Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház LI. - A kopó, a kurva és a BuddhaDrogok, szexuális szabadosság és bűnözés. Ha erről a hármasról nem a ’70-es évek Floridája, hanem a kései ’20-as évek német Weimari Köztársasága jut először eszedbe, akkor a Babylon Berlin neked való...
  • KatPol Kávéház L. - A legendák köztünk vannakCsapatunk három tagja elhatározta, hogy 2020. augusztus 6-án meglátogatják a szolnoki Reptár múzeum tárlatát. A tárlat több szempontból is kiemelkedőnek tekinthető, amiről látogatásunk során meg is...
  • KatPol Kávéház XLIX. - Tiszteld a császárt, verd le a lázadótA birodalmi naptár 487. és az egyetemes naptár 796. évében az autokrácia és a demokrácia erői már 150 éve szüntelen háborúban állnak. Évszázadok teltek el, mióta a katonából lett politikus, Rudolf von...
  • KatPol Kávéház XLVIII. - HatáresetKedves hallgatók! Podcastunk 48., rendhagyó módon francia és német témájú adásában újabb élménybeszámolóval jelentkezünk egy tavaly őszi utazásunkról, melynek során két technikatörténeti múzeumot és a...
  • Imperialista rovarháború a szocializmus ellenÜdvözlöm kedves olvasóinkat! Enz vagyok a Katpol Blog csapatából, és rendhagyó módon ezúttal nem a modernkori Kína történelmével foglalkozó sorozat következő részével jelentkezem. A téma, amit hozok,...

Címkék

1.vh (5) 2.vh (86) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (35) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (38) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (38) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (81) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (19) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (39) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (51) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (57) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (70) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Őfelsége halálgyárai - a japán biológiaifegyver-program

2009.09.28. 08:00 Rammjaeger83

"Ha a németek élen jártak a vegyi fegyverek fejlesztése terén, akkor a japánok voltak a biológiai hadviselés mesterei." /John Norris, 1997/

A két világháború közötti időszak a katonai nagyhatalmaknál a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően az új fegyverek, ill. az ezekre épülő új harcászati elgondolások és stratégiák megjelenésének, elméleti kidolgozásának időszaka volt. A hódító háborús terveket dédelgető japán császári hadvezetés különösen nyitottnak, érdeklődőnek bizonyult az ilyen újdonságok iránt. Ez volt a fő körülmény, amely kulcsfontosságú belpolitikai tényezőkkel - a japán faji felsőbbrendűségi tudat kialakulása, a fegyveres erők egyre növekvő befolyása, a szélsőjobboldali militarista szellemiség térnyerése – és egy japán tisztiorvos, Isii Siró tudományos és személyes ambícióival együtt érvényesülve kialakította a feltételeket egy olyan biofegyver-programhoz, amelyet fennállása alatt mind méreteiben, mind könyörtelenségében egyedülállónak bizonyult.

Az ötlet születése

Az I. világháborúban több hadviselő fél részéről akadtak példák a biológiai hadviselés alkalmazására (pl. az ellenséges hadsereg által utánpótlás szállítására használt öszvérek megfertőzése takonykórral diverzáns akciók keretében), melyekre szórványosan került sor, és nem voltak kidolgozott biológiai hadviselési doktrínák eredményei, mindazonáltal felkeltették a Japán Császári Hadsereg (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: IJA) figyelmét. 1918-ban az IJA egészségügyi szolgálata Tokióban létrehozott egy 40 tudósból álló csoportot, amely Haszebe Temnobu őrnagy vezetésével a biológiai hadviselés lehetőségeit kutatta. Ez „csak” tudományos kutatás volt, fegyverfejlesztést még senki nem vett tervbe. A helyzet valószínűleg később sem változik meg, ha nem lép színre a japán biológiaifegyver-program „szellemi atyja”.

Isii Siró (itt balra) 1892-ben született, 1920-ban szerzett orvosi diplomát a Kiotói Császári Egyetemen; ezután jelentkezett a hadseregbe, ahová hadnagyi rangban vették fel (hogy ez miért volt lehetséges, arról később lesz szó). 1924-től a már említett egyetemen posztgraduális képzésen vett részt, majd 1927-ben sikeresen doktorált mikrobiológiából. Dr. Isii visszatért a hadseregbe, ahol egyre többet foglalkoztatta a biológiai hadviselés témája; szilárd meggyőződésévé vált, hogy a biológiai fegyvereké a jövő, és hogy a modern háborúban kulcsfontosságú minden tudományos és technológiai vívmány felhasználása. Jó kapcsolati tőkére tett szert az Egészségügyi Minisztériumban, a Hadügyminisztériumban és a vezérkarban; 1928-ban felettesei világkörüli tanulmányútra küldték. Dr. Isii összesen 30 országban (pl. Franciaország, Németország, SZU, Egyesült Államok) látogatott meg biológiai kutatólaboratóriumokat. 1930-ban tért haza, és következtetéseit figyelemre méltó meggyőző erővel adta elő a vezérkarban.

Dr. Isii tanulmányútján arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok és az európai nagyhatalmak mind rendelkeznek biológiaifegyver-programmal (ennek semmi köze nem volt a valósághoz; Japán ezen a téren minden más országot megelőzött). Erre hivatkozva természetesen azt szorgalmazta, hogy az IJA is indítson egy ilyen programot, amelynek ráadásul részét képeznék az emberkísérletek, így javítva a kutatás hatékonyságát és „behozva” Japán nemzetközi „lemaradását”. Felhívta a figyelmet az 1925-ös Genfi Jegyzőkönyvre, amely betiltja a biológiai fegyverek háborús alkalmazását - Dr. Isii szerint ez arra engedett következtetni, hogy ezek a fegyverek nagy romboló erővel bírnak, bevetésük nagy lehetőségeket rejt magában. Gazdasági megfontolásokat is említett: a biológiai hadviselés relatíve igen „költséghatékony” (egyébként 1969-ben egy ENSZ-jelentés is hasonló következtetésre jutott), a korlátozott pénzügyi erőforrásokkal bíró Japán számára tehát kézenfekvő módszer.

A kezdetek

Az IJA vezérkara Dr. Isii összes ajánlását elfogadta. Mivel ekkorra a hadsereg legismertebb járványügyi szakértőjének számított (korábban részt vett egy agyhártyagyulladás-járvány megfékezésében Shikoku szigetén), hamarosan professzori címben részesítették a Hadsereg Orvosi Főiskolájának Járványmegelőzési Tanszékén, ahol hozzá is kezdett a kutatáshoz. Első feladata a megbízható szakembergárda megszervezése volt. Japán biológiaifegyver-programja a kezdetektől az IJA tisztiorvosi szolgálatának irányítása alatt, az uralkodóház és a mindenkori kormány beleegyezésével és a japán orvosi egyetemek aktív közreműködésével folyt. A felkelő nap országában az orvosi képzés a két világháború között már a világ élvonalába tartozott, a legmagasabb színvonalon pedig az Oktatási Minisztérium ill. az IJA irányítása alatt álló intézményekben folyt – ezek végzőseit tiszti rangban vették fel az IJA-ba és a Haditengerészethez (IJN). Azonban Dr. Isii és kollégái „szerencséjére” az orvosi etika egyetlen japán orvosi egyetemen sem képezte a tananyag részét – egyébként ekkoriban az IJA egészségügyi szolgálatában a hippokratészi eskü letétele nem volt kötelező –, ahogy a fegyveres erők akadémiáin sem tanították a hadviselésre vonatkozó nemzetközi egyezményeket. Mindez a későbbiekben nagyban megkönnyítette a program vezetőinek dolgát.

Dr. Isii a vezérkar jóváhagyásával kapcsolatba lépett az orvosi egyetemek többi professzorával, és felszólította őket, hogy legtehetségesebb munkatársaikat, hallgatóikat küldjék a biológiaifegyver-program kutatóközpontjaiba; ennek fejében az IJA modern orvosi felszereléssel és magas költségvetéssel látta el a szóban forgó intézményeket. Ha valaki nem akart önként csatlakozni a „speciális egységekhez”, megfenyegették, hogy hazaárulás vádjával hadbíróság elé állítják. Később akadtak hallgatók, akik vissza kívántak térni a kutatóközpontokból, hogy tanulmányaikat tovább folytassák, és erre feletteseiktől engedélyt is kaptak, azonban kevés ilyen példát ismerünk. Meg kell jegyezni, hogy a kutatóközpontok alkalmazottai igen magas fizetésben részesültek, és olyan luxusban éltek, amiről az átlagos japán állampolgár csak álmodhatott. Ezen kívül azzal is tisztában voltak, hogy sok szakmai tapasztalatra tesznek szert, így katonai szolgálatuk letelte után Japánban könnyen futnak majd be orvosi karriert.

