"Hamid Karzai ugyanis, az állami szuverenitásra hivatkozva és az egyre erősödő Amerika-ellenességet kihasználva, már évek óta próbálja betiltani a külföldi biztonsági magáncégek működését."

jó, hogy nem mindjárt:

"...már évek óta próbálja betiltani a külföldi segélyszervezetek működését."

Egyébként is, milyen dolog az már, hogy különbséget teszünk rezidens és nem rezidens között? WTO, szolgáltatáskereskedelem szabályaival kapásból ütközik. Ha anarchista hangulatban lennék, akkor a 4. lehetőséget választanám, de elméletileg a 2. lenne optimális, elvégre ezért van ott egy évtizede a nemzetközi vándorcirkusz.

Mondjuk én a segélyszervezetek helyében megmondanám az elnök "úrnak",hogy ebben az esetben pakolunk és megyünk és ez vonatkozik arra is,ha mostantól megnő a támadások száma,akár egyel is!-Annyira biztos nem hülye,hogy az eddigi biztos bevételt elveszítse a várható, erősen kétséges miatt. Amúgy meg ott kéne hagyni az ilyen helyeket a francba--ha ott vagy az a bajuk,ha adsz,vagy segítesz az a bajuk,ha nem akkor meg az. Éljenek,ahogy akarnak.

Karzainak nagyon kinyílt a csipája, csak nehogy rábasszon... Vagyis hát mit bánom én, ráférne. :D A segélyszervezetek meg remélem a sarkukra állnak, de ha egy részük le is lép, biztos vagyok benne, hogy lesz aki a helyükre áll, legföljebb egy elismert, tapasztalt, hozzáértő csoport helyett néhány lelkes idióta próbálkozik majd ugyanazzal a tevékenységgel... Mindegy, úgyis lesz Rambo 5, meglesz a sztori. :P

@sirdavegd: "WTO, szolgáltatáskereskedelem szabályaival kapásból ütközik."

Az a baj ebből a szempontból, hogy Afganisztán nem is tagja a WTO-nak.

Persze Karzainak igazság szerint nincs könnyű dolga. Eleve sokan nyilván azt gondolják, hogy az amerikaiak segítsége révén került hatalomra, az ő emberük, és az afgán érdekek helyett amerikai érdekeket szolgál.

Ezt cáfolandó muszáj neki erőlködnie, hogy magát az afgán nemzeti érdekek legfőbb védelmezőjeként tudja feltüntetni, a nacionalisták körében így talán szert tehet némi politikai támogatásra. Mert ő is úgy számol, hogy szép dolog az amerikai támogatás, de a kivonulás után a nem ez fogja eldönteni, hogy hatalmon maradhat-e, hanem hogy mekkora fegyveres erők felett rendelkezik -- ebből a szempontból az APPF még a kisebb létszám ellenére is hasznosabb lehet, mint a "megbízhatatlan" afgán hadsereg.

A nyugati partnereinek meg még mindig azt tudja mondani, hogy jó-jó, sokba kerülünk, és nem akarunk teljesen úgy táncolni, ahogy ti fütyültök, de mindez ahhoz kell, hogy a tálibok vitorlájából kifogjuk a szelet, mert ha ők visszajönnének…

@paraszthajszal:
A WTO-s beszólás szarkazmus volt.

Egyébként Karzainak a mostani állapot lehet a legkellemesebb: a fél világ azon van, hogy se a hadurak, se a tálibok ne veszélyeztessék a hatalmát, plusz még a pénzt is hordják neki. Szóval, ha Irak 2.0 azért volt, hogy Abramsal szereljék fel az iraki hadsereget, akkor Afganisztán meg legalább azért, hogy Karzainak jó legyen :P

Itt üldögélek egy Baccardi-kólával 2012. március 12-én este nyolckor a számígógép elött, lábam felbaszva az íróasztal sarkára és gyakorlatilag _SEMMIT_ nem tudok annak a jogi hátteréről, hogy miképp mehet egy bármilyen khm, hogy is mondjam finoman, "biztonsági cég" háborús övezetbe? Ha én kitalálom, hogy holnap alapítok egy WhiteWater nevű céget és azzal kívánok foglalkozni, hogy Irakban a nemzetközi segélyszervezeteknek örzésvédelmi támogatást nyújtsak, milyen engedélyeket és kitől kell kérnem?

(Mondjuk azért nem tudok semmit, mert lusta voltam ég egy keresőt is megnyitni, de ebbe most ne menjünk bele.)

A kérdés adott.

@Tyeplica: Haveri alapon, hogy mashogyan? Csak kifinomultabb a technika.
Amugy pl. van egy szlovak ismerosom. 10 ev spec. alakulat utan nyugdijat kapnak, utana keresik oket ilyen maganmunkakra.

@Tyeplica:

Ha amerikaiakkal akarsz dolgozni, ha hiszed ha nem, PÁLYÁZNI KELL.

Tanmese:

en.wikipedia.org/wiki/Custer_Battles

@CN: Latom hogy a ceg neve az alapitok nevebol szarmazik, de akkor is szeretnek gratulalni a frappans nevvalasztashoz.

Ne legyenek illúzióink, az Afganisztánba irányuló segélyek tetemes része így is a felkelő és hadurak zsebébe vándorol. Ahol nem maga a segélyező szerv (pl. az olasz PRT-ról voltak ilyen csúnya hírek, hogy direktben tejeltek a környék hadurainak-bandavezéreinek, hogy hagyják békén a táborukat..) tejel a védelemért, ott a helyi alvállalkozó, akit a segélyszervezet felbérel valami munkára. Egyes becslések szerint akad, ahol a teljes kifizetett összeg közel 30%-a erre megy: azaz a NATO és a Nyugat finanszírozza a háborút.. (az meg már csak lábjegyzet, hogy a lázadóknak az a pénz mennyire komoly és mire elég a peshawari bazárban..)

@deuscreator: Miért lenne ez olyan különleges, vagy én vagyok túlságosan kapitalista vagy liberális (ahogy tetszik)? Nem Hamidot, az utolsó kecskepásztort akarják ezek a civil szervezetek megdobni pár dollárral, hanem utakat, vízvezetéket és csatornát építeni. Jó hogy olyan embert keresnek, aki képes ehhez alvállalkozóként, aki az emberanyagot, védelmet, terepismeretet, ne adj isten a szakértelmet biztosítani hozzá. (Az már más kérdés, hogy a vállalkozó hajlam Afganisztánban gyakran kimerül a fegyveres banditizmusban és az ópiumcsempészetben: bár ez utóbbi azért elég nagy logisztikai és más gazdasági ismereteket követel meg tudomásom szerint).
Nem akarok az európai középkorral példálózni (ehhez Afganisztánhoz semmi köze), de a 18. század előtt kontinensünkön sem voltak modern értelemben vett államok (szilárd központi hatalom, amely az ország egészére kiterjed, szakszerű bürokrácia stb.). Vagy vegyük a Magyar Királyságot 1848 előtt: a magyar nemes vajon eltűrte-e a beleszólást a dolgaiba a központi hatalom felől?
(Jókai Mór: A névtelen vár című regényében elég részrehajlóan. de érzékletesen fogalmazta meg, hogy milyen volt az élet a modern állam kialakulása előtt: "ahol jó rend van és nincs semmi rendőrség")
Más kérdés, hogy mitől nincs még fenti értelemben véve sem rend még ilyen formában sem Afganisztánban, illetve miért pénzelnek az NGO-k olyan elemeket, akik őket legalábbis száműznék?

Egyáltalán nem vagyok meglepődve, sőőt. A gond az, hogy a NATO szempontjából elemi érdek a központi hatalom erősítése, hiszen egy félig-meddig barátságos központi hatalommal lehet majd tárgyalni, velük lehet majd megértetni, hogy nem tűrjük, ha különösebb köntörfalazás nélkül egész terrosrista háózatokat pénzelnek és bújtatnak (tán ki is képeznek) és úgy általában csak egy központi hatalomtól várható el, hogy - akár a permanens polgárháború állapotában is - fenntartson valami államszerű képződményt, amely az így elfogadott játékszabályokat az alá tartozókra is kiterjeszti.

Ezzel némiképp ellentétben áll az, hogy 1-2 km kövezett műútért milliókkal támogatjuk a központi állam és saját ellenségünket is. Értem én a célt (élhetőbb Afganisztán=nagyobb biztonság) csak nem hiszem, hogy ebben a formában megéri..

A középkoros hasonlat jó, de sajnos ennyit tudok róla elmondani. Ott még középkor van, de a világ nagy részén már nem és Afganisztán túl fontos helyen van ahhoz, hogy otthagyjuk fejlődgetni, no meg itt van ez a csúnya kapcsolat a lázadók és a nyugati világot porrárombolni kívánó félőrültek között, ami miatt szintén nem tudunk nem foglalkozni velük..

