Remélem az ukránok minimum egy légcsapással torolják meg a lopást.

rövid poszt, és címlap is lett, grat.

@hami: ehh elsőzni akartam, de tiboru megelőzött. :)

Az ukrán verzióról valamiért az a benyomásom van, mintha 20-30 éve lusták lettek volna egy új reklámot forgatni :))

@tiboru: Folteve hogy Magyarorszag megnyitja a legteret. Kulonben marad a jol bevalt autosbombazo-csapas..:P

Amugy eleg mokas reklamok! Es azok a diszkret fallikus utalasok... Muhaha! Az eredeti ugyan nemileg hatasosabb, de en megis inkabb a labancokat valasztanam. De a lanyokat max veszhelyzetben.

A sógorok sem gondolhatják komolyan, hogy ilyen szutyok csajok miatt áll be valaki katonának!
Az ukránok legalább valahogy kinéznek.

Lehet hogy a sportkocsi és a haditechnika jobb , de az osztrák szépjányok, valahohy mégsem olyan szépek:)

Hááááát, ez beszarás!!! Milyen puruttya fos ez a reklám! Erre mondta Ford Fairlane, hogy eszem f@szom megáll! Bakker, még most se kapok levegőt! Lagzi Lajcsi meg Báúdi Guszti a' la ukránok meg osztrákok???

Na, most félre a viccel! Ez egy segélykiáltás. Egy hosszú elnyújtott segélykiáltás. Nem jönnek, nem jelentkeznek, elfogyunk! Talán azért, mert nem fizetünk lófaszt se, társadalmi megbecsültség meg még ló nemiszerv méretben sem mérhető. Hát akkor, meg mit várnak?

Mindenesetre emésztgetem még egy kicsit. Van mit...

Hát...
Az osztrákoknak érdemes lett volna az amerikaiaktól lopni. 1 perc 30-ből pont három ütős reklám kijött volna...

@lantraman:
@branyik:

Miért, láttatok ti már jó osztrák nőt?

Abból a többszázezer, magyar-cseh-lengyel-horvát génállományú OMM-béli ősből azért választhattak volna gusztusosabbakat is.

@tiboru:

És persze a légcsapás = légicsapás!

Csak azt nem értem, az ukrán legény miért nem vitte el a lányokat a laktanyáig egy bukkake-partira. A Bundesheer azt a filmet biztosan nem vette volna át.

Hú bakker, már az ukrán is NAGYON kemény, de az, hogy ezt a sógorok csak így átvették, már a röhejes határát súrolja...

Szerintem mindkét reklám debileknek szól.

Amúgy csak mert az ukrán van felül, nem biztos, hogy az volt az első.
Mi van, ha történetesen az ukránok másolták az osztrákot?
Valahogy hihetőbben hangzik.

Ja kérem, az osztrák lányok ilyen szépek.
Egy hasonló bajor reklámot szívesebben meglesnék...

ha már a jó osztrák videóknál tartunk:
www.youtube.com/watch?v=VE02FUOwMmU

@Amálka666: Mér' szerinted ki megy katonának? :)

A reklám szerintem egyébként arról szólt, hogy az ukrán lányok a tank (oké, akkor PSZH) UTÁn rohantak, az osztrák tankosok pedg a lányok ELŐL menekültek.
Amiylen rondák ezek a sógorjányok...

@Dr. Otto Von Schnitzelpusskrankengescheitmeyer:
Ezzel a kijelentéssel nem leszel túl népszerű errefelé..:)
Amúgy mindkettő reklám gagyi. Mindenesetre, ha más nem is, de legalább annyi kiderült, h az ukrán csajok sokkal szebbek.

nincs új a nap alatt :)
érdekes, hogy ugyanolyan sárgító fogkrémet használnak közeli-keleten, mint közeli-nyugaton. jah, ló-kosz, ló-büdzsé reklámokban nem a címlaplányok ugrálnak a katonák kedvéért, ugyi.

@tiboru:
Jogos, egyet sem. Egyszer azt hittem hogy igen, de róla kiderült, hogy olasz:)

nagyon jó még most is nevetek :) Olyan nincs ahol kenguruk is szerepelnek?

