Réges-régen, egy messzi-messzi Galaxisban... 

A Star Wars (Csillagok háborúja) univerzum ikonikus nyitómondata szinte mindenki számára ismerős lehet, még ha filmeket nem is láttak. Kevés olyan univerzum létezik, amely ennyire sok és ilyen mélyen beépült popkulturális elemet adott nekünk, mint ez a modernkori legenda. Az „én vagyok az apád”, fénykardok, jedi lovagok, az Erő, a rohamosztagosok, a legkülönfélébb járművek és persze a legkultikusabb főgonosz, a kiborg Darth Vader mind-mind kollektív tudatunkban élnek. A KatPol Kávéház mai adásának témája is ez az univerzum, Enz és Grodin részvételével, jelentős kihagyással ugyan, de az eredeti közönségszavazás eredményének megfelelően. 

Az 1977-1983 között bemutatott eredeti három film (Új remény, A Birodalom visszavág, A Jedi visszatér) George Lucas rendezői és kreatív tehetségét dicsérik. Egy klasszikus hőstörténetet ültetett át modern filmre, számos távol-keleti elemmel fűszerezve (nagy hatással voltak rá a kor japán filmjei, eredetileg a filmeket is kizárólag japán színészekkel akarta elkészíteni). A filmek elképesztő tehetséggel tapintottak rá a modern ember kalandvágyára, és bár saját készítője sem bízott benne, óriási sikernek bizonyultak. 

A sok dicsérettől megittasodva Lucas hozzálátott az univerzum bővítésének, és 1999-2005 között megszületett az előzménytrilógia. Itt már kizárólagos kreatív irányítása volt, és számos területen ez visszaütött. Pl. a sokszor mémmé váló nyögvenyelős, sőt néha egyenesen gyerekes párbeszédek (mint az Anakin seggébe férkőző homokszemcsék), és bizonyos döntések, pl. az ügyfogyott Jar Jar (akiről azóta tudjuk, hogy egy titkos sith nagyúr) szerepeltetése is sok kritikát kiváltottak.

A számos kritika azonban csak elfedi azt, hogy világépítés szempontjából ezek a filmek meghaladták az első három részt, itt már nem egy farmerből a világ megmentőjévé előlépett fiatal történetét, hanem egy élő-lélegző univerzumot kaptunk magunknak. Itt a gonosz sithek terve és motivációi is értelmet nyertek, ahogy hasznot húztak a korrupt Szenátus, az elkényelmesedett jedik, valamint a kapzsi óriáscégek harcából. Az egész politikai üzenete aligha volt letagadható, ám ez az univerzum szoros része lett, a történet nemcsak ennek elfedésére szolgált. 

Ebben az időben virágzott a kiterjesztett univerzum (Expanded Universe, EU), amely a filmekhez nem, vagy csak lazán kötődő történetek szövevényes halmaza, leginkább képregények, regények és videojátékok formájában. Ezt a Timothy Zahn által 1991-1993 között írt Thrawn-trilógia indította útjára, ahol az Uralkodót legyőző hősök és az Új Köztársaság méltó ellenfélre találtak egy ismeretlenből visszatérő birodalmi géniusz hadvezér, a rejtélyes chiss fajból származó Thrawn főadmirális személyében.

A kiterjesztett univerzum világa hosszú időt fedett le: tízezer évekkel a filmek előttől egészen évszázadokkal a filmek utánig számos időszakot feldolgoztak a Star Wars univerzumban. Olyan kultikus korokat teremtve ezzel, mint például az Old Republic széria, ahol háromezer évvel a filmek előtt követhettük a sithek és a jedik örök harcát. Széles közönséget volt képes megszólítani a Clone Wars animációs sorozat is, amely a klónháborúk korára fókuszált, és bár gyereksorozatként indult, évadról évadra egyre sötétebbé vált a hangulata, és egyre komolyabb témákat dolgozott fel. 

