Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCI. - DisszidálókKedves hallgatóink! Podcastunkban régebben már foglalkoztunk keletnémet filmekkel, ezúttal pedig a Német Demokratikus Köztársaság filmes ábrázolását beszéljük ki. A témában megjelent két kortárs német...
  • KatPol Kávéház LXXXIX. - SzerecsenmosdatásAz egyetlen alkalommal, amikor blogbejegyzést a nemzetközi nőnap szocialista ünnepe alkalmából jelenttettünk meg, kitértünk arra, hogy a II. világháborúban a szovjet légi haderőnem mondhatni...
  • KatPol Kávéház LXXXV. - A vörös vagányok„Mi is ott leszünk a végső csatában, / Én és a többi vörös magyarok / Kik elhulltunk, de a vörös szabadságnak / Ujra életet Ti, Ti adjatok.” – így zárta 1919 júniusában az omszki börtön falára írott...
  • KatPol Kávéház LXXII. - Völgyvidéken és hegygerincen átA koreai háborút (1950-1953) okkal szokták Nyugaton az „elfeledett háború” jelzővel illetni, hiszen a konfliktus nem hagyott olyan társadalmi nyomokat, mint például a vietnami háború, pedig...
  • KatPol Kávéház LXIX. - Az elemzőlány meséjeA politikai indíttatású, szervezett vagy kevésbé szervezett erőszakos cselekmények provokálása, kihasználása és manipulációja alighanem egyidős az összetettebb társadalmakkal, formája és célja pedig...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

KatPol Kávéház LXII. - Harctéri vakság

2021.04.18. 13:14 KatPol Blog

1944. október 15-e a magyar történelem egyik fontos dátuma: ekkor ért véget visszavonhatatlanul a tradicionális elit uralma az országban. A tiszavirág életű nyilas uralom, majd a kommunista diktatúra igencsak befeketítették az ezt követő időszakot a magyar történelemben. Mai adásunkban a nyilaskeresztes mozgalomról, közelebbről annak XII. kerületi véres tevékenységéről beszélgettünk; ennek apropóját Ács Dániel dokumentumfilmje, a 444 gondozásában megjelent A gyilkosok emlékműve, illetve Zoltán Gábor Orgia című regénye szolgáltatták.

 

A nyilas hatalomátvétel Horthy elvetélt kiugrási kísérlete után, német támogatással történt meg. Maguk a németek sem lelkesedtek túlságosan Szálasiért, de eddigre a nyilasok maradtak az utolsó olyan erő, akik hajlandók voltak együttműködni a németekkel. A nyilasokkal kapcsolatban mind a mai napig él számos, a kommunista történetírás által meghonosított toposz, a párt történetét csak az utóbbi időben kezdték el feltárni olyan történészek, mint Karsai László és Paksa Rudolf.

 

Szálasi története from after80 on Vimeo.

174120392_160979469255843_3744978935237569881_n.jpgSzálasi a politika bizonytalanságáért hagyta ott főtiszti rendfokozatát, és még a Horthy-rendszer börtönét is megjárta. Egy igazi fantaszta volt, furcsa beszédét, légből kapott fogalmait nem sokan értették. Sokat mondó, hogy a párt is akkor volt a legsikeresebb, amikor ő börtönben ült, s a pártot Hubay Kálmán vezette. Ennek számos oka volt, de igen fontos szerepet játszott benne, hogy az egyetlen proletárpárt volt, amely valamennyire legálisan képviselhette a rendszer szociális politikájával engedetleneket. Beszédes az az anekdota, miszerint a sztrájkoló bányászok a támogatásukra kivonult nyilasokat azzal fogadták: „zöld a paradicsom, ha megérik, piros lesz” (a zöld a nyilasok, a vörös pedig a kommunisták színe volt).

