Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • A megaláztatás évszázada XIV.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és ez itt a modern Kína történelmével foglalkozó sorozatunk idei első része. Az előző rész tartalmából: Csang Kaj-sek...
  • KatPol Kávéház XLVII. - A csillagok közéKedves hallgatók! A KatPol Kávéház következő adása ezúttal a science fiction területére űrhajózik, és a Naprendszer határait feszegeti. A korábbi szavazás második helyezettjeként az újabb, górcső alá...
  • A megaláztatás évszázada XIII.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, mivel jó ideje nem volt már blogposzt a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunkban, úgy gondoltam, méltó lezárása lenne...
  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (38) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (80) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (69) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Papírsárkány - avagy miért nem lesz Kína katonai szuperhatalom

2008.06.26. 14:05 SchA

 "They threaten our ability to threaten their ability to threaten Taiwan"

Thomas Barnett

Ma már elcsépelt közhelynek számít, hogy Kína születőben lévő szuperhatalom, az Egyesült Államok ellenpólusa, és úgy általában a jövő. Azonban a Kína jelentette kihívás természetét és jelentőségét gyakran szeretik eltúlozni, különböző, racionális (USA fegyverlobby) és irracionális (antikommunista hevület) motivációktól vezérelve. Ezért a KatPol szerkesztősége a közeledő Pekingi Olimpia kapcsán elérkezettnek látja az időt, hogy egy hat részből álló cikksorozatot indítson a felemelkedő ázsiai csillagról, természetesen főleg a téma katonai aspektusait vizsgálva. A várható cikkek tehát:

  1. Bevezetés, általános áttekintés - "Sárkányok márpedig vannak"
  2. Szárazföldi erők - "A sárkány foga és karma"
  3. Légierő - "A szárnyaló sárkány"
  4. Haditengerészet / Geostratégia - "7 tenger sárkánya"
  5. Stratégiai erők - "A nukleáris sárkány"
  6. Egyenruhák, összefoglalás. - "Sárkánybőr + Summa Draconis"

 

A dinamikus sárkány - Kína gazdasági fellendülése

A kínai "gazdasági csoda", mint jelenség gondolom sokaknak már ismerősen hangzik, de ha valakinek mégsem, akkor egy nagyon rövid áttekintés róla: 1978-ban Teng Hsziao Ping átfogó gazdasági reformokat vezett be, lényegében a politikai ideológia továbbra is maradt a szocializmus kínai verziója, a Kínai Kommunista Párt (CPC) továbbra is politikai monopóliumot élvez, de a gazdaságba szépen lassan beemelték a piaci kapitalista elemeket. Fast forward a jövőbe, 1990. és 2005. között az IMF adatai szerint a kínai GDP növekedése évente már átlagosan 9.7% volt, százmilliók emelkedtek ki a nyomorból, és egyre több a kínai milliomos és milliárdos. Jelenleg a világon Kína rendelkezik a 4. legnagyobb gazdasággal (a világ össz. GDP kb. 6%-a) és várhatóan néhány éven belül a 2. helyre lép elő, lehagyva Németországot és Japánt. Ha a vásárlóerő-paritáson (PPP) számoljuk át az adatokat, akkor Kína még jobb helyzetben, közvetlenül a világelső Egyesült Államok mögött van.

Ahol sok a pénz, ott bizony fegyverre is sok jut belőle. A PLA (People's Liberation Army - Népi Felszabadító Hadsereg, a kínai hadsereg hivatalos elnevezése) költségvetése a GDP növekedési üteménél is jobban, évi 11.8 %-kal nőtt 1996. és 2006. között, és ez már az inflációval korrigált adat. 2008-as becslések szerint Kína 59 mrd dollárt költ a hadseregére, ami a világon a 4. legnagyobb katonai kiadás, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország mögött, de így is még mindig csak az USA büdzsé tizede. Azonban ezek az adatok Kínánál erősen plasztikázottak, nem tartalmazzák sem az katonai R&D költségeket, sem a veteránok, nyugdíjasok illetményeit, etc, szóval a valós szám ennél bizonyosan nagyobb. Egyébként külön poén, hogy a sikkasztások, korrupció és könyvelési hiányosságok miatt a valós összeget még maguk a kínai vezetők sem ismerik. Ez az ábra a 2003-as PLA költségvetésről jól szemlélteti a különböző becslések közötti eltéréseket. Kína a fegyverpiacon is elég markáns szereplő, 2002. és 2006. között a világ fegyverimportjának 13.7%-a ment Kínába, amihez hasonló számot csak India tudott felmutatni.

