Üdv!
"mivel az amerikai erők 2011 utáni jelenléte még mindig nem teljesen világos"
ott a pont.

baljós a dolog, 30 éve még csak Stingereket és néhány szakértőt adtak, meglett a hatása

@Bloodscalp:

Az amerikaiak szempontjából:

Stinger = small arms = irreguláris hadviselés = légierővel megnyerhetetlen
Abrams = nehéz vas = konvencionális hv = zsíros célpont egy fejlett légierőnek

Egy MBT gyakran kevésbé félelmetes/veszélyes, mint az a mennyiségű gépkarabély, amit az árából venni tudnál.

@SchA: miért választod ketté? a szovjeteknek is elsöprő légi fölényük volt, és dettó nem sokat ért
a Mi-24-ket viszont nem gépkarabélyokkal szedték le, ami hatásosabb volt a rakétáknál, az a kiképzés volt szerintem, de 100%-ig ugyse tudjuk meg kiket küldött oda a CIcA

@Bloodscalp:

Arra próbáltam célozni, hogy ha nehéz vassal floodolnak egy országot, az hosszú távon általában kevésbé kockázatos, mint amikor small arms-szal teszik ugyanezt.

Ez persze csak elméleti reflektálás a Stinger - Abrams összehasonlításodra, mert Irak azért kapott könnyű fegyvereket is igen rendesen.

@RolloJuve:

Valóban bonyolult kérdés ez, lehet, hogy a későbbiekben írunk egy posztot erről.

@Bloodscalp: @SchA:

Én kicsit másképp szemlélném a kérdést: míg a Stingerek feladata alapvetően egy konfliktusban az ellenfél taktikai fölényének megtörését szolgálta (és nem mellesleg utolsó lehetőségként tekintettek rá, utalva itt a Blowpipe-ra), addig az Abrams-ek elsősorban a két ország stratégiai együttműködésének egyik zálogát jelenti.

Irak ma nem rendelkezik sem megfelelő légierővel, sem megfelelő szárazföldi erőkkel egy olyan környéken, ami nem éppen a jó szomszédságról ismert. Amellett, hogy az USA-nak ez jó üzlet (a tank megvétele magában ugyebár nem elég, kell hozzá alkatrész, lőszer stb., ami csak az USA-ból jöhet javarészt), addig Iraknak nem árt olyan beszerzés, ami ha mást nem, legalább az elrettentési potenciálját növeli rövid távon. És ezen a ponton azt se felejtsük el, hogy ez a beszerzés nem egyedülálló, az iraki hadsereg felszerelésének egy jelentős része szintén amerikai gyártmányú. (A felvonulás maga is árulkodó, szerintem.)

Két kérdésem lenne.
1: Mi a garancia arra, hogy nem az lesz, ami Iránban történt? Felszerelik a hadsereget, majd egy politikai fordulat után szépen rá is fogják az amikra.
2: Mi történik, ha kínai vagy iráni kézbe kerül egy Abrams? Fennáll a lehetőség, hogy a másoló kedvű kínaiak vagy akár az irániak(bár amennyire utálja egymást a két ország... ) kifejlesztenek saját Abramst vagy egy fegyvert kifejezetten ellene?

@Inpius: 1. Garancia ugyan nincs rá, de még úgy 20-30 évig lehetőség sem, szóval efelől szerintem nyugodtak lehetnek. 2. Kifejezetten ellene fegyvert? Mifélére gondolsz? A tank az tank, olyan nagy különbségek nincsenek azért köztük... Az Abrams lemásolása persze nem elképzelhetetlen, mire visszafejtik hogy mi, miből és hogy készült, kialakítják a szükséges gyártástehnológiát, meg a megfelelő szakembergárdát... Hát szerintem az is beletellik 10-20 évbe, akkor meg már nem sokra mennek vele.

@Inpius:

1. Garancia semmire sincs. Irak belpolitikai viszonyait nézve főleg nem.

2. Fontos megjegyezni, hogy itt az exportmodellről van szó az Abrams-ek esetében: nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, amikkel az amerikai hadseregben rendszersített példányok (pl.: páncélzat terén, de vsz. az elektronika sem egyenértékű az amerikai modellekével). A lőszer terén lehetne valamit alkotni ezeknek az országoknak, mert az USA eladja a szükséges lőszereket (igaz azt nem tudom, hogy a legújabb modellek is exportra kerülnek-e). [A rend kedvéért:az USA-ban M256-os néven rendszersített löveg, ami az Abrams-ekben van, egy Rheinmetall L44-es, és kapható hozzá nem amerikai gyártmányú lőszer.]

@Kullancs1983:

Egyetértek, a fenti megkötésekkel.

@Inpius: Ami a másolás szempontjából mondjuk kellemetlen lenne, ha megjelenne egy kínai Abrams-klón a piacon, sufni mögött rávasalt márkajelzéssel :)

Attól mondjuk nem hinném, hogy félni kéne, hogy egy szép reggel váratlanul kínai Abrams-klónok tömkelege árasztaná el az USA nyugati partjait. Így e tekintetben a licenc nélküli gyártás / reverse engineering nem jelent közvetlen katonai problémát. Szemben mondjuk egy vadászgép, bombázó, vállról indítható scud rakéta lekoppintásával, amivel mondjuk messzebb lehet dobálni a szeretetcsomagot.