Az első részben tárgyalt kezdetek és Jelcin első elnöki ciklusa után itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást az 1996-2000 közötti időszakra! Jelcin ugyan végül megnyerte az 1996-os elnökválasztást, betegsége és a különféle érdekcsoportok hatalomért való egyre élesebb konfliktusa miatt még a korábbinál is kevésbé folyt bele a védelmi ügyekbe. A reformok gyorsítására lett volna néhány, magas pozícióba juttatott civil funkcionárius, ők azonban eszköztelenek maradtak a vezérkar ellenállásával és az egyre súlyosabb orosz gazdasági válság hatásaival szemben. Az 1998-as orosz gazdasági összeomlás és Jelcin utódlásának megoldatlansága kiélezte a védelmi szektor különféle erőcsoportjainak küzdelmét is és számos, korábban elképzelhetetlen helyzetet eredményezett.

November elején lesz egy éve, hogy hivatalba lépett Szergej Sojgu hadseregtábornok, orosz védelmi miniszter. A Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának (MCsSz) éléről érkezett miniszter a legnépszerűbb orosz politikusnak számít, azonban máig kérdés, hogy e megítélését az orosz tárcavezetőkről általában rossz véleménnyel lévő hadsereg is osztja-e. Sojgu elődje, az egyetlen valódi civil orosz védelmi miniszter, a botrányok közepette távozott Anatolij Szergyukov különösen rossz viszonyt ápolt a tisztikarral, aminek elsődleges oka az volt, hogy a tárcavezető az utóbbi húsz év legbátrabb reformtörekvéseinek elindítója volt.

A Szovjetunió tömeghadseregét  és hadiiparát jobbára változatlan formában, de változó költségvetéssel működtető orosz kormányzatok szinte minden korábbi reformtörekvését megakadályozta a tisztikar ellenállása, valamint az időnként kaotikus orosz gazdasági és politikai viszonyok miatti politikusi érdektelenség. Olyannyira, hogy Afganisztán (1979-89) és a két csecsen háború (1994-96, 1999-2000) nem túl veretes teljesítménye után a grúz háborús győzelem (2008) után is komoly kérdőjelek merültek fel Oroszország valódi katonai nagyhatalmiságával kapcsolatban. Szergyukov nagy követ dobott az állóvízbe, de tavalyi bukásával ismét egy egyenruhás került a miniszteri posztra és a háttérben ismét a reformellenes erők látszanak valamelyest erősödni. Kérdés, Sojgu folytatója vagy megakasztója lesz a reformoknak, melyek elengedhetetlenek Oroszország 21. századi hatalmi ambíciói továbbéléséhez?

Ha valaki esetleg lemaradt volna róla, annak ismét figyelmébe ajánljuk, hogy a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorában ezen a héten kerül adásba egyik szerkesztőnk, Kayaff első vendégszereplésének második része. A beszélgetés témája ezúttal a Bf-109 vadászgép alkalmazása, technológiai fejlesztése és fő szövetséges ellenfelei az angliai csatától a II. világháború lezárásáig. A műsor október 12-én, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Kayaff weboldala a típusról megtekinthető itt.

UPDATE: letölthető a hanganyag

CN & Rammjaeger83

"Én a bátyám ellen, én a bátyámmal a családunk ellen, mi a családdal a törzs ellen, a törzzsel a többi törzs ellen, minden törzs Szomália ellen, Szomália a világ ellen." - szomáli közmondás

Egy nyers megállapítás szerint az Egyesült Államok külpolitikája az 1990-es években Fekete-Afrikában lényegében két döntésre korlátozódott: egy katasztrofális beavatkozás (Szomália) és egy katasztrofális be nem avatkozás (Ruanda). Noha az áldozatok számát illetően az előbbi nem igazán összehasonlítható az utóbbival, mégis jobban megmaradt a nyugati ember emlékezetében, melynek persze alapos okai vannak. A szomáliai főváros Fekete-tengernek nevezett negyedében 20 évvel ezelőtt végetért tűzharc, melyben a halottak és sebesültek száma amerikai oldalon a 100-at, a velük ellenséges oldalon pedig az 1500-at is megközelítette, páratlan hevességű és időtartamú volt a békefenntartó ENSZ-műveletek történetében, amerikai csapatok pedig a vietnami háború óta nem bocsátkoztak efféle városi összecsapásba.    

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten sor kerül egyik szerkesztőnk, Kayaff első szereplésére a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorában. A fegyverekkel foglalkozó "Hardverezünk" rovat keretein belül az F-104 Starfighter után egy jóval ismertebb - sőt: az egyik legismertebb - vadászgéptípus, a Bf-109 kerül terítékre. A beszélgetés kitér a tervezés, a gyártás és a műszaki kialakítás részleteire, továbbá szó lesz a konkurens német típusokról (He-112, Fw-159, Ar-80), a hajtómű és a sárkány kialakításáról, és a fegyverzet fejlődéséről. Nyomon követjük a típus szereplését az angliai csata kezdetéig. A beszélgetés a jövő héten folytatódik. A műsor október 5-én, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Kayaff weboldala a típusról megtekinthető itt.

