Az ismeretlen messzi tájakon zajló helyi konfliktusok a fejlett világban legjobb eséllyel a velük kapcsolatos belpolitikai botrányok következtében tehetnek szert médiaérdeklődésre. Valószínűleg pl. a nicaraguai háború sem került volna az amerikai lapok címoldalára, ha nincs az ún. Irangate-botrány, ezért indokolt a konfliktust bemutató cikksorozatunk befejező részét az Irán-kontra néven is elhíresült ügy rövid bemutatásával kezdeni.

A véres norvégiai eseményekkel természetesen tele van az Internet. Számos blogger és hírforrás ragadta meg a lehetőséget arra, hogy - természetesen az áldozatoknak szóló részvétnyilvánítás mellett - saját szempontjából "csámcsogjon" a történteken, legyen szó akár az ateistákról, a "nahát nem is iszlám terrorista volt" - típusú megmondóemberekről, vagy a geekekről. A legutóbbi blogger azért is dícséretet érdemel, mert - bizonyára tisztán szakmai alapon, avagy a sajtószabadság jegyében - szívfájdalom nélkül be merte linkelni a már sokat emlegetett "1500-oldalas hitvallást", ehhez pedig még a kevésbé polkorrekt hírportáloknak sem volt merszük.  

A cikk témája az a vita, mely Izrael és Libanon között robbant ki, miután nem tudtak (és igazság szerint nem is akartak) egyezségre jutni az elmúlt években feltárt hatalmas tengeri földgázkészletet illetően. Viszont mivel a norvégiai kettős merénylet jelenleg az aktuális esemény, előbb pár mondatot szentelnék ennek a témának.

Az afganisztáni háborúnak egy sajátos és kevéssé közismert „műfaja” a politikai gyilkosság. Ez azonban korántsem újdonság, az 1979 óta tartó konfliktusban sokan folyamodtak politikai verseny ellenfeleik megölésével való egyszerűsítéséhez. És ebből számos volt már idén is. Az ENSZ adatai szerint összesen 233 civil személy ellen végrehajtott célzott gyilkossági kísérlet volt Afganisztánban, amiben 190-en meghaltak és 43-an megsebesültek.

A második világháború úgy látszik kimeríthetetlen, megunhatatlan téma a hadtörténet és a haditechnika iránt rajongóknak. Két évtizeddel a politikai irányváltás után, ma már bőséggel választhat az ember és szabadon informálódhat az igazán színvonalas és kevésbé színvonalas hazai és külföldi hadtörténeti művekből. A hazai egy főre jutó dzsídípi sajátosságai miatt azonban sejthető, hogy nem minden – (had)történeti okokból - jellemzően inkább a egykori tengelyhatalmak országai légiereje iránt érdeklődő hazai repülésmániákus könyvespolcán terpeszkedhet ott például Jochen Prien A német vadászegységek története 1934 és 1945 között címmel megjelent, a témát a germánokra oly jellemző mediterrán nagyvonalúsággal eddig húsz kötetben feldolgozó kiskátéja, potom 1000 ajró összértékben.

Az alábbiakban egy olvasónk, Gy. V. rövid fényképes beszámolója következik a zsámbéki légvédelmi múzeumról, teljes nevén a Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeumról. Ezúton is köszönjük az írást!

by Rammjaeger83 & SchA

Úgy véljük, ezzel a vallomással már régóta adósak vagyunk a kedves olvasóknak.

Figyelem, kedves olvasók! Egyik szerkesztőnk, Rammjaeger83 ezen a héten ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának vendége lesz. A beszélgetés, melynek témája a harmincéves háború, azon belül az ún. "magdeburgi menyegző", szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Tune in!

UPDATE: a hanganyag elérhető itt.

UPDATE 2: frissült a letöltési link

Grodin & Rammjaeger83

Amint posztunk előző részében megállapítottuk, a NATO és a Varsói Szerződés Szervezete - bár struktúrájukban sokban különböznek - alapvető funkciókat tekintve nagyban hasonlítanak egymásra. Mindkét szervezet egy-egy hegemón szerepet betöltő szuperhatalom és európai csatlósállamok csoportjának összefüggő rendszerét alkották, illetve alkotják. Ebben a rendszerben a hegemón szuperhatalom túlsúlya és a közös struktúra plusz biztonsági garanciákat nyújt az európai tagok számára "szövetséges" szomszédaikkal szemben, cserébe a szuperhatalmak befolyásuk révén megakadályozhatják, hogy egy egységes európai tömb jöjjön létre.

Grodin & Rammjaeger83

Mai cikkünk kezdetén két idézettel kedveskedünk olvasóinknak. Elsőként következzék az Országgyűlés pártjainak 2009 márciusában, hazánk NATO-tagságának 10. évfordulója alkalmából tett politikai nyilatkozata: