Már vártam egy ukrán vagy szíriai posztot, jó lett :)

Amikor biztonságpolitikáról tanultam, akkor az előírt Gazdag László könyv helyett inkább kiolvastam a Diplomáciát (nagy könyv, nagy élvezet). Ennek az eleje azzal az unalmas kérdéssel foglalkozott, hogy lehet-e terjeszteni a demokráciát? Mert egyfelől egy demokratikus (~kulturált) ország etikai kötelessége, hogy valami pozitív hatást gyakoroljon a barbarizmusban fetrengő szomszédságra - másfelől pedig létezik egy realista (izolációra törekvő) megközelítés, miszerint mindenki oldja meg a maga hülyeségét. Ebben a két megközelítésben az a szép, hogy egyik sem "jó". Főleg, ha egy szuperhatalomról van szó, ami elvileg attól szuperhatalom, hogy az átlagosnál kicsit nagyobb sikerességi potenciállal képes rendezgetni a világ ügyes-bajos dolgait (=rendelkezik cselekvési kényszerrel és nem csak a szája jár). USA esetében a történelem produkált már olyat is, hogy felgyulladt a Fehér Ház, amikor beleavatkoztak egy európai konfliktusba (napóleoni háborúk), de volt olyan is, hogy a túlzásba vitt visszahúzódás miatt egyszer csak elfogytak az európai szövetségesek (1930-as évek vége), illetve nem kellő odafigyelés miatt megingott a szövetséges államok helyzete (1940-es évek végén a kínai és görög belpolitikai események). Arról a népi hagyományról nem beszélve, hogy belpolitikailag elég nehéz megmagyarázni azt, hogy "miért nem foglalkozunk tök érdektelen helyek tök érdektelen vallási/nemzeti matricával ellátott konfliktusaival - ha egyszer utána idejönnek terroristáskodni"?
Szóval amikor a sajtó nekiáll biztonságpolitikai kérdésekről írogatni, akkor a fenti dolgok eléggé szeretnek összekeveredni. Ebből születnek olyan remekbe szabott munkák, mint az "azért ment be Bush Irakba, mert ott az olaj" (vagy a másik "mert ott a vegyifegyver"). Közben kinyitjuk a Sivatagi Vihar utáni irodalmat és azt látjuk, hogy az összes szerző azon sír-rí, hogy miért nem mentek el Bagdadig (az értelmesebbje legalább eljut odáig, hogy oké, de attól miért lett volna jobb?)?!
Nosza, a 911-es támadás kellő belpolitikai felhatalmazást adott arra, hogy akkor legyen valami rendezgetés a tök érdektelen helyeken, mert akkor majd odamegy a katonabácsi és miután mindent rojtosra lőtt, ami mozog (ez a munkája, szóval ezt sem értem, miért kell sírni miatta), majd puff kiugrik a demokrácia a földből, csak tartunk egy választást. A katonai győzelem és a demokrácia között a nyíl kicsit tekergős és igazából nehéz azt megállapítani, hogy egy agrár-társadalomban mit érthetünk "demokrácia" alatt - ez kicsit olyan, mint, hogy elmegyünk egy másik bolygóra és találunk valami bizbaszt amiről el kellene döntenünk, hogy élőlény-e? Más a kémiája, máshogy kódolja a felépítését/működését, és mondjuk elég kicsi is, de ha rálépek, akkor cincog. Most akkor tanítsuk meg utazni őt is a csillagok között, vagy igazából egy darab kavicshoz beszélünk?!

Ukrajnára konkretizálva a fenti okfejtést: az elmúlt 25 év alapján mit állapíthatunk meg az ország társadalmi fejlettségéről annak mentén, hogy képesek voltak-e megvalósítani a piacgazdaságra történő átállást és a középosztály által stabilizált politikai rendszert? Versenyképes-e az ukrán gazdaság - azaz milyen termékekkel jelenik meg a világpiacon? Ne legyen túl nagy az arcunk, a visegrádi országoknál a fenti kérdésre azért ennél jobb választ adtak - még akkor is, ha a mi exportunk lényegében multinacionális cégeken belüli kereskedelmet jelent. Ez egyfelől kényelmes, másfelől 25 év alatt nem tudtunk felnövelni makro szinten jelentős KKV állományt, ami önállóan megjelenne termékeivel és szolgáltatásaival a világpiacon (úgy meg nehéz stabil középosztályról beszélni). Emellett a GDP növekedése is a nagyvárosi régiókra koncentrálódott - lengyeleknél és cseheknél a nagyvárosok száma 3 vagy afölötti, a többi visegrádinál meg főváros és n sugarú környezete.

Ukrajnában mi van? Mondjon valaki olyan ukrán terméket, ami nem ex-szovjet technika és megjelenik a világpiacon. És nem nyersanyag és nem multi állítja elő? A 90-es években Dabrowski és Stiglitz közgazdászok tök jót vitatkoztak arról, hogy lehetséges-e újra szabni a konglomerátum-fókuszú keleti gazdaságokat. Stiglitz azzal érvelt, hogy a 80-as évek Amerikájában a kockázati tőke alapok ugyanazt a "vedd meg-darabolt fel-pozícionáld újra-add el" stratégiát folytatták, sikeresen reorganizálva az amerikai gazdaságot. Dabrowski meg finoman felhívta a figyelmet arra, hogy oké, de itt tök más intézményrendszer működik. A nagy vállalatok csak egyben működőképesek, szóval a szükséges tőkeberuházás nélkül vagy lebontjuk őket (ld. visegrádi országok), vagy odaadjuk egy oligarchának, hogy modernizálja (2008 őszén az orosz állami bankok így tettek szert több csődbe ment oligarcha cégbirodalmára, mert annyira ez az út sem fénylett). Folyt. köv.

Miért döglöttek meg a nagy vállalatok a kilencvenes években? Szögezzük le: az az export, amit kifizetnek. A nyolcvanas években a visegrádi országok termékei a keleti blokkban voltak eladhatóak ("júúj, pedig a Ganz-MÁVAG is eladott motorvonatot Új-Zélandra!!!" vajért...), amiért rubellel fizettek. Eközben a gyártástechnológiát nyugatról kellett licenszelni. Nézzük végig a magyar vasúti gépgyártás gyöngyszemeit (azért ezt, mert vasútb**i vagyok és mert ez egy kellően komplex termék):
- 100% saját fejlesztés: Cavill motorvonat (1949 és 1958 között nem sikerült forgalomba helyezni, mert még a próbafutásokat sem tudták teljesíteni), V55 (8 villamos mozdony, amiről Bebrits Lajos miniszter is levelet írt Rákosinak 1955-ben, hogy 52 millió forintos beruházással gyártottak valami olyat, ami a próbaüzem 5 év alatt kevesebbet futott, mint az akkor már igencsak öregecske Kandók egy év alatt), M601 (dízel-elektromos mozdony, ebből szerencsére csak egy épült, a motor itt önmagát pusztította el 1957-ben), CBmot Hargita (1954 és 1960 között próbálták üzembe állítani, 1967-ben selejtezték).
- Nyugati licensz alapján gyártott termékek: V43(50Hz-es francia-német-svájci munkaközösség licenciáján alapult a meghajtás, a fékezés a német Knorr-Bremse licensze - 50 éves a sorozat, a MÁv azóta is ezt használja), M41 (a francia Pielstick mororgyártótól licenszelt motor kisebbik változata - azóta is ez a MÁV személyszállító dízelmozdonya), M63 (ugyanaz a motor, mint az előbb, csak nagyobb, itt nem igazán sikerült a hazai gyártástechnológiát összehozni a francia motorral, német kipufogórendszerrel és a magyar fejlesztésű forgóvázzal (ebben van a motor és a kerekek) - ennek eredményeképpen a Gyíkok üzemkészsége rettenetes volt, és egy utasba sikerült beleállítani a fődinamó rúdját a nyolcvanas években, miután anyagfáradás miatt kiröppent a mozdony tetején), V63 (ugyanaz a kocsiszekrény, mint az M63-nál, a forgóváz itt már Krupp-licensz (próbáltkozak a hazai fejlesztéssel, de 8 gép után inkább váltottak), a meghajtás a V43-nál fejlettebb).
Szóval amikor azon zokogunk, hová lettek azok a sikeres cocialista nagyvállalatok a kilencvenes években, akkor rá kell jönni, hogy ezek importot helyettesítettek úgy, hogy dollárért megvettük a technikát (kifejleszteni nem sikerült hasonlót lásd eddigi példák) és vajért/rubelért eladtunk belőle néhányat külföldre - így készül az államadósság. Csak míg nálunk a kilencvenes években meg tudtak telepedni a multik (földrajzi, kulturális közelség, KKEU-sztori, intézményrendszer stabilitása) és kiváltották az exportot, addig Ukrajnában ez nem valósult meg.

Innentől jön az érdekes kérdés: Ukrajna nem volt képes 25 év alatt gatyába rázni magát és hol stagnált, hogy a szétesés jeleit mutatta. Egyfelől belorusz-mintára kényelmesebb fenntartani a hagyományos orosz kapcsolatokat - majd 500 éve része valamilyen módon az orosz birodalomnak, jóhogy arra van orientálódva! - miközben a társadalomnak igénye lenne a nyugati életszínvonalra. És esetleg politikai berendezkedésre, de az amúgy is ilyen elméleti szobabölcsész dolog, szóval életszínvonalra. Amikor ennek az illúziója is veszni látszik és messzebb kerülnek Európától, mint Magyarország az Euróbevezetéstől, akkor naná, hogy kimennek hupákolni. Ki a fene szeretne keleti életszínvonalon élni a jövőben is?! Lehet itt beszélni titkosszolgálatról de egy társadalom akkor is robban, ha elveszni látszik a jövője. (amúgy valahol vicces, hogy mi sírunk nyugati életszínvonal után, de a csehek is ugyanúgy sírnak, de pl osztrák mozdonyvezetők lécelnek le Németországba a jobb bérekért, na az a nem semmi - és utána hasonlítsuk össze az ukrán és a magyar egy főre eső GDP-t).

Szóval lehet-e önálló az ukrán gazdaság? Még a kérdés is butaság (nincs olyan, hogy önálló gazdaság). Lehet-e változtatni az orosz orientációján? Jelenleg a nyugati multik épp felbomlanak-átszerveződnek és senkinek nincs pénze érdemi expanzióra - nincs európai növekedési sztori. Amit olcsó bérekért ki lehetett vinni Kínába, KKEU-ba, azt már kivitték, az európai piac meg nem nő. Szóval nem lehetne KKEU-hoz hasonló váltást előidézni az exportban. Így meg marad az orosz orientáció, szembenállva a társadalmi igényekkel, miközben az EU civilizációs cselekvési kényszerben van és a f*s is megáll bennük bármilyen orosz katonai mozgolódás láttán (1: így is gáz a költségvetés, nehogy már erre is költeni kelljen, 2: komolyan ne vegyék már magukat), kultúrember meg nem áll neki határokat húzogatni, max, ha már nagyon ölik egymást a felek. A szankciók meg ugyanúgy ütik az EU-t, mint az oroszokat, de mégsem lehet azt mondani, hogy "nem baj Pistike, hogy ütöd a Mancikát, csak egy kicsit csendesebben". A bohózat csúcsa a déli áramlat volt: az EU versenyjogi szabályai értelmében bárki használhatná az infrát, az oroszok szempontjából meg csak az, aki építi.

Blah... igaza van az Uraknak, ez a rakás szemét nem megoldható, csak menedzselhető. Lichtenstein pedig egy putri.