@deuscreator: Nem, a középkoros hasonlat sok dolog miatt nem jó, különösen ha azt Afganisztánra vonatkoztatjuk.
Csak arra akartam ezzel felhívni a figyelmet, hogy az államnak vannak teljesen más értelmezései is, mint amit te fentebb kifejtettél: nem kell feltétlenül hozzá egy jól működő központi hatalom. Nem sápot szednek ezek a "hadurak" (legalábbis a saját felfogásukban), hanem a mi értelmezésünk szerinti "adót". Ami nem egy központi hatalomnak megy, hanem egy személynek (mondjuk hasonlóképpen egy pallosjoggal rendelkező nemeshez), aki - központi hatalom hiányában (nem azt jelenti, hogy nincs, hanem hogy nem terjed ki az ország egész területére a hatalma) - államigazgatási és jogszolgáltatási feladatokat is ellát (esetleg együtt az oktatással, egészségüggyel stb.).
Ha már a cikkben is utalás van arra, hogy a központi hatalom vezetése is hasonlóképpen, mintegy "családi vállalkozásként" irányítja az országot, akkor a NATO célja miért legyen éppen a központi hatalom erősítése (tudom, a modern nyugati gondolkodásmód másféle államműködést képtelen elfogadni - pedig annyi kultúrantropológus, politológus, történész stb. kutatta már ezeket - és ott a "demokratizálás" programja), miért nem a különféle vezetőkkel való tárgyalás és "erősítése". Amiről a botcsinálta elemzők (és néhány kommentelő) gyakran elfelejtkezik róla, hogy ők is emberek, és nem hülyék.
Ezek a "zsoldoscsapatok" ebből a szempontból tényleg kívülről jövő "elnyomók" ebben a tekintetben, akik az afganisztáni hatalom ellen lépnek fel.
A te gondolatmeneted szerint tehát akkor az 1849 utáni magyarországi Bach-rendszer (a Magyar Királyságban ekkor kezdődött meg a modern, polgári állam kiépítése) - amellyel amúgy én is szimpatizálok - teljesen jogos volt, mert a központi hatalmat erősítette meg a széthúzó tendenciák ellenére.
Nem inkább az lenne a fontos, hogy leszámoljunk a tálibokkal és az őket támogató mozgalmakkal? (végülis az erős központi hatalom az ő országlásukat jelentené Afganisztánban)
Fontos hely: miért is? Sokat köszönhetünk a geopolitikai iskolának, de azon kívül, hogy Kínát és Oroszországot rémisztgessük, szerintem nem éppen alkalmas Afganisztán (Iránról nem is beszélve) abban a formában, ahogy most létezik.

Az szép dolog, hogy létrehozták ezt a APPF-t vagy mit, de az itt a kérdés, hogy az a 11000 volt alkalmazott kap e olyan fizetést ott, mint a PMC-nél, mert ha nem, akkor lehet, hogy ők is elkezdhetnek saját szakállra dolgozgatni, vagy mennek tálibot segíteni.
@Piere de La Croix: Azért ez a helyi hadúr dolog szerintem egy kicsit összetett dolog Afganisztán hegyes-völgyes viszonyai között, mert ez takarhat éppen egy helyi tálib vezért, vagy egy központi kormányhű helyi górét, vagy esetleg egy olyan vezetőt, aki hol a tálibokhoz, hol az ISAF-hoz húz, attól függően, hogy ki van éppen az adott körzetben. Azzal én is egyetértek, hogy bizony az ISAF, NATO egy kicsit másképp látnak dolgokat, mint a helyiek. Bár hallottam én már olyat is, hogy azért fontos hely Afganisztán, mert sok kiaknázatlan ásványi kincs található ott, meg lítium, ami ugye mostanság fontos, főleg akkumulátorok gyártásánál.

@tudi: Nagyon is igaz, amit írsz. A kihagyására a hozzászólásomból az az egyetlen indokom, hogy arra kívántam rámutatni, hogy egy ennyire távoli ország esetében és más kultúrával esetén hibás a nyugati típusú államfelfogást - amely a felvilágosodás illetve a 18. század terméke, de a ma ismert fajtája csak a II. világháború után alakult ki - automatikusan ráhúzni. Az erős, nyugati értelemben vett központi államhatalomhoz legközelebb a tálibok jutottak ebben az országban (amely azért valljuk be, nem épp a legdicsőbb vagy legélhetőbb korszaka volt). A más típusú "állami" működésre hoztam példának a középkori államokat (bár azokat sem lehet egy kalap alá venni).
Másrészt mint a fenti hozzászólásomból kitűnik, hajlamos vagyok a többi olvasót túl hosszan untatni ezekkel a témákkal, tehát nem térhetek ki még több dologra.

