Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház CIII. - The Birth of a NationJellegéből fakadóan az őskutatás meglepő eredményeket hozhat, melyek aztán cselekvésre is sarkallhatják az embert - főleg akkor, ha egy irodalmárról van szó, akinek természetesen az ihlet mindig jól...
  • KatPol Kávéház CII. - Lehetetlen küldetésÜdvözöljük minden kedves hallgatónkat! Mikor az első világháború szóba kerül, viszonylag keveseknek szokott eszébe jutni a katonai igazságszolgáltatás vagy Stanley Kubrick neve, míg az emberek életét...
  • KatPol Kávéház CI. - Cultural enrichmentŐszintén szólva tőlünk egy fejvakarásnál többre aligha futotta volna eddig, ha meg kell neveznünk akár egyetlen filmet is (vagy bármi mást), amely az amerikai FBI testületét mint egy...
  • KatPol Kávéház LXXX. - A mundér becsületeElképzelhető, hogy a rendőri brutalitás miatti Egyesült Államokbeli sorozatos közelmúltbeli botrányok, tüntetések az atlantista hatalmi tömbön belül egyértelműen érvényesülő amerikai kulturális...
  • KatPol Kávéház LXXV. - A vér és vas népe támadást indít„Soha többé!” – a kedves hallgató bizonyára hallott már a jelmondatról, amit a totális háború és az azt kísérő népirtás többször is ihletett a vészterhes 20. században. Furcsán hangozhat, de – ha az...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[KNN] Az "Ellenségek Elpusztítója" bevetésre kész...

2009.08.01. 09:00 Rammjaeger83

...pontosabban csak kész lesz, majd egyszer - de a tesztelése már megkezdődhet. A Visakhapatnam-i haditengerészeti bázison India a napokban vízre bocsátotta a félelmetesnek szánt névre elkeresztelt, első atomtengeralattjáróját.      

A jeles eseményre stílusosan a kargili háború győzelmes lezárásának 10. évfordulóján, nemzetbiztonsági megfontolásokból a sajtó kizárásával került sor, ezért sem fénykép, sem videofelvétel nem készült a világ legnagyobb demokráciájának legújabb büszkeségéről, és a paramétereit illetően is jobb híján csak a hivatalos közleményekre hagyatkozhat a nagyérdemű (ezekről bővebben itt). Ami a PR-t illeti, mindenki lefutotta az ilyenkor szokásos köröket: a miniszterelnök köszönetet mondott a fejlesztési program vezetőjének, Verma nyugalmazott altengernagynak az áldozatos munkáért, Oroszországnak a fejlesztésben való közreműködésért. Mindenkit biztosított arról, hogy a az új fegyver India védelmi képességeinek fejlesztését szolgálja, míg a pakisztáni kormány előre borítékolható véleménye szerint "veszélyezteti a regionális békét".

Az információk bosszantó hiányát mellesleg kreatív indiai tévések úgy próbálták meg áthidalni, hogy az eseményről szóló riportban a haditengerészet egy szovjet gyártmányú, már 2001-ben kiselejtezett és azóta múzeumi tárgyként kiállított Foxtrot osztályú tengeralattjáróját mutatták be. Hadd gratuláljak ezúton is az egész szerkesztőség nevében a szakmai hozzáértésükhöz.

Melyek tehát a nagy esemény katonapolitikai következményei? Egyelőre nem sok minden. Az INS Arihant egy 1985 óta tartó, nagy csúszások és nehézségek dacára véghezvitt fejlesztés eredménye, melynek alapjául valószínűleg a szovjet Charlie osztály egy lízingelt hajója szolgált, márpedig az sem egy mai csirke. Más országok hasonló típusaihoz képest méretben, fegyverzetben, technológiai színvonalban nem egy nagy szám - ráadásul legfőbb alkatrészeit (pl. a reaktor) az oroszoktól importálták, tehát a hazai hadiipar kénytelen osztozni az elért dicsőségen.