Na, nekiestem a hallgatásnak, a minőség egész jó ( a szóviccet az elején alig hallottam, ó).
És mert elfelejteném a végére, így hallgatás közben kommentálom, azért ilyen szétszórt. Naszóval.
-A Birodalmat nem csak Putyin cár akarja újjáépíteni, de pl. a kozák vendégjátékosok is ilyesmiért harcolnak. (Kozák atamán ünnepi beszéde Donbaszban: "Hívják cárságnak, uniónak vagy föderációnak, mi mindig ugyanazért harcoltunk: Nagy-Oroszországért!")
-A szakadárok oldalán harcolnak csecsenek, ez nem titok. Közben kitalálták, hogy a kormány oldalán is, csak azok terroristák, és egy jólértesültnek nevezett orosz oldal olyat is megírt, hogy egy nagyon keresett terroristát megölt egy bátor orosz mesterlövész, akire rögtön egymillió dolláros vérdíjat tűzött ki az ukrán titkosszolgálat. Csak hogy fokozzuk.
-Az etióp kommentelők és eritreai (nem)fizetett trollok már a spájzban vannak! Lehet kuncogni a határvitán, de az etióp-eritreai háborúk megérnének egy cikket. Egy háromrészeset minimum! :D
-Ha már a kazahok nem, a finnek, vagy a németek (Kalinyingrád) még bejelentkezhetnének némi történelmi területért...

-Én is Afganisztánnal találtam volna párhuzamot, csak másért. A nagybetűs Nyugat önti oda a pénzt és a fegyvert, a csúnya bácsik meg öljék egymást, ők hátradőlnek és élvezik. Szíriában a nagypofájú oroszok meg irániak az egyik oldalon, és a gonoszgonosz iszlamisták a másikon. A következmények meg... Hát majd.

Ja, és viszont. :)

@sirdavegd: Nem kifejezetten stílusos olyan blogon offolnom, ahol szerző vagyok, de egy kérdést csak fel kell tennem: mondanál nekem egy országot, amelynek jelentős KKV állománya önállóan megjelenik termékeivel és szolgáltatásaival a világpiacon?

Másrészt Ukrajna esetében szerintem indokolatlanul magasra teszed a lécet azzal, hogy kizárod az ex-szovjet technikát.

Egy másik egyszerű kérdés: egy akkora országban, mint ez, minek egyáltalán önerőből mozdonyt fejleszteni?

@Rammjaeger83: nem fikázás akar lenni de nem is kritika. én pl nem igazán hallgatok netről dolgokat viszont olvasni szeretek. lehet hogy a közönség egy része is ilyen, jó lenne akkor a podcast-ok alapján írott formátumú anyag is..
az önerőből fejlesztésnek lehet járulékos haszna, pl villamosgyártásnál volt egy széria ahol némi amortizáció és vizsgálódás után rájöttek hogy a hegesztés iránya miatt korai anyagfáradás történhet, látszólag indokolatlanul és megmérhetetlenül. ez más dolgok hegesztésénél is jól jöhet mint infó

@Rammjaeger83: valóban bocs az offért, de Ukrajna épp annak az esete, hogy addig rohad a gazdaság, amíg a fejükre nem borul a bili. Ilyenkor az ember két dolgoz tehet: ujjal mutogat rájuk, hogy milyen bénák, vagy próbál feltárni strukturális okokat - mint elégtelen versenyképesség, béna gazdasági szerkezet, intézmények sajátos működése. A közgazdaságtan legnagyobb baja, hogy nincs igazán kiművelt módja az ilyen egzotikus modellek leírására. Odáig már eljutottunk, hogy vannak modellek "small open economies"-ra, meg ettől külön "emerging economies"-ra, de csak intézményi közgazdászok foglalkoznak a "s**tty economies" kategóriával, ami meg elég narratív (azt meg nem lehet tesztelni, optimalizálni, stb.). Ha mégis létezik ilyen, akkor bocs.

A KKV állomány a régi tagállamokban határozottan jobban megjelenik az exportban - KKV az EU-ban minden, ami 250 főnél kevesebbet foglalkoztat. Egyszerű példaként: venni akarok legalább 100db telefon aksit, akkor az Alibabán ott van a Shenzhen Junchenda Electronic Co., Ltd., ami Guangdong, China (Mainland) szélyhellyel 50 főt foglalkoztatva gyártja az elemeket és küldi el nekem a bolygó másik felére ingyenes szállítással (junchenda.en.alibaba.com/company_profile.html#top-nav-bar). Ez KKV.