Az ásványkincsekhez csak annyit fűznék hozzá, hogy amíg az a föld alatt van, az nem ér semmit vagy pontosabban olyan, mintha az nem is létezne, amíg nem kezdik kitermelni. Ennyi erővel inkább én Afganisztánt, mint "répanagyhatalmat" (először errefelé háziasították, és máig olyan fajtákat termelnek, amit máshol nem is ismernek) emelném ki.

@Mokker:
"Mindig is imádtam, mikor a hippiket szivatják."
Fene tudja, szerintem lesz egy-két kisebb amerikai szekta is, aki az Evangélium üzenetét akarja elvinni ezeknek a "pogányoknak" (Hja, a vénasszonyok pénzére sokan utaznak: ha már egy neves régész, hogy az ásatásait finanszírozza a két világháború között Irakban feltárta a Vízözön "bizonyítékait". Az érdeklődők keressenek rá a bibliai régészet kulcsszavakra.)
bibliairegeszet.blog.hu/2009/08/28/asatas_es_askalodas

Nem értem a segélyszervezeteket sem , a segélyezéssel éppen azt az erőt fojtják el, ami a rendszer gyökeres változtatásához szükséges lenne. (magánvélemény: Karzai nem sokban különbözik a táliboktól).
Akárcsak Észak-Koreában: ha nem küldik a segélyszállítmányokat, már jó eséllyel megdöntötték volna a központi hatalmat és önálló gazdaságaik életképesek lehetnének.

@ygan111: Hát igen, csak ekkor sokezer vagy - Korea esetében - többmillió ember halálos ítéletét írnák alá ezzel. Másrészt Afganisztán esetében a lakosság egy része biztos a tálibok - akik azért valamiféle szociális támogató hálót (oktatás, étel) fenntartanak - mellé állna. Lásd az itteni cikkeket a COIN-ról és a népi támogatás fenntartásáról.

index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2012/03/15/amerikai_katonakat_alkalmaz_a_disney/

Mintegy ezer frontról visszatérő amerikai katonának kínál állást a Walt Disney a következő három évben – jelentette be a cég.

A részvényesek közgyűlésén bemutatott, "A hősök itt dolgoznak" elnevezésű program keretében a Disney finanszírozni fog nonprofit szervezeteket is, amelyek továbbképzést és szociális szolgáltatásokat biztosítanak a volt frontharcosok számára. Az állásokat a konzorcium összes üzletágában osztják el: a televíziós csatornáknál, származékos termékeknél, stúdiókban és Disneylandekben.

A bejelentést akkor tették, amikor számos katona készül visszatérni az Egyesült Államokba, egyebek között a bejelentett afganisztáni csapatkivonás révén. "Míg katonák és katonanők új nemzedéke készül visszatérni a civil életbe, növeljük támogatásunkat és szolidaritásunkat a modern idők hőseivel" – jelentette ki Bob Iger, a Disney elnöke.

A cég ezen kívül nemzeti kampányt indít, hogy meggyőzze a többi amerikai vállalatot is, kövessék a példáját.

@Piere de La Croix: No, csak most jutottam megint géphez:

A Bach rendszer analógiája szerintem nem az igazi: Magyarországon egy már kialakulóban lévő központi hatalmat (reguláris hadsereg, felelős minisztériumok, etc.) vertek le, ergó, klasszikus, államok közötti háború utáni "restaurációról" beszélünk. Ráadásul mi nem is fenyegettünk más államokat (Bécs alól is visszafordult a honvédsereg).
A hadurakat még véletlenül se tekinteném valami mesebeli jóságos földesúrnak. Ezek leginkább az ópiumtemesztésből élő bandavezérek, ritkán tisztelnek magukon és a nyers erőn kívül bármit és teljesen kiszámíthatatlanok. Hogy akarsz ezekkel tárgyalni?
Persze, mondhatjuk nagy és felvilágosult pátosszal, hogy a szemét Nyugat ráerőlteti a saját demokrácia-felfogását az országra és ez csúnya dolog. Ez igaz is, de sajnos mára nagyon kevés ország van, ahol nincs valamilyen központi hatalom és a külső okoknál maradva már csak azért is, mert kell valaki a hatalmi lánc végén, akit X állam felhívhat, ha baj van, aki elszámoltatható, felelős az országa dolgaiért. Az, hogy Afganisztán ezt magától a jelen pillanatban képtelen kitermelni, még nem ok a Nyugat számára, hogy békén hagyjon egy régiót, ahonnan érte már támadás. Tudom, ezzel is lehet vitatkozni, de a tálib rezsim tényleg állami (és nyílt) szintre vitte a terrorizmus támogatását, amit nem jó úgy hagyni.

