A hidegháború évtizedeiben a katonai nagyhatalmak közötti kapcsolatokra a rendszeres válságjelenségek dacára többé-kevésbé kiegyensúlyozottság, rendezettség volt jellemző, így a korábbi európai korszakokhoz képest a katonai vezetők is a történelem kevésbé ismert, jelentéktelenebb szereplőivé váltak. A szovjet tömb államaiban a fegyveres erők feletti szigorú pártfelügyelet magától értetődő követelménynek számított, ami eleve kizárta a hadsereg önálló hatalmi tényezőként való fellépését, vagy akár bármilyen katonatiszti csoportosulás önálló tevékenységét. És mivel a nemzetközi gulyáskommunizmus aránylag nyugalmas belső viszonyait háborús fenyegetés sem forgatta fel különösebben, kifejezetten szembetűnő, hogy a szocialista fegyverbarátságban egybeforrt hadseregek alig "neveltek ki" olyan tábornokokat, kiknek nevét, tetteit akár tehetségük miatt, akár egyéb okból megőrizte volna az utókor emlékezete.

A minap tiboru, a Konteóblog szerzője közölte velünk is a hírt, hogy immár a nagyközönség számára hozzáférhetővé vált a Konteó 1: Harminc válogatott összeesküvés-elmélet c. művének folytatása. A tartalomjegyzékből kiderül, hogy a biztonságpolitika iránt érdeklődők ebben a kötetben is találhatnak majd szellemi táplálékot, úgyhogy azt csak ajánlani tudjuk nekik s egyben minden olvasónknak. A könyv megrendelhető az Alexandra, a Libri, a Bookline és a Göncöl Kiadó weboldalán, a könyvesboltokban pedig kb. június elejétől lesz kapható. Jó szórakozást kívánunk hozzá!  

A minap Pável blogján rá lehetett bukkanni a Hadtörténelmi Közlemények 126. évfolyamának 2. számára, abban pedig (571-581. old.) Dr. Számvéber Norbert tollából azon - bizonyára igen csekély számú - szakmai igényű kritikák egyikére, melyek a 2. vh. keleti hadszínterén bevetett magyar megszálló csapatokra vonatkozó, nemrég megjelent dokumentumgyűjteményt veszik szemügyre. A cikkhez nem fűzünk kommentárt, egyrészt mert könyvkritikára kritikát írni már kissé izzadságszagú műfajnak tűnik, másrészt az ilyesmit ildomos ráhagyni a komoly szakmai előélettel rendelkező hadtörténészekre. Inkább azt emeljük ki, hogy részletes választ ad arra a kérdésre, ami a téma körüli, igazság szerint nem valami színvonalas vitákban mintha teljesen háttérbe szorult volna: milyen források alapján lehetne egyáltalán képet alkotni a 20. századi magyar hadtörténet eme - a kritika szavaival élve - feldolgozatlan és kibeszéletlen fejezetéről?

Az egykori brit filmhíradók kapcsán már utaltunk arra, hogy a 2. világháború idején az Egyesült Államok átlagpolgárai a japánokat, nem pedig a németeket tekintették a fő leküzdendő ellenségnek, noha ezt ma már nem tudná megmondani senki, aki a kanonizált történészi munkák és a hollywoodi filmek alapján alkot képet a múltról. A katonai tömegtájékoztatásért felelős szervek annak idején persze tisztában voltak a valós helyzettel. Jól bizonyítja ezt két, hasonló céllal megalkotott hivatalos rövidfilm, amely az informatika forradalma révén ma már a nagyközönség számára is világszerte hozzáférhető.

Hadimúzeumokról szóló sorozatunk mai részében Németország két, keleti tartományaiban lévő múzeumot mutatunk be.

I. a Bundeswehr Hadtörténeti Múzeuma, Drezda

Nincs könnyű helyzetben Németország, hogyha saját hadtörténelmét kell kiállítható formában a nagyközönség elé tárnia. Míg mondjuk Moszkvában, Párizsban, vagy akár a közép-európai “győztes hatalmak” fővárosaiban a mai napig teljesen elfogadott egy katonai felvonulás a Függetlenség/Győzelem napján, addig ez Berlinben elképzelhetetlen lenne. Ugyanez érvényes a hadtörténeti múzeumokra és kiállításokra is. Bár sokan vannak, akik egy hazai sátoros könyvvásár átlagos II. vh-s tematikája nyomán (lásd: “A rettenthetetlen Waffen-SS páncélosai” és hasonló című könyvek) tömeges páncélos fétist várnának a Bundeswehr drezdai múzeumában is, a német katonai hagyományok mainstream megítélése ezt láthatóan nem teszi lehetővé.