UPDATE: letölthető a hanganyag

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorában vendégszerepel szerkesztőnk, SchA, a beszélgetés témája pedig az al-Ghouta elleni vegyi támadás - és az arra válaszul érkező esetleges amerikai légicsapásokkal kapcsolatos találgatások - apropóján a szíriai polgárháború 2013. január óta bekövetkezett fejleményei voltak. A kielégítően nem tisztázott támadás és az esetleges beavatkozás mellett szóba kerül a szíriai kormány és ellenzéke, illetve az egyes felkelő csoportok közötti harcok jelenlegi állása, továbbá Izrael, Libanon és Törökország hozzáállása a kialakult helyzethez. A műsor szeptember 28-án, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Tune in!

UPDATE: a hanganyag letölthető

Remélhetőleg senki nem maradt le a hírről, de a biztonság kedvéért megismételjük, hogy 2013. szeptember 21-én szombaton szerkesztőségünk ismét egy szolid összejövetelre invitálja a kedves olvasókat. Jelentkezni szeptember 20. éjfélig továbbra is lehet a jobb felső sarokban látható e-mail címen, a Facebook-oldalunkon (lásd jobb alsó sarok) vagy a blogbuli eredeti felhívásánál kommentben. A részleteket az eseménynek otthont adó budapesti vendéglátóipari egység felfedésével együtt a blog.hu-s regisztrációhoz tartozó, vagy a jelentkezéshez használt egyéb e-mail címekre küldött körlevélben legkésőbb 21-én reggel a jelentkezők tudomására hozzuk. Ha valaki ezt mégsem kapta volna meg, az legyen szíves jelezze ezt itt komment formájában vagy e-mailben.

Minél inkább jelentőségét veszíti világunkban az államközi háború intézménye, politikailag annál súlytalanabbá válnak a reguláris hadseregek, s így lassan elsorvad a díszszemlék szervezésének és rendezésének művészete is. Ezt rendszerint a nagyhatalmak fejlesztették tökélyre - gondoljunk csak pl. a Szovjet Hadsereg rendszeres Vörös téri magamutogatására, vagy a Wehrmacht parádéira -, ám a kisebb országok is igyekezték villogtatni képességeiket ezen a téren. Közülük máig ezt teszik azok, melyek a legutóbbi időkig is a háborús fenyegetés árnyékában éltek, vagy egyszerűen csak az átlagnál fontosabbnak tartották hagyományaik megőrzését. Mai posztunkban a könnyed szórakoztatás jegyében mutatunk be erre néhány példát.  

Mai összeállításunk első szereplője, a hajdanvolt egységes Szomália azon kevés országok közé tartozott, melyeknek a hidegháborús korszakban alkalmuk volt "kipróbálni" mindkét szuperhatalmi tömböt - persze csak a maguk távolságtartó módján. Fővezére és egyben történelmének legmeghatározóbb alakja, Sziad Barre tábornok ugyanis egy idő után túl szorosnak találta az orosz medve ölelését, ezért inkább hagyta, hogy az arab sólyom vegye szárnyai alá. Ennek következményeként hadseregének fegyverzetét szovjet, amerikai, brit, olasz stb. eredetű eszközök sajátos elegye alkotta. Jól tükrözi ezt az alábbi felvétel, melyet egyik kommentelőnk, tudi ajánlott figyelmünkbe, és amely Barre 1969. október 21-i hatalomátvételének 15. évfordulóján rendezett parádét örökítette meg.   

Kétszeri kihagyás után idén újra megrendezésre került a kecskeméti repülőnap, hazánk és nemzetünk egyetlen nyilvános, nemzetközi katonai bemutatója szárazföldön és égen. Mivel a Honvédségnek 2010 óta nem volt lehetősége nyilvános rendezvényen megosztani képességeit a hazai és külföldi nagyérdeművel, ezért érthetően nagy volt a nyomás a szervezőkön, hogy látványos és sikeres programmal szolgáljanak, nem beszélve a repülőnapokkal járó általános logisztikai - tömegkezelési kérdésekről. Szerkesztőségünk augusztus 3-án szombaton képviseltette magát a jeles eseményen, megcsodálandó a haditechnikai eszközök és a körülöttük nyüzsgő tömeg kombinációját 35 fok körüli hőmérséklet mellett. Az alábbiakban néhány életképet osztunk meg erről.

Miután az amerikaiak eltökélten hangoztatják, hogy az augusztus 21-én, al Ghouta ellen végrehajtott vegyi támadásért a szíriai hadsereg a felelős, a csapból is a hamarosan bekövetkező amerikai/NATO csapásról szóló híresztelések folynak. Mindenki elemez, a médiamunkások sorra veszik, milyen amerikai egységek kapcsolódhatnak be a támadásba, milyen fegyverekkel lövik/bombázzák majd a szír kormányerőket, ők mivel tudnak visszalőni/bombázni, stb, miközben a szerencsétlen ENSZ-vizsgálóbizottság még mindig a helyszínen kutakodik. Én kevésbé hardverorientált emberként azt mondom, hogy jóval kevesebben teszik fel a valóban lényeges kérdést: mi értelme van egy ilyen csapásnak?