A legutóbbi médiaszereplésünket beharangozó közleménynek megfelelően a beszélgetésről készült hangfelvétel október 5-ig letölthető a Civil Rádió FM98 műsorarchívumából, mégpedig négy részben, és elérhető a műsor fentebb linkelt weboldalán is. 

A teljes műsor: 1. rész - 2. rész - 3. rész - 4. rész

A velünk folytatott beszélgetés egyben, vágatlanul

Az afganisztáni magyar szerepvállalásról altémák szerint folyt a beszélgetés (a magyar katonákat érő kihívások, a helyi biztonsági helyzet, a magyar PRT tevékenysége, az augusztus végi támadás és a Magyarországnak küldött tálib fenyegetés), mégpedig úgy, hogy a meghívottak mindig ugyanabban a sorrendben fejtették ki álláspontjukat: először Tarjányi Péter, utána Wagner Péter, végül pedig mi (első megszólalásunk a második rész 10. perce után hangzik el).

Szabó Zoltán műsorvezető úr velünk külön készített interjút a témában, az ennek hanganyagából kivágott használható részeket utólag szerkesztették bele a műsorba - amennyire meg tudjuk ítélni, a másik két beszélgetőpartner esetében is hasonló volt a helyzet. Mivel ennek következtében nem tudtunk élőben reagálni az általuk elmondottakra, ezt most utólag írásban tesszük meg.

[A vágatlan hangfelvételben a Rácz Andrással folytatott interjúnkra és Wagner Péter eme blogbejegyzésére tettem utalást, de az Index újságírójának nevére (Király András) rosszul emlékeztem, ezért utólag elnézést kérek - Rammjaeger83.] 

Szabó Zoltán megállapításaihoz Afganisztán "sajátos közel-keleti kultúrájáról" és az Obama-kormány Közel-kelet politikájáról annyit fűznénk hozzá, hogy ez az ország a főbb értelmezések szerint nem tartozik a Közel-Kelethez (sem az arab világhoz).

Tisztában vagyunk azzal, hogy Tarjányi úr a biztonságpolitika terén több tapasztalattal rendelkezik, mint bármelyikünk, de több kijelentésével azért vitatkoznánk. Pl. Afganisztán rendkívül szegényes (ráadásul az utóbbi évtizedek nagy mértékű háborús pusztításainak kitett) infrastruktúrájának, jelentős földrajzi elszigeteltségének és még közép-ázsiai viszonylatban is súlyos gazdasági elmaradottságának ismeretében megítélésünk szerint az országot mint a térség "hihetetlen mértékű gazdasági lehetőségrendszerrel" bíró, a Közel-Keletet a Távol-Kelettel összekötő "kulcsállamát" aposztrofálni mindenképpen túlzás. Azon megállapításához, mely szerint a "tálibok mindig erősek voltak", annyit tennénk hozzá, hogy a tálibok csak 1994 végén jelentek meg a jelentős afganisztáni fegyveres csoportok sorában, és azóta elért sikereiket elsősorban nem saját képességeiknek, harcértéküknek, hanem a pakisztáni titkosszolgálat és hadsereg bőkezű (anyagi) támogatásának köszönhetik. Az Irakba bejutott és ott terrorsejtek létrehozásával próbálkozó "külföldi tálibokról" mint a helyi fegyveres ellenállás legfőbb erejéről tett beszámolóját is meglepődve hallottuk, sejtésünk szerint az egykor a szunnita fegyveres csoportokkal együttműködő külföldi arab (szaúdi. líbiai, szíriai, egyiptomi stb.) terroristákra és öngyilkos merénylőkre célzott, de az általa használt jelző komoly félreértésekre adhat okot. 

A Civil Rádió FM98 szerkesztőinek pedig ezúton is köszönjük, hogy ismét meghívtak minket az egyik műsorukba.