Hadrendbe állítására optimista vélemények szerint is 2, míg hivatalos bejelentések szerint inkább 3-5 év múlva kerülhet sor (addig a legénység egy Akula-II osztályú, szintén lízingelt orosz tengeralattjárón gyakorlatozik majd). Ennek előfeltétele természetesen az, hogy addig befejeződjön a majdani fegyverzetet alkotó Sagarika rakéták tesztelése, és felépüljön az új egységeknek otthont adó támaszpont is (Rambilli). India 2015-ig még két ugyanilyen tengeralattjárót szándékozik vízre bocsátani, 2020-ig pedig összesen tízet. Ezzel pedig folytatni lehet a hagyományos rivalizálást Kínával, amelyet pl. az indiai légierő parancsnoka joggal tekint nagyobb fenyegetésnek, mint a relatíve instabil Pakisztánt.   

És mindennek nem elsősorban a haditengerészet fejlesztése a célja, elvégre ilyen egységekkel nem lehet tengeri útvonalakat ellenőrizni stb., hanem az áhított nukleáris triád - más kifejezéssel atom-triumvirátus - kiépítése. Ezzel India - amely E. P. Thompson brit történész szavai szerint a "legfontosabb ország a világ jövője szempontjából" - fontos lépést tesz majd az olyannyira áhított nagyhatalmi státusz megszerzése felé.

És nem ez az első - a Kelet másik nagy kolosszusa látványosan fejleszti egyéb katonai képességeit is, bár ezen a nyugati sajtó nem szokott annyit szörnyülködni, mint a vörös Kína hasonló tevékenységén. Pedig szintén egy nacionalizmustól fűtött országról van szó, amelynek szinte az összes jelentős szomszédjával feszült a viszonya - Kínával, Pakisztánnal ugyebár látványos háborúkat is vívott -, és az évszázados elmaradottság és megaláztatás után vissza akarja küzdeni magát az "őt megillető" helyre Ázsiában.

India a külföldi hadiipari cégek egyik legnagyobb piaca - csak a megrendelt többfunkciós vadászgépek leszállításáért majd' 11 milliárd USD üti majd valamelyikük a markát, az oroszok pedig kb. 2 milliárd dollárért gyártanak nekik repülőgép-hordozót - és (Kína után) a világ második legnagyobb fegyverimportőre (a részleteket lásd ebben a pdf-ben). Amerikai újságírók azt is megállapították, hogy 2001 óta több orosz gyártmányú harckocsit vásárolt, mint...Oroszország. Más kérdés, hogy ez nagyrészt kényszermegoldás volt az indiaiak részéről: a hazai fejlesztés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket...

(Egyébként mennyire májer dolog már, hogy az isteneikről, az eposzaik hőseiről és egykori királyaikról keresztelik el a fegyvereiket? Ardzsuna, Bisma, Agni, Vikramaditya...mintha valami teológiai előadáson lenne az ember.)

A fegyverkezési versenyben (is) megnyilvánuló indiai-pakisztáni rivalizálás egyébként meglehetősen hátrányos következményekkel jár egy országgal odébb: a pakisztáni hadsereg, ahogy egykor a NATO és a Varsói Szerződés tagjai, egy végtelen síkságokon megvívandó konvencionális háborúra készül évtizedek óta, erőinek zömét pedig az indiai határ közelében vonja össze - és már csak ezért is teljesen felkészületlen az északnyugati határvidékén akciózó tálibok elleni harcra. Más kérdés, hogy hasonló problémája Indiának is van.  

13 komment


| More

Címkék: india pakisztán haditengerészet knn

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr401276020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Czelder Orbán 2009.08.01. 14:21:02

Nagyon örülök, hogy ti is foglalkoztok a témával. Amikor megláttam az indexen a cikket, egyből felgyorsult a légzésem. :-)

Indiának igen nagy szüksége van a légierejének és a haditengerészetének fejlesztésére a kínai gyöngysor miatt:
visionsofempire.wordpress.com/2009/01/04/chinas-return-to-the-waves/

Az persze más kérdés, hogy az Arihant-tól nem kell hanyatt esni, ahogy olvasgattam, kész csoda, hogy elkészült. Az meg egy külön történet lesz, mire hadra kész állapotba hozzák.
Szerintem kizárt, hogy még 10-et ebből megépítsenek, annyira azért nem jók még.

"...mely E. P. Thompson brit történész szavai szerint..." - áááh, már azt hittem, még mindig él a vén kommunistája.
en.wikipedia.org/wiki/E._P._Thompson
Okoskodó újságírók...