Akkor most félni kell, mert háborúra készül a vörös/sárga veszedelem? Nem egészen. A PLA - jó öreg szocialista recept szerint - rosszul felszerelt tömeghadsereg volt, és ettől a hagyatéktól még ma sem tudott teljesen megszabadulni. Kína egy kisebb, modern, ütőképes hadsereget akar felépíteni, ami nem csak az ország védelmére képes, de egy  korlátozott hi-tech összecsapásra egy hasonló ellenféllel, sőt akár tengerentúli műveletekre is.

A sárkány anatómiája - áttekintés a PLA fegyveres erőiről

Teljes kínai haderő tartalékosokkal és paramilitáris egységekkel együtt kb. 7 millió fő, ebből az igazi hadsereg mintegy 2.25 millió, ami nem olyan durva egy 1.3 mrd lakosú országhoz képest. Csak az összehasonlítás kedvéért: a US Army hasonló szinten másfél millió katonával rendelkezik, ráadásul PLA-nál a modernizáció együtt jár a leépítéssel, a '90 évek elején az aktív hadsereg létszáma még meghaladta a 4 millió főt. (A nagyobb ázsai hadseregek, illetve az USA erőinek összehasonlítására ajánlom ezt a PDF-t.) Mellesleg Kínai Kommunista Pártnak (CPC) 63 millió tagja van, és én nem neveznék militaristának egy olyan országot, ahol ennyivel nagyobb szükség van pártmunkásokra, mint katonákra.

A PLA felépítése:

A szárazföldi erők teszik ki a hadsereg 70%-át, 18 hadseregcsoportba szerveződve. Összesen 29 gyalogsági hadosztály, 25 gyalogsági dandár, 9 páncélos hadosztály, 8 páncélos dandár (összesen mintegy 7580 MBT), 2 tüzérségi hadosztály, 17 tüzérségi dandár (17500+ löveg, de nagy részük vontatott üteg) 18 légvédelmi dandár és 10 helikopteres ezred tartozik ide. Fegyverzetük nagyobb részt elavult, szovjet koppintás, de kisebb számban megtalálhatóak a modern harci eszközök is, ezeket főleg az "elit" egységek használják.

A haditengerészet (PLAN) kb. 250.000 főt számlál és három fő flottára van osztva: Északi Tengeri Flotta (Csingtao központtal), Keleti Tengeri Flotta (Ningbo) és a Déli Tengeri Flotta (Zhanjiang). A PLAN összesen több, mint 900 hajóval rendelkezik, de ezeknek túlnyomó többsége partraszálló, illetve járőrhajó. Nukleáris tengeralattjárójuk csupán 6 (8?) van, üzemképes repülőgép-hordozójuk pedig egyáltalán nincs. (A Varjagot valószínűleg csak kiképzési célokra fogják használni a felújítás után.)

Légierő (PLAAF), 250.000 fő, 20 vadászrepülő hadosztály, 3 támadó hadosztály, 3 bombázó hadosztály, 3 szállító hadosztály, 3 ejtőernyős hadosztály és számos specialis feladatokat ellátó (AWACS, felderítés, elektronikai hadviselés) ezred.

Stratégiai erők (Second Artillery Corps), 100.000 fő, 6 rakétabázison. ICBM-ből viszonylag kevéssel rendelkeznek, becslések szerint 20-50 között, a rakétáik többsége kis- és középhatótávolságú.

Ezen kívül Kínának mintegy 1800 katonája vesz részt 13 különböző ENSZ békefenntartó misszióban.

A fenti haderőnemekről természetesen részletesebben is fogunk értekezni a sorozat későbbi cikkeiben. 

