Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház LXII. - Harctéri vakság1944. október 15-e a magyar történelem egyik fontos dátuma: ekkor ért véget visszavonhatatlanul a tradicionális elit uralma az országban. A tiszavirág életű nyilas uralom, majd a kommunista diktatúra...
  • KatPol Kávéház LXI. - Vörös alkonyMai adásunkban első alkalommal foglalkozunk a keletnémet filmművészettel, méghozzá annak összesen három olyan alkotásával, melyek a német munkásmozgalom leghíresebb mártírjainak állítanak emléket. Az...
  • KatPol Kávéház LX. - RaktárháborúHosszú, feszültséggel teli időszak után - amellyel részben már a perpillanat szünetelő kínai történelmi sorozatunkban is foglalkoztunk - 1937-ben nyílt háború tört ki a nemzeti Kína és az imperialista...
  • KatPol Kávéház LIX. - Csillagok kultúrharcaRéges-régen, egy messzi-messzi Galaxisban...  A Star Wars (Csillagok háborúja) univerzum ikonikus nyitómondata szinte mindenki számára ismerős lehet, még ha filmeket nem is láttak. Kevés olyan...
  • KatPol Kávéház LVIII. - A vérszomjas civilizációpusztítókAz 1899-1901 közötti bokszerlázadás a világtörténelem egyik egzotikus mellékzöngéjeként van kezelve mind a mai napig, amolyan koloniális kalandként, amelynek emlékét elhomályosítja az 1904-05-ös...

Címkék

1.vh (6) 2.vh (87) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (13) franciák (36) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (39) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (38) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (83) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (19) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (40) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (5) németek (53) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (64) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (2) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (70) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[KNN] Kis ország a nagypolitikában

2011.01.04. 10:40 5.g

"Magyarországgal együtt dolgozni olyan, mintha az ember
egy rossz vígjátékot nézne végtelen ismétlésre állítva."

/az amerikai haditengerészet korvettkapitánya (EUCOM), forrás: StrategyPage/

A fenti szavak gyakran merülnek fel szerkesztőségünkben is, ha a hazai kül- és biztonságpolitika kérdéskörét érintő poszt megírása kerül szóba. Rendhagyó módon az új évet most mégis egy - kivételesen - talán pozitívnak is tekinthető eset bemutatásával köszöntjük.

Bár a hírt sem a nemzetközi, sem a hazai sajtó nem verte nagy dobra, a november végi lisszaboni csúcson hat NATO-s külügyminiszter - köztük Martonyi Jánossal - egy rövid performansz keretében állt ki az új START szerződés amerikai ratifikálása mellett, melyre a napokban végül sor is kerülhetett.

Hogy mi közünk volt mindehhez, arra remélhetőleg az alábbiakban némi fényt deríthetünk. S hogy kis hazánknak van-e egyáltalán keresnivalója a világpolitika színpadán, annak megválaszolását - egyúttal boldog új évet is kívánva - olvasóinkra hagyjuk.

 

Mi történt?

November 19-20-án került megrendezésre a 2010. évi szokásos NATO-csúcs. A találkozó legfontosabb célkitűzése minden kétséget kizáróan a szövetség új stratégiai koncepciójának elfogadása volt, de napirendre került a NATO-orosz kapcsolatok és a rakétavédelmi rendszerek kérdése, s persze az afganisztáni szerepvállalás jövője is. Az  amerikai kormányzat magas rangú képviselői épp ez utóbbi témában tartott sajtótájákoztatójuk végére értek, mikor váratlanul hat fontosnak tűnő figura lépett a színre. A díszes társaság - név szerint Lene Espersen dán, Audronius Azubalis litván, Jonas Stoere norvég, Girts Valdis Kristovskis lett, Nikolaj Mladenov bolgár, és persze Martonyi János magyar külügyminiszter - azonnal magához ragadta a szót.

Az illedelmes bemutatkozást követően elmondták: az új START szerződés körüli vitákat látva döntöttek amellett, hogy ők is felhívják az amerikai Szenátus figyelmét az új fegyverzetellenőrzési megállapodás ratifikálásának égető szükségére.  Sajátos történelmi és földrajzi helyzetükre hivatkozva többen elmondták, hogy az észak-atlanti szövetség tagjaiként, s egyben Oroszország közelében élve különösen fontosnak tartják az egyezmény életbe léptetését. Ez azonban a szövetség egészének érdekében is áll, s elmulasztása komoly csapást jelentene az európai biztonsági rendszerre. Mladenov bolgár külügyminiszter még az elcsépelt szóvicc elsütésének terhét is magára vállalta: "Ne állítsák meg a START-ot, mielőtt elstartolna!" (Derültség a teremben.) Idővel természetesen hazánk külügyminisztere is szóhoz jutott:

FOREIGN MINISTER MARTONYI:  My name is Janos Martonyi.  I’m the Foreign Minister of Hungary.  My country has a very special historic experience with Russia. We also have a special geographic location.  And with all that historic and geographic background, we wholeheartedly advocate the ratification of START.

It’s a general interest of my region, of Europe, and indeed, most importantly, of the transatlantic alliance.  It’s also a global interest, and I would very much encourage, for this reason, not to kill START before it starts, as it has been just said.

And this is a process which is a promise at the same time and a commitment for the whole world.