"Egyébként mennyire májer dolog már, hogy az isteneikről, az eposzaik hőseiről és egykori királyaikról keresztelik el a fegyvereiket?"
Hiányzik a Zrínyi rohamlöveg, mi? :-P

Apropó, India. Amellett, hogy egy potenciális (de regionálisan mindenképpen) nagyhatalomról van szó, nincs egyedül. A relatíve nagy hadiiparral bíró államok (dél-afrika, india, brazília plusz izrael) közül Indián kívül még a brazilokban van annyi kraft, hogy nagyhatalommá váljanak. Jó a hadiiparuk, erősödik a gazdaságuk és geopolitikailag is kedvező helyzetben vannak.
Mit gondoltok erről?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.08.01. 18:37:47

@Czelder Orbán:

"Mit gondoltok erről?"

Dél-Afrika szerintem nem illik közéjük, de egyébként egyetértek.

Tilikov (törölt) 2009.08.01. 19:54:05

@Czelder Orbán:

"Mit gondoltok erről?"

Szerintem Brazília is egész más történet. Ők nincsenek benne abban a fegyverkezési versenyben, amiben az ázsiaiak. Az ő nagyhatalmi ambícióik inkább gazdasági jellegűek lehetnek, az USA biztpol befolyását nem igen tudnák ellensúlyozni a térségben.

Czelder Orbán 2009.08.01. 20:19:44

@Tilikov:
"Szerintem Brazília is egész más történet." Brazília, India és Dél-Afrika mind-mind más-más történet. :)

"Ők nincsenek benne abban a fegyverkezési versenyben, amiben az ázsiaiak." - nem ezt hívják geopolitikai adottságnak? Ahol folyton durrogtatnak, ott biza fegyverkezni köll.

..."USA biztpol befolyását nem igen tudnák ellensúlyozni a térségben." - szerintem nem is akarnak ilyet. Viszont van esélyük erős nyomást gyakorolni Dél-Amerika többi, rendszerint velük szomszédos államára. Az USA szövetsége pedig sokkal előnyösebb, mint a vele való, teljesen értelmetlen és esélytelen rivalizálás.
Mellesleg Brazília Afrikában is nyomul.

allafrica.com/stories/200805270787.html

Ja, és Brazíliának nincs olyan szomszédja, mint Indiának Kína.

Tilikov (törölt) 2009.08.01. 21:09:50

@Czelder Orbán: Tudom már mi a baj Brazíliával :) Nincs nekik PR-juk. Pedig az is kell egy nagyhatalomnak. A sajtóban Kínát már szokás nagyhatalomnak címezni, sőt leendő szuper-hiperhatalomnak. Indiát hátrébb sorolják, de hozzáteszik, hogy később ő is nagyon ott lesz. Oroszoknak is közismertek a nagyhatalmi ambíciói.

De Brazíliából általában csak a karneválokról tudósítanak, meg ha az erdeikben találnak néhány ősembert. A dél-amerikai hírekben legtöbbször Chavez szerepel, esetleg Morales, még ő is ismertebb, mint Lula Da Silva. Biztosan nagyon ott van Brazília is, de nem ártana egy kis PR, hogy komolyabban vegyék őket.

NAR 2009.08.01. 21:35:43

Ha az indiai mérnökök is olyan tehetségesek, mint az indiai programozók, akkor _nagyon_ bátor matrózokat kell keresni erre a csónakra...

szomszédsrác 2009.08.02. 14:32:26

@NAR: az orosz mérnökökben se bizol ? a lényeget ők tervezték és gyártották le :)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.08.02. 21:50:46

@Czelder Orbán:

""...mely E. P. Thompson brit történész szavai szerint..." - áááh, már azt hittem, még mindig él a vén kommunistája.
en.wikipedia.org/wiki/E._P._Thompson
Okoskodó újságírók..."

Az idézetet egyébként úgy találtam, hogy Dr. Barnett tévesen egy diplomatának tulajdonította azt:

"As noted diplomat Sashi Tharoor argues, India is probably “the most important country for the future of the world.”[5] If globalization succeeds in the United States or the European Union, no one will be too surprised. After all, globalization demands less change of these countries than it does of the world around them. And if globalization fails in China or Russia, many likewise will be unsurprised, for it requires much change from both societies—perhaps too much too quickly.