A kutatás-fejlesztési központok

1930-ban a kutatás-fejlesztés még az IJA Orvosi Főiskolájára korlátozódott, Dr. Isii ezzel szemben olyan nagy területű központot tartott volna megfelelőnek, amely a nyilvánosság (és természetesen a külföldi hírszerzés) teljes kizárásával, titokban működik (erre jó oka volt, mivel a program keretében kezdettől fogva embereken, többnyire elítélteken végeztek kísérleteket, természetesen azok beleegyezése nélkül). Erre 1931 után nyílt lehetőség, amikor Japán lerohanta Mandzsúriát, és létrehozta Mandzsukuo bábállamot. Ezután a japán Kvantung-hadsereg, amely csak a Főparancsnokságnak tartozott engedelmességgel, és feladata egy esetleges szovjet támadás visszaverése volt, a háború végéig itt állomásozott. 1932 augusztusában Dr. Isii és tíz kollégája az IJA Orvosi Főiskolájáról körútra indultak Mandzsukuoba, hogy új központot találjanak az ún. Togo-egységnek (Dr. Isii kutatócsoportja). Ezt előbb Harbin külvárosában, egy elhagyatott szeszfőzdében rendezték be, majd – mivel túlságosan a civil lakosság „szeme előtt” volt –, elköltöztették Beijinhe-be, a várostól 70 km-re délkeletre. Dr. Isii 1932-ben azt is elérte, hogy az IJA Tokióban megalapítsa a Járványügyi Kutatólaboratóriumot, amelynek élére őt nevezték ki. Az egyre nagyobb méretű fegyverprogramot ettől kezdve innen irányították.

A Beijinhe-i központban „csak” meglehetősen alacsony színvonalú bakteriológiai kutatás folyt, melynek keretében emberkísérletek során gyűjtöttek adatokat a takonykór- és pestisbaktériumok életciklusáról, fertőzési módjáról és a szóban forgó betegségek lefolyásáról. A program kibővítéséhez szükség volt a Kvantung-hadsereggel való szoros együttműködéshez, csakhogy ez váratlan következményekkel is járt. A kutatás kísérleti alanyait – többnyire szabotázsért, kémkedésért, partizántevékenységért halálra ítélt kínaiakat, koreaiakat, mongolokat és oroszokat – ugyanis az IJA katonai hírszerzése, a Kempeitai „szállította” a Togo-egységnek; 1934 szeptemberében a Beijinhe-ben fogva tartott rabok fellázadtak, közülük 16 meg is szökött. Az incidens után a környékbeli civilek körében mendemondák kaptak szárnyra a kutatási központban folyó tevékenységről. A teljes titoktartásra törekvő Dr. Isii számára a Togo-egység elköltöztetése egy jobban őrzött központba már csak ezért is időszerűvé vált (egyébként a program méreteivel sem volt megelégedve).

Tervei sikeres megvalósítása során ezekben az években több tényező is a kezére játszott: 1936. augusztus 1-én Hirohito császár hivatalosan engedélyezte az IJA-nak egy „állatorvosi”, ill. egy „víztisztító és járványmegelőzési” egység felállítását (utóbbit a Togo-egységből hozták létre), 1938-ban pedig a japán törvényhozás elfogadta a Nemzeti Mozgósítási Törvényt, melynek értelmében a kormány tetszőleges célokra kiutalhatott pénzügyi forrásokat a parlament jóváhagyása nélkül is. Mindez azt jelentette, hogy a biológiai fegyverkezés a Főparancsnokság hivatalos támogatásával és jóval előnyösebb finanszírozási feltételek mellett folytatódhatott.

1938 júniusára a Harbintól 24 km-re, a város közelében lévő Pingfang (más átírás szerint Ping Fan) külterületén felépült Dr. Isii „víztisztító” egységének végleges bázisa, egyben a japán biológiaifegyver-program legjelentősebb kutatóközpontja és az akkori világ legnagyobb biológiai kutató-laboratóriuma. A csak vasúton megközelíthető, szigorúan titkos katonai objektumnak minősített 32 négyzetkilométeres „tiltott zónában” található, 150 épületből álló komplexum összesen 3000 fős személyzettel működött. A biológiai harceszközök tesztelésére csak nagy területen volt lehetőség, ezért Pingfang-hoz 5 alközpont tartozott Mandzsukuo-ban és Belső-Mongóliában (Dalian, Hajlar, Linkou, Mudandzsiang, Szunvu). A második legnagyobb, 20 négyzetkilométer alapterületű kutatóközpont – ahol az „állatorvosi” egység állomásozott – Mandzsukuo fővárosában, Csangcsunban volt Dr. Vakamacu Judzsiro vezérőrnagy parancsnoksága alatt. A program harmadik vezéralakja, egyben Dr. Isii régi riválisa, Dr. Maszudzsi Kitano altábornagy kutatócsoportja az IJA senjangi orvosi egyetemén tevékenykedett.

1941-től a hadsereg különleges „járványmegelőzési” egységeit a titoktartás végett kizárólag számozás alapján azonosították, így a későbbiekben Dr. Isii egysége a 731-es egység, Dr. Vakamacué a 100-as egység néven vált ismertté. 1942-re a japán biológiaifegyver-program kb. 20 ezer főt foglalkoztatott több mint 25 kutatóközpontban – pl. Hajlar (2646-os egység), Peking (1855-ös egység), Nanking (1644-es egység), Kanton (8604-es egység), Szingapúr (9420-as egység) –, és 1998-as árfolyamon 90 millió USD éves költségvetéssel működött.

A kutatás jellege

A japán „különleges egységek” létszámának, anyagi lehetőségeinek megítélésekor figyelembe kell venni, hogy tevékenységük nem korlátozódott a biológiai hadviselés lehetőségeinek kutatására. A 731-es és más hasonló egységek valóban foglalkoztak víztisztítással is, emellett az IJA utasítására élettani kutatásokat végeztek. Új orvosi eljárások kifejlesztése reményében többek között fagysérülések kezelésének lehetőségeit tesztelték a fogva tartott elítélteken; vizsgálták a vérátömlesztés módszerét; operációk során felhasználható szintetikus vér előállításával próbálkoztak; megfigyelték, milyen hatással van az emberi szervezetre desztillált vagy tengervíz rendszeres fogyasztása (mindez sokban hasonlított a náci Németországban folytatott hírhedt emberkísérletekre). Az anyaországban frissen végzett katonaorvosokat gyakran rendelték huzamosabb időre a különleges egységekhez, hogy lőtt sebek, repesz okozta sérülések stb. ellátását gyakorolják a foglyokon. Mindez nem kötődött szorosan a biológiai kutatáshoz, de az utóbbi kísérleti alanyaihoz sem volt kegyesebb a sors.

A 731-es egység az emberkísérletek zömét bakteriológiai kutatás keretében végezte. Az itt szolgáló katonaorvosok a foglyok megfertőzésével, majd a betegség lefolyásának megfigyelésével igyekeztek minél többet megtudni a legkülönbözőbb járványos megbetegedések fertőzési módjáról, minimális fertőzési ill. halálos dózisáról, hogy azonosíthassák az ideális biológiai harcanyagokat. Több tucat betegséget tanulmányoztak (pl. takonykór, gázgangréna, has- és paratífusz, kolera), de több okból is csak néhány kórokozóval volt érdemes komolyabban „foglalkozni”. Az első generációs biológiai fegyverek kizárólag járványok irányított kirobbantására voltak eredményesen bevethetőek; a harctéri alkalmazás nem ígérkezett hatásosnak, mivel a leggyorsabb lefolyású járványos megbetegedések is rendszerint „csak” a fertőzés utáni 10-14. napon vezetnek az áldozat halálához.