Mítoszok és legendák sárkányokról

Kína kül- és biztonságpolitkájának alapelveit még Teng Hsziao Ping fogalmazta meg anno az úgynevezett 24 karakter/szó formájában a '90 évek elején: “Observe calmly; secure our position; cope with affairs calmly; hide our capacities and bide our time; be good at maintaining a low profile; and never claim leadership.”  Habár ez a stratégia azóta némileg fejlődött/finomodott, a lényegi kérdésekben még mindig meghatározza a Kína által követett irányvonalat. Mik is ezek a lényegi kérdések? Energiabiztonság, Tajvan függetlensége avagy visszavétele, Észak-Korea problémája, rakétavédelem és a (korlátozott) nukleráris elrettentő képességek valamint a vitatott hovatartozású területek a Dél-kínai tengeren. Azon államok, melyek aggódva figyelik Kína felemelkedését, tartanak attól, hogy a pekingi vezetés esetleg túl könnyen folyamodna a hadsereg bevetéséhez ezen kérdések rendezésénél, ha úgy hozná a helyzet.

Aggódó országokon elsősorban az Egyesült Államokat kell érteni, de nyugodtan idesorolható még Oroszország, Japán és India is. Az USA-nál különösen ironikusan hat, hogy a Kínával szemben fennálló külkereskedelmi deficitje miatt gyakorlatilag saját maga pénzeli a potenciális vetélytárs felemelkedését. Nos 1. - Lám, lám, a free trade is tud néha büdös lenni, nemdebár? 2. Azért ehhez hozzá kell tenni, hogy ugyanakkor befektetései révén (elsősorban kötvényvásárlással) Kína az, ami viszont az amerikai költségvetési deficitet finanszírozza. Az Egyesült Államok legnagyobb félelme, hogy újra felemelkedik egy egyenlő erejű ellenpólus ami, - habár valószínűleg nosztalgiakönnyeket csal sokak szemébe a Pentagonban - külpolitikailag nem túl előnyös dolog. Ha megnézzük a Kínával kapcsolatos negatív forgatókönyveket, mind a jelenlegi amerikai katonai monpolhelyzet elvesztéséhez kapcsolódnak: egy másik ország is szert tesz blue water navy-re, eredményesen korlátozhatja az amerikai hordozóflották mozgásterét, nukleáris fegyverekkel közvetlenül tudja a kontinenst fenyegetni (Ami megjegyzem már meglévő képesség Kínánál, csak időről-időre azt is illik modernizálni, továbbá ez a kínai kapacitás még mindig jóval kisebb, mint a hasonló orosz). A rakétatechnológia terén két markáns esemény jelzi Kína előretörését, egyrészről önállóan képesek voltak embert küldeni az űrbe, másrészről a tavalyi rakétakísérlet, melynek során sikeresen megsemmisítették az egyik működésképtelen műholdjukat. Ezért hát sokak (főleg republikánusok) véleménye szerint az USA-nak egy konfrontatívabb, elszigetelő politikát kellene folytatni Kínával szemben, hogy megakadályozzák az ország további előretörését, mielőtt még túl késő lenne.

Na most a valóságban Kína azért nem ennyire "májer".  A gazdasági fellendülés a megnövekedett nyersanyagigényt is magával hozta, különösen az energiahordozók terén, ez pedig óriási sebezhetőséget jelent, amit igyekeznek is kiküszöbölni. 2007-ben a kínai olajigény 7.58 millió barrel/nap volt, és ez várhatóan 10-12 millióra fog nőni 2020-ra. Jelenleg Kína az olajigényének 53%-át importálja, de nem képes a külföldi érdekeltségeit katonai erővel megvédeni, sem a kereskedelmi útvonalait biztosítani. Ezek az útvonalak pedig bizony áthaladnak "forró területeken" (Közel-Kelet, Szomália, Malakka-szoros), illetve nem feltétlenül barátságos államok (India, Vietnam) felségvizein.

A PLA modernizációja részben a Tajvan elleni képességek (tárgyalási opció - háború) fejlesztését, másrészről a power projection képességek létrehozását szolgálja. Kínának például alapvetően nem a renegát sziget lerohanásához lenne szüksége repülőgép-hordozókra, hanem hogy jelen legyen az Indiai-óceánon a tankerek védelmére, ha úgy hozná a sors, vagy már önmagában presztízsokokból is. A hosszútávú cél egy teljesen független, hazai hadiipari kapacitás létrehozása, de jelenleg ennek maximum az alapjai vannak meg.