But whether globalization succeeds in India should interest just about everyone around the world. For if globalization can succeed in a democratic society where half the population is illiterate and terribly impoverished, then it can succeed just about anywhere. Conversely, if it can’t succeed in a free-market economy that features the world’s largest pool of information technology workers, then there is little hope for much of the world’s population."

www.thomaspmbarnett.com/published/12steps.htm

recruit 2009.08.02. 21:51:29

Hurrá!
Most már az indiaiaknak (indiánoknak?sic) is van egy olyan új szuperfegyverük, amit semmire nem használhatnak.

Komolyan olyan érzésem van, mintha a dreadnought korszak térne vissza.
Vízrebocsájtottak egy újabb szimbolikus alkotást, aminek nagy jelentőséget ad, hogy a szentháromság egyik fő darabja.

Mer ugye kell atomrakéta, atomtengeralattjáró és szuperhordozó. Ezek nélkül félkarú óriás egy magára valamit adó nagyhatalom.

A kérdés mindössze annyi, hogy ezek megépítése elegendő bizonyíték e a valódi hatalomra, vagy mindössze tartalom nélküli felségjelvények.

Már amennyiben ugye maga építi meg ezeket és nem lízingeri, sóherolja, "kölcsönzi"..

Tilikov (törölt) 2009.08.03. 00:44:04

@recruit:

Azért mégsem tartalom nélküli felségjelvény, ha ezzel beléphet egy ötfős klubba hatodiknak, a több mint kétszáz fős nemzetközösségben.

Ha a lízingelés, sóherolás, vagy "kölcsönzés" esete áll fenn, csak részben a saját hatalmuk bizonyítéka ez, részben a kölcsönző államé, ezesetben Oroszországé.

És a Pakisztáni és Iráni bizniszben is inkább Oroszország és Kína lesz a partner, mint a Nyugat.

Mert Indiának már van ilyen, előbb-utóbb kellesz Pakisztánnak is, és ha nekik is lesz akkor még inkább kellesz majd Iránnak.

Ázsiában divat a fegyverkezési verseny, az atomtengeralattjáró már alapfelszereltségnek számít, hogy komolyan vegyenek.

Gildor Inglorion · http://gildorblog.blogspot.com 2009.08.03. 11:15:29

nekem is kell egy. hülyéskedsz? ilyen üzemanyagárak mellett?

azért monaco-ban is megadnák a tiszteletet, ha ilyennel állnék bójára.

voltam indiában. az ottani embereket ismerve nem kétlem, hogy önfeláldozóan szolgálnának a hajón, bár ez szerintem kevés, ha leolvad a reaktor, amihez a tönkrement csövet egy szaki heggesztette köntösben guggolva, mezítláb, szemüveg nélkül. (ja, és szóbeli terv alapján)

nagyon tisztelem az indiai kultúrát, de - talán az angoloknak köszönhetően - indiában jelenleg nem látom meg azt, ami államalkotó nemzetté tenné őket. ott egyszerűen semmi nem működik, de úgy is jó...

Platon 2009.08.07. 11:17:56

Miközben alapjában egyetértek a cikk következtetéseivel, szeretnék rámutatni, hogy a saját nuklerási tengeralattjáró vízrebocsájtása sokkal többet jelent a nukleáris csapásmérő képességnél.

A nukleáris tengeralattjárók relatíve olcsó eszközök egy repülőgép hordozó csoport ellen, mégpedig nagy területen. Noha jelen indiai típus nem hiszem hogy rendelkezne az ehez szükséges képességekkel, de nyilvánvalóan az indiai vezetők szemszögéből ez csak egy első állomás egy hosszabb fejlesztési programban. Azaz a tengeri fölényhez is van némi köze. Ráadásul az ilyen tengeralattjárók akkor is jól használhatóak ha az ellenségnél van a tengeri fölény.

Meglátásom szerint ugyanis a fegyverkezési verseny már nem pakisztán és india között zajlik, azt India már megnyerte, hanem India, és Kina között, ahol India próbál felzárkózni.

Más kérdés hogy ez Pakisztánban talán még nem teljesen tudatosult.

bz249 2009.08.07. 14:05:57

@Tilikov: "És a Pakisztáni és Iráni bizniszben is inkább Oroszország és Kína lesz a partner, mint a Nyugat."

Nyilván ezért is választották a pakik az U-214-es típust a Howaldtswerke-Deutsche Werft GmbH nevű szovjet cégtől. A zsé a németeknek (nem mellesleg a világ harmadik számú fegyverexportőre és szerintem bevállalnák a második helyet is) is csak zsé...
süti beállítások módosítása