Másrészt a japán hadvezetés a kínai civil lakosságot tekintette az ilyesfajta hadviselés elsődleges célpontjának. A Kelet-Kínában a Kuomintang ellen 1937 óta vívott háború nem hozta meg a várt döntő győzelmet és gyors előrenyomulást, így a kínai társadalom teljes szétzilálása (a japán megszállás alatti területeken is) vonzó lehetőségnek tűnt az ellenállás végleges megtörésére. A kirobbantott járványok a magas civil veszteségek mellett könnyen eredményezhettek tömeges pánikot, menekültáradatot az adott területen; mindez nagy nyomás alá helyezte az ellenség közlekedési hálózatát, egészségügyi rendszerét és végső soron hadi potenciálját is. Az ilyen jellegű biológiai hadviselés azonban megnövelte az ún. „visszahatás” kockázatát – egy ésszerűtlenül kirobbantott járvány a megszállt területeken élő japán civilekre és a japán katonákra is veszélyt jelenthetett. Így az IJA tudósai csak olyan biológiai harcanyagok fejlesztését szorgalmazták, melyek nem terjednek emberről emberre, és rendelkezésre áll ellenük oltóanyag.

Dr. Isii leginkább a pestisbaktériumban látott „fantáziát”. Az azt hordozó bolhák nagy területen elterjeszthetőek, könnyedén megfertőzik az embereket (egy bolhacsípés is halálos dózist juttat a véráramba), másrészt az állat szervezete hatékonyan védi a kórokozót a környezeti hatásoktól (egy bolha kb. 30 napon át fertőzőképes, aztán elpusztul). Az a lehetőség is fennáll, hogy a pestisjárványt az ellenség természetes eredetűnek véli, vagyis a támadást nem is észleli. A kutatóközpontokban a bolhákat megfertőzött elítélteken és háziállatokon engedték élősködni, így juttatták beléjük a baktériumokat. A kórokozók tenyésztése nagy mennyiségű állatot igényelt - Pingfang-ban csak baromfiból és patkányból évi 50 ezer „fogyott”. A kisebb központokban rendszerint kizárólag biológiai harcanyagok előállításával foglalkoztak, kutatómunka nem is folyt. Hasonló tevékenységet a 100-as egység is folytatott: toxinok előállítása és tesztelése céljából különböző mérgező növényeket termesztettek és mérgeskígyókat tenyésztettek.

A pestisen kívül a japán kutatók a kiütéses tífusz, a kolera, a lépfene, a takonykór és a dizentéria kórokozóit is sikeresen alkalmazták, mint nagy mennyiségben előállítható, fegyverbe tölthető biológiai harcanyagot. A fejlesztési program puszta méreteit talán jól mutatja az, hogy csupán a Pingfang-i központ elegendő kapacitással bírt havi 300 kg pestisbaktérium, 600 kg lépfene baktérium és 900 kg kiütéses tífusz baktérium előállítására. A 731-es egység egyik veteránja, Naito Rjoicsi alezredes egy 1981-ben készült interjúban azt állította, hogy a pestis, tífusz és kolera ellen hatóanyagot is sikeresen kifejlesztettek.

A biológiai harceszközök (azaz a célbajuttatás eszközei) fejlesztése során azonban már jóval nagyobb nehézségek adódtak. Hagyományos felépítésű tüzérségi lövedékek és bombák alkalmazása nem lett volna elég hatékony, mivel ezek felrobbanásakor a kórokozók zöme elpusztul. A pestist terjesztő bolhák jól tűrik a légnyomásváltozást és túlélik a szabadesést is, de repülőgépről nagy magasságban történő kiszórásuk túl pontatlannak bizonyult, a túlnyomásos tartályból történő „permetezés” pedig kiszolgáltatta volna a kis magasságban haladó repülőgépet a légelhárítás tüzének. Az első technológiai áttörést az UJI bakteriológiai bomba kifejlesztése hozta 1938-ban. A 25 kg-os, porcelántestű szerkezet 30 ezer bolha (vagy lépfene spórák) célbajuttatását tette lehetővé; időzítés szerint robbant az optimális szórást biztosító magasságban (2-300 m). A bomba törékeny köpenyét kis robbanótöltet is szétvetette, így átlagosan a bolhák 80%-a túlélte a robbanást. A típussal a 731-es egység összesen 6000 tesztet hajtott végre, 3000 bombát pedig elraktároztak.

1940-ben az UJI továbbfejlesztett változatai is megjelentek (az UJI Type 50 és az 50 kg-os UJI Type 100); a 3 porcelántestű típus mellett a kutatóközpontokból egy üvegtestű típus, ill. ötféle öntöttvasból készült repeszgránát is kikerült – az utóbbiak közül a lépfene spórákat vagy üszkösödést okozó baktériumot hordozó „Ha” változat 100 méteren belül könnyen halálos kimenetelű fertőzést okozott. A Pingfang-i központ egyik telephelyén (Anda) a bombák és repeszgránátok hatását változó körülmények között, rendszeresen tesztelték karókhoz kikötözött foglyokon – újabb biológiai harceszközök kifejlesztésére azonban nem került sor. Ez részben bizonyára magyarázható a korlátozott anyagi feltételekkel, azonban mindenképpen szerepet játszott a hadvezetés tapasztalata is, mely szerint a jóval primitívebb, de megbízható célbajuttatási módszerek is megfelelő hatékonyságúak.

A támadások

Egyes források szerint a japán hadsereg Kína területén már 1937-től bevetett biológiai fegyvereket a civil lakosság, a Kuomintang és a kommunista erők ellen, a Halhin-Gol-i csata (1939) során a 731-es egység különítménye pedig a szovjet és mongol erők ivóvízforrásának megfertőzésére tett kísérletet, de a témában járatos történészek körében ebben nincs egyetértés. Annyi bizonyos, hogy 1940-ben már folyt az egyeztetés a különleges egységek és a Kvantung-hadsereg tisztjei között a kísérleti biológiai támadások megkezdéséről. A Sanghajtól délre fekvő fontos kikötőváros, Ningbo lett az első célpont (Csöcsiang tartomány). 1940 júliusa és novembere között az IJA és a 731-es egység katonái támadássorozatot hajtottak végre a város és 5 környékbeli megye területén, melynek során pestis-, kolera- és tífuszbaktériumokkal fertőztek meg ivóvízforrásokat, valamint repülőgépről pestissel fertőzött gabonát dobtak le a városra. A rövidesen kirobbanó járvány 2 hónapig tartott, és csak az első napokban 36 áldozatot követelt; a kínai hatóságok kiürítették, majd porig égették a belvárost, a további fertőzéseket megakadályozandó. 1940 novemberében a tartomány két másik városát (Csinhua, Csucsou) hasonló támadások érték. 1940 és 1941 során összesen 11 kísérleti támadásra került sor.

1941. szeptember 16-án a Főparancsnokság hivatalos engedélyt adott a hadseregnek biológiai fegyverek alkalmazására. Ezután az IJA különleges egységei – 1943-tól a szűkülő pénzügyi keretek miatt kisebb intenzitással ugyan, de a háború végéig folyamatosan - valóságos biológiai hadjáratot folytattak Mandzsukuo és Kelet-Kína területén. Több ezer kutat fertőztek meg, és fertőzött élelmiszert szórtak szét a gyanútlan (és többnyire éhező) civilek között. A bolhák terjesztése a már jól bevált módszerekkel folytatódott. Csak a Pingfang-i komplexumban évente 500 millió pestises bolhát tenyésztettek, a 731-es egység azonban ezt az időigényes tevékenységet is gyakran „megspórolta” azzal, hogy az ahhoz gazdaszervezetnek használt fertőzött patkányokat inkább tömegével szabadon engedték a célpontnak kiszemelt település közelében. Más egységek kolerával fertőzött kutyákat használtak fel ugyanilyen módon. A japánok különösen intenzív biológiai hadviselést folytattak a Burmával határos Jünnan tartományban, mivel a kínai kommunisták ott meghatározó jelenléttel bírtak.

