Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház LXXV. - A vér és vas népe támadást indít„Soha többé!” – a kedves hallgató bizonyára hallott már a jelmondatról, amit a totális háború és az azt kísérő népirtás többször is ihletett a vészterhes 20. században. Furcsán hangozhat, de – ha az...
  • KatPol Kávéház LXXI. - Best GirlAbu Naszr al-Farabi, a híres muszlim filozófus, matematikus, jogtudós és zeneszakértő azok közé az irigylésre méltó történelmi szereplők közé tartozott, akiket utólag több nemzet is magáénak...
  • KatPol Kávéház LXVII. - Kenshin ImpactA „hadakozó fejedelemségek kora” (szengoku dzsidai) a japán történelem legismertebb és leginkább feldolgozott időszaka. A szamurájok aranykora kedvelt témája hazai és külföldi irodalmi, filmművészeti...
  • KatPol Kávéház LVII. - Előretolt helyőrségEgeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ munkatársa több mint három év szünet után ismét a podcastunkban vendégeskedik; a téma ezúttal is Törökország, azon belül is azok a katonai...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...

Címkék

1.vh (6) 18+ (1) 2.vh (88) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dánia (1) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (26) franciák (36) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (41) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (24) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (85) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (10) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (5) németek (54) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (96) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (65) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (2) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (16) ulster (2) usa (159) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

KatPol Kávéház LXXVI. - A Kőfal leomlik

2022.08.07. 20:28 KatPol Blog

Az 1861-1865 közötti amerikai polgárháború az Egyesült Államok történetének egyik legfontosabb eseménye volt. Polgárháborúk akkor szoktak kitörni, amikor egy állam politikai csoportjai alapvető kérdésekben nem értenek egyet, és ezeket nem tudják békés úton rendezni. Amerikában ilyen volt a rabszolgaság kérdése, amely egy sor másik ügyet is áthatott. Podcastunk 76. adásában az amerikai polgárháborúval foglalkozunk három film segítségével, amelyek: az északi narratívát bemutató 1989-es 54. hadtest (Glory), illetve a déli nézőpontból készült 2003-as Istenek és katonák (Gods and Generals), illetve az 1993-as Gettysburg.

Ahogy már a bevezetőben is említettük, az amerikai társadalmat megosztó legnagyobb kérdés a rabszolgaság volt. Már a függetlenség kikiáltásakor is az alapító atyák hitet tettek a szabadság és egyenlőség mellett – még ha közöttük is akadtak rabszolgatartók –, és a rabszolgaság kérdését olyannak tekintették, amely idővel megoldja magát. Ám ironikus módon a könnyebb gyapotfeldolgozást lehetővé tévő technológiai újítások áthúzták ezt a várakozást, és az Unió hamarosan végleg kettévált: a rabszolgaságra épülő déli agrárgazdaság ültetvényes oligarchái szembekerültek a gyorsan iparosodó észak polgárságával. Az Egyesült Államok politikai elitje sokáig az egyensúlyt próbálta fenntartani, leginkább különféle politikai kompromisszumok által.

279762217_422817825884730_5045820233201207378_n.png

297234343_868334570799178_5543917652626602379_n.png

A közhiedelemmel ellentétben Északon is kisebbségben voltak a rabszolgaság eltörlését radikálisan képviselők (abolicionisták), és többnyire a Dél lépett fel agresszívan, amikor igyekezett tovább terjeszteni a rabszolgaságot belföldön, de a külföldi terjesztésre is voltak ambíciók (pl. Kuba megszerzése által). Amikor 1861-ben győzött az elnökválasztáson Abraham Lincoln, a dél még azelőtt elszakadt az Uniótól, hogy ő hivatalba léphetett volna. A háború kirobbantó oka tehát egyértelműen a rabszolgaság kérdése volt, még ha a kezdeti célok el is tértek ettől (Lincoln kezdetben csak az Unió egységét akarta helyreállítani).

296718730_472351730925579_2236412850123489597_n.png

Ahogy arról már korábbi adásunkban is értekeztünk, az amerikai polgárháború azon kevés konfliktus egyike volt, ahol a vesztesek építhettek mainstream történelmet a történtekből, az „elveszett ügy” (Lost Cause) narratíváját, ahol az agresszív Észak tönkretette ezt a jól működő kis idilli Délt. Ennek mindmáig tartó hatása erőteljesen megjelenik az Istenek és katonák című filmben, amelyet főleg az amerikai baloldalon sokan egyfajta botrányfilmnek tartanak, annyira igyekszik tisztára mosni a Konföderáció prominens katonáit. Ami igazán botrányos a filmben, az inkább annak vontatott lassúsága és unalomba átcsapó története. Az ugyenezen rendező által 10 évvel korábban elkészített Gettysburg legalább szórakoztató hatalmas csatajeleneteivel, és nem szentel hosszú félórákat arra, hogy bemutassa nekünk, pontosan milyen hihetetlenül is idilli volt a déli élet.

