Kedves olvasók! A közelmúltban több órás interjút készíthettünk Szekeres József nyugállományú ezredessel, a magyar páncélos fegyvernem egyik veteránjával. A hangfelvételt négy részben közöltük le, mai bejegyzésünkben pedig az első rész minél pontosabb átírására tettünk próbát. Ahogy korábban már ismertettük, ennek központi témája a T-34/85 típus, továbbá egy példa arra, miért és hogyan vált valakiből harckocsizó Magyarországon a '60-as években. Ami lentebb olvasható, az inkább az ezredes monológja, mint interjú. Utólagos egyeztetések során néhány félreértést tisztáztunk, az átiratot pedig igyekeztünk stilisztikailag feljavítani, ezért a közölt évszámok és szöveg nem mindenhol egyeznek a hanganyagban elhangzottakkal. Jó szórakozást!

Kedves közönség! A Szekeres József nyugállományú ezredessel folytatott beszélgetés negyedik, befejező részében immár nem interjúalanyunk katonai pályafutása és az annak során megismert típusok kerülnek ismét fókuszba, hanem a szovjet csapatokkal folytatott szakmai együttműködés különböző formái itthon és külföldön egyaránt. Ennek jegyében hallhatunk többek között egy élménybeszámolót a Barátság-82 hadgyakorlatról, melyre csehszlovák, magyar és szovjet alakulatok részvételével került sor Karlovy Vary térségében 1981-82 telén, továbbá emlékképeket a T-64 típusról szerzett, alapvetően negatív tapasztalatokról is.

Ma a Szekeres József nyugállományú ezredessel készített interjú 3. részét tálaljuk fel a kedves olvasóknak, illetve hallgatóságnak. A főiskolai és akadémiai évek, a T-34/85, a T-54 és a T-55 alkalmazása után rátérünk a T-72 tornyában, parancsnoki beosztásban eltöltött csapatszolgálat időszakára, majd röviden az 1990 utáni főiskolai tanszékvezetői tevékenységre is. Mivel a típus megítélése legalábbis ellentmondásosnak nevezhető, a mai műsorban inkább a haditechnikai jellegzetességekre és az átfegyverzés problémáira, semmint a katonasztorikra került a hangsúly.  

Kedves olvasók! Aki érdeklődik a magyar hadtörténelem iránt, az valószínűleg örömmel hallja, hogy 7 év munka után elkészült az első teljes igényű dokumentumfilm a második világháború egyik elfelejtett városcsatájáról. A filmet a Duna TV mutatja majd be az idén. Az alábbi rövid tájékoztatást a producerek kérésre osztjuk most meg a közönséggel.

Kedves olvasók! Folytatjuk a Szekeres József nyugállományú ezredessel készített interjú leközlését. A mai részben a T-54 és T-55 típusú páncélosokon, továbbá az akkoriban Zrínyi Miklós Katonai Akadémiának nevezett intézmény berkeiben eltöltött éveket tárgyaltuk ki. Röviden kitértünk a T-55 modernizációjára indított sikertelen korabeli programra és a T-62 típusra is, melyet a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok is használtak.   

Kedves olvasók! Eljött az ideje, hogy podcastunk szerkesztése során gyakoroljuk a szerénység erényét, és átadjuk másnak a mikrofont. A mai adásban annak az interjúnak az első részét közöljük le, melyet Szekeres József nyugállományú ezredessel, a magyar páncélos fegyvernem egyik veteránjával a közelmúltban készítettünk. A beszélgetés során a T-34/85 típust jártuk körül, melynek belsejében interjúalanyunk megkezdte a közmondásos búvárkodást az olajban, és természetesen képet adunk arról is, miért és hogyan vált valakiből harckocsizó a '60-as évek létező szocializmusában.    

"In sum, the codenames end up being historically more bother than they're worth, and the most a document can sensibly do with them is mention that they exist." - Greg Goebel

A rövid beszélgetés, melyet most jobb híján a podcastunk keretei között tálalunk az érdeklődők elé, legutóbbi rádiós szereplésünk után, a hanganyag szerkesztésekor terjedelmi megfontolásokból került virtuális kukába, mint az adás témájába szorosan nem illeszkedő részlet. A műsorvezetővel azt a kérdést jártuk körül - teljességre nem törekedve -, milyen módszereket találtak ki a hidegháború korszakában az egyes fegyverrendszerek átlátható és pontos kategorizálására, illetve milyen mértékben mentek át a köztudatba az így kiötlött elnevezések. 

"Inkább egy Pershing a tanyámon, mint egy ruszki az anyámon." /diszkréten terjesztett népi bölcsesség a Kádár-korszakból/

 "Ha nem leszünk képesek felzárkózni a kapitalista államokhoz, és nem tudjuk növelni népünk életszínvonalát és kulturális igényeit, akkor rakéták sem segítenek rajtunk." /Nicolae Ceaușescu a Varsói Szerződés Honvédelmi Miniszteri Bizottságának 1980. decemberi ülésén/

Néhány évtizeddel ezelőtt a fejlett Nyugaton működött egy politikai mozgalom, amely a közbeszédben csak így volt ismert: Nuclear Freeze. Nem csekély hírneve és támogatottsága ellenére ma már olyan szinten merült feledésbe, hogy állítólag még a Wikipédián sincs cikk róla. (Megnéztük: tényleg nincs.) Megpróbálunk választ adni többek között arra is, hogy ez miért történt így.

Kedves olvasók! Sibel Edmonds, Manssor Arbabsiar és az Indokínában hátrahagyott amerikai hadifoglyok történetei után ismét barangolunk egy rövidet a biztonságpolitikai jellegű, állítólagos(?) összeesküvések világában. Podcastunk mai adásának témája az Ergenekon és a Balyoz ("Pöröly)", a két grandiózus per, melyektől rendszeresen hangos volt a közelmúltban a török közélet.

Kedves olvasók! Podcastunkban a változatosság kedvéért ma hadtörténelmi vizekre evezünk. A vizsgálat alá vett téma a brit birodalmi légi rendészet, amely a XX. század egyik ritkán emlegetett, ám ehhez képest tanulságos jelensége volt, amely a modern párhuzamokat sem nélkülözi.