@tiboru: "Csak azt nem értem, az ukrán legény miért nem vitte el a lányokat a laktanyáig egy bukkake-partira."

megbeszélték, hogy este találkoznak a klubban

Hihhi az osztrákból van rendezői változat is.

www.youtube.com/watch?v=VZNZOSJTBak&feature=player_embedded

Khm-khm! Majdnem kimaradt, hogy volt azert egy olyan osztrak (Tudjatok, azzal a kis angol bajusszal.) aki ertett a toborzashoz! Nem is akarhogy! ;)

Azert ne felejtsuk el, hogy volt olyan osztrak is, aki kivaloan ertett a toborzashoz! ;)

Es ez az elobb miert nem latszott? Grrrrrrrr!!!

Eeellloptááák az osztrákok a tankot!

Ez annyira ugyanolyan hogy bizonyára nem véletlen. Nem gondolom, hogy lopás. Ahhoz túl szar :)))

A sok sztereotípia! Nekem jobban bejöttek az osztrák lányok (főleg, hogy ők fogkefét is használnak ;)

@Amálka666:

"Szerintem mindkét reklám debileknek szól."

Amire a válasz:

@Dr. Otto Von Schnitzelpusskrankengescheitmeyer:

"Mér' szerinted ki megy katonának? :)"

Amire én (összevont szemöldökkel): Hé-hé-hé-hé... !!!

Hohohohó!!!

@Űrlény Lajos:

Mert mindig csak az orális szex jár az eszedben!

Erős a kontraszt a két nemzet lányai között...

Latott mar valaki szep osztrak not?

@twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX:

Talán ő átmenne egy nagyon enyhe jósnőségi alapvizsgán:

www.crystalklein.com/

@tiboru:

Szerintem a magyar levegő közelsége miatt néz ki tűrhetően: Crystal kismartoni születésű.

ez a két videó olyan szar, hogy akár az MH is csinálhatta volna.

Hol vannak már azok az idők, amikor az emberek azért csatlakoztak a sereghez, hogy messzi népeket igázzanak le és térdig gázoljanak a levágott ellen' vérében. Ejh....

Mellesleg nem tudom, hogy a felvételeken szereplő nők mennyire reprezentálják a hazájukat, de az ukránok erősen alázzák az osztrákokat. Az MVH egyik áldásos hatása :)

@Cs:

Megnéztem a "rendezői verziót". Köszi a linket. Korábbi filmek szinkronjait vágták be és nagyon cool volt, de leginkább a kommenteken röhögtem. Szegény sógorok minden önbecsülésüket elvesztve, összeszakadva kommentelgettek. Olyanokat, hogy pl. ez is jobb volt, mint az eredeti, illetve az eredetit nem lehet alulmúlni :-))))))))))))))

@SchA: Mi koze a vilaghaborunak a nok kinezetehez?

@Monarch:

Sejtésem szerint a kolléga az alábbi evolúciós elméletre célzott:

www.exile.ru/articles/detail.php?ARTICLE_ID=15786&IBLOCK_ID=35

Azért a tanyasi bunkók ábrázolása is felér mindkét videóban egy-egy komplett szociográfiával.

Mellesleg csodálom, hogy őket még senki sem említette: www.youtube.com/watch?v=2kspWxr25BM

Meg aztán máshol is akadnak sajátos ötletek:

Transformerek a tajvani seregben: www.youtube.com/watch?v=NwD3gDfa-VU

Enyhén informatika-orientált szingapúri toborzóvideó: www.youtube.com/watch?v=eMSPTVApgZs

Bár az utóbbit megbocsátjuk, mert Szingapúr gondol az irodai munkát végző KatPol-olvasók álmaira is: www.youtube.com/watch?v=cnUqwRsFwpI

@eloszto:

Ááállj meg Manfred, a jó k.... anyádat,
hooozdvisszaa a kombináltfogót!