Thank you.*

Újságírói kérdésre a dán külügyminiszter asszony - sűrűn bizonygatva, hogy konzervatív politikusként senki sem vádolhatja a védelmi kérdések elhanyagolásával - elmondta: a kezdeményezés mögött nem Obama elnök stábja áll, az teljes egészében az ő fejéből pattant ki. A Washington Post szerint Martonyi miniszter úr ezt még a "mindannyian konzervatívok vagyunk" megállapítással is megtoldotta. (Mely tényt azonban kéretik kétkedéssel fogadni, egyrészt mert a mondat a Fehér Ház hivatalos  átiratába már nem került be, másrészt pedig mert a díszes társaságból Jonas Stoere a Norvég Munkáspárt tagjaként kivételesen egy szocdem párt gárdáját erősíti.) Akárhogy is, külügyminiszterünk egy humorbonbonnal zárta le a kérdést:

FOREIGN MINISTER MARTONYI: So I just would like to add that that’s true.  There is a lady behind, as usually - a blond lady - but this time this is Lene and not another one.  (Laughter.)

So a Hungarian would never refuse a request made by a lady. Thank you.**

Eztán sok érdekesség már nem történt, a sajtó figyelme lassan elkalandozott, s az afganisztáni tervekről kezdték faggatni az egybegyűlt NATO-s  külügyminisztereket. Mint azt hamarosan látni fogjuk, e közjáték végül csak egy csepp lett az új START szerződés ratifikálását sürgető állásfoglalások tengerében. De azért bizonyára sok helyen felírták egy darab papír szélére, hogy egykor kik álltak ki mellette.

 

Mibe keveredtünk?

Igencsak rögös út vezetett az új START szerződés elfogadásához, melyet annak idején itt a KatPolon is megénekeltünk. Az egyezmény nem csak az orosz-amerikai  stratégiai fegyverzetellenőrzés közel egy éves bizonytalan időszakának végére volt hivatott pontot tenni. Sokan egyenesen azt várták tőle, hogy új alapokra helyezze az orosz-amerikai kapcsolatokat, s az utóbbi években igencsak megtépázott globális nonproliferációs törekvéseknek is új lendületet adjon. Amikor Obama és Medvegyev 2010. április 8-án Prágában végre aláírásukkal láthatták el a dokmentumot, a felületes szemlélő számára akár úgy is tűnhetett, hogy a neheze már a múlté. Ám az egyezmény hatályba lépéséhez annak mindkét fél általi ratifikálása is szükséges.

Ez látszólag Oroszországban sem ment zökkenőmentesen, Moszkvában számos képviselő nehezményezte például, hogy a szerződés nem korlátozza az amerikai rakétavédelmi törekvéseket (pedig a megállapodás létrejöttét lehetővé tévő kompromisszumok egyike épp az volt, hogy a stratégiai fegyverkezéshez fűződő elválaszthatatlan kapcsolatának elismerése mellett erről kizárólag a preambulumban essék szó). Persze ne higgyük, hogy a Dumában hirtelen kitört a fékevesztett individualizmus. Anélkül, hogy az orosz demokrácia vívmányait akárcsak egy percre is kétségbe vonnánk, bizton állíthatjuk, hogy a Kreml mindvégig kezében tartotta az események szálait, s a szerződés körüli viták leginkább Washington ösztönzését szolgálták. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az egyezmény december 22-i amerikai ratifikációját látván a Duma - a kezdeti kormánypárti fenntartásokat félretéve - már 25-én hasonlóképp cselekedett.

A szerződés életbe lépése elé a legnagyobb akadályt azonban az amerikai Szenátus republikánus tagjainak egy csoportja gördítette. Az egyezmény ellenzői - élükön az arizonai Jon Kyl szenátorral - két nyíltan felvállalt és két kevésbé reklámozott szempont köré szervezték érvrendszerüket. Első helyen szerepelt a republikánusok régóta dédelgetett házi kedvence, a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszer, melyet Obama nem sokkal hivatalba lépését követően parkolópályára állított. Ők persze - orosz kollégáikkal gyökeres ellentétben - épp az Egyesült Államok ilyetén tevékenységekhez való elidegeníthetetlen jogát kívánták írásba foglalni, ám a fentiek alapján ennek épp annyi értelme lett volna, mint a Duma követeléseinek. A republikánusok másik nagy szívfájdalma a taktikai atomfegyverek kérdése volt. Valami csoda folytán ráébredtek ugyanis arra - amivel egyébiránt mindenki más évtizedek óta tisztában van -, hogy tudniillik e fegyverek helyzetét az égvilágon semmi sem szabályozza. Ama felvetés szakmai megalapozottságát, hogy a Stratégiai támadófegyverek további csökkentéséről és korlátozásáról szóló egyezmény rendelkezései a taktikai atomfegyverekre is kiterjedjenek, talán Jeffrey Lewis, az ArmsControlWonk szerzője értékelte a legtalálóbban:

-Tudják, hogy az új START szerződés miért nem tér ki a taktikai atomfegyverek kérdésére?

-Mert egy kib*szott 'S' betűvel kezdődik, azért!

A háttérben persze - nem túl meglepő módon - ezúttal is inkább belpolitikai, mint sem nonproliferációs megfontolások húzódtak. A szerződés vitájában egymásra találtak az amerikai stratégiai erők köré kiépült ipari-kutatóintézeti hálózat lobbistái és a munkaadóiknak otthont adó államok republikánus szenátorai, s igyekeztek az új START ratifikálását egy a nukleáris erők fejlesztését célzó grandiózus csomag elfogadásához kötni. A hadiipar képviselői azonban később jórészt belátták, hogy az orosz-amerikai fegyverzetkorlátozási rendszer felborításával hosszabb távon maguk is többet veszíthetnek néhány zsíros állami megrendelésnél.