A geopolitika pedig (a régi szovjet szótárak ellenére, ahol le volt tudva a "burzsoá áltudomány" bejegyzéssel+Haushofer ördögként való ábrázolásával) hasznos kis dolog. Pakisztán és Irán a világ két leginstabilabb atomhatalma (na jó, az egyikről csak sejtjük). Nem biztos, hogy hülyeség a katonai jelenlét fenntartása mellettük..

@deuscreator:

" Ezek leginkább az ópiumtemesztésből élő bandavezérek, ritkán tisztelnek magukon és a nyers erőn kívül bármit és teljesen kiszámíthatatlanok. Hogy akarsz ezekkel tárgyalni?"

Nem vagyok politológus, de aki ópiumtermesztésből él, és tiszteli az erőt, annak a viselkedése szerintem elég jelentős mértékben kiszámítható.

@Rammjaeger83: Ott a pont..

Bár ez egy elég nehezen eladható gondolat lenne a nemzetközi közösségen belül.. :-)

@deuscreator:

"Pakisztán és Irán a világ két leginstabilabb atomhatalma (na jó, az egyikről csak sejtjük). Nem biztos, hogy hülyeség a katonai jelenlét fenntartása mellettük.."

Afganisztánnál kevés ország alkalmatlanabb arra, hogy a katonai erőprojekció bázisául szolgáljon. Barátságtalan földrajz, nulla infrastruktúra, meg ilyenek.

@Rammjaeger83: Hát, a nulla infrastruktúra már nem teljesen igaz.. A Bagrami támaszpontot csak egyszer láttam, de megdöbbentő volt a méret. A legtöbb tábor pedig úgy épült, mintha még évtizedekig ott akarnánk lenni (a német tábor Mazar-e-Sharifban remek példa erre: minden vasbeton és páncéllemez, mocskosnagy reptér, ROLE3-as kórház, a tavaszi esővíz elvezetésére szolgáló speciális csatornarendszerek (!!!) és folyamatosan bővül még most is: tuti nem pár évre építették).

Nem a legjobb hely erre, ezt aláírom, de ott van a szomszédban, legitim módon ott vagyunk, kialakult ellátási láncok vannak... Azért vannak előnyök is.

Másrészt nem csak az erőkivetítésre gondolok, hanem pusztán arra is, hogy egy káoszba fulladó Afganisztán nem hatna jótékonyan az amúgyis legendásan stabil pakisztáni vezetésre sem (és attól meg a Jóisten mentsem meg minket, hogy valami durva válsághelyzet során a nukleáris fegyverek indítási joga a hadszíntéri parancsnokok szintjére kerüljön vagy hasonló..).

"A Bagrami támaszpontot csak egyszer láttam, de megdöbbentő volt a méret"
"A legtöbb tábor pedig úgy épült, mintha még évtizedekig ott akarnánk lenni"
"ott van a szomszédban, legitim módon ott vagyunk, kialakult ellátási láncok vannak"

Az Emírségek, Kuvait, Bahrein, Katar, Sz-Arábia mindannyian többet tudnak letenni az asztalra ezen a téren, vagy tévedek?

@Rammjaeger83: Nem, egyáltalán nem tévedsz. De azért: "the more the merrier..", másrészt Afganisztánban már jelen vannak a szövetségesek is. (plusz közvetlen szárazföldi határ az említett országokkal).

És megint jelezném: nem csak az erőkivetítésre gondoltam, mint az afganisztáni jelenlét egyik okára, hanem általában arra, hogy az afganisztáni jelenlét stabilizálja valamelyest a dolgokat (és igen, persze, egyben az instabilitást is elősegíti, ahogy az első kommentemben említettem).