Szerintem annyira nincs magasan a léc, tekintve, hogy 25 évük volt arra, hogy új termékeket fejlesszenek. Ha azt nézzük ennyi idő pl elég volt ahhoz, hogy a Nokia telefongyártóként felvirágozzon, kiszolgálja a piac felét, majd elveszítse a teljes gyártó kapacitását és átalakuljon szoftver fejlesztő céggé. Egyszer voltam a finn Ouluban (és télen utoljára), ahol elég komoly ipari park épült ki a cég körül - és él a pusztulása után is, miután átlépett a régi vállalati modellen a piac.

A mozdony azért érdekes termék, mert rendkívül sok mindent kell benne integrálni (motor, vezérlés, elektromos rendszerek, szekrény, kipufogó, levegős rendszerek - fék, forgóváz), de a gyártott mennyiség jóval alatta van az autóiparnál megszokottól. Érzékeltetés gyanánt: a Stadler Rail egy svájci családi cég 6000 munkavállalóval, a cseh Skoda Transportation 3600 főt foglalkoztat, a lengyel Pesa Bydgoszcz és 3700 főnek ad munkát - és ők mindannyian fejlesztenek és gyártanak mozdonyokat, motorvonatokat, villamost stb.-t nem csak belföldre (+ román Softronic vagy cseh CZ Loko). A jóval komplexebb és kiélezettebb autóiparban még az olyan kis szereplők is, mint a PSA PEUGEOT CITROËN is foglalkoztat 198210 embert (2010). Plusz beszállítók. Az egész vonatos dolog csak egy metaforája volt annak, hogy ha egy ország gépipara nem képes önállóan olyan közepesen termék kifejlesztésére, legyártására és működtetésére mint egy mozdony, akkor ott komoly versenyképességi problémák lehetnek. Ha már ukránok: a mi M62-eseinket is gyártó Luhanskteplovoz gyár pl nem jelent meg az európai piacon annak ellenére sem, hogy a régióba a cocialista időkben eladott mozdonyok ott pörögnek a nagy operátoroknál (DB Schenker) is.

Egy ON kérdés/kérés: mi a pontos forrása a címadó zenének? Azt tudom, hogy Tchaikovsky's 1812 Overture, de a tecsőn lévő változatoknak más a hangszerelése és nem szól olyan szépen az ágyú. Legközelebb talán ez állt a műhöz: youtu.be/nMkC07PmaWA?t=14m30s

@sirdavegd:

A zene innen van:

www.youtube.com/watch?v=VbxgYlcNxE8

> Ez KKV.

Önálló kisvállalkozás a Kínai Népköztársaságban?

> Az egész vonatos dolog csak egy metaforája volt annak, hogy ha egy ország gépipara nem képes önállóan olyan közepesen termék kifejlesztésére, legyártására és működtetésére mint egy mozdony, akkor ott komoly versenyképességi problémák lehetnek

Ha már a Nokiát felhoztad: Finnországban gyártanak mozdonyt?

@Untermensch4: Arra gondolsz, hogy hozzuk le a hanganyag átiratát?

@Rammjaeger83: nem tisztem más kommentjére reagálni, de nem arról van szó, hogy persez egy kis ország nem gyárthat mindent. De ha mondjuk elhatározza, hogy gyárt mozdonyt/harckocsit... viszont belebukik az önálló fejlesztésbe, az azért elárul valamit az (nehéz)iparának a nemzetközi versenyképességöl.

@Rammjaeger83:
A zenét köszönöm, ideális ébresztő lesz belőle :)

> Önálló kisvállalkozás a Kínai Népköztársaságban?
Simán. Csanádi Mária munkáit ajánlom mindenki figyelmébe (econ.core.hu/file/download/csanadi/csanadipubh.pdf). A Párt csupán néhány stratégiai ágazatban van jelen SOE (State Owned Enterprise) vagy JST (Joint Stock Enterprise) révén, amúgy a többi szektor kapitalistább, mint amit Európában látunk. De ugyanez igaz pl Vietnamra is.