A legkomolyabb kihívást azonban mégiscsak a színtisztán politikai alapú ellenállás okozta. Obama már elnöki kampányában is különös hangsúlyt fektetett a nukleáris leszerelés kérdésére, mely a Nobel-békedíj elnyeréséhez is hozzásegítette.  Hivatalba lépését követően a kormányzat tervei közt szerepelt az itt tárgyalt új START szerződés gyors elfogadtatása, majd ennek sikerén felbuzdulva egy taktikai atomfegyverekre vonatkozó megállapodás megkötése az oroszokkal. Az Átfogó atomcsend egyezmény amerikai ratifikációjával, s hosszabb távon az Atomsorompó egyezmény gatyába rázásával, valamint egy hasadóanyag-befagyasztási megállapodás tető alá hozatalával pedig a nemzetközi nukleáris leszerelésbe kívántak új életet lehelni. Ám idővel a béke fekete angyalának kezdeti varázsa egyre inkább megkopott, nagyratörő tervei egyre inkább szertefoszlani látszottak. Az év végére Obamának kül- és belföldön egyaránt egyre nagyobb szüksége kezdett lenni egy fényes győzelemre. Így hát - jobb híján - egyre inkább felértékelődött, presztízskérdéssé vált az új START ratifikációja, s ezt az elnök politikai ellenfelei sem hagyhatták figyelmen kívül.

A kormányzat tehát érthető módon akkor is mindent beleadott volna a ratifikáció keresztülvitelébe, ha nem az ország alapvető nemzeti biztonsági érdeke forgott volna kockán. Így sarokba szorítva azonban az új START támogatóinak zavarba ejtően impozáns listáját sikerült felsorakoztatniuk az ingadozó republikánus szenátorok meggyőzésére. A megállapodás mellett állt ki a STRATCOM feje és 7 elődje, az amerikai nukleáris stratégia felülvizsgálatát végrehajtó Strategic Posture Commission kétpárti elnökei, a Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke, az NNSA főnöke és számos elődje, az Egyesült Államok majd' minden életben lévő egykori védelmi- és külügyminisztere valamint nemzeti biztonsági tanácsadója, egy nagy rakás szakértő és szakmai szervezet, s végül, de nem utolsó sorban republikánus szenátorok egy csoportja élükön Richard Lugarral. A rendkívüli igyekezetet számos példa igazolja. Susan Collins, Maine állam republikánus  szenátora például egy nyilatkozatában elkotyogta: döntését nagyban befolyásolná, ha a kérdésben az idősebb Bush elnök is állást foglalna. Minden bizonnyal a véletlen műve volt, hogy sajtó képviselői napokon belül kézhez vehették George H. W. Bush egysoros közleményét: "Arra buzdítom az Egyesült Államok Szenátusát, hogy ratifikálja az új START szerződést." S hogy e törekvések végül sikerrel járhattak, ahhoz bizony november végén Lisszabonban a magyar diplomácia is hozzájárult egy kissé. 

Közünk?

A kedves olvasóban ezen a ponton bizonyára felmerül a kérdés: jó, jó, de mégis mit érdekel minket a szuperhatalmak nukleáris alkudozása? Elvégre atomfegyverünk legfeljebb akkor lesz, ha az amerikai légierő olykor-olykor tévedésből megutaztatott eszközeit legközelebb véletlenül nekünk postázzák. S azt is aligha feltételezhetjük, hogy a nagyhatalmak politikáját érdemben befolyásolhatjuk (eltekintve persze az elégtétel bizsergő érzésétől, hogy végre egyszer mi pofázhatunk bele az ő belügyeikbe).

Nos,  kezdjük mindjárt a legelején: bármennyire is elcsépelt buzzwordnek tűnik, azért van abban valami, hogy a NATO és Oroszország között félúton nekünk nem lenne szerencsés, ha ezek ketten összebalhéznának. Meg aztán ez a nukleáris leszerelés dolog sem hülyeség: az nekünk is csak jól jöhet, ha nem flangál máról holnapra a legröhejesebb zsebdiktatúra is atomfegyverekkel. Arról nem is beszélve, hogy az igencsak betegeskedő Atomsorompó egyezmény elviekben egyben a nemzetközi nukleáris ipari együttműködés fejlesztéséhez is hozzásegíthetne, amire - egyes harmatoslelkű értelmiségi orchideák tévképzetei ellenére - azért egyre inkább szükség lesz. Márpedig a döglődő nonproliferációs rendszer gatyába rázása nem fog menni, ha az atomhatalmak sem tudnak, vagy éppen nem akarnak érdemi lépéseket tenni a leszerelés irányába.

Mindez szép és jó, de ne hagyjuk figyelmen kívül az önös államérdek érvényesítését sem. Lehet kérem anyázni a nemzetközi szervezeteket, meg a véget nem érő nemzetközi konferenciákat, de ha a világot nem is váltják meg, annyit azért köszönhetünk nekik, hogy szervezett mederbe terelve az államközi nézeteltérések jelentős részét, egyben az érdekérvényesítés új színterét teremtik meg az olyan kis államok számára, akik szavazataikon túl nem sok mindent tudnak áruba bocsátani a nagyhatalmak jóindulatának megnyerésére.

