Szeptember 23-án Mahmud Abbasz odalép a mikrofonhoz az ENSZ new york-i székházában, és egy nagyívű beszéd után hivatalosan is kéri Palesztina felvételét teljes jogú tagként az ENSZ-be. Ez lényegében egyenértékű a független palesztin állam kikiáltásával, azonban csak egy szimbolikus lépés egy amúgy is javarészt szimbolikus konfliktusban. Megjegyzem, ha egy pápua harcos lenne Abbasz helyében, és a független Irian Jayat kiáltaná ki, a kutyát nem érdekelné az egész. A nyugati kultúrában nincs indonéz lobbi, indonéz összeesküvés, anti- és filoindonézizmus, és nem mellékesen Nyugat-Pápuában nincsenek ötcsillagos szállodák sem a riportereknek.

Tájékoztatjuk a kedves olvasókat, hogy megjelent a Konfliktus és konspiráció podcast második adása, melyen Bányász Péter, Benicsák Péter, Illés Zoltán, Marton Péter és Wagner Péter a szeptember 11-i terrortámadások előzményeiről és következményeiről beszélgettek az események 10. évfordulója alkalmából. Jó szórakozást!

Cseh Köztársaság

Északi szomszédunk, Szlovákia honvédelmének és haderejének rövid vizsgálata után vessünk egy pillantást prágai sógoraikra, a Cseh Köztársaság haderejére. Bár hazánkkal nem szomszédos, katonaföldrajzi, gazdasági szempontból egyaránt jelentősek a hasonlóságok közöttünk, így indokolt, hogy kicsit alaposabban is szemügyre vegyük, mit hoztak ki a csehek a rendelkezésükre álló lehetőségekből és anyagi forrásokból.  

A Civil Rádió, melynek műsoraiban már két alkalommal szerepeltünk - először Jemen, majd Afganisztán témájában -, és ahol a jövőben is szeretnénk még szerepelni, az utóbbi időben válsághelyzetbe került, ezért szerkesztői kérésére mi is tájékoztatjuk az olvasókat a rádió megsegítésére szervezett rendezvényről.

Az orosz egyenruhákkal már sokat foglalkoztunk, eljött az ideje, hogy áttekintsük a posztszovjet térségbeli helyzetet is. A Szovjetunió széthullásának és a SzU romjain létrejött 15 állam létrejöttének 20. évfordulója alkalmából Angyalbőrben sorozatunk részeként egy kis posztszovjet egyenruha-történeti körképpel jelentkezünk, megvizsgálva az utódállamok hadseregeinek megjelenését aszerint, hogy milyen szempontok (politikai, tradicionális, divat, modernizációs, szükség, stb.) hogyan és milyen mértékben befolyásolhatták a posztszovjet utódállamok politikusait és egyenruha-tervezőit hadseregük megjelenésének kialakításában. A kérdésre a válasz ugyanis nem magától értetődő, hogy ti. "mindenki az oroszokat másolja". Mint azt már számos alkalommal itt a blogon is tárgyaltuk, az egyenruha az állam szimbólumainak megjelenítésén, (jobb esetben) a praktikusságon, az adott fegyveres szervezet más fegyveres testületektől való megkülönböztethetőségének, illetve belső egységességének kifejezésén túl jelentős politikai üzenettel is bírhat. Emellett számos esetben a saját modern katonai öltözeti tradíciók hiánya vagy a források szűkössége is meghatározó szempont lehet. Ahogy látni fogjuk, különböző okokból a posztszovjet térség hadseregeinek viseletein alapvetően három irányvonal figyelhető meg: tiszta szovjet-orosz minta, szovjet-orosz tradíciók, de bizonyos nemzeti motívumok kihangsúlyozásával, illetve a külpolitikai orientáció kifejezett leképeződése.

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten egyik szerkesztőnk, Rammjaeger83 ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján című, hosszú nyári szünet után ismét jelentkező hadtörténeti műsorának vendége lesz. Az adás szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től ill. 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából.

Néhány napja az Al Jazeera egyik cikke - amit mellesleg MJ Rosenberg jegyez - hívta fel a figyelmemet a Center for American Progress (CAP) legújabb tanulmányára. A tanulmány a "Fear Inc: The Roots of the Islamophobia Network in America” címet viseli, és azt a különös jelenséget boncolgatja, hogyan tudja egy szűk, jól körülhatárolható csoport negatív propagandájával meghatározóan befolyásolni az amerikai közbeszédet, sőt bizonyos esetekben a politikai döntéshozatalt az iszlám és a muszlimok témájában. A jelenség hatása Európában is érezhető, szélsőséges közszereplők, weboldalak is mind gyakrabban átveszik az amerikai hálózat érvrendszerét és hivatkoznak az önjelölt szakértők csúsztatásaira.

A szerkesztőség a tavalyi sikeren felbuzdulva idén is meghirdeti az író-olvasó találkozót, avagy közismertebb nevén Katpol-blogbuli hadműveletet!

Egyszer már említést tettünk arról az egyszerű okokkal magyarázható, de ettől függetlenül nem túl szerencsés jelenségről, hogy a második világháborús témájú dokumentumfilmekre általánosan jellemző az angolszász narratíva és nézőpont szinte kizárólagos dominanciája. Ez természetesen fokozottan érvényes a vietnami háborút feldolgozó hasonló művekre. De azért kivételek ezen a téren is akadnak.

Manapság nagy divatja van az online közösségben a Magyar Honvédség képességeiről szóló negatív megnyilatkozásoknak. Nincs elég katonánk (tankunk, repülőnk, ágyúnk, Panzerfaustunk, pénzünk, tartalékosunk, koronaőrünk), ezen kívül a kutya sem fog minket megvédeni, ha jönnek az oroszok és a kínaiak, stb.  A viszonyítás kedvéért azonban hozzá kell tenni, hogy legtöbb közvetlenül szomszédunk, akik szintén a NATO tagjai, hazai fórumaikon hasonló vitákkal kerülnek szembe nap, mint nap.