét ismerem, de közülük csak kevés utasítja el Jaruzelskit. Összehasonlíthatatlan Kádárral, több szempontból is. talán a megbecsültsége is ennek köszönhető. Jaruzelski keleten és nyugaton is meg kellett feleljen, ez egy lengyel sajátosság, évezredek óta próbál lavírozni a kelet és nyugat határán ez az ország. Talán könnyebben megértette az oroszokat, mint az átlag, mert az 1939-es német támadás elől először Litvániába, majd a Szovjetunióba menekült a családja. Édesapja is katona volt, őt deportálták a szovjetek, hazaengedték ugyan, de annyira legyengült, hogy hamarosan belehalt. Maga Jaruzelski belépett a lengyel vörös hadseregbe, harcolni akart a németek ellen, Berlinig el is jutott. Ezután is maradt a seregben, jól tudjuk, hogy magasra ívelt a karrierje. 1968-ban honvédelmi miniszterként ő pkzta a lengyel egységeket Csehszlovákiában. Teljes joggal állíthatjuk, hogy ismerte a szovjet felső vezetés gondolkodását, nem is habozott, amikor döntés elé került, ő, vagy a bevonuló szovjetek lenne a katasztrófa a lengyel népnek. Nyilván, ha bevonul a Vörös Hadsereg, ott olyan fegyveres ellenállás alakult volna ki, mint a németek ellen. Nagyon sokan meghaltak volna mindkettő oldalon. Ehhez képest minimalizálta a veszteségeket, lavírozott, élelmiszert szerzett, sztrájkok idején sem lövetett, kivéve egyszer, a tengermelléki "felkeléskor". És hogy miért maradt "szerethető lengyel" saját népe számára? Ezt minden lengyel ismerősöm kihangsúlyozza: vallásos ember volt, r.k. iskolában érettségizett, nem gyakorolta, nem gyakorolhatta a vallást, nyilván egy templomba járó katona nem sokáig tarthatta volna meg a csillagjait. Édesanyja temetésére elment, de nem áldozott. Ez még belefért. És a Pápával is nagyon jó kapcsolatban voltak, kölcsönösen tisztelték egymást. Törekvései szerint fel kívánta venni a kapcsolatot a Vatikánnal, de csak tapogatózásig jutottak. Pápa többször járt haza, ebben sem gátolták. Amikor Popieluszko atyát meggyilkolta pár lengyel ávós, kiderítették a bűnügyet és bebörtönözték az elkövetőket. Nálunk szerintetek mi lett volna ilyen esetben? Na mindegy, a lengyelek tisztelik Jaruzelskit, egy békés, megalkuvó hőst tisztelnek benne, aki kompromisszumaival meggátolta a polgárháborút, vagy a nemzeti felkelést. Isten nyugosztalja.
süti beállítások módosítása