A japán biológiai hadviselés tehát szinte teljes mértékben a mai Kína területére korlátozódott, de ennek nem az ambiciózus tervek hiánya volt az oka. Amikor 1944 júniusában az amerikai csapatok elfoglalták a stratégiai fontosságú Saipant (Mariana-szigetek), a 731-es egységnek engedélyezték a pestisbaktériumok bevetését a megszállt sziget ellen. Ezt légitámadás útján kellett volna végrehajtani, de az egység különítményét a bevetési területre szállító hajót egy amerikai tengeralattjáró útközben elsüllyesztette. Hasonló támadási tervek az USA ellen is készültek. A sajátos Fu-Go hadművelet keretében (1944. november - 1945. április) a japánok a Csendes-óceán feletti légáramlatokat kihasználva összesen 9000, gyújtóbombákat hordozó léggömböt indítottak az amerikai kontinens felé. Ezeket természetesen fel lehetett volna szerelni az UJI típusú bombákkal is. Az IJN San Diego-t akarta megtámadni hasonló harceszközökkel, az I-400 osztályú repülőgép-hordozó tengeralattjárók és az Aichi M6A1 Serian típusú hidroplánok bevetésével (Cseresznyevirágok Éjszakája hadművelet). A Főparancsnokság végül egyik tervet sem engedélyezte; nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy ebben a lehetséges amerikai válaszcsapástól való félelem, az IJA és az IJN közötti hagyományos rivalizálás vagy más megfontolások játszották-e a döntő szerepet.

A 2. világháború alatt a japán biológiai hadviselésnek becslések szerint kb. 270 ezer halálos áldozata volt, mások szerint 400 ezer, míg kínai adatok szerint (természetesen) jóval több, 580 ezer halottról beszélhetünk; 12 ezren a kutatás-fejlesztési központokban folyó kísérletezés során vesztették életüket (csak a Pingfan-i központban 3 ezren). Amikor a fegyverletétel után az IJA felszámolta a központokat, a személyzet rendszerint szabadon engedte a fertőzött állatokat, az elraktározott harcanyagot pedig folyókba, kutakba öntötte. Ennek következtében a háború után több járvány is kitört kínai területen, újabb tízezrek halálát okozva.

A szövetséges nagyhatalmak intézkedései 1945 után

A szövetségesek nem rendelkeztek pontos információkkal a japán biológiaifegyver-program valódi méreteiről, de a kiterjedt emberkísérletekről az amerikai hadsereg hírszerzése már 1943-ban jelentést tett. Az ilyesfajta kísérletek az orvosi etikát semmibe veszik ugyan, viszont jelentős kutatási eredményekkel kecsegtetnek, ezért az amerikai hadvezetés arra következtetett, hogy a japánok a biológiai fegyverek fejlesztése terén jóval előttük járnak. Ennek a későbbiekben messzemenő következményei voltak.

1945. augusztus 8-án a Szovjetunió a jaltai egyezményben vállalt kötelezettségének megfelelően hadat üzent Japánnak. A Vörös Hadsereg és Mongólia egységei betörtek Mandzsúria területére, és gyorsan nyomultak előre; az IJA vezérkara kiadta a parancsot az összes kutatóközpont evakuálására. Pingfang-ban a személyzet legyilkolta a még élő foglyokat, az épületek nagy részét pedig felrobbantották (a megmaradt létesítményekben a kínaiak múzeumot rendeztek be; az épületekről készült képeket lásd itt). A kutatás dokumentumait, a patogéneket, oltóanyagokat vonattal szállították Puszan kikötőjébe, onnan pedig hajóval az anyaországba. A többi különleges egység tagjai is nagy sietséggel menekültek. Az ekkorra már altábornagyi rangot viselő Dr. Isii semmit nem bízott a véletlenre: magához vette a dokumentáció nagy részét, repülőgépen Japánba távozott, és a szülőfalujában lelt menedékre. Különféle kommunikációs csatornákon elterjesztette magáról, hogy meghalt; hogy a megtévesztés teljes legyen, a családja megrendezte a temetését, és a neve az újságok halálozási rovataiban is szerepelt.

Kollégái hozzá hasonlóan kínosan kerülték a feltűnést, és gondosan rejtegették a kutatási eredményeket. Mindezt természetesen a megtorlástól való félelmükben tették; hamarosan kiderült azonban, hogy feleslegesen aggódtak. Az augusztus 15-i megadás után nem sokkal megkezdődött Japán amerikai megszállása. Murray Sanders alezredes, az 1942 óta folyó amerikai biológiaifegyver-program vezetője (egyben a katonai hírszerzés tisztje) volt az egyik első amerikai, aki a szigetországba érkezett, mégpedig azzal a céllal, hogy felkutassa a japán biológiai fegyverkezés kulcsfiguráit és a program dokumentumait. Sanders több magas rangú japán tisztet kihallgatott (pl. Umeru Josidzsirot, a Kvantung-hadsereg volt főparancsnokát), de Isii-nek nem lelte nyomát. Segítségére volt azonban saját tolmácsa, aki nem volt más, mint a már említett Naito alezredes, Dr. Isii egykori tanítványa és helyettese, aki 1939-ben amerikai tanulmányúton is járt.

Naito azt javasolta Sanders-nek: érje el, hogy az amerikai kormány védettséget ajánljon fel a fegyverprogram tudósainak a kutatási eredmények átadásáért cserébe. Sanders jónak találta az ötletet, és 1945 októberében egyeztetett Douglas MacArthur tábornokkal, a Japánban állomásozó szövetséges megszálló erők főparancsnokával, aki áldását adta rá (egyébként az emberkísérletekről csak később tájékoztatták, de álláspontján annak hatására sem változtatott). Ezután Naito alezredes, aki könnyen fel tudta venni a kapcsolatot a bujkáló japán kutatókkal, tájékoztatta őket erről a lehetőségről. Sanders 10 hét után hazatért, és a nyomozást Dr. Norbert Fell és Avro T. Thompson alezredes folytatták a megszálló erők hírszerző szolgálatával együttműködésben. 1947 februárjában Thompson megtalálta és kihallgatta Dr. Isii-t, aki említést tett az ő és a kollégái birtokában lévő kutatási anyagokról.

Miután erről MacArthur tábornok jelentést kapott, gondoskodott arról, hogy az ekkoriban ülésező Távol-Keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMTFE) ne tárgyalja a szóban forgó japán tudósok ügyét (ezt törvényes úton tehette, mivel az IMTFE-n joga volt bármely vádpont megváltoztatására vagy megsemmisítésére). Egy amerikai kormánybizottság (State-War-Navy Co-Ordinating Committee) 1947-es jelentése kimondta, hogy a japán biológiaifegyver-program zsákmányolt dokumentumai nagy fontosságúak, így szigorúan bizalmas dokumentumoknak minősülnek. Ez természetesen azt jelentette, hogy a japán háborús bűnösök perében sem voltak felhasználhatóak bizonyítéknak, így az IMTFE főügyésze, Joseph R. Keenan nem is emelt vádat a program résztvevői ellen.

A dolgok az amerikaiak és a japán kutatók szempontjából végig „simán” haladtak volna, csakhogy a kutatóközpontok egykori munkatársai közül sokan a háború utolsó napjaiban szovjet fogságba estek. A Szovjetunió is igyekezett minél több japán tudományos eredményt megkaparintani, de az ekkor kibontakozó hidegháború légkörében az amerikai hatóságok ezt meg akarták akadályozni. 1947 januárjában a szovjetek a japán hadifoglyok kihallgatása során szerzett információk alapján kérték az USA-tól Dr. Isii és néhány kollégája kiadatását kihallgatás céljából. Diplomáciai csatornákon megfenyegették az amerikai megszálló erőket, hogy amennyiben nem osztják meg a Szovjetunióval a birtokukba került japán kutatási eredményeket, akkor a 731-es egység által elkövetett atrocitásokról szóló vallomásokat átadják az IMTFE-nek. Ezt az USA a várható diplomáciai presztízsveszteség ellenére is visszautasította, úgyhogy a szovjet fogságba esett japán háborús bűnösök ügyét a Vörös Hadsereg katonai bírósága tárgyalta az ún. habarovszki per során, 1949 decemberében. A 12 vádlott között volt a Kvantung-hadsereg több egykori tisztje, ill. a 731-es egység 6 és a 100-as egység 2 volt tagja.