Szintén Tajvan kapcsán szokták megjegyezni, hogy a kínai katonai stratégia bizony tartalmaz preemptív elemeket - hivataloan ugyan csak másodikként mérnének (akár nukleáris) csapást, azonban elválasztják az ún. "első lövést a politika színterén" az "első lövéstől a taktikai színtéren". Azaz ha Kína veszélyben érzi a szuverenitását, akár elsőként is fegyvert ragadhat, hogy ezáltal jobb pozícióból, a taktikai kezdeményezést magánál tartva harcolhasson. Itt árnyalásképpen megjegyezném, hogy a másik 4 klasszikusnak számító atomhatalom is többé-kevésbé hasonlóan viszonyul a nukleáris fegyverek bevetéséhez spec. esetekben.

Másrészről a rövid, intenzív háború mellett az utóbbi évtizedben felkészültek a korlátozott "no-contact" háborúra is. Nekem mindig is tetszett a háború fogalmának kínai értelmezése, ami a katonai szférán kívül egy sokkal tágabb kontextusban fogja fel azt, és így - reményeik szerint - akár erősebb ellenfeleket is térdre kényszeríthetnek. Erre konkrét példa az ún. "Három Hadviselés" koncepciója (Concept of Three Warfare - san zhong zhanfa):

Pszichológiai hadviselés - propaganda és megtévesztés segítségével befolyásolni az ellenség döntéshozatalát, aláásni annak hatákonyságát.

Médiahadviselés - a médián keresztül háborúellenes érzelmeket kiváltani az ellenség lakossága körében, ezzel együtt biztosítani saját népesség és a nemzetközi közvélemény támogatását a kínai célok eléréséhez.

Jogi hadviselés - a nemzetközi szervezeteken keresztül, a nemzetközi jog  felhasználásával érvényt szerezni a kínai igényeknek, és tompítani az esetleges katonai akciók következtében meghozott szankciók és ellenitézkedések hatásainak tompítása.

Vagyis, ha a népi Kína valóban tartogat pár meglepetést a jövőre nézve, semmiképpen sem egy USA No.2-t kell elképzelni, főleg nem 5 éven belül. A cikksorozatunk következő része, ami a szárazföldi hadsereg lehetőségeivel foglalkozik, a jövő csütörtökön jelenik meg, addig is egy kis olvasnivaló: a PLA hivatalos internetes újsága angol nyelven.

24 komment


| More

Címkék: kína

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr73396157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nebameg 2008.06.26. 19:37:51

Jó ötlet erről írni, rengeteg embert érdekel ez a téma.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.28. 15:59:41

Viszont érdekes írni kínai katonai erejéről és stratégiájáról anékül, hogy CNP-ről még csak említés sem esik a cikkben:)
Anélkül gyakorlatilag pont az a lényegi dolog marad ki, aminek a segítségével megérthetővé válik Kína nemzetközi szerepe - legalábbis amit betölteni szeretne, és az eszközök, amiknek segítségével ezt elérni akarja.

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.06.28. 16:33:16

Azért mentségemre szóljon, hogy ez a cikk csak afféle bevezető, és a részletesebb elemzések, infok csak a rákövetkező cikkekben lesznek.

CNP-n gondolom nem a Kuomintangot érted, hanem ezt:
en.wikipedia.org/wiki/Comprehensive_National_Power

Szerintem legalább érintőlegesen foglalkozni fogunk vele, de főleg a katonai (hard power) részével.

A sárkányozásért meg elnézést, de túl sok- fantáziátlan - cikket olvastam össze Kínáról, ahol csak úgy röpködtek a mindenféle sárkány-hasonlatok (a legrosszabb talán a Trójai Sárkány - Kína cyberháborús terveiről).

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.29. 12:22:00

Igen, azt értem:)
Remélem, nem gond, hogy belszólok, de a CNP leglább rövid értelmezése megkerülhetetlen ebben a témában...