A svéd reklámok is érdekesek, főleg a középső:

www.youtube.com/watch?v=J-Oab6nvJuE

www.youtube.com/watch?v=yhgWtEuwzl0&NR=1

www.youtube.com/watch?v=FP4i_OfMukk&NR=1

Na egy utolsó, egy szlovák. Mivel nincs is semmi baj, a szokásos. De csak nekem van olyan érzésem, hogy a záróképsorok némi extra motivációra utalnak? :)

www.youtube.com/watch?v=NPbo0m-7sLM&feature=related

Bocs, de ezt nem lehet kihagyni. Japán:

www.youtube.com/watch?v=ZjAXJaFydwM

Levezetésképp még kettő az iraki rendőrségtől:
www.youtube.com/watch?v=Z6K_sSqw03g&feature=related
www.youtube.com/watch?v=C-TcePrjG68&feature=related

És egy meglehetősen művészi (értsd: elborult) terrorellenes darab, szintén Irakból (komolyan, ki a franc találja ki ezeket? multikulturálisan érzékeny amerikai juppik?):
www.youtube.com/watch?v=HiO4A96NZyU

@Rammjaeger83: Ez valoszinu igaz, de a nemeteknel (osztrakoknal) is volt egy jelentos dieoff a ferfi populacioban, ami joval kevesbe erintette a noi populaciot.

No de az teny, hogy hasonlitsuk ossze az amerikai nokkel... akik ugyebar a bevandorlas miatt (a bevandorlok legalabb 60%-a ferfi volt...) mind hazasodni tudtak (es tudnak mindmaig - mindmaig azt hiszem tobb a bevandorlo ferfi, mint no).

Hat... igy jartak. :)

@Dr. Otto Von Schnitzelpusskrankengescheitmeyer:

:-)))) LOL!!!

@Dr. Otto Von Schnitzelpusskrankengescheitmeyer:
Miért? Szerinted ki? Esetleg leirhatnád,hogy tudjam ki vagyok.....

"6. a sorkatonákat – hiába lett Ausztria is a schengeni övezet része – még mindig kiküldik az ország keleti határszakaszaira. Itt a civil jólétből, rövid kiképzési idő után érkezett fiatalok emberkereskedő bűnözőkkel, illetve rettenetes körülmények között menekülő harmadik világbeliekkel, köztük szenvedő nőkkel és gyerekekkel találkoznak, ami fokozott pszichés megterhelést jelent. Jellemző, hogy ez a beosztás még az amúgy is rövid szolgálati időt is rövidíthette. Egy időben sokat foglalkozott a sajtó a keleti határszakaszon szolgálók állítólag az átlaghoz képest magas öngyilkossági statisztikájával."

index.hu/kulfold/2013/01/19/nepszavazas_ausztriaban/
Ki védi meg tőlünk az osztrákokat?

Tóth-Szenesi Attila

2013. 01. 19 14:49:00 |
Vasárnap népszavazáson döntenek az osztrákok arról, hogy megszűnjön-e az önálló államiság visszanyeréséhez köthető sorkötelezettség. A szociáldemokrata politikusok többsége támogatja, a néppártiak ellenzik. A népszavazást egy 2010-es kampánykijelentésnek köszönhetik az osztrákok.
Címkék
népszavazás, sorkötelezettség, ausztria

Népszavazáson döntik el az osztrákok a hétvégén, hogy megmaradjon-e a semlegesség egyik garanciájának tekintett sorkatonaság, vagy átálljanak a profi haderőre. Nem mondhatni, hogy Ausztria ezekben a napokban a népszavazás lázában égne. Sokkal jobban foglalkoztatja az embereket a szokatlanul nagy hóesés, ami Bécset is beborította. Így aztán nagy kérdés, hogy meglesz-e az előzetesen mért 50 százalék körüli részvétel.

Magyarországon 2004 óta nincs sorkötelezettség, ahogy ez az intézmény a legtöbb európai uniós országban is már a múlté. Dánia, Görögország, Finnország tartja még magát, de ez utóbbi ugyanúgy nem tagja a NATO-nak, ahogy Ausztria sem. Ami azt illeti, az osztrák sorkatonaság nem jelent vállalhatatlan terhet a fiatalok számára, nem lehet például összevetni az észak-koreaival, ahol haderőnemtől függően 5-10 év a katonaidő.