Lehet, hogy ez a kis novemberi közjáték nem hozta közelebb a világbékét, s talán még a START ratifikálásához sem volt nélkülözhetetlen, de talán kaptunk érte egy-egy pirospontot Obamánál, az oroszoknál, meg azon a kevés helyen, ahol még értékelik, ha az ember konstruktívan áll a világ eseményeihez. Az ilyesmi pedig nem jöhet rosszul, ha pl. szeretnénk, hogy egy árnyalattal komolyabban vegyenek az EU elnökeként, vagy nem akarjuk, hogy közröhejbe fulladjon a - halálcsillaggal propagált - ENSZ Biztonsági Tanács tagsági pályázatunk.

Nem állítom, hogy effajta mélyenszántó megfontolások, vagy akár hosszas szakmai alapozás állt volna külügyminiszterünk Lisszaboni állásfoglalásának hátterében, sőt - a magyar diplomáciai testület korábbi teljesítményeit ismerve - inkább gyanítanám, hogy az ötlet csakugyan a NATO-csúcs egyik kávészünetében fogant meg a dán külügyminiszter asszony fejében, s ahhoz spontán, különösebb politikai előkészítés nélkül csatlakozott néhány talpraesett, kalandvágyó kollégája. Bizonyára a kivitelezés módján is lehetne vitatkozni. Ezúttal viszont legalább a változatosság kedvéért talán egy pillanatra sikerült a világpolitikáról felelősen gondolkodó ország benyomását keltenünk, s nem csak a pofánkat égetjük, mint azt a feledés jótékony homályából újra és újra visszatérő Népirtás Megelőzési Központhoz hasonló épületes fassságokkal szoktuk. És még pénzbe sem került.  

Megj.: Külügyminiszterünk szavait a hitelesség kedvéért a posztban eredeti angolsággal közöltük. Fordításuk az alábbiakban olvasható. Kitartóbbak pár részletet is meghallgathatnak az NPR felvételén.

* "MARTONYI KÜLÜGYMINISZTER: A nevem Martonyi János. Magyarország külügyminisztere vagyok. Országomnak nagyon különleges történelmi tapasztalatai vannak Oroszországgal. Földrajzi elhelyezkedésünk is különleges. És mindezzel a történelmi és földrajzi háttérrel teljes szívvel támogatjuk a START ratifikálását.

Ez térségünk, Európa, sőt, ami a legfontosabb, a transzatlanti szövetség általános érdeke. Egyben globális érdek is, és ezért nagyonis támogatnám, hogy ne végezzenek a START-tal, mielőtt elkezdődne, mint ahogy az az imént is elhangzott.

És ez a folyamat lehetőség, és egyben kötelesség is az egész világ számára.

Köszönöm."

 

** "MARTONYI KÜLÜGYMINISZTER: Csak annyit tennék hozzá, hogy ez igaz. A háttérben egy hölgy áll, mint mindig - egy szőke hölgy - de ez most Lene és nem más. (Nevetés.)

Tehát egy magyar sohasem utasítaná vissza egy hölgy kérését. Köszönöm." 

 Rádiós tudósítás az eseményről, néhány eredeti szövegrészlettel:

 

35 komment


| More

Címkék: atom usa magyarország oroszország knn rakétavédelem hadiipar

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr552555603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.01.04. 14:22:42

Búék mindenkinek!

Mivel 2011 a káka és a csomó éve, engedjetek meg egy megjegyzést:

"...az észak-atlanti szövetség tagjaiként, s egyben Oroszország szomszédaiként..."

Lehet, valami apróságom átsiklottam, ezért csak félve mondom, hogy a jelzett hat NATO-tagállam közül csak Norvégia, Litvánia és Lettország szomszédos Oroszországgal...

Persze lélekben a szomszédainak érezhetik magukat a dánok, a bolgárok és mi is :-)

tudi 2011.01.04. 16:30:04

Végre valami értelmeshez adtuk a nevünket, még ha lehet ez az egészhez csak egy csipetnyit is adott hozzá.
Ez a "konzervatívak vagyunk" gondolom a republikánusok megnyugtatását is szolgálta (gondolom nem sok képviselő/szenátor van tisztában azzal, hogy Norvégiában melyik párt is kormányoz)

the little stormtrooper 2011.01.04. 20:39:16

kedves kollégák: ne engedjétek, hogy a tények ismerete, összezavarja a tisztán látásotokat

köszönöm a bejegyzést, ezek a humor bon-bon-ok elkerülték a figyelmemet.

Petrus Augustinus · http://monarchista.blogspot.com 2011.01.04. 22:37:43

B.U.É.K. mindenkinek!

Hmmm...valami még nem tiszta. Ha az USA és RUS is ratifikálta (az aláírás után) a szerződést, mi kell még ahhoz, hogy hatályba lépjen?

5.g · http://katpol.blog.hu 2011.01.05. 07:13:34

@tiboru: "Lehet, valami apróságom átsiklottam, ezért csak félve mondom, hogy a jelzett hat NATO-tagállam közül csak Norvégia, Litvánia és Lettország szomszédos Oroszországgal..."

Elvileg épp a félreérthetőség elkerülésére írtam elé, hogy a hat jóember közül "többen elmondták". De most így újra megnézve a Fehér Ház közleményét, a szomszédságot konkrétan és szó szerint tényleg csak a norvég fickó említi meg. Szóval javítom, kösz a tippet!

@petygrinder: "mi kell még ahhoz, hogy hatályba lépjen?"