> Ha már a Nokiát felhoztad: Finnországban gyártanak mozdonyt?
Jelenleg csak ilyen van:
www.transtech.fi/railway_vehicles/double_deck_passenger_coach
Volt egy másik mozdonygyártó cég (Valmet Oy) is, a honlapjuk szerint jelenleg a gépgyártás zöldebbik részére fókuszálnak.
Csak a poén kedvéért: a nem éppen atomhatalom Észtország is rendelkezik saját vasúti jármű gyártó céggel (skinest.ee/?page_id=1673&lang=en) - bár ez már inkább olyan, mint a CZ Loko vagy a román Softronic: elsősorban javítanak, felújítanak, de ha van rá igény, akkor a régi technikát modernizálva új járművet is fejlesztenek.

ONtopic hozzászólás:
Az ukrajnai konfliktus kapcsán amit hiányolok az az értelmes orosz exit strategy. Szerény kis eszemmel azt felfogom, hogy Krím szimbolikus és stratégiai jelentőségű - tehát KELL. De a Népköztársaságok kapcsán értem én a déloszétizálódás jeleit, viszont ez a térség gazdaságilag sokkal jelentősebb - innen kerül a szén az ukrán hőerőművekbe és a vaskohókba. Persze lehet máshonnan is importálni szenet, de az értelemszerűen meg fogja emelni az amúgy is nyomott áron értékesíthető acél árát. Hazai vonatkozása a dolognak, hogy a Dunaferr tulajdonosa az "1995-ben, Donyeckben (Ukrajna) alapított ISD Korporáció" (www.dunaferr.hu/hu/rolunk/cegbemutato/isd-csoport). Arról nem is beszélve, hogy milyen mókolás zajlik jelenleg az ukrán atomerőművek amerikai üzemanyaggal történő ellátása terén. Úgyhogy ez a konfliktus határozottan komolyabb a megszokott "vademberek lőnek kecske****ókat" kategóriánál.
Média: HTKA-t meg 444-et leszámítva én nem túl sokszor futok bele az ukrán konfliktusba a neten (na jó, ha van valami igazán tunkolós fordulat, arra mindenki ráugrik). De HTKA-t meg olykor már csak azért nyitom meg, hogy vajon ma Oroszország hogyan próbálja racionalizálni a szerepét a konfliktusban? Tele van az egész hídfős, balrados meg a jó ég tudja milyen helyről szedett linkekkel és vicces stílusban megírt szövegekkel (best of 50-es évek). De a linkelt tecsős videókon legalább látszik, hogyan néz ki bármilyen harcjármű, amit eltalál egy megfelelő mozgási energiával bíró test. Illetve az is látszik, hogy leesett a hó, meg vannak térképek is.

@Rammjaeger83: vagy átirat helyett egy bejegyzés, összegzés, konklúzió, "többszerzős"-ként jegyzett esszé...
a kínaiak egy tolmács ismerősöm szerint "született kapitalisták"

Sziasztok!
Azt hiszem ez az első hozzászólásom itt, de már nagyon régóta olvaslak és kedvellek titeket. Jobban szeretek olvasni mint hallgatni, de azért szívesen meghallgatom ezt az anyagot is. A témák miatt elkezdtem annak idején a Konfliktus és Konspiráció-t hallgatni, de a riportert (kérdezőt) annyira nehezen elviselhetőnek találtam, hogy 2-3 adás után nem hallgattam többet. Hiába volt jó a téma egyszerűen nem bírtam hallgatni. Így csak a bosszankodás maradt, hogy szívesen olvastam volna az adott témákról, de nem lehetett.
Tehát, legalábbis nálam nem az érdektelenséggel volt a hiba. Érdekelnek a témák és az írásaitokat magas színvonalúnak tartom. Remélem ez a mostani podcast az írásbeli anyagaitok minőségéhez közelít.
Köszönettel
Csavargoo

