Oosterbeek csendes, takaros kis holland mintaváros Közép-Hollandiában, a német határtól nem messze. Nem mellesleg pedig Arnhem elővárosa, amely a második világháború legnagyobb szabású (és valószínűleg legkevésbé sikeres) ejtőernyős hadműveletének, a szövetségesek által a környék Rajna- és Maas-hídjainak elfoglalására indított Market hadműveletnek volt a fő hadszíntere az 1944. szeptember 17-25. közötti egy hétben.

Itt található a Hartenstein Ejtőernyős Múzeum (Airborne Museum Hartenstein), mégpedig abban az épületben, amely annak idején a szövetségesek parancsnoksága volt. A múzeum állítása szerint itt található a világ legnagyobb, Market Garden hadművelettel (amely a Market deszantos és a Garden szárazföldi hadműveletekből állt össze) foglalkozó gyűjteménye, ami valószínűleg igaz is, mert lássuk be, nem túl valószínű, hogy lenne a világon még egy múzeum, amelyet kizárólag ennek a nem túl dicsőséges végkimenetelű hadműveletnek szenteltek volna. A képanyag sajnálatos módon igencsak szerény, de arra talán elég lesz, hogy ízelítőt adjon a múzeumban látható különlegességekről.

Pár szót magáról a hadműveletről röviden. Montgomery fejéből pattant ki az ötlet, miszerint mi lenne, ha átdobnának néhány hadosztálynyi ejtőernyőst az ellenséges vonalak mögé, rajtaütésszerűen elfoglalva bizonyos kulcsfontosságú pozíciókat a holland-német határ közelében, majd találkozva az időközben meginduló szárazföldi támadással, északról megkerülnék a Siegfried-vonalat és lerövidítenék a Ruhr-vidékre vezető utat. Számításai szerint ezeket a területeket ráadásul kimerült, Normandia óta hátráló csapatok tartják. Amit viszont nem tudott, hogy a célterületen pihentették a II. SS-páncéloshadtestet, ami még akkori állapotában is jelentős erőt képviselt. Az akcióban brit és amerikai ejtőernyőszászlóaljak vettek részt, továbbá egy önálló lengyel ejtőernyőszászlóalj.

Ahogy az a nagyszabású deszant műveleteknél általában lenni szokott, semmi sem zajlott a terveknek megfelelően. A kezdeti sikereket követően beütött minden ejtőernyős hadműveletetek két fő mumusa, a rossz időjárás és a logisztikai problémák. Ezeket súlyosbította, hogy a hiányos felderítésnek köszönhetően páncéloshadosztályokkal találták magukkal szemben, akik sorra elkezdték visszavenni a kezdetben elfoglalt hidakat is. Ennek tetejébe még a szárazföldi előrenyomulás is jóval lassabban haladt a tervezettnél. Arnhemben kíméletlen városi harc vette kezdetét, annak minden szépségével, de a szövetséges ejtőernyősök kitartó küzdelmének köszönhetően bajtársaik nagy része vissza tudott vonulni. Az akció mérlege: 7-10 ezer fő veszteség német részről, 15-17 ezer fős veszteség a szövetségesek részéről, melynek nagy részét a 41 ezer földet ért ejtőernyős szenvedte el (pl a brit 1. ejtőernyős hadosztály, melynek 10600 katonájából 7900 fogságba került vagy elesett), a központi fontosságú arnhemi hidat pedig végül nem sikerült megtartani. A hadművelet emlékét mindenesetre a számtalanszor idézett „a híd túl messze van” kifejezés is őrzi.

Aki ennél bővebben kíváncsi az eseményekre, az a Wikipedián vagy itt talál egy részletesebb leírást. Vagy Anthony Hopkins, Sean Connery és más úriemberek tolmácsolásában, ebben a három órás filmeposzban: 

A múzeum bejáratánál egy 17 fontos brit löveg fogad. Ilyeneket is vittek magukkal.

A lengyel és brit alakulatok sapkajelvényei és felvarrói.

Még nem láttam olyan európai hadimúzeumot, amelyikben ne lett volna ebből egy példány.

Brit ejtőernyős ugrásra készen. Mellette az Arnhemben harcoló SS-hadosztályok egy katonája, a jellegzetes terepszínű egyenruhában.

Az ejtőernyősök által használt fegyverek: Sten Mk. V és Mk. II, Lee-Enfield Mk. III, Bren Mk. I., mellette a német erők kézifegyverei: MP 44, FG 42, MP 35.

Egy kezdetleges brit tankelhárító eszköz, a PIAT.

A Panzerfaust és a Panzerschreck némileg hatékonyabbak voltak.

A lengyel ejtőernyősök sisakja és hadilobogója.

Az Oosterbeek-i harcok résztvevői közül szinte mind részesült valamilyen magas rangú brit vagy holland kitüntetésben (sokuk persze posztumusz).

Sosabowski tábornok, a lengyel ejtőernyősök parancsnoka.

A múzeum alagsorában berendezett, hanggal-fénnyel felturbózott jelenetek segítségével végigmehetünk az arnhemi csata néhány jellemző eseményén: