"The only thing I cannot do is convert to Zionism."
Szaeb Erakat, palesztin főtárgyaló, 2009. október 21.
Remélem aki eddig teljes mellszélességgel támogatta Julian Assange-ot, és a Wikileaks ügyét, az most ugyanígy örül az Al Jazeera akciójának is, amikor a kiszivárogtatás a Wikileaks által eddig viszonylag megkímélt szereplőket kap telibe: Izraelt és a Palesztin Hatóságot (PA). Hogy hogy, hogy nem, az AJ hozzájutott közel 1700 bizalmas dokumentumhoz, jegyzetekhez, térképekhez, melyek 1999. és 2010. között keletkeztek az izraeli-palesztin béketárgyalások során. Ezeket gyorsan publikálták/publikálják (cikkek itt, eredeti dokumentumok itt), illetve megosztották a Guardiannal.
Első ránézésre a cucc magas helyről származik. Szinte biztosra vehető, hogy érintett a kiszivárogatásban az NSU (Negotiations Support Unit - Tárgyalásokat Támogató Egység, európai támogatásból finanszírozott tolmácsok, titkárok és hasonszőrű alakok), hiszen ők férhettek hozzá ilyen mennyiségű titkos/bizalmas dokumentumhoz legkönnyebben. És ha azt keresi az ember, hogy ki mozgathatja a szálakat, akkor valószínűleg a PA hatalmi harcait kell szemügyre venni (Én pl. Muhammad Dahlanra tippelnék, mint aki elég ambíciózus, hogy a PA vezetői posztjára törjön, és akinek finoman szólva megromlott a viszonya Mahmud Abbásszal az utóbbi időben.) A nyilvánosságra hozott iratok ugyanis darabokra zúzzák Abbász renoméját.
A PA nyilvánosan tagadta a dokumentumok valódiságát, de Abu Mazen és barátai nem az ideális államférfiak mintapéldái, és mivel ebből jól nem jönnek ki a palesztinok és az arab világ előtt, az izraeliek meg így is úgy is sz*rnak a fejükre, így mérsékelni akarják a politikai károkat. Hivatalos véleményük az Al Jazeera kiszivárogatásáról:
Top PA authorities chose to spend the 12 hours immediately following the leak focusing solely on Al-Jazeera's role, and have successfully created the impression that the entire debacle was part of a plot orchestrated by the Arab news network together with its brethren in the Muslim world - Iran, Syria, Hamas and Hezbollah - against the Palestinian Authority. (Haaretz)
Az angolul kevésbé tudók kedvéért az AJ Iránnal, Szíriával, a Hamasszal és a Hezbollah-val közösen szőtte ezt az "összeesküvést" az ő (makulátlan) hírnevük lejáratására. Érdekes konteo, azért én hiányolom belőle a CIA-t, a Moszadot és Molnár F. Árpádot. Ja nem, a Moszad mégis csak benne van a dologban.
Hogy miről is szólnak a napvilágot látott titkok: egy részük már ismert volt eddig is - a PA együttműködik az izraeliekkel a Hamasszal szemben, Izrael szeretne átdobni egy nagy adag palesztint a saját területéről a majdan létrehozandó Palesztin Állam területére, stb. Ami igazán megdöbbentő lehet, hogy a PA mi mindenről - jogokról és területekről - lett volna hajlandó lemondani, milyen szánalmas stílusban tárgyaltak, és hogy Izrael ennek ellenére sem volt hajlandó az egyezségre. A területek az alábbi módon alakultak volna:
Minden eddiginél több területet lettek volna hajlandóak átadni Jeruzsálemben és környékén: Sheikh Jarrah nem kell, a Templom-hegy "közös felügyelőbizottság alá kerül", minimális Kelet-Jeruzsálem marad a palesztinoknak, a megközelítőleg 450.000 izraeli telepes túlnyomó többsége megmaradhat Ciszjordániában. Lemondtak volna arról, hogy a Palesztin Államnak hadserege vagy légiereje legyen. Belementek volna, hogy a több, mint 4 és fél millió palesztin menekültből mindössze 10.000-en térhessenek haza, ők is 10 évre elosztva. Elismerték volna Izraelt zsidó (vagyis etnikai/vallási alapon meghatározott) államnak. Miután a világ nem a hippik értékrendje szerint működik, IMHO ez nem azt bizonyítja, hogy a PA a színfalak mögött becsületesen és őszintén cselekedett és mindent megtett a békéért, hanem azt, hogy Abu Mazenék erőtlenül és kétségbeesetten tárgyaltak. Sőt gerinctelenül, csak tessék végigolvasni a Guardian eme cikkét. Ahmed Qureianak (egy másik PA főtárgyaló Erakat mellett) az a kijelentése, amit Tzipi Livninek tett, - "én magára szavaznék" - kifejezetten gyomorforgató. (Talán épp ezért maradhattak ők a palesztin nép vezetői, ahelyett hogy ideje korán célzott likvidálás áldozatai lettek volna.) Az izraeli fél válasza minderre csak az volt: "Kevés!".
