By SchA & Rammjaeger83

A demográfia egyre inkább inkább döntő tényező lesz a modern konfliktusokban, írja egyik legfrissebb cikkében szellemi atyánk, Gary Brecher.

Emberünk rendszeresen írt az Exile nevű - azóta máshová költözött és megújult - moszkvai újságba "War Nerd" néven , művei általában felettébb szórakoztatóak és többnyire elgondolkodtatóak is, szóval a háborúk iránt érdeklődő olvasóinknak - márpedig reményeink szerint csak ilyen olvasóink vannak - csak ajánlani tudjuk mindet (az újsággal egyetemben).

War Nerd - aki vagy létező személy, vagy csak az Exile egyik szerkesztője (valószínűleg John Dolan) használja ezt az álnevet, de ez a mi szempontunkból most lényegtelen - némileg "visszafogottabb" hangnemű cikkei néha, ahogy ebben az esetben is, komolyabb publikációkban is megjelennek (lásd pl. itt, itt vagy itt). Persze azért politikailag korrekt tartalomra senki ne számítson - már csak azért sem, mert (tekintettel a magazin ideológiai irányultságára) az nem is volt elvárás. 

Na igen, a demográfiai túlsúly (had)történeti jelentősége. Hálátlan téma a médiában, mivel azonnal a tömeges bevándorlásra tereli a szót, annak következményeiről pedig a mainstream közszereplők nem szívesen gondolkodnak el, inkább beérik mindenféle lózung felemlegetésén (az óceán túlpartján különösen népszerűek a következők: „we are a nation of immigrants”, „diversity is our strength”).

War Nerd természetesen nem éri be ennyivel. Azonnal megemlít egy érdekes afrikai témát (már korábban is foglalkozott vele), amelynek hallatán egy átlag kaliforniai fehér lakos valószínűleg déli irányba tekint, és összeszorul a gyomra.

Ez lenne a jövő egyik „harcmodora”? Hősünk szerint jó esély van rá:

„It's a weird thought, that the wars of the 21st century will use a warplan developed by Gandhi. But it seems pretty likely. Of course there'll be countermeasures developed over time. Counter-mobs, maybe: your mob of unarmed civilians vs. our mob of unarmed civilians. Lots of jostling, rugby techniques. It won't be pretty, but it'll work. It'll come down to camera work -- like, can our people die sadder than yours? Can our shot children look sadder than yours?”

A mostani cikkben pedig: 

„What makes this weird episode my nominee for “Most Significant Battle of the Era” is that it showed the new way of winning disputed territory. If there’s one thing that we should have learned over the past hundred years, it’s that traditional armed conquests are getting less and less effective.”

Bizony, a konvencionális háborúkat nem elsősorban az tette idejétmúlttá, hogy megjelentek az atomfegyverek, hanem hogy sok ország a többi fegyverét sem meri bevetni. Ezt csak részben magyarázza meg a veszteségek minimalizálását előíró doktrínák megjelenése, sokkal inkább az akaraterő hiányáról van szó:

„Weapons are only weapons if you’re willing to use them. A technologically advanced army without the will to fire is no army at all.”

„Even the older colonial powers, Britain and France, finished the century in big trouble, without the will to resist the new kind of unarmed invasion by immigrants from the colonies they’d once ruled. We’re at a very strange moment militarily: our weapons still work but our will is gone.”

Ilyen körülmények között tehát nem csoda, hogy a szóban forgó „invázió” akadálytalanul zajlik. És hogy még jobban elrontsam az olvasó kedvét, meg kell jegyezni, hogy néhány kommentelő joggal jegyzi meg: az igazán kellemetlen tényekre még War Nerd sem mert rávilágítani:

„According to Samuel Huntington’s “Where are we?” Mexicans underachieve economically and educationally well into the fourth generation and overwhelmingly vote big government.  He’s too politically correct to go into rates of crime, welfare dependency or out of wedlock births but I’m gonna guess the pattern holds.”