Először is hátra van még, hogy az oroszoknál a Szövetségi Tanács is rábólintson. Ezt állítólag január 26-án tervezik megtenni: en.rian.ru/russia/20101227/161949927.html

A szerződés maga meg úgy fogalmaz, hogy: "This Treaty shall enter into force on the date of the exchange of instruments of ratification." Forrás (XIV. cikk, 1. bekezdés, 16. oldal): www.state.gov/documents/organization/140035.pdf

cali-gula · http://cali-gula.blog.hu 2011.01.05. 15:11:15

Most, hogy Martonyi Úr bevallotta, ő velejéig konzervatív, a szenátus neokon tagjai végre megnyugodva adhattták áldásukat a START szerződésre. Eközben Medvegyev Úr nemrégiben reményét fejezte ki, hogy az orosz kutatók hamarosan áttörést érnek el a nukleáris fegyverek fejlesztése terén, jelentsen ez bármit is.Persze, Wasingtonban sem tétlenkednek a fiúk. Az új START megállapodás -mint a korábbi is -azért is örvendetes, mert kitakarítja az inditóállásokból a már öregecske ICBM-eket, hogy újakkal válthassák fel azokat. Az új hadászati doktrinák sem piskóták, az orosz például kifejezetten szimpatikus, amikor azt mondja, Oroszország kész nukleáris első csapást mérni még egy konvencionális háború esetén is, ha állami létét veszély fenyegetné. Az már hab a tortán, hogy a doktrina a FÁK államokra is érvényes. Az amerikai doktrina is kifejezetten reménnnyel tölti el a nagypapákká átlényegült hippik szívét. Az alanti gyöngyszemet az orosz hivatalos hírügynökség hírei között találtam, magyarintani tán úgy lehetne: "Oroszország új háborúkra fegyverkezik". A szakértő urak közül valaki egyszerű szavakkal elmagyarázhatná nekem, miért is kell örülnünk az új START szerződésnek, mert nekem úgy tűnik, minden megy tovább, mint anno az USA-SZU idején.

de.rian.ru/security_and_military/20101110/257617951.html

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2011.01.06. 01:55:50

"Magyarországgal együtt dolgozni olyan, mintha az ember
egy rossz vígjátékot nézne végtelen ismétlésre állítva."

/az amerikai haditengerészet korvettkapitánya (EUCOM)

És azt esetleg részeletezni,hogy ezt mire,miért mondta a kapitány ur??

Kullancs1983 2011.01.06. 03:13:42

@HK417: Nem tudom mikor is volt pontosan, de egy időben egy magyar tiszt volt a NATO moszkvai haditengerészeti összekötője, vagy mi... Lehet hogy onnan eredtek a kellemetlen tapasztalatok?

Sakk Matt 2011.01.06. 23:55:57

Én békeszerető ember lévén még nem adtam fel a reményt, hogy a nonproliferációs rendszer végleg kimúlik és esetleg valamilyen műszaki áttörés által a nukleáris fegyverek előállítási költségei legalább egy nagyságrendet esnek. Ugyanis a kölcsönös nukleáris elrettentés bizonyult eddig a világtörténelem során a béke leghatásosabb biztosítékának. Őszintén remélem, hogy a következő években (talán még az idén?) mind Irán, mind Izrael sikeres nyilvános tesztrobbantásokat hajt végre. Onnantól szent a béke.

Ahogy az amerikai közmondás mondja: "an armed society is a polite society."

Kullancs1983 2011.01.07. 05:40:08

@Sakk Matt: A nukleáris elrettentés semmivel sem bizonyult hatékonyabbnak a hagyományos, de egyenlő erők elrettentő erejénél. A világtörténelem elég rég elkezdődött, és azóta nemegyszer volt rá példa hogy a két (vagy több) nagyhatalom kerülte a nyílt háborút, mert tartott a vereségtől, inkább csak a saját szövetségeseiket/a másik ellensőgeit biztatták. Nincs új a nap alatt...

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.01.07. 13:31:37

@Kullancs1983:

"A nukleáris elrettentés semmivel sem bizonyult hatékonyabbnak a hagyományos, de egyenlő erők elrettentő erejénél."

Az utóbbival ellentétben a nukleáris elrettentés még sosem mondott csődöt.

bz249 2011.01.07. 16:05:03

@Kullancs1983: az a jo a nuklearis elrettentesben, hogy eleg szeles tartomanyban mukodik vagyis bele-bele lehet aludni a fegyverkezesi versenybe mindaddig, amig korrekt masodik csapasmeresre alkalmas kepessege marad az embernek.

Na ez az amit hagyomanyos erok eseten nem lehet megtenni, mert ott hamar megborithato az egyensuly.

A nuklearis fegyvereknel egyedul a raketavedelmi rendszerek jelenthetnek gondot. Meg a leggyikabb raketavedelmi rendszernek is eros a virtualis megsemmisites reven jelentkezo hatasa, merthogy a legfontosabb celok eseten tobbszoros robbanofejszamot tesz szuksegesse, vagyis a bombak nem elhanyagolhato resze egy eleve megsemmisitett celt fog tovabb amortizalni, mar amennyire egy atomtamadas utan valami meg tovabb zuzhato. Ebbol a szempontbol nagyon is ertheto az oroszok massziv ellenkezese minden amerikai ABM rendszer ellen.