A per során nyilvánosságra kerültek a kutatóközpontokban elkövetett atrocitások, de mivel a tárgyalásokon egyetlen külföldi tudósító sem vett részt, így ezek nem keltették fel a nyugati közvélemény figyelmét. Az USA az egész procedúrát „kommunista propagandának” minősítette. A vádlottakat több év kényszermunkára ítélték, de mindet hazaengedték 1956-ban, amikor Japán és a Szovjetunió újra felvette a diplomáciai kapcsolatot. Ugyanebben az évben a Kínai Népköztársaság is katonai törvényszék elé állított több japán háborús bűnöst, köztük a biológiaifegyver-program egy volt tagját. Egyik vádlott sem kapott halálbüntetést, és 1964-re a Japánhoz fűződő kapcsolatok normalizálása jegyében az összes elítéltet szabadon engedték.

Utószó helyett

Dr. Isii 1959-ben hunyt el gégerákban, és a természetes halál kegye kollégáinak is megadatott. Sokan közülük orvosi egyetemeken, az államigazgatásban és a gyógyszeriparban helyezkedtek el – Naito pl. sokáig Japán legnagyobb gyógyszergyártó cégét vezette –, többségük emigrációba sem kényszerült. Az általuk vezetett kutatás a japán orvosi egyetemeken ma is tabutéma. Japán bíróság először 2002 augusztusában ismerte el, hogy az IJA bevetett biológiai fegyvereket Kínában, de a még elő áldozatoknak és a hozzátartozóknak nem ítélt meg kártérítést.

A biológiai fegyverkezéssel kapcsolatos levéltári anyagok zömét a mai napig nem fordították le idegen nyelvre, Japánban pedig az egész témára legszívesebben fátylat borítanának, úgyhogy az erről rendelkezésre álló ismereteink még meglehetősen hiányosak. A jövő történészeire hárul a feladat, hogy változtassanak ezen a helyzeten.

62 komment


| More

Címkék: kína japánok usa 2.vh

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr691411403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rognork 2009.09.28. 09:20:03

Ezek ritka nagy állatok voltak.

Arma Gedeonka 2009.09.28. 10:30:09

Dehogy. A Hatékonyság, a Siker szorgos napszámosai...

Shitting Bull 2009.09.28. 11:42:42

@rognork: állat nem süllyed ilyen mélyre. :(

hegyilany 2009.09.28. 12:07:08

Mengele doktor járhatott volna hozzájuk továbbképzésre.

Tilikov (törölt) 2009.09.28. 12:15:43

Ahhoz képest nem is volt olyan "hatékony", már ha a számokat nézzük, a náci-módi népirtás sokkal effektívebb volt.

JohnWatt · http://allas.dolgok.com 2009.09.28. 12:21:51

Ez a blog jobb, mint bármelyik történelem könyv!

teddybear01 2009.09.28. 12:22:31

Az egyik történelmi munkában arról volt szó, hogy közvetlenül a Halhin-Gol-i csata előtt a különítmények több csordát és ménes lépfenével megfertőztek, és áthajtottak a mongol határon. Az elgondolás szerint, ezzel zavarokat okoztak a mongol-orosz katonaság utánpótlásában.

olap 2009.09.28. 12:34:21

Pár éve láttam erről egy dokumentumfilmet, valamelyik ismeretterjesztő adón (talán Spektrum), gyomorforgató élmény volt... Csodálom, hogy a kínaiak nem itéltek halálra senkit.

M65od 2009.09.28. 12:37:01

A rendelkezésre álló irodalomból jól összefoglalt cikk, köszönjük!
Amúgy a post elején említett I. vh-s bevetésekről milyen források állnak rendelkezésre? Eddig még nem hallottam ilyesmiről... Mennyi mindent nem is tudunk még arról az időszakról sem...

mackensen 2009.09.28. 12:38:12

Igen, de két teljesen más módszert alkalmaztak. A nácik össze kellet gyűjtség egész európából és a megszállt területeikről áldozataikat. Ennek az az előnye, hogy szelektálhatsz. Ha a németországi zsidókat, melegeket stb akarod kiírtani nem kell aggódnod a sajátjaid miatt. Hátránya, hogy csak azokon a területeken működik, amiket ellenörzés alatt tartasz.
A jappán módszernek inkább van fegyver jellege, mivel ezzel tényleg pusztídhatod az ellenfeledet, ameddig csak el tudod juttatnui. A németnek pedíg inkább intézmény és gyár jellege van.

yanchi345 2009.09.28. 13:08:28

A "bakterológia" a váltóőrökkel foglalkozó tudományág :)
Szerintem az itt említett "szakemberek" inkább bakteriológusok voltak. Ez persze a post érdemeiből nem von le.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2009.09.28. 13:39:25

Ok, hogy angol források, de miért nem lehet normálisan átírni a neveket? A Japán Császári Hadsereg meg miért nem DTR, ha már CsH nem lehet?

Publius Decius Mus 2009.09.28. 13:39:55

Ha egy állam elveszít egy háborút akkor kiteregetik a szennyesét. Hát volt.

monticello (törölt) 2009.09.28. 14:03:07

@olap: "... Csodálom, hogy a kínaiak nem itéltek halálra senkit."
Nem hát. csodállattal adóztak a mestereknek. Ezek azok a vadállatok, akiket minden hatalom tárt karokkal vár, legalábbis az eredményeik megszerzéséig, aztán szorgalmasan továbbfejlesztenek. Érdekes, ezügyben milyen szépen egyetért náci-ruszki-jenki-japcsi-kínai-angol-francia.

Dekatlon 2009.09.28. 15:09:29

@velkedravce: jól látod. A történelmet a győztesek írják, démonok csak a vesztes oldalon vannak, a győztesen csak kiválló tudósok.

Nézd csak meg az atombombát, az is csúnya. De @rognork: cimkéje mégse száll Teller Ede fejére. Hanem büszkék vagyunk rá. Mi a különbség? Nem mérgezett lépfenével védtelen fogjokat? Ja, azt pont nem, merthogy fizikus volt. De tömegpusztító fegyert készített, amit aztán be is vetettek.
Ha a japánk győznek, most ő lenne a démon, és dr. Ishii a hős.
Fura dolog a történelem.

mbaye (törölt) 2009.09.28. 15:26:02

A legszörnyűbb, hogy erre a japánok és a Japán állam továbbra is büszke. Soha nem kértek bocsánatot az áldozatokért, kártérítést sem fizettek, Németország pedig naponta van erre kényszerítve.
Nem is túl népszerűek a japánok Kínában és Koreában, legfeljebb a pénzük.
A japán felsőbbrendűség tudat legalább olyan szörnyű dolgokhoz vezetett, mint a nácizmus.

Archenemy 2009.09.28. 15:28:11

@Publius Decius Mus: "Ha egy állam elveszít egy háborút akkor kiteregetik a szennyesét. Hát volt. "
+
@Dekatlon: "Ha a japánk győznek, most ő (Teller Ede) lenne a démon, és dr. Ishii a hős."

Egyetértek. A győztesek írják a történelmet, ennyi.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.09.28. 15:45:30

@Archenemy: Ha ők írják, akkor hogyhogy te ideírhatsz és nem titok az ami titok, stb.

A győztesek írják a történelmet dumától hányni tudok.

Crouch 2009.09.28. 15:55:37

A 2. vh alatti biológia/vegyi fegyver fejlesztésel elég érdekes téma, kár hogy van egy olyan érzésem hogy 65 évvel a világháború után is csak inkább részleteket tudhatunk meg a hasonló szovjet/angol/ami francia kísérletekről.

Egyébként emlékeim szerint az olaszok is viszonylag komolyabban álltak hozzá a vegyi fegyver programjukhoz, az etiópok ellen még talán be is vetették őket.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2009.09.28. 16:00:37

@mbaye: ez, ne haragudj, hülyeség:
Koizumi is, Aszó is bocsánatot kért.

Dekatlon 2009.09.28. 16:21:40

@molnibalage: vegyél be valamit hányás ellen, mert ez tény. Csak mint minden egy mondatos közhely pontosításra szorul.