Ausztriában a sorkatonaság most már csak hat hónap, és egyéves, fegyver nélküli alternatív szolgálattal is ki lehet váltani, a hatóságnak az okokról nincs joga érdeklődni. Ráadásul az elmúlt években olyan elképzelések is születtek, hogy ezt a hat hónapot is jó lenne levinni háromra, így már tényleg megkérdőjelezhető a sorkatonaság értelme.
h i r d e t é s

De miért is maradt meg Ausztriában a mai napig a sorkötelezettség? Ideológiai szempontból 1955-ig, az osztrák államszerződésig kell visszamennünk, ami meghatározta az ország fejlődését a hidegháborús évtizedekben. Az addig Németországhoz hasonlóan megszállási övezetekre osztott Ausztria deklaráltan semleges országgá vált, a szövetséges csapatok, az angolok, az amerikaiak, a franciák és főleg a szovjetek elhagyták az országot, és fölállhatott az önálló haderő. 1955 az osztrák politika sikertörténete, egyben a mai hadsereg megalapítása is ehhez az évszámhoz kötődik. A nap, október 26-a, amikor az osztrák parlament kihirdette az ország örökös semlegességét – Ausztria emiatt nem tagja a NATO-nak a mai napig –, nemzeti ünnep, amit Bécsben azóta minden évben nagyszabású katonai parádéval ünnepelnek meg.
503
A katona a barátodFotó: Index

De van egy gyakorlati jelentősége is a sorozott hadseregnek, legalábbis az intézmény védelmezői szerint. Ez pedig az ország kiszolgáltatottsága a gyakori alpesi áradásoknak és egyéb természeti csapásoknak, ahol a mentésben, állítják, nagy szerepe van a katasztrófavédelemre is kiképzett hadseregnek.

A sorkatonaság ellenzői viszont azt állítják, hogy

1. a szocialista világrendszer megdőlésével értelmét vesztette a semlegesség fogalmának 1955-ös meghatározása.

2. Svájcot és Liechtensteint kivéve csupa NATO-tag veszi körül az országot, akikkel sokkal olcsóbb együttműködni, mint ellenük készülni a semlegesség megvédésére.

3. a legtöbb európai ország hadserege ma már hivatásosokból áll.

4. már a schengeni határok sem Ausztria keleti felén húzódnak.

5. az alpesi katasztrófavédelmet már profi egységek látják el, ebben a hadsereg jelentősége már jóval kisebb.

6. a sorkatonákat – hiába lett Ausztria is a schengeni övezet része – még mindig kiküldik az ország keleti határszakaszaira. Itt a civil jólétből, rövid kiképzési idő után érkezett fiatalok emberkereskedő bűnözőkkel, illetve rettenetes körülmények között menekülő harmadik világbeliekkel, köztük szenvedő nőkkel és gyerekekkel találkoznak, ami fokozott pszichés megterhelést jelent. Jellemző, hogy ez a beosztás még az amúgy is rövid szolgálati időt is rövidíthette. Egy időben sokat foglalkozott a sajtó a keleti határszakaszon szolgálók állítólag az átlaghoz képest magas öngyilkossági statisztikájával.

És most merüljünk el kicsit az osztrák pártpolitika mocsarában, de csak annyira, amennyire a népszavazás megértése szempontjából elengedhetetlen. Ausztriát a két hagyományos nagy párt, a baloldali Osztrák Szociáldemokrata Párt és a jobboldali Osztrák Néppárt kormányozza. Már 1999-ben megígérték a sorkatonaság eltörlését, de végül 2005-ben csak az akkor nyolc hónapos szolgálat hat hónapos csökkentésére futotta erejükből. Nem véletlen futottak neki a kérdésnek nehezen a pártok, a vidéki Ausztriában még most is elég erős a támogatottsága a hadsereg mai formájában való megőrzésének.
438
Egy iksz a sorkötelezettség fenntartásáértFotó: Index

A héten közölt legfrissebb felmérések szerint például egész Ausztriát tekintve a férfiak, a nők, a 30 éven aluliak, a 30-50 közöttiek, az 50-en felüliek, a nyugdíjasok, a háziasszonyok, a munkások néhol csak kis többsége a sorkötelezettséget támogatja. Az eltörlésének viszont elsöprő többségben hívei a vezető beosztásúak, a diákok és a bécsiek. A fővárosiak között amúgy az országos átlaghoz képest jóval nagyobb a bevándorlók aránya. Nagyjából 20 százaléknyi bécsi osztrák állampolgár nem Ausztriában látta meg a napvilágot, nem beszélve azokról, akik második, harmadik generációs családokban születtek Ausztriában. Nekik az 1955-ös osztrák államszerződés, a sorkötelezettség intézménye érthetően nem jelent annyit, mint egy tiroli osztrák hegyi faluban élő echte osztráknak.