Kullancs1983 2011.01.07. 16:47:07

@Rammjaeger83: Mert nem volt rá ideje? :P

@bz249: Már ez a második csapás is jócskán meghaladja sok ország képességét, arról nem beszélve hogy a hagyományos erők megborult egyensúlya esetén jöhet a gerillázás, nukleáris téren meg legföljebb a terrorizálás marad. Ráadásul teszemazt Magyarországnak, vagy hasonló, nem túl nagy országnak elég kellemetlen volna egy kicsit megatomozott szomszéd ország... Jó, úgyse lesz háború, meg minden, de egy nukleáris fegyverkezési verseny (a hagyományos helyett) elég durván megkavarná a dolgokat.

bz249 2011.01.07. 16:59:02

@Kullancs1983: amennyire tudom az atomhaboruval kapcsolatos elmeletek legnagyobb reszet a nagy meretu es lakossagu, valamint rendkivul sok fegyvert felhalmozo USA/SZU konfliktusra dolgoztak ki.

A kolcsonos elrettentesrol nehezen tudom elkepzelni, hogy mondjuk egy hangyafasznyi Izrael es a nalanal tizszer nagyobb (lakossagra, teruletre meg inkabb) Iran eseteben mukodhetne. Plane, hogy az atomfegyverellatottsaguk sem ugyanarrol az alaprol indul. Egy ilyen helyzetben ugyanis teljesen racionalis lehet az atomcsapas elrendelese, mert nem eselytelen a masik visszavagasi kepessegenek az eliminalasa.

Esetleg egy ilyen Eszak-Korea szeru orszag utolso vedvonala lehet az atomfegyver (bar oket jelenleg sokkal jobban vedi az, hogy senki nem akarna haborut nyerni ellenuk... illetve max talan Kina tudna kezelni azt a problemat, ami annak a helynek a megszallasaval jar).

Kullancs1983 2011.01.07. 19:12:57

@bz249: Én mindössze SakkMatt pajtás megjegyzésére reagáltam. Egy atomfegyveres világ sem volna nyugodtabb mint egy atommentes. Valami fentezikönyvben volt egyszer: "A hatalom kérdésében főleg a nagyságrendek számítanak!" Csak azért mert tankok helyett ballisztikus rakétákkal játszanak, a felállás még ugyanaz marad...

bz249 2011.01.07. 19:40:17

@Kullancs1983: nem egeszen az atomraketta annyibol mas, mint a tank, hogy egy elavult tank kb. az onsulyanak megfelelo hulladekvas ertekevel bir egy korszeru tank ellen, addig az elavult raketta es robbanofej nagyon is hatasos marad.

Mindaddig, amig eleg van belole egy hiteles masodik csapasmero kepesseg fenntartasahoz.

Kullancs1983 2011.01.07. 21:08:02

@bz249: Az energia nem vész el, csak átalakul. Tankok és repülők helyett robbanófejek és rakéták. De a második csapásmérő képesség a nagyhatalmak asztala, a kis országoknak gyakorlatilag 0 esélyük lenne egy ilyenre a nagyok ellen, egymás ellen meg...

Sakk Matt 2011.01.09. 12:03:55

Garantált második csapásmérő képesség nélkül is elég komoly (eddigi történelmi tapasztalat szerint elégséges) elrettentőerőt képvisel egy korlátozott nukleáris arzenál, amennyiben az ellenség nem képes a garantált lefejező első csapásra. Ha egy kis esélye marad annak, hogy az ellenség visszacsap, az már elég ok elgondolkodni.

Konkrétan Izrael és Irán tuti, hogy nem merne egymásnak esni egy sikeres tesztrobbantássorozat után.

És még ha képes is az ellenség garantált lefejező első csapásra, az igen drága mulatság, aminél a status quo fenntartása szinte mindig előnyösebb.

Sakk Matt 2011.01.09. 12:07:47

Konkrétan É. Koreát az USA valószínüleg el tudná intézni úgy, hogy ne legyen lehetősége válaszcsapásra, de az ezzel járó anyagi és erkölcsi veszteségek bőven nem érik meg.

bz249 2011.01.09. 14:05:32

@Sakk Matt: "Garantált második csapásmérő képesség nélkül is elég komoly (eddigi történelmi tapasztalat szerint elégséges) elrettentőerőt képvisel egy korlátozott nukleáris arzenál, amennyiben az ellenség nem képes a garantált lefejező első csapásra."

Tehat ezalatt azt kell erteni, hogy mondjuk az atomhatalomsaggal alaposan gyanusitott Izraelt nem merne megtamadni Yom-Kippur napjan Egyiptom es Sziria teszem azt 1973-ban? Mert ebben ez esetben teljesen igazad van.

A valosag ezzel szemben az, hogy az elmult 50 ev tortenelme ket masodik csapasmero kepesseggel biro hatalmi szovetseg kozotti egyensulyozas volt. Amikorra az USA kepesse valt a Szajuz elpusztitasara azt kovetoen nem sokkal az oroszok is szert tettek a masodik csapasmero kepessegre.

"elrettentőerőt képvisel egy korlátozott nukleáris arzenál, amennyiben az ellenség nem képes a garantált lefejező első csapásra"

Eztet szokas masodik csapasmero kepessegnek nevezni.

"És még ha képes is az ellenség garantált lefejező első csapásra, az igen drága mulatság, aminél a status quo fenntartása szinte mindig előnyösebb. "

Ez mar hagyomanyos fegyverek eseten is igy van. A haboru szinte mindig szar biznicnek szamitott. Legalabbis a megkozelitoleg egyenlo felek kozotti haboru.