tjj--hull-or-parkersburg-web-300x377.jpgEzzel szemben az 54. hadtest kimagaslik ezek közül minden tekintetben, amit több közismert fekete színész (Denzel Washington, Morgan Freeman) játéka is igencsak segít. A dolog érdekessége, hogy ma már ebben a formában egyik film sem készülhetne így el, még az északi álláspontot képviselő Glory sem, amely az első harcoló színeszbőrű egység történetét mutatja be, ugyanis a n betűs káromkodás annyiszor hangzik el benne, mint egy átlagos chicagói utcai lövöldözés közben. Nem mellesleg érdemes kiemelni, hogy a Black Lives Matter mozgalom megjelenése és a faji kérdés egyre sarkosabb ponttá válása egyébként is ellehetetlenít bármiféle diskurzust a témában, ráadásul a déli államok mai elitje „jenkivé” vált, és szinte semmiben sem képviseli azokat az értékeket, mint a korábbi korok déli elitje tette. (Fent: "Stonewall" Jackson, az eredeti neckbeard.)

Az adáshoz jó szórakozást kívánunk! A hanganyag letölthető innen, a többi adás peddig itt érhető el. Ajánljuk még a támában a Vlogging Through History nevű csatornát.

7 komment


| More

Címkék: usa filmklub

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr4917896565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.08.09. 06:11:11

Szókimondó és őszinte beszélgetés volt.

A Jó, a Rossz és a Csúfban egy deka néger sincs!

Szekrényszagú néni 2022.08.10. 10:19:50

Akárhogy tekergetjük, a rabszolgaság a XIX. században már nagyon gáz, főleg a bátrak honában és a SZABADOK földjén... Ha nincs polgárháború, akkor sem lehetett volna soká tartani, az USA szégyene volt.

bz249 2022.08.11. 09:04:50

Amugy az az erthetetlen ebben, hogy a csoro deli fehernek mi erdeke volt ebben az egeszben. Rabszolgaja nem volt, de legalabb a legjobb foldek az ultetvenyesek tulajdonaban voltak es szamottevo varosok hianyaban (New Orleanst es Richmondot leszamitva) ugy kb semmi eselye nem volt a felemelkedesre. Szoval nyugodtan mondhattak volna, hogy oket ez nem igazan erinti es a tokom akar megdogleni azert, hogy par gazdag csavo Braziliat epitsen itten, de valamiert megsem tettek.

gigabursch 2022.08.11. 09:40:20

@Szekrényszagú néni:
Szerintem az AEÁ-t a szégyen izgatta a legkevésbé.

@bz249:
Valamit csak csinált az a sok ember, mert sokan voltak, az egyszer szent.
Lehet, hogy a mi ismereteink kevesek?

Szekrényszagú néni 2022.08.11. 10:13:30

@bz249: Nálunk is büszkén kiáll a jobbágy az őt nyomorban és tudatlanságban tartó rendszerért, gondolom máshol sem volt ismeretlen a jelenség a történelem folyamán.

bz249 2022.08.11. 15:02:13

@gigabursch: nyilvan bedolgoztak az ultetvenyeknek (teszem azt elelmiszert termeltek a rabszolgak etetesere a gyapottermesztesre nem hasznalhato foldeken) nade azert nem veletlen, hogy nem Del-Karolina volt a bevandorlas fo celpontja... (1804-ben 10 elektorok volt a 19 new yorki ellen, 1860-ban 8/35) hanem az, hogy objektive eleg kilatastalan volt ott.

Enz 2022.08.12. 22:29:56

@Szekrényszagú néni: politikai lehetőség nem igazán volt a megszüntetésére. Az északi republikánusok is csak azt remélhették, hogy a rabszolgaság terjedését meg tudják akadályozni. Igazából a kiválással és a polgárháborúval ironikus módon a Dél maga teremtette meg a rabszolgaság megszüntetésének lehetőségét.

@bz249: a gazdaságnál szerintem fontosabb szempont az, hogy a légkondicionálás feltalálása előtt a Dél egy meglehetősen élhetetlen hely volt. Állandó meleg és magas páratartalom. Nagy városok ezért sem alakultak ki, a Dél nagy része a cotton engine feltalálása előtt is gyéren lakott volt, szemben az északi államokkal. Akik személyesen nem profitáltak belőle, azok leginkább "morális" okokból támogatták azt (bármilyen bizarr is ezt így leírni), egyszerűen ezt gondolták az Istennek tetsző rendnek. Sőt, mint Lee tábornok, érveltek amellett, hogy ez a feketék számára is előnyös, mert ők "egyébként nem tudnának gondoskodni magukról".
süti beállítások módosítása