A sárkányozás meg manapság úgyis divat:)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2008.07.02. 21:16:05

"Jelenleg a világon Kína rendelkezik a 4. legnagyobb gazdasággal (a világ össz. GDP kb. 6%-a)"

Annyit megjegyeznék, hogy 1820-ban a "hanyatló, elmaradott" Kínai Császárság a világ GDP-jének 1/5-ét adta, és tudtommal a korábbi évszázadokban elért ennél jóval magasabb arányt is. Azért a "bámulatosan fejlődő" Népköztársaság ettől még nagyon messze van.

Bögöy (törölt) 2008.07.02. 23:07:03

Talan ne current rate-en szamoljuk, hanem ppp-n (1820-as adatok, amik eleve csak elnagyolt becslesek, nem is tudnak mason alapulni), es akkor a vilag GDP 10%-a felett allnak mar most.

A mandzsu csaszarsagot meg nem erdemes lenezni, csak eppen belpolitikailag nagyon instabil kepzodmeny volt, 1850-tol polgarhaboruba sullyedt. Ha stabilabbak, akkor nagyhatalom maradhatott volna, az elso opiumhaboru csak egy nagyon korlatozott vereseg volt egy teljesen limitalt haboruban, az angoloknak eselyuk se lett volna totalis gyozelmet aratni felettuk. A masodik opiumhaboru meg mar egy polgarhaboru kozepen erte oket.

En ezt tartom Kina legnagyobb gyengesegenek, most se tartom kizartnak a (bekes, a'la SZU, vagy kevesbe bekes) szetesest.

Bögöy (törölt) 2008.07.02. 23:11:46

Mindharom lista alapjan 10% folott voltak mar 2007-ben (es 2008-ban is lesz kb. 8-10% novekedes):

en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_(PPP)

GAZDA 2008.07.03. 14:36:34

Lesz az 10% feletti is csak azt sosem jelzik előre.
Egyébként a világ 10 legértékesebb cége közül 5 kínai.:)

DARKDHARMA 2008.12.13. 23:18:07

Mi az Mongolia szamara nem jelent veszélyt? Kimaradt belöle
Szerintem az Oroszokra nagyobb veszelyt jelent Kína mint Tajvanra vagy az USa ra Pavel Gracsov mondta hogy " Ver nélkül veszlik el az egesz Orosz Távol kelet" 7 8 millio illegalis kínai bevandorlo él sziberiaban.

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.12.14. 11:13:46

"Mi az Mongolia szamara nem jelent veszélyt?"

Előre is elnézést azon olvasóinktól, akik Ulanbatorból látogatnak minket, de kit érdekel Mongólia?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2008.12.14. 13:17:49

Megnéztem a statisztikákat, Mongóliából még soha nem jött olvasó...

Egyébként csak egyetérteni tudok, Mongólia ásványkincsekben szegény, meg úgy en bloc szerencsétlen sorsú, és stratégiailag nincs fontos helyen, ergo nincs sok értelme fenyegetni bármivel. Más kérdés, hogy kb. a sztyeppe az egyetlen terep a világon, ahol a szovjet mintájú kínai hadsereg elemében lenne.

Az oroszországi kínai bevándorlásról bővebben meséltek nekünk egy korábbi interjúban:

katpol.blog.hu/2008/07/10/interju_racz_andrassal

Tilikov (törölt) 2009.02.04. 12:38:05

Egy kis érdekesség: Kína szuperhatalmi ambícióiról, ahogy a kisiskolások látják. Avagy egy politikailag korrekt kínai tanmese.
www.youtube.com/watch?v=_0nUfQjZyU0

2009, Go China!

Lead: Snowstorm, freely falling down to earth, like western values
Lead: Despair fills the sky, ice covers the earth

Lead: Did China retreat?
All: No. The Olympics were a success! We are victorious!
Lead: Hot blood and iron will of Chinese people, lighten up the dark world like burning the holy flame
All: The rivers and mountains, ever more colorful and beautiful

Lead: Earthquakes, shifting back and forth like the positions of Sarkozy, with his dirty tricks, trying to shake the great China
Lead: Did China retreat?
All: No. The Shenzhou-7 launched. We are victorious!
Lead: Pathetic Europe will never stop the insurmountable force of our great dynasty
All: Just the aftershocks from the earthquake would destroy France!