Itt a tények már kutathatóak, de az érzelmi szinezés már rögzült:
csúnya gonosz japán méregkeverők
kontra
zseni fizikusok, akik segítettek lezárni a háborút.
Minden tény ezen az érzelmi reláción keresztül lesz bemutatva.
Akár ugyanaz a tény! Pl. a tömeggyilkosság.
Vagy Hiroshimaban csak katonák voltak?

Herbert_West 2009.09.28. 16:26:23

Azért míg mondjuk Ishiiék nélkül is lenne bakteriológia (emlékeim szerint tényleges tudományos eredményük kevés volt), addig a Manhattan terv emberei nélkül nem lenne atomreaktor.

Halvány különbség, ugye. :iróniaszmájli:

Dekatlon 2009.09.28. 16:29:14

@Herbert_West: mi alapján állíthatjuk, hogy Manhattan projekt nélkül nem lenne?
Elég nehéz lesz igazolnod...

Dekatlon 2009.09.28. 16:31:26

@Herbert_West: plusz a gyilkosság pillanatában még nem tudták, hogy mekkora polgári karrierje lesz az atomnak.
Bombát akartak, bombát csináltak. Ennek megítélése szempontjából nem érdekes a találmány utóélete.

Sold 2009.09.28. 16:33:19

@Herbert_West: A wikipedia szerint
en.wikipedia.org/wiki/Nazi_human_experimentation

a nácik fagyasztásos kísérleteinek eredményét igenis felhasználják. A japán kísérletek eredményét mondjuk nem, azt majd az amerikaiak fogják valaki ellen a következő nagy háborúban :)

Bambula 2009.09.28. 16:35:44

Erről még nem is hallottam - köszi hogy szépen feldolgoztad a témát a blogodban :)

Dekatlon 2009.09.28. 16:53:11

Egy háborúban, úgyértem egy igazi, öldöklő háborúban, nem olyanban, mint amikor Amerika éles hadgyakorlatot tart tálib agyagviskók ellen. Szóval egy valódi háborúban mocskos dolgokat csinálnak, olyat amit békeidőben nem. Más lesz a mérték. Hatékony, vagy nem?
Ha azonos hatékonyság melett lehetünk emberségesek is, hát rajta, végülis a propagandára is kell gondolni, de soha nem mehet az emberségesség a hatékonyság rovására.

Többek közöt ezért kell elkerülni a háborúkat.

camell · http://indafoto.hu/camell 2009.09.28. 17:41:44

@Crouch: igen, mustárgázzal permetezték őket. Nagyon nagy hősök voltak, mondhatom...

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.09.28. 18:25:05

@teddybear01:

Erről még nem hallottam, de így első hallásra nem tűnik hatékony módszernek. Az oroszok lovait akkor fertőzhették volna meg, ha keverednek azokkal, nem? De az oroszok aligha töltötték az idejüket idegen lovak befogásával, hogy azután egyből "bevessék" azokat.

Egy másik forrás szerint tífusz- és szalmonellabaktériumokat öntöttek a Holsten folyóba, ami a Halha/Halhin-folyóba torkollik, joggal feltételezve, hogy az orosz katonák isznak a folyó vizéből.

@yanchi345:

Helyes meglátás, kösz! Szöveg javítva.

@Komavary:

Őszintén szólva a DTR-t most hallom először, mert az IJA annyira bevett. De úgy látszik, tanulni sosem késő.

@molnibalage:

Egy másik megfogalmazás szerint:

"A győztesek a történelemkönyveket írják, a vesztesek a visszaemlékezéseiket."

Szerintem ez is, az is megállja a helyét, de az igazság természetesen árnyaltabb. 2. VH, keleti front témában Nyugaton például a mai napig a német tisztek által népszerűsített narratívát veszik át kritikátlanul ("az oroszok elemberihullámozták magukat Berlinig, és a katonáik hullái alá temették a németeket, ezért győztek"). Ha tehát a körülmények úgy hozzák, történelmet írhat a vesztes is.

@Sold:

Ezzel kapcsolatban hallottam egyszer érdekes infot egy dokumentumfilmben. A Luftwaffe orvosai nem ismerték fel, hogy azért veszítenek el annyi kísérleti alanyt, mert azoknak - meglepetés! - saját erőből kellett kimászniuk a medencéből a kísérlet végén, és ez túlterhelte a szívüket. Az amerikaiak a háború után ezt felismerték, de persze a németek tapasztalatait is felhasználták.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2009.09.28. 18:52:33

@Rammjaeger83:

IJA: Imperial Japanese Army
Ez az angol neve, ami értelemszerűen sohasem volt magának a hadseregnek a hivatalos neve. Természetes, hogy angol források így hivatkoznak rá.

Magyarul fölösleges.

(A Magyar Honvédséget sem HDF-nek rövidítjük.)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2009.09.28. 18:54:25

(Ugyanígy nem Shiro Ishii, hanem Isii Siró stb.)

gaborov 2009.09.28. 21:10:36

Nagyon erdekes cikk volt. Koszonet erte. :D

NAR 2009.09.28. 21:15:05

@Dekatlon: A nagy különbség az, hogy a japánok tetszettek volna nem lebombázni Pearl Harbourt, és akkor nem kaptak volna atomot a fejükre. A szerencsétlen kínai parasztnak nem volt ilyen választása...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.09.28. 22:08:24

@Dekatlon: Nem. Csak éppen azt a tényt felejtik el, hogy a japán biológiai hadvieslés nem rövidítette le a háborút, míg a két atomfegyver bevetése végetvetett neki. Morbid, de több millió japánt és több százezer jenkit mentett meg, mert partaszállás estén a bambuszrudas rohan következett volna civilek által. Hát az tényleg kurva jó lett volna.

Szerinted azok akik bevetették ugráltak örömükben? Értelmes ember ritkán boldog attól, mikor olyanokat öl meg, akikek nem kellene. Csúnya dolog, de így kevesebben haltak meg. Pont. A történelem során midig kerültek szopóágra emberek. A világ már csak ilyen. Szar.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.09.29. 00:19:26

@Komavary:

"IJA: Imperial Japanese Army
Ez az angol neve, ami értelemszerűen sohasem volt magának a hadseregnek a hivatalos neve. Természetes, hogy angol források így hivatkoznak rá."

Hát egyszerűbb kifejezés, mint a tényleg hivatalos "Nagy-Japán Birodalom Hadserege" (már ha a wikipedia hihető). Azt meg ennyi erővel nem DNTR-nek kellene rövidíteni?

ambasa 2009.09.29. 04:49:05

Gratulálok Rammjaeger!

A habarovszki per anyaga megjelent magyarul is 1951-ben a Szikra kiadásában.

TG

Dekatlon 2009.09.29. 09:10:21

@molnibalage: Ez egyfelől igaz. Másfelől nem lehet ezt ez alapján megítálni, ez utólagos racionalizálás.
A kutatás folyamatában sem a japó Mengele, sem Amerika hős fizikusai nem tudták, hogy az egyik sikeres lesz, a másik meg nem. Mind megtette amit tudoott, hogy a kutatása sikeres legyen. Ha a japánnak sikerül az áttörés, az is merövidítette volna a háborút. Képzeld csak el az akkori japánt, mondjuk egy mai szinvonalú biológiai fegyevrrel. Valószínű, hogy jó sok kínai veszett volna oda, de a háború lerövidül.
A második bekezdésed pedig ugyanígy elhangzott volna egy győztek japán tábornok sajtónyilatkozatában:
Értelmes ember ritkán boldog attól, mikor olyanokat öl meg, akikek nem kellene, stb. stb.

Dekatlon 2009.09.29. 09:16:41

@NAR: Egyfelől japán mint egységes homogén egész, aki lebombázza Pearl Harbourt. Másfelől az ártatlan kínai paraszt. Ezzel most azt akarod mondani, hogy japán parasztnak _volt_ választása?
Kicsit kettős a mérce, mindjárt megérted, csak átfogalmazom a mi példánkra:
"A magyarok tetszettek volna nem hadat üzenni Amerikának, meg beállni a németek oldalán, akkor nem csatolják szanaszét az országot"
Ugye, hogy mekkora marhaság? Japánt (úgy az egészet) felelőssé tenni a vezető elitjéért, pont ilyen.

vészmerülés 2009.09.29. 09:48:50

@Dekatlon: "Ugye, hogy mekkora marhaság? Japánt (úgy az egészet) felelőssé tenni a vezető elitjéért, pont ilyen."

