Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCII. - Hideg fejjel, meleg szívvel, tiszta kézzelKedves hallgatóink! Legutóbbi, keletnémet témájú adásunkban, A mások élete c. film kapcsán elismételtük azt a kritikát, hogy az sajnos minden pozitívuma ellenére valószerűtlen képet fest a Stasi...
  • KatPol Kávéház LXXXIV. - A vihar előtti vihar"A hűség a becsületem" - a nemzetiszocialista Védőosztag jelmondata a piac kemény viszonyai között élő könyv- és lapkiadók, és az állítólagos barna veszedelemre fixálódott újságírók együttes...
  • KatPol Kávéház LXVIII. - The high groundA kijelölt harcállásaikat az utolsó emberig rendületlenül tartó, és le végül sosem gyűrt kis helyőrségek nemcsak a népszerű történetírás, hanem utólag rendszerint a szelektív történelmi emlékezet...
  • KatPol Kávéház LXVII. - Kenshin ImpactA „hadakozó fejedelemségek kora” (szengoku dzsidai) a japán történelem legismertebb és leginkább feldolgozott időszaka. A szamurájok aranykora kedvelt témája hazai és külföldi irodalmi, filmművészeti...
  • KatPol Kávéház LVIII. - A vérszomjas civilizációpusztítókAz 1899-1901 közötti bokszerlázadás a világtörténelem egyik egzotikus mellékzöngéjeként van kezelve mind a mai napig, amolyan koloniális kalandként, amelynek emlékét elhomályosítja az 1904-05-ös...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (1) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (47) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

KatPol Kávéház LVIII. - A vérszomjas civilizációpusztítók

2021.01.24. 09:37 KatPol Blog

Az 1899-1901 közötti bokszerlázadás a világtörténelem egyik egzotikus mellékzöngéjeként van kezelve mind a mai napig, amolyan koloniális kalandként, amelynek emlékét elhomályosítja az 1904-05-ös orosz-japán háború. A konfliktus jelentősége azonban túlmutat ezen, hiszen a modern távol-keleti történelem egyik kulcsfontosságú eseménye volt. A bokszerek, ezek „a komédiás cigányok” egyszerű parasztok voltak, akiket a gyarmatosító hatalmak évtizedek óta tartó területnyerő akciói és a hosszú ideje tartó aszály hívott életre. 

A halódó Csing-dinasztia tényleges vezetője, Ce-hszi (Cixi) anyacsászárnő nem mert szembeszállni velük, hanem miniszterei tanácsára a külföldiek ellen akarta felhasználni őket. A bokszerek felkelése, a külföldiek elleni kegyetlenkedéseik sosem látott összefogást eredményeztek a gyarmati hatalmak között: a nyolcnemzeti szövetség életre hívását. Ebben többek között a Monarchia is részt vett tengerészekkel, akik között ott volt az akkor még hadnagyként szolgáló von Trapp, akinek nevét később az A Muzsika hangja c. musical tette ismertté. Ma már komikusnak hangzik, hogy II. Vilmos német császár ezzel bocsátotta útjára katonáit: „Használjátok fegyvereiteket úgy, hogy még ezer év múlva se merjen egyetlen kínai sem ferde szemmel nézni egy németre.” 

Erről az időszakról szól az 55 nap Pekingben című film, amely a KatPol Kávéház 58. adásának témája, amelyen részt vett Enz, Grodin és Rammjäger83. Az 1963-as film a bokszerlázadás egyik fontos epizódját, a pekingi követségi negyed ostromát dolgozza fel, amely az ellenséges Kína szívében, a bokszerektől, majd a birodalmi hadseregtől ostromolva, szinte csodával határos módon 55 napig kitartott, míg megérkeztek a nyugati felmentő csapatok. A film elsősorban a követségi negyed – többnyire valós szereplőkön alapuló fiktív – védőin keresztül mutatja be az ostromot, elsősorban két szereplő: Matt Lewis őrnagy az amerikai tengerészgyalogosok halált megvető parancsnoka, valamint Sir Arthur Robertson brit nagyköveten keresztül, akik az elején nehezen férnek össze. A megfontolt, finom angol úriember nehezen viseli az amerikai tiszt nyers macsóságát és vakmerőségét. Idővel azonban megtanulják tisztelni a másikat. 

55_days_at_peking4.jpg

A film számos egyéb karaktert is felsorakoztat, ki hosszabb, ki rövidebb ideig szerepel. A szereplők repertoárja bemutatja a korszak sokszínűségét: van német nagykövet és orvos, orosz arisztokraták, kínai-amerikai félárva kislány, japán és olasz katonatiszt. Mindemellett nem mehetünk el szó nélkül a kínai oldal meglehetősen egyoldalú, sablonos ábrázolása mellett: Ce-hszi anyacsászárné alig több egy keserű öregasszonynál, akit tanácsadói rángatnak, míg a film fő antagonistája, Tuan (Duan) herceg egy meglehetősen buta, kinézetre is leginkább deformált gnómra hasonlító cselszövő. A kínai oldalon az egyetlen pozitívként ábrázolt szereplő Zsung-lu (Ronglu, a magyar szinkronban tévesen Jung-luként hivatkozott) tábornok, aki kezdettől ellenzi a háborút. 

