Öröm Libanonban, fájdalom Izraelben, és hasonló hangzatos címek tarkítják mostanság a közel-keleti sajtóorgánumokat. Megtörtént a várva várt csere Izrael és a Hezbollah között, a holttestek nagykereskedelmi szerepe felívelőben van. Míg a világ egyik fele ki van akadva  a történteken, a másik fél elégedett a megegyezéssel.

A nagy deal jegyében Izrael visszakapta az 2006. nyarán foglyul ejtett IDF katonák holttesteit (akik miatt végül is kitört az azóta legendássá vált 2006-os libanoni háború) és egy kb. 80 oldalas dokumentációt egy 1986-ban Libanon felett lelőtt pilótája sorsáról. Sokáig nem lehetett tudni, hogy a két foglyul ejtett izraeli katona életben van-e egyáltalán, de néhány jel már utalt arra, hogy ez nem túl valószínű. (A Hezbollah semmilyen képet, infót nem közölt róluk a 2 év alatt, illetve a két katonát már sebesülten fogták el, ugyanis az RPG, ami kiiktatta a Hummert, amiben utaztak, az ő oldalukon csapódott be, ami igencsak káros az egészségre.) 

A Hezbollah kapott értük öt élő foglyot, köztük az elhíresült Szamir Kuntart, közel kétszáz, ember földi maradványait, palesztinokat, libanoniakat és egyéb arab országokból származó harcosokat. Többségük évtizedek óta halott, mint pl. Dalal Mughrabi, néhányuk - egészen pontosan 9 - a 2006-os háborúban elesett Hezbollah gerilla, de a holtestek között van Amalos és SSNP-s is. (Ők valahogy kevesebb publicitást kaptak nyugaton, mint a két izraeli katona.) Követelték még Izraeltől, hogy adja át a térképeit azon libanoni területeknek, amiket 1978-2000. között, illetve  2006-ban a levegőből elaknásítottak, de nem tudom, hogy az IDF hajlandó volt-e erre. Érdekes módon valahogy ez a tétel sem került bele a sajtóhírek többségébe, vajh miért...

Ehelyett a mindenki Szamir Kuntarral foglalkozik, aki egy elég ellentmondásos figura. Mármint részemről nem az az ellentmondásos, hogy valóban megölte-e azt az izraeli tudóst és a lányát, akiket azzal az elfuserált PLF-kommandóval akartak elrabolni, vagy az izraeli rendőrség eltévedt golyóitól haltak meg, ahogy Kuntar állítja. Én mindössze azt nem értem, hogy miért pont belőle csinált ekkora szimbólumot Haszan Naszrallah, amikor az elhíresült akciója alatt Kuntar csupán 17 éves volt, és azóta börtöben tengette életét. Szóval nem egy nagy fegyvertény, ennek ellenére a visszatért foglyok (convicted murderer Samir Kuntar and Hezbollah fighters Khaled Zidan, Maher Kurani, Mohammed Sarur and Hussein Suleiman, ahogy az al-Arabiya írja, csak a kontraszt kedvéért) tiszteletére tartott ünnepségen terepszínű ruhában tűnt fel Naszrallah mellett, és  ígéretet tett, hogy visszatér Palesztinába, habár a beszédéből sugárzott, hogy jó előre begyakoroltatták vele a PR-osok. Külön poén, hogy Kuntar megérkezése kapcsán a Hezbollah tartott egy kis közös jópofizást Walid Dzsumblat drúz  politikussal, akivel nem is olyan rég még gyakorlatilag hadiállapotban voltak. (Szamir Kuntar szintén drúz származású)

Egy további érdekes mozzanat a nagy csere kapcsán, hogy anno a Hezbollah keményen lecsapott az asztalra, és követelte valami 500 palesztin fogoly szabadon engedését, mint a palesztin ügy nemes védelmezője. Miután Izrael közölte, hogy erről szó sem lehet, megvonták a vállukat, hogy "Hát, mi megpróbáltuk, de ez van." - a libanoni pártok többsége kb. ilyen szinten szimpatizál a palesztinokkal.

Kissé távolabbról szemlélve a dolgot, a Hezbollah valóban nagy győzelmet könyvelhet el: bebizonyította, hogy képes érvényesíteni az akaratát Izraellel szemben, sőt egyenesen meg is alázni a zsidó államot. Izrael az egész szívást két holttest visszaszerzéséért szenvedte el, gyakorlati előnye nem származott az egészből, (Teljesítette az ígéretét, hogy minden áron hazahozza a katonáit - mióta számítanak a politikában az ígéretek?) ellenben Naszrallah a "2006-os nosztalgia" felelevenítésével megerősítette a pozícióit Libanonban, ami jól fog jönni a közelgő parlamenti választásokon. Sőt az eset ismét csak azt igazolta, hogy Izrael igen könnyen zsarolható, és ezt valószínűleg újra és újra fel fogják használni a még megszállás alatt lévő libanoni területek felszabadításáért, arról nem is beszélve, hogy mi lesz itt, ha a palesztinok is vérszemet kapnak, és újabb foglyokat gyűjtenek be Shalit mellé. Érdekes figura ez az Olmert: amikor óvatosan, megfontoltan kellett volna cselekednie, akkor egy értelmetlen háborúba sodorta az országát, amikor határozott, erőteljes fellépést kellett volna tanúsítania, akkor bekurvult, mint Kadhafi, az meg sovány vígaszt nyújthat számára, hogy a szerte a világon szidják Kuntart, a gyerekgyilkost. (meg néhol az arabokat úgy en bloc.)

Ha így folytatják tovább, nem csodálkoznék, ha egy idő után már feldarabolva kapnák vissza a halott IDF katonákat, mert úgy külön tárgyalási/zsarolási tétel lenne a kéz, a láb, a torzó, etc. Már nem tudom hol olvastam, de ez a mondat foglalja össze legjobban a történteket: "Izrael mindig arról beszél, hogy az arabokkal csak az erő nyelvén lehet szót érteni, de ehhez képest pont ő az, akinél nem működnek más módszerek." És a Hezbollah már valószínűleg tervezi a következő nagy akcióját.