A minap tiboru, a Konteóblog szerzője közölte velünk is a hírt, hogy immár a nagyközönség számára hozzáférhetővé vált a Konteó 1: Harminc válogatott összeesküvés-elmélet c. művének folytatása. A tartalomjegyzékből kiderül, hogy a biztonságpolitika iránt érdeklődők ebben a kötetben is találhatnak majd szellemi táplálékot, úgyhogy azt csak ajánlani tudjuk nekik s egyben minden olvasónknak. A könyv megrendelhető az Alexandra, a Libri, a Bookline és a Göncöl Kiadó weboldalán, a könyvesboltokban pedig kb. június elejétől lesz kapható. Jó szórakozást kívánunk hozzá!  

A minap Pável blogján rá lehetett bukkanni a Hadtörténelmi Közlemények 126. évfolyamának 2. számára, abban pedig (571-581. old.) Dr. Számvéber Norbert tollából azon - bizonyára igen csekély számú - szakmai igényű kritikák egyikére, melyek a 2. vh. keleti hadszínterén bevetett magyar megszálló csapatokra vonatkozó, nemrég megjelent dokumentumgyűjteményt veszik szemügyre. A cikkhez nem fűzünk kommentárt, egyrészt mert könyvkritikára kritikát írni már kissé izzadságszagú műfajnak tűnik, másrészt az ilyesmit ildomos ráhagyni a komoly szakmai előélettel rendelkező hadtörténészekre. Inkább azt emeljük ki, hogy részletes választ ad arra a kérdésre, ami a téma körüli, igazság szerint nem valami színvonalas vitákban mintha teljesen háttérbe szorult volna: milyen források alapján lehetne egyáltalán képet alkotni a 20. századi magyar hadtörténet eme - a kritika szavaival élve - feldolgozatlan és kibeszéletlen fejezetéről?

Az egykori brit filmhíradók kapcsán már utaltunk arra, hogy a 2. világháború idején az Egyesült Államok átlagpolgárai a japánokat, nem pedig a németeket tekintették a fő leküzdendő ellenségnek, noha ezt ma már nem tudná megmondani senki, aki a kanonizált történészi munkák és a hollywoodi filmek alapján alkot képet a múltról. A katonai tömegtájékoztatásért felelős szervek annak idején persze tisztában voltak a valós helyzettel. Jól bizonyítja ezt két, hasonló céllal megalkotott hivatalos rövidfilm, amely az informatika forradalma révén ma már a nagyközönség számára is világszerte hozzáférhető.

Hadimúzeumokról szóló sorozatunk mai részében Németország két, keleti tartományaiban lévő múzeumot mutatunk be.

I. a Bundeswehr Hadtörténeti Múzeuma, Drezda

Nincs könnyű helyzetben Németország, hogyha saját hadtörténelmét kell kiállítható formában a nagyközönség elé tárnia. Míg mondjuk Moszkvában, Párizsban, vagy akár a közép-európai “győztes hatalmak” fővárosaiban a mai napig teljesen elfogadott egy katonai felvonulás a Függetlenség/Győzelem napján, addig ez Berlinben elképzelhetetlen lenne. Ugyanez érvényes a hadtörténeti múzeumokra és kiállításokra is. Bár sokan vannak, akik egy hazai sátoros könyvvásár átlagos II. vh-s tematikája nyomán (lásd: “A rettenthetetlen Waffen-SS páncélosai” és hasonló című könyvek) tömeges páncélos fétist várnának a Bundeswehr drezdai múzeumában is, a német katonai hagyományok mainstream megítélése ezt láthatóan nem teszi lehetővé.

Figyelem, kedves olvasók! A Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorában április 5-én, szombaton 17:30-tól, ill. vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt annak az adásnak a harmadik, befejező része, amely egyik szerkesztőnk, SchA közreműködésével mutatja be az 1. arab-izraeli háború előzményeit és eseményeit. Az első rész itt, a második pedig itt tölthető le. A beszélgetés kitér az 1948. júl-okt. közötti 2. tűzszünetre, az arab vereséggel végződő Dekel és Hiram hadműveletekre, továbbá az izraeli erők felszerelésére, a szembenálló felek veszteségeire és a résztvevő külföldi önkéntesekre is. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Jó szórakozást!