2012-ben érkezett a hír, hogy a Disney – ez a lélektelen pénzgyár – megvette a Star Wars jogait, a kreatív munkába belefáradt Lucastól. A Disney nem tétlenkedett, és azonnal eltörölte a teljes kiterjesztett univerzumot, arra hivatkozva, hogy az nem elég konzekvens és jó minőségű, és Kathleen Kennedy kezébe adták a jogokat. Kennedy számos sikeres projekt részeként dolgozott korábban, így úgy tűnt, a Star Wars jövője biztosítva van. Ő azonban újdonsült hatalmát nem arra használta fel, hogy hasonlóan jó történetek szülessenek, hanem saját politikai agendája terjesztésére. „The Force is female” (az Erő nőnemű) - hirdette pólója egy nyilvános megjelenés alkalmával, és a szebb napokat megért Lucasfilm hamarosan nyílt harcot hirdetett a „toxikus nőgyűlölő férficsecsemő” fanok ellen. Ahogy a céges agitprop erősödött, úgy romlott a filmek egyébként se túl magas minősége: állandó kreatív viták, újraforgatások, a rendezők folyamatos kirúgásai jelentették a munkamódszert.

A 7. rész legfeljebb egy erős közepest hozott, ám a 8. rész, Az utolsó jedik véglegesen megosztották a fanokat: szoppancsokra (akik szerint ez a világ valaha volt legjobb filmje) és toxikus nőgyűlölő fanokra (akik szerint hiányzott belőle az a szubsztancia, ami a Star Warst Star Warssá teszi). A Solo, és a 9. rész szintén képtelenek voltak felnőni ahhoz a feladathoz, hogy méltó módon nyúljanak hozzá az univerzumhoz. A Disney-éra egyetlen fanok között sikeres filmje a Zsivány egyes lett, ám 2018-ra a Kennedy-féle „Lucas”film teljesen felélte a fanok jóindulatát és kreatív tartalékait. Bob Iger minden jövőbeli projektet törölt, arra fogva az igen langymeleg fogadtatást, hogy „túltolták” a filmek számát és az évenkénti megjelenést. A megosztó, fogyasztóbázist direktben célzó politikáról szó sem esett. 

Ebben a sötét időszakban egy aprócska reménysugár jelent meg: 2019-2020-ban a Mandalorian című sorozat újra méltó módon mutatta be ezt a hatalmas univerzumot. Bár ezt is jócskán lehet kritikával illetni számos ponton, fontos rámutatni, hogy a megosztó politikai agendáktól mentes jó karaktereket és történeteket mutatott be, láthatóan odafigyelve a fanokra is. A Jon Favreau és Dave Filoni nevéhez köthető projekt újra számos, korábban elidegenített fant odavonzott, és a politikai aktivistákon túl valóban képes volt új embereket is megszólítani (pl. az igencsak aranyos bébi Yoda segítségével). 2020 végére úgy tűnt, a Star Wars még menthető.

Ebben a helyzetben került sor 2021. február elején a közönségkedvenc Cara Dune karakterét játszó Gina Carano politikai alapú kirúgására, ami egy csapásra véget vetett ennek a kegyelmi állapotban. A Star Wars újra a megosztó politikáról szól, nem kis részben a kirúgás mögött álló Kathleen Kennedy szándékai szerint, aki veszélyeztetve érezte saját „életművét” az ambiciózus rendezőpáros által. Kennedy megpróbálta megteremteni a saját Old Republic éráját is a High Republic képében, ám mint minden, amihez vezetőként hozzányúlt, ez is totális kudarc lett. 

Vajon mit hoz a jövő a sokak által szeretett, de egyre rosszabb helyzetben lévő univerzum számára? Menthető még Lucas öröksége, vagy a Disney pénzgyárában addig nyúzzák róla a bőrt, amíg végül a maradék levegő is elfogy körülötte? A podcast adásban többek között erre is keressük a választ.

A közönség figyelmébe ajánljuk ezen túlmenően az EckhartsLadder és a Geeks + Gamers Youtube-csatornákat.

Az adás, melynek a "nyersanyagául" szolgáló beszélgetésekre 2020. december 27-én és 2021. február 12-én kerítettünk sort, letölthető innen, az eddigi adások pedig elérhetők itt. Jó szórakozást!

UPDATE: megjelent adásunk a Star Wars: Andor témájában