Természetesen lehet mondani, hogy az AJ által nyilvánosságra hozott iratok csak blöff, ez mind kamu, a PA sosem gondolta komolyan ezeket az ajánlatokat, meg a palesztinok akkor is hazudnak, ha igazat mondanak, meg kettős beszéd, megszemétfanatikusok, stb. DE - A PA ajánlatában két dolog hangsúlyos: lemondanak bizonyos jogokról és területekről. Ha nem is lettek volna a PA szándékai teljes mértékben őszinték, onnantól kezdve, hogy rivaldafényben aláírják a békeszerződést, Izraelnek megvannak az eszközei, hogy betartassa az egyezményben foglaltakat, és elvegye, ami papíron neki jár. Ő, mint erősebb fél elfogadja az ajánlatot és onnantól már nem lehet "visszavenni" tőle. semmit, mert csak rámutatnak a szerződésre, "Bocs, aláírtátok, a mienk.", és az ügy le van zárva. Vagyis a felajánlott engedményeket kevésnek találták, és inkább a "Winner takes all" szemléletben gondolkodnak.
Nekem is megragadta a figyelmemet Tzipi Livni ama kijelentése, melyet az elismert Közel-kelet szakértő, Juan Cole professzor kiemelt blogjában:
Izrael még több területet vesz el, (így) a Palesztin Állam ellehetetlenül. Az izraeli politika az, hogy nap mint nap több és több földet veszünk el, hogy végül kijelentsük, ez lehetetlen, miénk a föld, és mi nem hozhatunk létre egy államot. (...) Ez a kormány politikája már nagyon hosszú ideje.
Condoleezza Rice asszony ama brilliáns ötlete, hogy a palesztin menekülteket hazatérés helyett inkább valahol Dél-Amerikában, pontosabban Chilében vagy Argentinában kellene letelepíteni, pedig már egész egyszerűen túlszárnyalhatatlan. Helló, a Madagaskar Projekt megvan mindenkinek? Van itt valami koszos népség, akikkel a civilizált, felsőbbrendű emberek nem tudnak együtt élni, nosza dobjuk át őket a világ túlsó végére, ott hátha nem zavarnak senkit. A rend kedvéért, és a félreértések elkerülése végett - ez nem a hivatalos izraeli álláspont volt, hanem a Bush papa madáragyú külügyminiszterének okos beszólása. Arról viszont jó képet ad, hogy milyen színvonalon is folytak ezek a "komoly" eszmecserék a két fél vezetői és a közvetítők között, miközben milliónyi érdeklődő értelmiségi orchidea várta izgatottan a képernyők előtt a fejleményeket.
Ez a közel-keleti béke nevezetű lázálom egy érdekes dolog. Abu Muqawama (aki nem ismerné, ő nem palesztin, a becsületes neve Andrew Exum és leginkább COIN-szakértőként lehet definiálni) azt írta a témáról, hogy "Inkább azzal tölti az idejét, hogy kigondolja, miként lehet megnyerni a COIN-t egy elzárt, hegyvidéki országban Közép-Ázsiában, mert ez még mindig kivitelezhetőbb, mint összehozni a békét a Levante térségében". És igaza van. Ettől függetlenül sok amatőrnek a békéltetés a hobbija.
A béketárgyalásoknak ezidáig sem volt értelme, bár a nyugati világ szereti szívügyének tekinteni ezt a térséget és keseregni a produktív párbeszéd hiányán. Békét ott lehet kötni, ahol a politikai vezetés is békét akar. Nem kizárólag saját szájíz szerint, hanem kompromisszumok útján, mert a történelem során minden agresszor hajlott volna arra a "békére", ahol az ellensége megsemmisült, vagyona és földje pedig az övé lesz. Obama egy ujjkörömnyivel sem haladt előre az izraeli-palesztin tárgyalásoknak nevezett komédiával, mint sokat szidott elődje. A kétállami megoldás felé haladó békefolyamat halott, vége, over. Béke a (béke) poraira. El kellene gondolkozni alternatív utakon, mint pl. az egyállami megoldás. (Bár tudom, sokan kacérkodnak az egykori Brit Palesztin Mandátumterület egyenletes leatomozásának gondolatával is.)
Egy biztos előnye garantáltan lenne: csak egy politikai csőcseléket kellene eltartani a "Szentföldnek" kettő helyett. Ja, és éljen soká az Al Jazeera!
UI: Moderálási figyelmeztetés: let's keep things civil, shall we?
Az utolsó 100 komment: