A militária-gyűjtők talán legkedveltebb témái szerte a világon a második világháborús német relikviák, fegyverek és egyenruhák. A reprodukált, utángyártott vagy átalakított uniformisok, kiegészítők sem kevésbé keresettek a piacon. Az egyik leggyakrabban előforduló, és talán legolcsóbban előállítható verziókat érdekes módon az ideológiailag egészen más hátterű Német Demokratikus Köztársaság (NDK) hadseregének (Nationale Volksarmee – Nemzeti Néphadsereg - NVA) egyenruháiból alakítják át (általában különféle repró harmadik birodalmi sasos jelvényekkel, vaskeresztekkel és váll-lapokkal feltupírozva) és árulják többszörös áron többek között magyar internetes aukciókon is. Noha a világháborús öltözetektől való különbségek rövidke szemlélődés után észrevehetőek, mégis a Reichswehr (1918-1935) és Wehrmacht (1935-45) uniformisokhoz való hasonlóság miatt van némi logika a repró-előállítók oldalán is. Épp ezért elgondolkodtató, hogy a keleti blokk talán legbigottabb, Moszkva legközelebbi csatlósának tartott rezsimje miért éppen az 1945 előtti viseletekhez erősen és szemmel láthatóan hasonló uniformisokat helyezett rendszerbe. Angyalbőrben... nevű sorozatunk negyedik része ezt a kérdést boncolgatja.

Szomália partjainál már jó ideje tart a fegyvereket szállító ukrán teherhajó, a kalózok által zsákmányolt Faina kálváriája. További sorsát csak találgatni lehet – a kalózok már a hajó felrobbantásával is fenyegettek, de később 5 millió dollárra csökkentették a követelt váltságdíj összegét –, egy azonban biztosnak tűnik: rakománya nem Kenyának ment, mint azt eleinte a hírekben olvashattuk, hanem „Dél-Szudán kormányának”. De tulajdonképpen miféle „állam” ez a Dél-Szudán? Hogyan alakult ki, és miért van szüksége annyi fegyverre? Történelmi áttekintés következik Afrika szerelmeseinek.

Legalábbis valami ilyesmit jósolt John Bolton, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete még idén júniusban arra az esetre, ami végső soron a napokban bekövetkezett. (Folyt.=>)

Mint ismeretes, 2008. július 21-én este a szerb hatóságok bejelentették, hogy elfogták Radovan Karadžićot, a Boszniai Szerb Köztársaság háborús bűnökkel vádolt egykori elnökét. (Újabb információk szerint a letartóztatásra még július 18-án került sor)
Az esemény nyomán a boszniai háború eseményei, illetőleg a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék (ICTY) működése rövid időre újra elfoglalták az újságok címlapjait és a hírtelevíziók szalagcímeit. Két részes cikkünkben előbb azt, a magyar sajtóban elég kevéssé feldolgozott kérdést járjuk körül, hogy voltaképpen hogyan is végzi munkáját a hágai testület, majd ennek kapcsán kitérünk két aktuális komolyabb per, a már említett Karadžić, illetőleg a Szerb Radikális Párt elnöke, Vojislav Šešelj ellen folyó eljárás néhány érdekes részletére, végül pedig értékeljük az idén 15 éves ICTY munkásságát. 

Helyi idő szerint tegnap 23:20-kor a Nusakambangan Börtönben végrehajtották az ítéletet a 202 halálos áldozatot követelő 2002. október 12-i bali terrormerényletek Jemaah Islamiyah-hoz kötődő három kitervelőjén. Az Amrozi, Mukhlas és Imam Samudra néven ismert személyekkel sortűz végzett (folytatás =>)

Az amerikai elnökválasztás miatt kissé elsikkadt egy hír, amit először a libanoni As-Safir napilap szellőzetett meg még egy héttel ezelőtt. Lekapcsoltak két fickót, akik a gyanú szerint a Moszadnak kémkedtek már a '80-as évek óta, és feladatuk elsősorban a Hezbollah, valamint az egyéb, Szíriába utazgató politikusok megfigyelése volt, az ehhez használt technikai felszerelést meg is találták náluk.

Megvan Amerika első fekete elnöke, áradni fog a "Change" (sajna nem az aprópénz) meg Derbyshire szerint a baloldali populizmus, de ez legyen az amerikaiak baja, nekünk fontosabb, hogy mi lesz a világszerte dúló konfliktusokkal. (folyt. =>)

Mai interjúnk vendége John Derbyshire, aki Angliában született, végzettségére nézve matematikus, egy jó ideig élt Kínában, dolgozott a Wall Streeten, majd állampolgárságát amerikaira cserélte és konzervatív íróként a National Review, az American Conservative és több más folyóirat rendszeres szerzője.

Cikkei számos témakörrel foglalkoznak, így a politikai élettel, bevándorlással, Kínával, vallásssal, tudománnyal, oktatással, matematikával vagy irodalommal.

Our guest for today's interview is John Derbyshire. He was born in the United kingdom, studied mathematics, spent quite a time in China, worked for a while on Wall Street, has become a US citizen and is now a conservative writer for The National Review, The American Conservative and many other publications.

He has written about issues like politics in general, immigration, China, religion, science and education, mathematics, literature and much more.

Interjúsorozatunkban ezúttal Dr. Herencsár Lajost, főiskolai docenst, Közel-Kelet és terrorizmus-szakértőt kérdeztük Magyarország fenyegettségéről, a terrorizmus elleni háborúról, Afganisztánról és az al-Kaidáról.

Herencsár Lajos évekig élt a Közel-Keleten, magyar nagykövet volt Jordániában, tudósított Libanonból a 2006-os háború alatt, Darfurban az UNAMID munkatársa volt és a Baptista Szeretetszolgálat koordinátoraként megfordult a világ számos további konfliktuszónájában is (pl. Afganisztán, Kasmír, Szumátra). 2006-ban jelent meg "(T)error a rendszerben" című könyve, mely átfogó bemutatást nyújt a terrorizmus jelenségéről.