Figyelem, kedves olvasók! A Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorában április 5-én, szombaton 17:30-tól, ill. vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt annak az adásnak a harmadik, befejező része, amely egyik szerkesztőnk, SchA közreműködésével mutatja be az 1. arab-izraeli háború előzményeit és eseményeit. Az első rész itt, a második pedig itt tölthető le. A beszélgetés kitér az 1948. júl-okt. közötti 2. tűzszünetre, az arab vereséggel végződő Dekel és Hiram hadműveletekre, továbbá az izraeli erők felszerelésére, a szembenálló felek veszteségeire és a résztvevő külföldi önkéntesekre is. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Jó szórakozást!

UPDATE: a hanganyag elérhető

5.g & CSM & Rammjaeger83 & SchA

Amint azt olvasóink megszokhatták, a KatPol mindig a közhangulat ütőerén tartja kezét. Ezért napokkal a 2014-es parlamenti választások előtt blogunk sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a megcsömörlött tömegek esdeklő hangját, akik számára a jelenlegi magyar politikai paletta már nem kínál vállalható alternatívát.

E széleskörű társadalmi igény hívta életre mai posztunkat, melyben olyan külföldi pártokat ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe a világ minden tájáról, melyek sajátos tapasztalataik és nézőpontjuk révén – ha meghívást nyernének a magyar választásokra – új színnel gazdagíthatnák hazánk politikai életét.

Figyelem, kedves olvasók! A Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának kétrészes adása, mely egyik szerkesztőnk, SchA közreműködésével mutatja be az örökzöldnek számító, sokszor egyszerűen csak közel-keletinek nevezett konfliktus kezdeti szakaszát, korábbi bejelentésünkkel ellentétben nem ma, hanem jövő héten folytatódik. A beszélgetés témája az I. arab-izraeli háború menete az 1949-es fegyverszünetig, és március 29-én, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig másnap 02:00-től ill. 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Jó szórakozást!

UPDATE: A dolgok végülis úgy alakultak, hogy ezt a témát nem két, hanem három adásban fogja feldolgozni a Hadak útján c. műsor. A 29-i adásban a cionista fegyveres csoportok által az arab polgári lakosság ellen még az I. arab-izraeli háború előtt indított tisztogató műveletekről lesz szó, továbbá az Izraelt megtámadó arab államok politikai céljairól, a harcba vetett katonai erők létszámáról, kiképzéséről és felszereléséről, végül pedig a háború főbb mozzanatairól az első, 1948. júliusi fegyverszünetig.

A grúziai háború utáni ésszerűsítési átalakítások egyszerre kívánták kezelni a haditechnikai és felszerelésbeli, a szervezeti, a harckészségi és a hadiipari lemaradást, helyenként több évtizedes tabukat döntve le. Az ambiciózus reformok a tábornoki kar heves ellenállása ellenére számos eredményt hoztak, a honvédelmi miniszter ugyanakkor 2012 végén belebukott egy homályos magánéleti-korrupciós ügybe. Az utódjául kinevezett, népszerű Szergej Sojgu hadseregtábornokkal szemben óriási elvárások vannak mind a reformok ellenzői, mind a reformok támogatói részéről, eddigi bő egyéves ténykedése során ugyanakkor elsősorban a reformok mérséklésére utaló lépéseket látni (nem függetlenül attól, hogy a 2011-2012 fordulóján a középosztály fiataljai körében kitörő elégedetlenséghullám és a gazdasági teljesítmény romlása miatt újra szükség van a fegyveres erők megbékítésére és lojalitására). A strukturális reformok sikere ellenére ugyanakkor az évtized költséges orosz fejlesztései számára komoly kihívásokat vet fel a gazdaság helyzete. 

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten egyik szerkesztőnk, SchA ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának vendége lesz. A kétrészes adás a zsidó állam létrejöttét és az ahhoz vezető utat mutatja be. Az első adásban az 1. arab-izraeli háború előzményeiről folyik a beszélgetés, amely március 15-én, szombaton 17:30-tól, az ismétlés pedig vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A cionista mozgalom és a palesztinai brit mandátumterület arab lakossága közötti konfliktus 1939-ig tartó szakaszáról a Nakba történetét bemutató sorozatunk első részében is lehet részletesen tájékozódni. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Az egy héttel később megjelenő folytatásban Izrael első háborújáról lesz szó. Jó szórakozást!

UPDATE: letölthető az első és a második rész is