5.g · http://katpol.blog.hu 2011.01.09. 14:27:31

@cali-gula: "Oroszország új háborúkra fegyverkezik"

A fordítás kb. helytálló, csak a mondat nem azt jelenti, amire gondolsz. Nem arról van szó, hogy Oroszország új háborúk indítására készül, hanem arról, hogy katonai képességeit a jövő háborúinak követelményeihez próbálja igazítani. Háborúk máspedig voltak, vannak, és a jelek szerint egy jó darabig még lesznek is, tehát mindenki - per definitionem - a jövő háborúira, vagyis új háborúkra készül. (Aztán hogy milyen hatékonysággal, az már egy másik kérdés.)

"miért is kell örülnünk az új START szerződésnek, mert nekem úgy tűnik, minden megy tovább, mint anno az USA-SZU idején."

Addig jó nekünk. Nem tudom feltűnt-e, de a hidegháború volt a történelem talán legbékésebb időszaka?

@HK417: "És azt esetleg részeletezni,hogy ezt mire,miért mondta a kapitány ur??"

A forrás (az idézet mögött linkelve) egy "Staff officers say the strangest things" című aranyköpés gyűjtemény a StrategyPage-en, jellemzően az iraki/afganisztáni szerepvállalásról. Hogy pontosan mire gondolt, azt nem tudom, de amit itthonról látni lehetett a magyar szövetségesi mentalitásból, annak alapján én nem lepődtem meg túlságosan. Amúgy ez a két idézet érint még minket belőle:

"I guess the next thing they'll ask for is 300 US citizens with Hungarian last names to send to Iraq..." MAJ (JS) on the often-frustrating process of building the Iraqi coalition for Phase IV

"Between us girls, would it help to clarify the issue if you knew that Hungary is land-locked?" CDR to MAJ (EUCOM) on why a deployment from Hungary is likely to proceed by air vice sea

@Kullancs1983: "Lehet hogy onnan eredtek a kellemetlen tapasztalatok?"

Erősen kétlem. Szerintem nem véletlenül említi Magyarországot, és nem a magyarokat. Elég sok magyar dolgozik/szolgál nemzetközi környezetben és - én legalábbis - még nem hallottam, hogy több gond lenne velük, mint bárki mással. Az említett fickó meg az oroszországi NATO katonai öszekötő missziót vezeti, és tudtommal még a helyén van: www.nato.int/docu/update/2008/04-april/e0430b.html

Jó példa a nemrég nyilvánosságra került új-zélandi wikileaks dokumentum, amiben az afganisztáni magyar kontingens - köhömm, mondjuk úgy - mérsékelt kockázatvállalási készségét bírálják. Na ott sem arról volt szó, hogy a magyar katonák beszariak volnának, hanem arról, hogy a politikai vezetés - megintcsak köhömm - szerfelett óvatos.

@bz249: "A kolcsonos elrettentesrol nehezen tudom elkepzelni, hogy mondjuk egy hangyafasznyi Izrael es a nalanal tizszer nagyobb (lakossagra, teruletre meg inkabb) Iran eseteben mukodhetne."

Miért ne, ha India-Pakisztán viszonylatban egyszer már bevált?

@Kullancs1983: "Csak azért mert tankok helyett ballisztikus rakétákkal játszanak, a felállás még ugyanaz marad..."

Azért a hagyományos és nukleáris fegyverek közt nem csak nagyságrendbeli eltérés van, de minőségi is, mivel atomháborút nem lehet hagyományos módra megvívni (sőt, leginkább sehogyse lehet). Ettől még persze a nukleáris elrettentés nem véd meg minden fenyegetéstől, de a totális háborútól igen. (Tipikus példa: Izrael.)

@Sakk Matt: "Garantált második csapásmérő képesség nélkül is elég komoly"

Ebből nincs garantált, meg nem garantált. Vagy vissza tud vágni valamivel, vagy nem. Amúgy az is a második csapás képességének egy formája, ha az ember el tudja indítani az ellencsapást, mielőtt beérkezik az észlelt, lefejezőnek szánt első csapás.

Ettől eltekintve egyetértek, a nukleáris elrettentés fasza dolog. Kenneth Waltz-nak van egy '81-es írása arról, hogy a legbiztonságosabb nem a leszerelés, hanem az atomfegyver fokozatos és ellenőrzött elterjedése lenne: www.mtholyoke.edu/acad/intrel/waltz1.htm

Ezzel együtt nonproliferációs rendszerre szükség van, csak a fegyverzetellenőrzést nem kéne összekeverni holmi virágillatú hippi lázálmokkal.

Sakk Matt 2011.01.09. 14:56:09

Már hogyne lenne garantált meg nem garantált? Az USA és Oroszország jelenleg lényegében biztosan vissza tudnak vágni bárki (közte egymás) ellen arzenáljuk mérete, mobilitása és a parancsnoki struktúra redundanciája okán. Semmilyen más atomhatalom nem rendelkezik ezzel a képességgel, és úgy tűnik, nem is szándékozik, ugyanis baromi drága és nem nyilvánvaló a haszna.

Ezeknél jóval kisebb arzenálokkal rendelkezik az Egyesült Királyság, Franciaország és a Kínai Népköztársaság. Ezek ellen talán lehet sikeres lefejező első csapást mérni, de nagyon-nagyon költséges és kockázatos. Minden jel arra utal, hogy ez bőven elég.

Minden biztonsági intézkedés (a biciklilakattól a nukleáris arzenálig) arról szól, hogy a támadás költségeit megemeljük. Nyilván az az adu ász, ha úgy meg sikerül emelni, hogy azt már senki nem képes megfizetni, de gyakran az is elég, ha annyira emelkedig mrh, hogy senkinek ne érje meg, még akkor sem, ha esetleg elégségesek a támadás kivitelezéséhez az erőforrásai.