„As with blacks, the problem isn’t the faces per se, Senor Brecher, but what the faces signify: that Mestizos, Zambos, and pure Amerindians from Mexico are 3-4 times more likely to commit violent felonies, 19-times more likely to belong to gangs, 4-times more likely to kill people in drunk driving accidents, etc., than white Americans. To say nothing about IQ and rates of illegitimacy, poverty, illiteracy, etc.”

Sajnos még így is sok szomorú igazság van a cikkben, és ebből a szempontból Európa - és ezzel együtt kis hazánk -  van a legnagyobb sz*rban. Az őshonos népesség elöregszik, csökken, és ami szerény véleményem szerint a legnagyobb probléma, már nem mer vért ontani. Érdekes volna utánajárni, hogy ennek mégis mi az oka, hiszen ez a kontinens uralta anno gyakorlatilag az egész világot, és "vérszomjasabb volt, mint egy azték főpap". War Nerd egyébként tudni véli az okot is: szerinte a Második Világháború járatta le a harcos önvédelem és a militarizmus eszméit Európában, ahogy azt egyszer meg is jegyezte:

"Remember what I said in my last column: Europe before 1945 was a tough place, warlike and fascist to the bone. It was not anything at all like Europe now. We basically killed Europe in '45; on our side with kindness and on the Soviet side, well, with killing. But like I said, our killing, the nice kind, was worse for the poor bastards in the long run. We killed their spirit; the Russkies just popped a few people. We turned them from berserkers to peacenik scum."

Nos, ez a tendencia önmagában még nem feltétlenül okozná Európa vesztét, csak sajnos nem vagyunk egyedül a világon, és a bevándorlók százezerszámra özönlenek be (tudom, tudom, a rasszizmus és xenofóbia nemes plecsnijét ezennel megszereztem.) De még csak nem is ezen a ponton bukjuk a folyamatot, hanem mert elfelejtettünk valamit: az asszimilációt. Példának okáért Magyarország is számos népet fogadott be: jászokat, kunokat, besenyőket - ma mégsem látni egyetlen képviselőjüket sem az utcán, nincsen kun kisebbségi önkormányzat, meg besenyő kultúrális hetek. Európa többi népéhez hasonlóan kultúrálisan beolvaszottuk ezeket a jövevényeket, így a leszármazottaikat ma már magyaroknak tekintjük (mert a népet nem genetikai alapon definiálják - csak hogy a szélsőjobb se szeressen).

Ellenben ma - a multikulturalizmus nemes eszméje jegyében - mindenféle különböző kultúra békés egymás mellett éléséről szoktak prédikálni, holott a tudományos szinten a multikulturalizmus csupán egy - nem bizonyított - elmélet, amit sokan kritizálnak. Áldásos hatásai közé tartozik, hogy mindig több, egyenrangú kultúrára épít, és ha valahol egy domináns és több kisebb csoport a leosztás, - mint ahogy Európa nagy részén - akkor igyekszik az előbbit korlátozni, az utóbbiakat kiemelni, hogy megteremtse a szerinte kívánatos egyensúlyt, amin mindig az őslakosok veszítenek. Azonban a legelgondolkodtatóbb ellenérv, hogy a multikulti mesterségesen bebetonozza az egyes csoportok közötti határokat, anélkül, hogy csökkentené a közöttük lévő feszültséget, és hosszú távon - ahogy a csoportok egymáshoz viszonyított aránya felborul - az eltérő demográfiai mutatóknak köszönhetően elkerülhetetlenné teszi a konfliktusokat. Vagy, hogy rövidebben és érthetőbben fogalmazzak: a történelmi etnikai arányok felborulása egy területen mindig fegyveres összecsapásokhoz vezetett. Tessék csak megnézni Libanont, ahol egykor keresztény államot akartak kialakítani, de az idők folyamán - nem kis mértékben a palesztin menekülteknek köszönhetően - a muszlimok oldalára billent át a mérleg, és most már szunniták, síiták és drúzok vívják egymással a hatalmi harcaikat. Európa jövője valami ilyesmi lesz, számos, egymással versengő csoport utcai klánharcai. Már csak ezért is mosolygok az olyan véleményeken, hogy az öreg kontinensen nem lesz több háború, meg majd a NATO megvéd, stb. Az emberek fejében mindig az előző háborúk élnek, a mostani közgondolkodásban példának okáért a Második Világháború. Fel lehet viszont készülni egy új középkorra, ahol az állam jelentéktelenné válik és klánok/pártok fegyveres szárnyai vívják állandó harcukat. Örök háború, frontok nélkül, alacsony intenzitással. Ha csak nem sikerül gyökeresen változtani a jelenlegi trendeken, ilyen lehet a jövő 50-100 év múlva.

Variációk egy ellenstratégiára

Mit lehetne a demográfiai hódítás és az egyáltalán nem szívet melengető következményei ellen tenni? Nos, józan paraszti ésszel be lehet látni, hogy vagy belőlünk kell több, vagy belőlük kevesebb. Erre van néhány - viszonylag erőszak- és vérontásmentes - módszer is, nem kell feltétlenül népirtásra gondolni,  de persze a széplelkek már ezektől is szívgörcsöt fognak kapni. Szerintem a legfantáziadúsabb (sajnos a gondolat eredeti kiötlőjének nevét nem tudom) az izraeli példa: csináljunk Európából egyetlen naaaagy Izraelt. Nem, nem kell beszerezni kipát és Tórát, meg körülmetélkedni sem. Az ötlet alapja, hogy a zsidó állam - még - a nyugati életforma mellett egy modern nemzetállam tulajdonságaival rendelkezik, ellentétben a nyugat-európai posztmodern államokkal/társadalmakkal. A lényeg a következő: legyen egyfajta "európai alija", azaz ha valaki bizonyítani tudja európai (legyenek ezek az EU tagországok) eredetét, azt mindenféle ifjúsági programmal, kedvezményes letelepítéssel, stb. arra kell ösztönözni, hogy vándoroljon vissza mihozzánk. Viszont Izraelhez hasonlóan az EU-nak is elő kellene írni bizonyos kritériumokat (felmenők), ami nélkül 100x durvábban megnehezedik a bevándorlás, ellenben amiknek megléte gyakorlatilag egyenes utat nyit a letelepedéshez. A párhuzamokat még lehetne folytatni, -habár ebben az elméletben a "palesztinok", azaz az őslakosok kerülnének uralkodó pozícióba -  de a példa remélem érthető, ahogy az előnyei is nyilvánvalóak - egy sznob amerikai a Keleti Partról könnyebben asszimilálódik, mint az Afrikából érkező népek.

Egy másik érdekes ötlet a "filippinó modell" volna: a képzetlen vendégmunkásokat - márpedig rájuk szükség lesz, mert arra tényleg nincs ötletem, hogy Hanzit, a 19 éves bajor fiatalt hogy lehetne rávenni, hogy betonozzon meg hidegburkoljon - államilag utaztatnák be, leegyeztetve a küldő országgal. A megérkező "filippinó szobalánnyal" aláíratnának egy nyilatkozatot, hogy bizonyos jogairól lemond, pl. nem folyamodhat állampolgárságért semmilyen körülmények között, cserébe európai szintű bérért dolgozhat évekig, az arab olajsejkségeknél sokkal biztonságosabb körülmények között. Ha a szabályokat megszegi, örökre kiutasítják egész Európából, és akár a Fülöp-szigetek börtöneit is megismerheti. Deal or no deal? Tessék megnézni a kínai bevándorlókat, sokuk csak arra a pár évre van itt nálunk, amíg összegrundol annyi pénzt, amiből odahaza boltot nyithat  vagy házasodhat. Miért ne csinálhatnánk az egészből egy  irányított rendszert, hiszen ők is jól járnak, meg mi is, és a demográfiai mutatókba így nem szólnak bele?

