Miért lesz valakiből kalóz egy olyan gondtalan, napsütötte bukott államban, mint Szomália? A válasz kézenfekvőnek tűnhet: könnyű fegyver, könnyű pénz (bár mostanában már talán nem annyira), temérdek szabadidő, esetleg egy kis 17. századi karibi életérzés utáni vágy. Ez azonban csak a látszat, kedves olvasó! (folyt.=>)
Ha ugyanis még nem tűnt volna fel, a képmutató média által pusztán csak „kalózoknak” titulált szomáli polgárok csoportja valójában egy kezdetleges önkéntes parti őrség, akik Szomália területi sérthetetlensége, parti vizeinek és tengerpartjainak tisztasága felett őrködnek. Ezt nevezem én fejlett civil társadalomnak, ha a Greenpeace lenne ilyen elkötelezett, talán velük is foglalkoznánk néha… Nem holmi fosztogatók tehát ők, pusztán jogos önvédelemből támadnak olaj-, fegyver- és egyéb teherszállító hajókra, ejtik túszul a legénységüket és követelnek értük váltságdíjat. Teszik mindezt afelett érzett elkeseredésükben, hogy egyes galád államok nem átallják kihasználni Szomália bizonyára csupán átmeneti gyengeségét és lehalásszák tengereiket, meg mindenféle szemetet dobálnak bele. Lásd az alábbi ismeretterjesztő videót:
Maga az alapgondolat egy K’Naan nevű, Kanadában élő, szomáli származású reagge-vagy-milyen-énekestől (már nem azért, de lol) származik. A cikknek egyébként vannak értékelhető részei is, például amikor kifejti, hogy hogyan szervezték ki európai cégek helyi haduraknak a hulladék-megsemmisítést... Az, hogy Szomália tengereit már egy ideje diszkont szemétlerakatnak használja a világ boldogabbik fele, valóban egy sajnálatos tény. És itt nem csak használt papírzsebkendőkre kell gondolni: ez a 2005 eleji UNEP jelentés például arról emlékezik meg, hogy mi mindent vetettek partra Szomáliában a 2004 karácsonyi India-óceáni cunami hullámai: urántól (nonproliferáció rulz, ez azért kissé vadul hangzik) kezdve mindenféle vegyes nehézfémekkel megrakott tartályokon át a kórházi hulladékokkal és vegyszerekkel bezárólag. Az ok egyszerű: éppen századannyi költséggel lehet itt megszabadulni a veszélyes hulladékok egységnyi mennyiségétől, mint például Európában.
Adja magát a párhuzam azzal az ismerős jelenséggel, mikor a takaros kis kertváros lakossága az egyik utca végén roskadozó lakatlan ház telkére dobálja mindenféle háztartási szemetét. Aztán egyszer csak csövesek költöznek a házba és jogos felháborodásuktól vezérelve megfelelő ellenlépéseket tesznek: véletlenszerűen megállítják és kifosztják az arra tévedő autósokat... Az aggódó szomáli zenész érvelése is csupán ott hibádzik, hogy, mint ismeretes, Blackbeard kései utódai sem elsősorban a veszélyes hulladékot a tengerbe szóró kukáshajókat szoktak megtámadni.
Utolsó kommentek