És a nukleáris elrettentésben pont az a pláne, hogy egyébként egyáltalán nem egyenlő felek között is jól működik. Minél olcsóbbak a nukleáris fegyverek, annál inkább.

Kullancs1983 2011.01.09. 15:12:30

@5.g: Nem a fegyverekre gondoltam, hanem a hatalmakra. Észak-Korea vs USA, teszemazt. A kicsik egymás közt eddig is elvoltak, a nagyok ellen meg ezután sem lesz sok esélyük. Jó, lehet hogy Izrael, meg a kedves vezető nyugodtabban alszik, de mi lenne ha a szomszédságban is teremni kezdene az atomgomba? És egy ilyen felállás esetén már az olcsósága is kérdéses, kezdődhetne a rakéta-pajzs verseny...

bz249 2011.01.09. 15:25:08

@5.g: "Miért ne, ha India-Pakisztán viszonylatban egyszer már bevált?"

Nem tudom mennyire a kolcsonos elrettentes mukodik India es Pakisztan kozott, vegulis egyikuknek sincs olyan rettenetes komoly nuklearis kepessege. Meg olyan igazi nagylepteku haborut sem tegnap vivtak (inkabb intenzivebb es kevesbe intenziv hatarvillongasok mukodnek arrafele, amennyire tudom). Raadasul az Iran-Izrael meccsel ellentetben itt a ket orszag egyszerre epitette fel az atomutoerejet.

Ezzel szemben ugye a zsidoknak most van a perzsaknak nincs. Szoval jelenleg egy Izrael-Iran atomhaboru teljes izraeli gyozelemmel erne veget, mig a kesobbiekben az orszag kis merete miatt meglehetosen nehez lesz megvedeniuk a fegyvereiket. Vagyis egy szigoruan ketszereplos meccs eseten van ertelme odacsapniuk.

A nemzetkozi kornyezet miatt persze mas a leanyzo odafekvese, csakhogy a nemzetkozi kornyezet meg sajat atomero nelkul is mukodik.

Sakk Matt 2011.01.10. 12:51:54

@5.g: Köszi a Waltz-írást. Érdekes és elgondolkodtató. Ettől függetlenül szerintem sokat javítana a közel-kelet stabilitásán, ha Izrael abbahagyná az ambiguitás politikáját és végrehajtana egy böcsületes kísérleti robbantást, nagyjából egyidőben Iránnal.

Sakk Matt 2011.01.10. 12:55:27

@bz249: Egyáltalán nem biztos, hogy Izraelnek van bevethető nukleáris fegyvere, és az sem biztos, hogy azt célba tudná juttatni Irán ellen. Pontosan ezért is veszélyes a helyzet.
Irán elég nagy ország, amit egy-két atombombával nem lehet elintézni. És elég komoly légvédelme is van.

bz249 2011.01.10. 15:33:52

@Sakk Matt: vagyis minel kesobb, annal nehezebb lesz nekik kiiktatni az irani atomot. Ezzel szemben Izrael meg nem nagyobb, mint a fel Dunantul. Azt viszonylag konnyen uvegge lehet olvasztani es akkor hiaba volt akarmennyi atombombaja Izraelnek mind megsemmisul.

De tenyleg, hogyan lehet ket ennyire eltero sulycsoportban es kiindulo helyzetben levo orszag kozott rendes nuklearis egyensuly? Nagyon erdekelne, hogy mikent. (kulfoldi orszagok garanciai nem ernek, az sajat nuklearis fegyverek nelkul is megoldhato).

s.d.i. 2011.01.10. 18:31:34

"a hidegháború volt a történelem talán legbékésebb időszaka"
Kedves 5.g.!
Én még emlékszem a koreai háborúra, a vietnani csihi-puhira, Szuezre, a berlini válságra, Lonya afganisztáni kalandjára, a kubai rakétaválságra, egy NATO hadgyakorlatra, amely olyannyira hitelesre sikeredett, hogy Moszkva csaknem elindította az SS-20-asokat, a közel-keleti egymást követő balhékra, Libanonra, és még sok-sok helyi és regionális konfliktusra. De ha arra gondoltál, hogy ezek ketten, mármint Washington és Moszkva nem kezdték közvetlenül püfölni egymást, akkor tényleg örülhetünk. Éljen a M:A:D:!

s.d.i. 2011.01.10. 18:34:36

helyesen: vietnami.....

Dr. derelye vágó · http://www.freeworldgroup.com/games6/gameindex/castlewars.htm 2011.01.12. 07:17:02

OFF

lesz a elefántcsontparti balhéról írás vagy a tunéziairól?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.01.12. 14:15:15

@derelye vágó:

Az elefántcsontpartiról minden valószínűség szerint a közeljövőben igen. Addig is itt van róla egy cikk:

wartard.blogspot.com/2010/12/ivory-coast-are-ghosts-of-rwanda-about.html

Tunéziáról egyelőre nem valószínű. Az a hely nem tűnik válsággócnak. Ami az elmúlt napokban történt, az arrafelé business as usual, ha nem tévedek.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.01.15. 22:18:36

@derelye vágó:

Az elmúlt napok eseményeinek ismeretében a "business as usual" jelzőt kénytelen leszek töredelmesen visszavonni.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.01.21. 19:43:53

@s.d.i.:

A kolléga valószínűleg arra célzott, hogy 1945 óta nem került sor nagyhatalmak közötti konvencionális háborúra. Hasonló 60 éves időszakot nehéz lenne találni a világtörténelemben.
süti beállítások módosítása