Kicsit off, de a II. vh után a csehek és a tót atyafiak pont ugyanezt csinálták a szudéta németekkel és a felvidéki magyarokkal (kollektív bűnösség), Szerintem elég nehéz őket meggyőzni arról, hogy ez marhaság.

Dekatlon 2009.09.29. 10:05:11

@vészmerülés: pont ezt a példát hoztam én is, csak kifejtve, nem utalva....

Archenemy 2009.09.29. 15:49:17

@Dekatlon: Na nézz oda, még itt ügyesebben képviseli az álláspontom, mint én magam! :p

rognork 2009.09.30. 13:01:06

@Dekatlon: azért ezek a fizikusok szóltak, hogy nem kéne ledobni az atomot. (kivéve oppenheimert). én nem az ő nyakukba varrnám.

dissou 2009.10.03. 01:26:03

pontosan, hogy Oppenheimer ellenezte az atomledobast tudtommal. Amugy egy haborus szituban nincs mese, fejleszteni kell, mert mi van ha az ellen csinalja meg elobb.

Arrol regelj inkabb kedves DEKATLON, hogy hany embert oltek meg tudatosan az atombomba kifejlesztesenak folyamata soran az amik, meg a szerinted gonosz fizikusaik, mert ez az alap kulonbseg szerintem a fent targyalt ugy es a manhattan terv kozott.

dissou 2009.10.03. 01:31:21

@Dekatlon:
No akkor szemelyesen neked is. Szerintem rohadtul torz az erkolcsi erzeked, ha egy kalap ala veszed egy, igaz sok ember halalaert felelos fegyver fejlesztoit, akik fejlesztesukhoz senkit nem nyirtak ki olyanokkal, akik maganak a fegyver fejlesztesenek soran tudatosan embereket kuldenek a halalba, elore megfontoltan, tesztelesi celbol. A bombak ledobasa nem teszteles volt, hanem bevetes, es ez rohadt nagy kulonbseg.

dissou 2009.10.03. 01:35:43

Amugy az atombomba letenek koszonheto, hogy ma nem full komcsi az egesz bolygo sztalin utodjanak dicso vezetese alatt. Az atombomban keresztul tudott gyozni a nyugat szellemi folenye a kelet barbarsagaval szemben, szoval en Teller Edet nem tennem egy sorba Mengelevel, semmikepp.

Herbert_West 2009.10.03. 09:09:53

OFF: Mondjátok már el, ez az "asiatischer Bolschevismus" ötlet, ez honnan jött?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.10.03. 10:40:34

@Dekatlon: Mi az, hogy mai színvonalú biológiai fegyver? Senkinek nincs olyan ma, de ne is zavarjon. A mai színvonalú fegyverekre is igaz lenne, hogy körülményes a célbajuttatás és a te csapataidra is halálos veszélyt jelent. Ha tényleg kinyírna egy nap alatt is mindenkit, akkor meg a sok holttest eltakarítása okozna baj, egészségügyi katasztrófát. A biológiai fegyverek pont annyira jók, mint az atomfegyverek. Semmire. A harctéren használhatatlan a biológiai, de az ellen viszont tö megpusztítóval vágna vissza, ha van neki. Az atom estén is azzal üt vissza. Tényleg sok értelme van...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.10.03. 10:42:24

@dissou: Pontosan. Az atomfegyver mellékterméke lett a civil életben is használt atomenergia és orvosi célú gyengén sugárzó anyagok létrejötte is. Az, hogy a japánok pestisbolhákkal kísérletetztek és kutakat mérgeztek mi a fittyfenét adott a világnak? Szerintem semmit.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.10.03. 12:48:24

@molnibalage:

"Senkinek nincs olyan ma, de ne is zavarjon."

Egészen pontosan hivatalosan nincs. Én nem venném meg rá a közmondásos mérget, hogy mindenki, aki tagja a BTWC-nek, 100% felszámolta a készleteit, nem mellékesen meg (persze sok no name állam melett) Mianmar, Egyiptom és Szíria nem ratifikálta, Izrael pedig alá sem írta az egyezményt.

www.opbw.org/

"Ha tényleg kinyírna egy nap alatt is mindenkit, akkor meg a sok holttest eltakarítása okozna baj, egészségügyi katasztrófát."

A biológiai fegyverek alkalmazása pedig változatosabb, mint hogy kinyírunk vele mindenkit, oszt' jónapot.

Egy ZMNE-ről beszerzett könyvben pl. a szocialista elvtársak a köv. alkalmazási módot írják le:
- mielőtt a hadsereg bevenne egy várost, egy diverzáns egység megfertőzi annak ivóvíz-hálózatát egy durva, de csak igen kis %-ban halálos kórral. A város lakossága és védőinek komoly része kidől, egy másik részét pedig leköti a betegek ápolása. A bevonuló katonák kapnak ellenanyagot, meg úgy általában elmondják nekik, hogy ne igyanak a helyi vízből.
Azért humánusabb módszer, mint az ACSa.

Plusz még megemlíteném, hogy a "legfelkapottabb" biológiai fegyver az anthrax, pont azért, mert emberről emberre nem tud terjedni, vagyis vegyi fegyverként viselkedik - térben és időben korlátozható a hatása.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.10.03. 12:51:41

@dissou:

"atombomban keresztul tudott gyozni a nyugat szellemi folenye a kelet barbarsagaval"

Khmm, a szocializmus / kommunizmus a világ túlnyomó többségének szemszögéből nyugati eszme.

A technológiai fejlettség és a szellemi fölény közé meg nem tennék ilyen egyszerűen egyenlőségjelet.

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.10.03. 13:13:34

@molnibalage: "Az atomfegyver mellékterméke lett a civil életben is használt atomenergia"

Azért ezt én így nem mondanám. Előtte is foglalkoztak vele, és utána sem csak a meglévő vagy feltörekvő atomhatalmak kutatói értek el eredményeket. Maradjunk annyiban, hogy az atomfegyver "divatba hozta", alaposan fellendítette a témát. (De talán majd a hozzáértők elmondják, hogy is van ez pontosan.)

Ami meg a kísérleteket illeti, just for fun:
en.wikipedia.org/wiki/Human_radiation_experiments
en.wikipedia.org/wiki/Totskoye_range_nuclear_tests

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.10.03. 21:19:56

@SchA: Ez azt feltételezi ,hogy te tudsz olyan durva dolgot csinálni, ami kiüt mindenkit, de neked kvázi 100% inmmunitásod van. Ez a mese habbal kategória szierntem.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2009.10.03. 21:21:05

@5.g: Ezt én is így értettem. A 30-as években a civil hasznosítás került először a tudósok látóterében, de persze alternatív ötleteik is voltak. Viszont békeidőben ez akkor nem túlságosan érdekelt senkit.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.10.04. 01:06:09

@molnibalage:
Olvasd el még egyszer, mert szerintem nem értetted, amit írtam.

1. Nem kell kiütni mindenkit - elég ha a fertőzés a lakosság + védők jelentős százalékát (de nem a többségét) kivonja a forgalomból, mert ez még egy másik adag embert fog lekötni (betegek ápolása), ezen felül ivóvízhiányhoz fog vezetni. Ez így együtt megfelelően felpuhítja a védelmet.

2. Nem kell 100% immunitás a támadók részéről. Ha nem fogyasztanak helyi ivóvizet, és nem érintkeznek a lakossággal, akkor minimális szinten tartható a saját megbetegedéseik száma, ezen felül a katonákat ellenanyaggal is el lehet látni.

3. Nem kell rögtön cseppfertőzéssel terjedő, egzotikus és halálos vírusokra gondolni biológiai fegyverként. Az általam említett forgatókönyvhöz egy sima szalmonella is elég.

bz249 2009.10.04. 13:44:54

Amennyire tudom a biohadviselés (tehát nem terrorizmus) fő célja, hogy túlterhelje az ellen egészségügyi ellátó rendszerét illetve a harcértéket aránytalan mértékben csökkentő ellenintézkedésekre kényszerítsék őket (mert egész nap NBC ruhában meglehetősen kellemetlen és hamar szar hangulata lesz a szoldátnak) vagy egyszerűen csak az a cél, hogy tankok és repülők helyett biolaborra költsék a védelmi keretüket.