Lead: The happy flowers flourish in the oil fields on Tarim Basin
Lead: The suona [musical instrument] sings aloud in the Tawang district of the Himalayas
Lead: Historically accumulated resentment fill the Ryukyu Trench
All: Smiles in Sun Moon Lake became a miraculous flower in the Pacific Ocean

Lead: Do not waver, do not slow down, do not make big changes
Lead: Do not change the flag, Do not turn back
All: Step ruthlessly over all anti-China forces

Lead: The giant ship full of patches, raise up the brand new sail
All: Spirits are high, crash through the waves, the wind is at our back
Lead: 2009
All: Go China
Lead: 2009
All: China the Greatest

sapuh 2009.10.20. 00:12:08

Szép, hogy szóba került a média-, meg a jogi hadviselés, de a kibernetikai hadviselés, az smafu?

tincze 2009.12.30. 12:30:39

a világ hatalmas szerencséje, hogy Kína egy békés hatalom- így látta Marco Polo.
a vitathatatlan Szun-Cu szerint úgy a legjobb győzni, hogy az ellenfél észre sem veszi, hogy harc folyik!
a háborúhoz pedig 3 dolog kell, mint tudjuk: 3x pénz!
ha Kína finanszírozza Amerikát akkor ....
Kínának volt pár száz rossz éve , most pedig elfoglalja az őt megillető helyet a nemzetek sorában!

alternat 2011.07.01. 15:06:51

Kellene anyahajóval rendelkeznie?!
Vajon mit tudna csinálni az Egyesűlt Államok, ha Kína egy pillanat alatt kivonná a befektetéseit USA -ból?

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.07.01. 16:06:55

@alternat:

Ez a befektetés-kivonás bizonyára baromi hasznos lesz, ha majd Kínának az afrikai érdekeltségeit, vagy az Indiai-óceánon hajózó tankereit kell megvédeni.

alternat 2011.07.01. 18:13:07

Az a baj, hogy nem értelek!
Mi köze az Afrikai befektetéseknek és az Indiai-óceáni tankereknek az USA ból kivont tőkének?

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.07.01. 18:30:57

@alternat:

Amit én írtam, arra acélra pl. kell a rep-hordozó. Kínának jóval több (és komolyabb) stratégiai kihívással kell szembe néznie, mint az USA-val folytatott farokméricskélés.

Monarch (törölt) 2011.07.01. 18:49:31

@alternat: Hogyan vonja ki a toket? Mit ertesz ez alatt? A piacokat atmenetileg felfuggesztik, amikor valaki a piac normalis mukodeset megakadalyozo tevekenyseget folytat, sot elvileg korlatlan birsaggal sujthato. Ha a kinaiak hirtelen piacra dobnak az osszes USA ertekpapirjukat, akkor siman megbirsagolhatnak oket tobbmilliard dollarra, kitilthatnak oket az amerikai tokepiacokrol, stb. Nem is beszelve arrol, hogy az USA-nak nem okoznanak igazi karokat: amerikai uzletemberek, vagy akar a FED papirpenzert bagoert felvasarolna a kinaiak altal piacra dobott dolgokat. Az USA-ban ez okozhatna zavarokat, de altalanossagban inkabb pozitiv hatassal lenne rajuk.

Plusz a tokekivonas az ugy megy, hogy az eladott ertekpapirokert kapott dollart utana at kene valtani valami masra. Ha eurora, akkor az USA exportnak nagy szolgalatot tesznek, ha juanra, akkor a kinai exportot teszik tonkre (es a Kinaba iranyulo akarmilyen exportnak tesznek jot), stb.

Valojaban a kinaiak ezzel az amerikai befektetessel (ha ilyen zsarolasra akarnak hasznalni) torokot fogtak. Ellenben valoszinuleg nem is zsarolasi cellal vettek ezeket, hanem hogy az export-iparagaikat segitsek. (Ami mellesleg valoszinuleg a gazdasagi novekedesuket nem segitette, inkabb elteritette a kb. 2003 vagy 2004 elott jellemzo kiegyensulyozottabb palyarol. Kb. ennyire novekedtek volna egy kb. egyensulyban levo vagy kis tobbletet mutato fizetesi merleggel is.)

