Alig több mint hatvan éve egy Miguel Angel Asturias nevű guatemalai úriember publikálta "El Señor Presidente" (Elnök Úr) című regényét, mely a latin-amerikai diktátor figurájának azóta is leghíresebb irodalmi ábrázolása. Nem mellesleg az írót egyebek mellett ezen művéért 1967-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták. Ha valaha születik egy hasonló című és tartalmú irodalmi mű a közép-ázsiai államfő figurájáról -stílszerűen orosz nyelven-, az egyik kézenfekvő alak, akiről a főszereplőt mintázni lehet majd (a halhatatlan Türkmenbasi mellett) Nurszultan Nazarbajev kazah államfő. A jövő áprilisban elnöki működésének 20. évfordulóját ünneplő politikust hálás honatyái úgy látszik az örökkévalóságnak szánják, ugyanis a héten a parlament legnagyobb (és egyetlen) pártjának egyik vezetője az örökös elnöki pozíció létesítéséről szóló törvényjavaslat előterjesztését szorgalmazta.

Az államfő hivatalos honlapján olvashatókból kiderül, hogy az ötlet Nazarbajev egy, az észak-kazahsztáni Aktobe városában tett szeptemberi látogatása során "merült fel", ahol a város egy jeles polgára, Zakratdin Bajdosov professzor, az elnök eddigi érdemeinek méltatása mellett megjegyezte, igazából nem is lenne szükség választásokra, hiszen "a nép mindig Önre szavaz, Nurszultan Abisevics"

Egy ilyen törvényjavaslat elfogadása minden bizonnyal nem ütközne akadályba, ugyanis az alsóház 98 közvetlenül választott tagjából 98 az elnök Nur-Otan pártjához tartozik, és a javaslat a szenátusban is bizonyára megkapná a kellő támogatást, ugyanakkor hasznossága minimum megkérdőjelezhető. Nazarbajev de facto már jelenleg is örökös elnökként funkcionál, ugyanis a legutóbbi, 2007-es alkotmánymódosítás 7 évre emelte az államfő hivatali idejét és megszüntette az újraválaszthatóságra vonatkozó korlátokat. Ismerve a közép-ázsiai választási szokásokat és metódusokat, a periodikus újraválasztás nagyjából és egészében biztosra vehető.

A lépés időzítése ráadásul külön bonyodalmakat vetne fel, tekintve, hogy 2010-től Kazahsztán veszi át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki posztját, s a választások, mint felesleges úri huncutság eliminálása aligha venné ki magát jól egy olyan szervezet élén, melynek egyik feladata épp a választások tisztaságának megfigyelése. A kazah politikai elit egy része viszont nem meglepő módon támogatja a javaslatot, ugyanis az elnök ilyetén "öröklétének" formalizálása -legalább időlegesen- kiiktatná az utódlással kapcsolatos konfliktusokat. (Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a parlamentarizmussal nemigen bíbelődő rezsimek sem feltétlenül mentesek az utódlási problémáktól, mint azt nemrégen blogunk is körüljárta). Ahogy az a nagykönyvben megírva vagyon, a végső szót hálás népe javaslatáról maga az elnök mondja majd ki, az EBESZ helyi főembere csak "reméli", hogy az államfő "helyes választ talál majd a kérdésre"

Nazarbajev amúgy idén az "öröklétével" kapcsolatos találgatásokon kívül a 2007-ben "kitagadott" volt veje, Rakhat Alijev Nyugaton megjelentetett, leleplezőnek szánt könyve kapcsán is rövid időre felkeltette a nemzetközi sajtó érdeklődését. A távollétében egyebek mellett korrupcióért, hazaárulásért és kémkedésért 40 év börtönre ítélt Alijev bűnlajstroma a könyv megjelentetését követően az államtitkok kiszivárogtatásával bővült, és a mű obligát betiltása mellett felgyorsult a "de-rakhatifikáció" folyamata, példának okáért a kegyvesztetté vált egykori vő egykori érdekeltségi körébe tartozó "Rakhat TV" egyszerűen csak "STV"-re változtatta nevét. Előzőleg pedig a Kazah Művészeti Akadémia elnöke, Arystanbek Alijev lett Arystanbek Mukhameduly, mondván, hogy belefáradt már annak bizonygatásába, miszerint semmilyen rokonságban nem áll Emmanuel Goldstein helyi megfelelőjével.

Anyway, ha és amennyiben az Elnök Úr előbb vagy utóbb mégis úgy döntene, hogy a továbbiakban nem fárasztaná magát holmi választások rangon aluli megriggelésével, és az elegánsabb utat választja, azt javasoljuk, hogy fontolja meg a mimimalista Nazarbajev helyett a "Kazahbasi" név felvételét. És kezdjen gondolkodni a hónapok új elnevezésén...