No és persze a már itt lévő bevándorlókat "meg kéne emészteni". Igazából War Nerd jól írja, hogy az arcok így is, úgy is változni fognak, de a kultúra lesz a jövőben a fontos csatatér. Sokszinűség, mondja liberális szólam. Fragmentáció és bandaháborúk, mondom én. Diversity is our strength? Az "Egységben az erő" miért nem jó többé már? Az európai normákat, értékeket el kell fogadtatni az európában élőkkel, akár erőszakkal is - no persze a "normák" tág fogalom, a holland füvesbolt nem ilyen, ellenben az állam erőszakmonopólima, és annak tisztelete igen. Franciaországban, Németországban és még sok más EU államban egész kerületek vannak, ahova a rendőrség egész egyszerűen nem mer bemenni. Minek háborúzunk mi Afganisztán hegyei közt, ha a saját portánkon sem tudunk rendet tartani? Az ilyen balhésabb körzetekben kell eljátszani, amit amúgy a békenfenntartók csinálnak egzotikus tájakon - tankok, APC-k, katonák be, ajtókat rárúgni az alvó polgárra, azután megkérdezni, hogy mit is keres nála az a sok fegyver/drog/etc. Ha ott mehet, itthon miért nem? Nem ragozom tovább, a többi párhuzamot ismét csak le lehet vonni.

De a legfontosabb változásnak az emberek fejében kellene végbemennie. Mindenki tartsa magát elsősorban európainak, azaz angolnak, németnek, spanyolnak, svédnek, etc. Mindegy, hogy egy londoni polgár ősei Karachiból vagy Delhiből érkeztek, sőt még a vallása sem érdekel, egészen addig, amíg könnyes szemmel dalolja a "God save the Queen"-t, büszke a Union Jack-re és lenézi az illegális bevándorlókat. Mert ő már brit. Nem mondom, az őslakosokra is ráférne egy infúzió nemzeti identitásból, és újra meg kellene tanítani őket legalább valamiféle minimális önbecsülésre, nacionalizmusra. És természetesen militarizmusra. Visszaadni a fegyveres erők  - és úgy általában a fegyverek - megbecsülését, mint ahogy az a régi időkben volt, meg egyáltalán a világ minden olyan szegletében van, ahol az emberek napi érintkezésben vannak a realtiásokkal. El kéne felejteni a nácikkal való örökös riogatást, Hitler halott, tessék visszatérni a jelenbe, a valós világba. (Hmm, azt hiszem ez a probléma gyökere - régen az ultima ratio regum az ágyú volt, ma a nácik és a rasszizmus, legalább is Európában. A 3. világban még a régi verzióhoz tartják magukat, és félek, ha két érv összecsapna, ők kerülnének ki győztesen.) A közgondolkodás megváltoztatása azonban hosszú és nehéz folyamat, ami komoly elkötelezettséget igényelne mind az állam, mind az európai értelmiség részéről. Attól az értelmiségtől, akik jelenleg dogmatikusabban gondolkoznak, mint a középkori katolikus egyház, és akik szerint az emberiség ideális állapota, amikor mindannyian kéz a kézben, apró nyulacskákkal együtt körtáncot járunk a zöld pázsiton, anélkül, hogy ökológiai lábnyomot hagynánk. 

Magyarországra vonatkoztatva az egészet, a helyzet nálunk is ugyanilyen. Ebből a szempontból büszkék lehetünk magunkra, hiszen hozzuk Nyugat-Európa szintjét.  A demográfiai mutatóink siralmasak, egy nőre átlagosan 1.34 gyerek jut, ami a világon a 203. helyet foglaljuk el a CIA World Factbook szerint, és nem teszünk ellene az égvilágon semmit, mert a probléma "politikailag túl kényes". Mellesleg el lehetne gondolkozni a határon túli magyarok hazatelepítésén, mert szerény véleményem szerint előbb lesz égető probléma BAZ megye megtartása, mint Erdély visszavétele.  Ehelyett vakon megyünk a bizonytalan és sötét jövő felé, ahogy Európa többi része is, szóval én, ha tehetném, tennék egy hosszabb tanulmányi kirándulást Libanonba. Für alle Fälle.