Nos, éppen a bécsiek miatt kell az osztrákoknak vasárnap a sorkötelezettségről tárgyalniuk. Ausztriában ugyanis hagyományosan nagy hatalma, és az osztrák politikára is nagy hatása van Bécs mindenkori polgármesterének, akik 1945 óta mind kivétel nélkül szociáldemokraták voltak, és akik ellenfél híján nem ritka, hogy évtizedeket töltenek hivatalukban; 1973 óta három polgármestere volt a városnak.

Az 1994 óta hatalmon lévő Michael Häupl a 2010-es tartományi választás előtt dobta be – amint a felmérésekből láttuk – a bécsieknek oly kedves témát, vagyis hogy népszavazáson dönthessenek az emberek a sorkötelezettség eltörléséről. A szociáldemokraták hivatalos álláspontja ugyanakkor a korábbi ígéretek ellenére az volt, hogy a sorkötelezettség az osztrák védelmi politika gerince.

Miután Häupl bedobta az ötletet, és amúgy nagy többséggel újra is választották 2010-ben, nem volt megállás. Vita kezdődött a szociáldemokrata párton belül (jellemző, hogy Heinz Fischer, szociáldemokrata színekben megválasztott osztrák elnök sem ért egyet a sorkötelezettség eltörlésével, miközben Werner Faymann szintén szociáldemokrata kancellár igen), sőt a koalíciós partnerek között is, végül, feltehetően nagyon okosan, abban egyeztek meg a felek, hogy ezzel a kérdéssel ne terheljék kapcsolatukat, döntsön inkább a nép. Jellemzően a néppártiak elutasítják, a szociáldemokraták támogatják a sorkötelezettség eltörlését.

Jellemző az osztrák politikának a sorkötelezettség kérdéséhez való hozzáállására a burgenlandi horvát hadügyminiszter, a szociáldemokrata Norbert Darabos véleményének megváltozása. Alig két éve még azt mondta, hogy a sorkötelezettség kérdése kőbe van vésve (miközben ő maga polgári szolgálatosként tudta le), majd az eltörlés egyik leghangosabb szószólója lett. Olyannyira, hogy még a sorkötelezettség fenntartása mellett érvelő vezérkari főnököt is leváltotta, akit azonban a bíróság visszahelyezett munkakörébe.

A népszavazás eredménye hivatalosan semmire sem kötelezi a döntéshozókat, de megígérték: bármi lesz az eredmény, azt tiszteletben tartják, és aszerint járnak el. Az osztrákoknak nem igent vagy nemet kell mondaniuk (választási pszichológiával foglalkozók szerint nemet kevésbé szeretnek mondani a választópolgárok, mint igent), két kérdés fogadja a szavazólapon, és a számukra szimpatikusabbat kell beikszelniük: A. Támogatja-e a profi hadsereg bevezetését? B. Támogatja-e az általános hadkötelezettséget?
499
A havazás kicsit jobban érdekli a bécsieketFotó: Index

Ha az Anschlussról, Ausztria és Németország egyesüléséről szóló 1938-as antidemokratikus népszavazást nem számítjuk, akkor Ausztriában ez a mostani lesz a harmadik országos népszavazás. 1978-ban kis többséggel a zwentendorfi atomerőmű üzembe helyezése ellen szavaztak, 1994-ben pedig nagy többséggel az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Ez utóbbi 82,3 százalékos rekordrészvétel mellett zajlott le.

Helyi népszavazások jóval gyakrabban Ausztriában. Március elején például a parkolási övezetekről, és a 2028-as nyári olimpia megpályázásáról szavaznak majd a bécsiek.