bz249 2011.07.01. 20:25:54

@Monarch: azert egy sokszamjegyu inflacio (Kina valutatartaleka az USA eves GDP 20%-at jelenti) plusz az, hogy az amerikai allamadossaghoz joval olcsobban lehet hozzajutni (vagyis a piacon eladhatatlan lesz az amerikai allamkotveny) mindenkeppen nagy szivas az USA-nak, nem pedig kedvezo hatas, mert leertekeli a dollart. Ez a megtakaritasok jelentos atrendezodesehez, tomeges ceges csodokhoz (jelentosen megvaltozik a likviditasi helyzet, amit vagy lekovet a ceg vagy nem) es emiatt nagy munkanelkuliseghez es komoly gazdasagi visszaeseshez vezetne.

Az persze mas kerdes, hogy Kina ezzel valoszinuleg meg szarabbul jarna, mert ezzel rarugnak a szarosbodont a mostani vilaggazdasagi rendszerre, amelyiknek Kina egyelore a nyertese. Plusz nem veletlen am az az egyre durvabb erolkodes, hogy valahogy fenntartsak a 10%-os novekedest, komoly belso feszultsegek vannak ott, amit egyelore feken tart a gazdasag bovulese.

Monarch (törölt) 2011.07.01. 20:47:33

@bz249: Honnan veszed, hogysokszamjegyu inflacio keletkezne, ha eladnak az osszes USA-beli befektetesuket?

Egyebkent a kinai valutatartalekok jelentos resze, talan harmada vagy fele nem az USA-ban van, ugyhogy eleve ne is szamold oda. Es ahogy mondtam, egy nap alatt biztosan nem vonhatjak ki, mert adminisztrativ eszkozokkel azt meg lehet akadalyozni.

bz249 2011.07.01. 20:59:54

@Monarch: egy gazdasagot mar egy magas ketszamjegyu inflacio (20% felett) is kinosan erint, es raadasul a kinaiak ilyen lepese kiszamithatatlan folyamatokat katalizalhatna. Ha mindezt raadasul a mostanihoz hasonlo helyzetben lepik meg (ha kart akarnak tenni az USA-nak akkor ilyenkor a leghatasosabb) amikor a koltsegvetesnek amugyis kell a penz, nos akkor nincs mas hatra, mint a bankopres, ami inflaciohoz vezet. Szoval talicskaval szallitott penzre gondolok, de egy hirtelen, komoly dollareses bizony megrenditheti USA-t (a felertekelodes ugyanugy kicseszne veluk, a gyors arfolyamvaltozas sose jo).

Masreszrol az USA kulkereskedelmi merlege negativ (noha a kulkereskedelmuk csak a GDP toredeket jelenti, de pl. az energia nem elhanyagolhato resze importbol jon) szoval a dollar gyengulese nem feltetlen lenne jo a szamukra.

Hogy osszessegeben mekkora lenne a kar azt szvsz eleg nehez megmondani, merthogy az a reakciokra adott reakciokon mulik. De varhatoan jelentos lenne, leginkabb a vilaggazdasagi bizonytalansag reven. Emiatt viszont, mivel Kina sokkal inkabb ki vagyon teve a vilaggazdasagnak (plusz lenyegesen kevesebb kemeny opcio van a kezeben, ha szorul a hurok) sajat magukkal meg inkabb kicsesznenek.

bz249 2011.07.01. 21:00:38

@bz249: ize NEM talicskaval hordott penzre

Monarch (törölt) 2011.07.01. 21:54:58

@bz249: A kulker merleget az szokta helyrebillenteni, ha a valuta gyengul, mivel dragul az import (tehat csokken), es occsittya az exportot (ami tehat novekszik).

Es meg mindig nem vilagos, mitol lenne 20% inflacio, ha Kina kivonna a tokejet az USA-bol. Mint irtam, ezt nemhogy egy nap, de egy ev alatt sem tudna vegrehajtani, valamint a bankopres a jelen helyzetben (oriasi kihasznalatlan kapacitas) nem feltetlen vezet inflaciohoz. Ugyanis mar evek ota joval tobb penzt "nyomtattak", mint a kinai kezben levo allamkotveny-allomany, a core inflacio megis csokken, a headline inflacio stagnal.