UPDATE: a hanganyag elérhető

5.g & CSM & Rammjaeger83 & SchA

Amint azt olvasóink megszokhatták, a KatPol mindig a közhangulat ütőerén tartja kezét. Ezért napokkal a 2014-es parlamenti választások előtt blogunk sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a megcsömörlött tömegek esdeklő hangját, akik számára a jelenlegi magyar politikai paletta már nem kínál vállalható alternatívát.

E széleskörű társadalmi igény hívta életre mai posztunkat, melyben olyan külföldi pártokat ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe a világ minden tájáról, melyek sajátos tapasztalataik és nézőpontjuk révén – ha meghívást nyernének a magyar választásokra – új színnel gazdagíthatnák hazánk politikai életét.

Figyelem, kedves olvasók! A Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának kétrészes adása, mely egyik szerkesztőnk, SchA közreműködésével mutatja be az örökzöldnek számító, sokszor egyszerűen csak közel-keletinek nevezett konfliktus kezdeti szakaszát, korábbi bejelentésünkkel ellentétben nem ma, hanem jövő héten folytatódik. A beszélgetés témája az I. arab-izraeli háború menete az 1949-es fegyverszünetig, és március 29-én, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig másnap 02:00-től ill. 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Jó szórakozást!

UPDATE: A dolgok végülis úgy alakultak, hogy ezt a témát nem két, hanem három adásban fogja feldolgozni a Hadak útján c. műsor. A 29-i adásban a cionista fegyveres csoportok által az arab polgári lakosság ellen még az I. arab-izraeli háború előtt indított tisztogató műveletekről lesz szó, továbbá az Izraelt megtámadó arab államok politikai céljairól, a harcba vetett katonai erők létszámáról, kiképzéséről és felszereléséről, végül pedig a háború főbb mozzanatairól az első, 1948. júliusi fegyverszünetig.

A grúziai háború utáni ésszerűsítési átalakítások egyszerre kívánták kezelni a haditechnikai és felszerelésbeli, a szervezeti, a harckészségi és a hadiipari lemaradást, helyenként több évtizedes tabukat döntve le. Az ambiciózus reformok a tábornoki kar heves ellenállása ellenére számos eredményt hoztak, a honvédelmi miniszter ugyanakkor 2012 végén belebukott egy homályos magánéleti-korrupciós ügybe. Az utódjául kinevezett, népszerű Szergej Sojgu hadseregtábornokkal szemben óriási elvárások vannak mind a reformok ellenzői, mind a reformok támogatói részéről, eddigi bő egyéves ténykedése során ugyanakkor elsősorban a reformok mérséklésére utaló lépéseket látni (nem függetlenül attól, hogy a 2011-2012 fordulóján a középosztály fiataljai körében kitörő elégedetlenséghullám és a gazdasági teljesítmény romlása miatt újra szükség van a fegyveres erők megbékítésére és lojalitására). A strukturális reformok sikere ellenére ugyanakkor az évtized költséges orosz fejlesztései számára komoly kihívásokat vet fel a gazdaság helyzete. 

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten egyik szerkesztőnk, SchA ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának vendége lesz. A kétrészes adás a zsidó állam létrejöttét és az ahhoz vezető utat mutatja be. Az első adásban az 1. arab-izraeli háború előzményeiről folyik a beszélgetés, amely március 15-én, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A cionista mozgalom és a palesztinai brit mandátumterület arab lakossága közötti konfliktus 1939-ig tartó szakaszáról a Nakba történetét bemutató sorozatunk első részében is lehet részletesen tájékozódni. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Az egy héttel később megjelenő folytatásban Izrael első háborújáról lesz szó. Jó szórakozást!

UPDATE: letölthető az első és a második rész is

A 2007 elején a védelmi miniszteri posztra emelt Anatolij Szergyukov az első valódi civil hadügyér, egyúttal az első valódi katonai reformer volt az Oroszországi Föderáció történetében. Az adóhatóság éléről érkezett új védelmi miniszter működésének fő célja eredetileg az volt, hogy a növekvő olajbevételek miatt dinamikusan bővülő védelmi költségvetés korábbinál sokkal hatékonyabb és ésszerűbb felhasználását érje el a fejnehéz fegyveres erőkben, illetve a diszfunkcionális, drága és korrupt hadiiparban. Szergyukov már tevékenységének első évében komoly konfliktusokat vállalt a tábornoki karral, majd az orosz haderő 2008-as Grúzia elleni háborúban nyújtott nem túl meggyőző teljesítménye hatására a politikai vezetés teljes támogatásával 2008 októberében megindította az 1991 utáni legnagyobb és legátfogóbb  haderőreformot.