Lengyelek nem szívbajosak a harci zónában lakó lengyel kisebbséggel kapcsolatban:
"Lengyel állampolgárságot biztosít, [...] illetve letelepedési engedélyt kaptak. [...] öt C295M vett részt a krakkói bázisról, és két Hercules Powidzból. A gépek Harkovban vették fel a 120 menekülteket, és Malbork repülőterére vitték őket, majd január 12-én éjjel további hatvan embert mentettek ki. A repüléseket a lengyelek az ukrán hatóságokkal egyeztetve hajtották végre."
iho.hu/hir/titkos-lengyel-legihid-kelet-ukrajnabol-150119

Az interneten nézelödve érdekes adatokra találtam ezen az oldalon:
en.wikipedia.org/wiki/United_Armed_Forces_of_Novorossiya

Itt azt írják, hogy mindeféle önkétes csapatok segítik a szeaparatistákat, többek között egy szomáliai, egy Aliya Battalion nevü zsidó (!) és egy "Szent István Légiója" nevü magyar csapat is.
Gondoltam ha valahol, akkor ezen a blogon találok olyan embert, aki esetleg megmondhatja a választ:
Elképzelhetö, hogy ezek az alakulatok *tényleg* léteznek? Vagy csak valami propaganda-kreációk?
Vagy esetleg akad nemzetenként két-három military-wannabe, aki szeret magára hangzatos neveket aggatni?

@α Ursae Minoris: A fene se tudja, de az emberi természetet ismerve bármi lehet. Ha jól tudom a magyar csapat egy maréknyi lelkes oroszbarát militaristából állnak, akik leginkább a neten aktívak. (Nem fórumos trollkodásra gondolok, hanem a propagandaterjesztésre.) Az alijások gyanús hogy tényleg léteznek, de nem feltétlenül zsidók, a szomáliakról pedig aztán elképzelésem sincs. :)

@α Ursae Minoris:

A Wikin megadott orosz forrást a Szt. Istvánról még nem böngésztem át gugli translate segítségével, de látatlanban azt mondanám, hogy a Nemzeti Gárdából dezertált kárpátaljai magyarokról van szó, esetleg kiegészülve az MH egyes veteránjaival zsold/zsákmány/kaland/egyéb reményében. A másik lehetőség, amit Kullancs is felvetett, hogy a neten huszárrohamokat indító csapat. A szomálik csecsenek/ingusok vagy egyéb kaukázusiak lehetnek, akik az Al-Sababbal vállalt szolidaritás jegyében vették fel a nevet.

@Kullancs1983: Nevük alapján az alijások a '90-es években vagy azóta az őshazába kivándorolt, de most különféle megfontolásból hazatért és fegyvert fogó ukrajnai zsidók egy csoportja - ha tényleg léteznek.

@Kullancs1983: @Rammjaeger83:

Nagyon szépen köszönöm a válaszaitokat!
Valóban lenyügözö az emberi természet...

@α Ursae Minoris: Mondjuk olvasmányélményeim szerint 1982 körül több amerikai lap is leközölte egy afgán ellenálló parancsnok beszámolóját, mely szerint kubaiakból, sandinistákból és palesztinokból álló különítmény támadt rá. Ezek után már semmilyen ostoba pletykán, értesülésen nem lepődök meg.

@Rammjaeger83: A Szomáli zászlóalj helyiekből áll, a neten elég ismertek. A vonatkozó fórumokon a Givi (ő az egység parancsnoka) kulcsszóra kell figyelni.
Az Alija a hírek szerint Izraelbe kivándorolt zsidókból-zsidó származásúakból álló egység. (Sok ukrán és orosz is zsidó származásúnak vallotta magát anno, csak hogy kivándorolhasson.)
A legfrissebb amit hallottam, hogy a szakadárok vezetői bejelentették, hogy a debalcevói katlanban rekedt kárpátaljai magyar egységnek szabad elvonulást biztosítottak. (Lelkes hazafiak már meg is köszönték nekik.) De! Az ukrán hadseregben lehet magyar alakulat? Még ha területi alapon is állnak fel az egységek, nekem kicsit gyanús...