160050818_261251152254335_2675683585927950001_n.jpg

A hatalomátvételt követően az egyébként is ingatag lábakon álló párt tagsága olvadásnak indult, főleg a hadi helyzet további romlásával. Csak néhány pártszervezet maradt együtt, közöttük a budapesti XII. kerületi, amiben igen erős volt a kohézió, és olyan karizmatikus személyek fordultak itt meg, mint Kun András, aki „Kun páterként” vált hírhedtté. Miután a kormány és a főbb vezetők távoztak a fővárosból, hatalmi vákuum következett be, és a hátra maradt nyilasok ezt kihasználva fogtak spontán kegyetlenkedésekbe, rablásba és a zsidók kínzásába, illetve Dunába lövésébe. Szálasi maga nem számolt a zsidóság kiirtásával, kitelepíteni akarta őket, és az ország újjáépítésében ingyenmunkaerőként kihasználni őket, sőt, megmagyarázhatatlan okból az is meggyőződése volt, a hadifoglyokat sosem cserélő szovjetek hajlandók lennének zsidókért magyar hadifoglyokat cserélni.

A háború után a nyilasok felelősségre vonása -Szálasi és más főbb személyiségek kivételével – elmaradt, amire logikus magyarázatként szolgált, hogy egy egykori proletárpárt tagjaira maguk a hatalomra törő kommunisták is számítottak, valamint, hogy eddigre a nyilasok már bukottnak számítottak, és nem jelentettek veszélyt a törekvéseikre, így logikusabbnak számított, hogy erőforrásaikat más pártokra fordítják.

A nyilasokkal szembeni felelősségre vonás gondolata az 1956-os forradalom leverése után merült fel újra, amikor a kádári vezetés ezzel szerette volna alátámasztani azt, hogy a forradalom mögött valójában a nyilasok álltak. A próbálkozások azonban rendre falakba ütköztek, hiszen a régi nyilasok közül sokan eddigre olyan jól beilleszkedtek az új társadalomba, hogy a pártban vagy ahhoz kötődően magas tisztségeket töltöttek be. Így végül érdemi eljárásra csak a zuglói nyilasper néven elhíresült ügyben került sor. 

A nyilasok megítélése és emlékezete végül a XII. kerület második világháborús emlékműként felállított turul-szobra kapcsán került elő ismét. Az ügy hamar a magyar politika egyik szimbolikus csataterévé változott. A vita pikantériája, hogy a turult – amely a nyilasok által is használt szimbólum volt – az egykori kerületi nyilas pártközpont közvetlen közelében állították fel, és mint később kiderült, a hatályosan elbontásra ítélt szobor védelmében kiálló polgármester, Pokorni Zoltán nagyapja, József a tömeggyilkosságokban résztvevő nyilas pártszolgálatos volt, míg az apja, János, III/III-as ügynök. Ami még furcsább, hogy másokkal együtt Pokorni József neve is a kerület áldozataiként szerepelt a szobron. Az ügy egy politikához illő fordulattal nyugvópontra jutni látszik: az emlékművet rebrandelik első világháborúsként, míg máshol felállításra kerül majd egy második világháborús emlékmű.

A nyilas rendszer feldolgozatlanságával együtt járó bizonytalanság azonban velünk marad.

Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig elérhetőek itt. Jó szórakozást kívánunk!

4 komment


| More

Címkék: magyarország filmklub 2.vh

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr10016504920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Keresztény szellemiségű luxuskurva 2021.04.20. 13:39:17

Ismerek pár átlagmagyart, de tudtommal egyiknek se volt nyilas a nagyapja, de még az apja sem ügynök, szóval ne adjuk már elő, mintha ez átlagos vagy pláne normális lenne.

winterrain 2021.05.30. 03:09:50

Ott felvontam a szemöldökömet hogy Szálasi nem akarta megölni a budapesti zsidókat. Horthy se akarta mint közismert, tulajdonképpen védte őket. Akkor hogy afaszb.... sikerült ilyen jól ez a projekt?

Enz 2021.05.31. 15:09:34

@winterrain: Nyugodtan lehet ebben a kérdésben vitát folytatni Karsai Lászlóval és Paksa Rudolffal.
süti beállítások módosítása