A filmről magáról elmondható, hogy egy letűnt korszak terméke, olyasvalami, amit mai modern filmek között aligha láthat a néző. A női karakterek egyike sem erős a szó mai értelmében, nincsen hadseregeket megállító „girl power”. Az is biztosan nagy ellenérzést válthatna ki, ahogy egyfajta nosztalgiával tekint a koloniális múltra, hiszen ma már az elfogadott álláspont szerint ez a világ minden valaha létezett problémájának forrása. De a legfőbb ok mégis az, ahogy a kínai piac vált uralkodóvá a nyugati filmgyártásban. Ott a bokszereket nemzeti hősökként tisztelik, akik megpróbálták az ország kizsákmányolását megállítani, amolyan proto-forradalmárként. A filmet ezért valószínűleg sosem fogják modernizálni, ami nagy kár, ugyanis számos téren bizonyosan változtatásra szorulna az igen egyoldalú narratívája. 

Minden hibája ellenére maga a film nagyon érdekesre sikerült. Lassabban kibontakozó a cselekménye, mint a mai filmeknek, ám bővelkedik nagy csatajelenetekben, és a készítők nagyon adtak a történelmi hitelességre is (a pénzügyi kereteken belül). Mindezek alapján csak ajánlani tudjuk a korszak iránt érdeklődőknek a filmet.

A filmhez készült induló angol nyelvű változata:

A hanganyag letölthető itt.

A korábbi adások elérhetőek itt.

Jó szórakozást!

5 komment


| More

Címkék: kína filmklub

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr4616401316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2021.01.24. 10:00:00

"A női karakterek egyike sem erős a szó mai értelmében"

Ezért nézek egyre kevésbé mai filmeket. Anno a 80-as években a Linda sorozat is elég vicces volt, de az legalább nem próbálta komolyan venni magát.

Ráadásul elég hányás, hogy ma már a horgászújságból is dõl a PC.

David Bowman 2021.01.24. 18:39:15

@midnight coder: Hát ja. Minden újabb filmet gyanakodva fogadok. Amúgy kifejezetten szeretem a női főszereplős filmeket, ha nem szájbarágósan feministák. És ha szépek.

David Bowman 2021.01.24. 18:40:03

Láttam ezt a filmet. Mérsékelten tetszett is.

Örömhernyó 2021.01.26. 00:48:33

Barátnőm kínai származású, szerinte rettenetes ez a film, főleg a kínaira sminkelt fehér színészek miatt, szerinte nagyon csúnyák. Én kerestem neki interneten korabeli fotókat kínai emberekről, hivatalnokokról, azok még ocsmányabbak voltak mai szemmel. Szóval barátnőm utálja, én meg imádom ezt a filmet gyerekkorom óta.

A kínaiak amúgy abban a korszakban már gyűlölték a Qing dinasztiát, mert idegenek voltak, nem kínaiak, hanem mandzsuk, ráadásul a végére rettenetesen dekadens, korrupt, pazarló és kaotikus lett az uralmuk. Nem véletlen, hogy 1911-ben győzött a forradalom, bár az se hozott stabilitást.
De a kínai nacionalista propaganda mára eljutott oda, hogy választani kell, hogy a Qing dinasztiát utálják vagy a fehéreket és arra jutottak, hogy a fehéreket és japánokat utálják, a Qing dinasztiát meg elkezdte a kínai propaganda kosztümös filmekben, sorozatokban feldolgozni. Sok plasztikai sebész által egyformára szabott arcú, kihívó dekoltázsos színésznővel. Ezek a nyálas kosztümös sorozatok persze még annyira se hitelesek, mint az 55 nap Pekingben című film.
Az 55 nap Pekingben legalább oda helyezi a nőket, ahova valók voltak évezredeken át. Ha hatalom közelébe is jutottak, akkor leginkább intrikával, hátbaszúrással, manipulációval, az uralkodó osztály következő generációjának nevelésével és befolyásolásával gyakorolták a hatalmukat. Lehet a csatában kardozó, nyilazó harcos Mulanra verni a répát, de a valóságban a nők a méhükkel irányították a történelmet.

A film üzenete az is, hogy a nagyhatalmak ekkor mutattak utoljára közös fellépést. Nem sokkal később meg egymásnak estek az első világháborúban. Ha valaki epét okád amiatt, mert a kínaiakat sablonos módon ábrázolja a film, akkor jó lenne észrevenni, hogy a nyugati szövetségeseket is mind sztereotípiák mentén ábrázolták.
A boxerek pedig elég sok gyomorforgató mészárlást elkövettek nem csak fehérek, hanem kínai keresztények ellen is.

Az is egy vicc, hogy a kínaiak most a boxerlázadás leverése miatt köpködnek a nyugati hatalmakra, hogy milyen kegyetlenül leverték, mennyi halott stb., holott a korabeli Kínában pár évtizedenként volt egy belháború, felkelés amiben rendszeresen milliók vagy inkább tízmilliók (Tajping-felkelés) haltak meg. De azt kínaiak csinálták kínaiakkal, tehát az nem gond. Illetve a han kínaiak az idegen mandzsu Qing-dinasztia ellen. Ez a kínai nacionalista mentalitás.

A boxerlázadás után Kínának jóvátételt kellett fizetnie a gyarmatosítóknak. Ezt is ajvékolva emlegetik a kínaiak. Azt már elfelejtik említeni, pedig Kínában is köztudott, hogy például Amerika direkt kérte, hogy a nekik fizetett jóvátétel összegét szállítsák le. És még azt az összeget is arra fordították, hogy megalapítsák a máig leghíresebb kínai egyetemet (Tsinghua), hogy kivakarják a kínaiakat a sötét középkorból, rengeteg kínai diáknak ösztöndíjat adtak, hogy Amerikában tanulhasson stb. Ezt a kínaiak következetesen elhallgatják, mert az lehetetlen, hogy a gonosz fehér gyarmatosítók valami jót tettek volna Kínával.
süti beállítások módosítása