Mehley 2009.10.20. 04:33:12

Azért érdemes lenne erre is odafigyelni. A holokausztról hallunk folyton, meg a hitleri Németország rémtetteiről. De a helyzet az, hogy Japán is brutális volt. És nem csak a biológiai fegyverek terén.

Egy idézet a japán háborús bűnök wiki oldalról:

"It may be pointless to try to establish which World War Two Axis aggressor, Germany or Japan, was the more brutal to the peoples it victimised. The Germans killed six million Jews and 20 million Russians [i.e. Soviet citizens]; the Japanese slaughtered as many as 30 million Filipinos, Malays, Vietnamese, Cambodians, Indonesians and Burmese, at least 23 million of them ethnic Chinese. Both nations looted the countries they conquered on a monumental scale, though Japan plundered more, over a longer period, than the Nazis. Both conquerors enslaved millions and exploited them as forced labourers—and, in the case of the Japanese, as [forced] prostitutes for front-line troops. If you were a Nazi prisoner of war from Britain, America, Australia, New Zealand or Canada (but not Russia) you faced a 4% chance of not surviving the war; [by comparison] the death rate for Allied POWs held by the Japanese was nearly 30%." - Azért ez elég kemény....

Skulo · http://politoxi.blog.hu/ 2009.10.30. 00:46:11

Valamelyik agytágító adón, volt egy műsor a Britt vegyi fegyver kutatásokról, ha jól emlékszem (meglep, hogy így rémlik, de ez rémlik) Ausztrál katonákkal kavartak valamit. Vagy fogylokkal? Vagy rabokkal? Szóval ott is ment a ködösítés és a halálgyár.

Tudsz esetleg erröl valami bővebbet? Mert akkor kiderülne az is, hogy a "Szent" győztesek, a "tiszta" kezű nyugatnak is van bőven takargatni valója. Én csak arra emlékszem, hogy megdöbbentő dokumentumfilm volt és Britt táborokról szólt, illetve vegyi és bio. fegyverekről.

Tudom már elhangzott, de lényegesnek tartom, hogy azért a fizikusok nem voltak teljesen hülyék és tudtak az atom "polgári" felhasználhatóságáról, illetve, hogy párhuzamosan errefelé is folytak kísérletek. Illetve a fegyverkísérletek eredményit instant fel tudták használni a polgári kutatás céljaira. Ellenszemben azzal, hogy fertőzött patkányhadsereget gyártok és embereket irtok. Illetve kiemelném, hogy a japó tudósok azt állították, hogy kifejlesztették az ellenanyagot, de ezt az " kétes értékű eredményt" senki nem használta fel. Azért az atomnak azóta született nem is egy polgári felhasználása. Az erőművek mellett azért ott vannak a jégtörők, az izotópos anyagvizsgálat és a sugárterápia is, azt gondolom.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.10.30. 23:01:59

@Skulo:

Voltak ilyen célú kísérletek szép számmal az USA-ban és az Egyesült Királyságban is, de a japán biofegyverprogram egyedülálló méretű volt a maga idejében - később a SZU hasonló jellegű programja volt nagyobb.

news.bbc.co.uk/1/hi/england/2488473.stm

www.upi.com/Top_News/2007/09/01/Indian-troops-were-part-of-WWII-gas-tests/UPI-81141188677473/

www.counterpunch.org/germwar.html

Amnchara 2011.05.31. 09:35:21

Sajnos nagyon kevés a használható forrás a felelősségre vonást, és a következményeket illetően, ezért is képvisel ez a poszt nagy értéket a szememben. Ha néhány évvel korábban olvasom ezeket az adalékokat, akkor a szakdolgozatom ázsiai exkurzusa bizonyára teljesebb lehetett volna.

trelawney 2011.06.02. 10:06:18

Méray Tibor: Koreai jelentés

Egy újságíró hosszabb időt tölt el Észak Koreában, átéli Phenjan lebombázását, tudósít a Panmindzsomi béketárgyalásokról. Leírja azokat az eseteket amikor az amerikaiak pestis és tífuszbaktériumokat terjesztő bolhákat és legyeket tartalmazó tasakokat dobnak le repülőről. Figyelembe véve hogy az amerikaiak érdeklődtek a japán kísérletek iránt, a dolog nem lehetetlen.

Maretz 2011.06.03. 13:13:46

@molnibalage:

Te valami ritka egy elfogult ember vagy...

Az atomkutatásnak éppolyan "véletlenszerű" a polgári hasznosítása, mint a bakteriológiai kutatásoknak. Az amerikai atombombából lett atomreaktor, a japán pestiskutatásokból meg nem lett (illetve az egyik idézett kutató szerint lett) ellenanyag, ami hasznosítható lett volna polgári céllal is. Lehet, hogy ha Japán is tovább folytathatja a kutatásait a háború után (mint az amcsik), akkor bizonyára ők is fel tudtak volna mutatni eredményeket.

A emberi kísérleteken pedig lehet szörnyűlködni, de az amerikaiak Hirosimában meg Nagaszakiban pontosan ugyanezt csinálták. Az egy utólagos belemagyarázás, hogy ettől várták a háború végét. Lószart. Egyszerűen tesztelni kellett embereken (városokon) az atombombát, mielőtt véget ér a háború.

Ha valamitől, én meg az "ezzel közelebb hozták a háború végét, és 5 millió amerikai katona életét mentették meg" típusú amcsi szövegtől hányok. Ugyanis ez semmiben nem különbözik a japán szemlélettől: ők is úgy gondolták, hogy ha egy járványtól összeomlik a kínai védekezés, akkor ők is megmentenek többmillió japán katonát a haláltól.

Ne szépítsük: a második világháborúban mindkét oldalon pontosan ugyanakkora tömeggyilkosok voltak. (Elég csak Drezdát, Hirosimát emlegetni az angolszászokra, a szovjetek barbarizmusára meg szerintem nem is szükséges példát felhozni.)

Az, hogy manapság mégis azt tanulja minden kisdiák a gimnáziumban, hogy a II. világháború a "világosság" harca volt a "sötétség" ellen, a "jók" harca a "gonoszok" ellen... nos ez az ékes példája annak, hogy a győztesek írják a történelmet. Ha 65 éve a németek nyernek, most ugyanezeket tanulnánk, ellenkező előjellel. És legalább annyira igaz lenne, mint a mostani dogma!

Barbár birodalmak kűzdelme volt ez a hatalomért, mint bármelyik imperialista háború az emberiség történetében. Ennyi. A civileket meg egyik se kímélte...

nincs_nick 2014.02.24. 00:36:37

@NAR: Nem ilyen fekete-fehér a helyzet. Régebben volt Discovery-n(!) egy dokfilm ami azt mutatta be mit össze nem szenvedett a 30'-as évek végén az USA, hogy végre terjeszkedni tudjon gazdaságilag és piacot találjon termékeinek. Ennek egyik része volt az japán terjeszkedés megállítása akár helyi csetepaték árán is. A gazdasági nyomásgyakorlásról nem is beszélve, Japán szinte kínjában hódított mert az USA felvásárolt előle minden nyersanyagot, főleg olajat, még akkor is ha semmi szüksége sem volt rá.

Pearl Harbor kapcsán '33-ban már szimulálták az US Navy-nél, hogy lehetne az ott állomásozó flottát elpusztítani vagy nagy kárt okozni, de nem tettek semmit. A közeledő japán flottáról vagy 5 jelentést kaptak, ezzel nem törődtek, kivéve, hogy a repülőgép hordozókat kivonták a kikötőből, bár erre máig az a szöveg, hogy csak a közelgő csapásról tudtak. A vicc viszont az, hogy ha a három hordozó ottmarad, akkor kb. egyenlő erők küzdelméről lett volna szó, ahogyan a felderítés is megoldható lett volna, mégis tettek rá magasról. Nyilván teljesen logikus döntés hogy a teljes flottád hordozók nélkül a kikötőben állomásoztatod, miközben tudod, hogy meg fognak támadni. Közben meg a támadó flottáról jövő jelentésekkel nem törődsz, mert azt hiszed, hogy a "Fülöp-szigetek" a célpont.:)