Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • A megaláztatás évszázada XIV.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és ez itt a modern Kína történelmével foglalkozó sorozatunk idei első része. Az előző rész tartalmából: Csang Kaj-sek...
  • KatPol Kávéház XLVII. - A csillagok közéKedves hallgatók! A KatPol Kávéház következő adása ezúttal a science fiction területére űrhajózik, és a Naprendszer határait feszegeti. A korábbi szavazás második helyezettjeként az újabb, górcső alá...
  • A megaláztatás évszázada XIII.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, mivel jó ideje nem volt már blogposzt a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunkban, úgy gondoltam, méltó lezárása lenne...
  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (38) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (80) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (69) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

A COIN anatómiája - 4. rész

2011.01.17. 08:00 SchA

"Kifelé viselkedj úgy minden civillel, mintha a barátod lenne, de belül azt kell feltételezned róla, hogy a felkelőket segíti, mindaddig, amíg szilárd bizonyítékot nem szerzel az ellenkezőjéről."

David Galula, Pacification in Algeria 1956-1958

A COIN fogalmi és elméleti alapjait bemutató sorozat negyedik részében a COIN vázlatos menetét és a propaganda szerepét mutatom be. Eredeti elképzeléseimmel ellentétben, nem sikerült 2+2 részbe besűríteni a témát, ezért - többek között - a COIN katonai vonatkozásairól a sorozat 5. része fog szólni. Majd egyszer.

A COIN folyamatát David Galula francia alezredes, a téma egyik úttörő teoretikusa (idén külön cikkünk is lesz életéről és munkásságáról) megpróbálta leegyszerűsíteni és lépésekre bontani, hogy az tanítható és ismételhető legyen. Elméletét először a francia katonai körökben próbálta népszerűsíteni, majd az Egyesült Államokban, a RAND felkérésére írta meg elméleti főművét  COIN-ról. Ezek a lépések csak egyfajta sablont adnak - azt, hogy miként valósítják meg őket egy konkrét helyzetben, már a COIN katonai és politikai vezetésének kell kigondolnia. Ezért nem úgy kell tekinteni rá, mint egy holtbiztos receptre, amivel mindenhol sikereket lehet elérni. Azt írja le, mit kell elérni, a "hogyant" - habár felhoz példákat - az olvasóra bízza.

4 + 8 kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás a COIN-nak

Galula a felkeléseket hideg és forró szakaszra bontja. A hideg szakasznak nevezzük, amikor a felkelők tevékenysége jellemzően csak a politikai szerveződésre fókuszál, erőszakos cselekményeket nem hajtanak végre. Miután a felkeléseknél a háború legtöbbször nem egy jól körülhatárolható időpontban tör ki, hanem a béke fokozatosan vált át háborúba, Galula a COIN-erők (counterinsurgents) színre lépését veszi elméleti választóvonalnak a hideg és forró szakasz között. Paradox helyzet, hogy a kormány mindig egy lépéssel a felkelők mögött jár: mire felismeri a felkelés veszélyét, az már valószínűleg túlhaladt a hideg szakaszon, mire felismeri, hogy egyedül nem bír a felkelőkkel, és külföldről kér segítséget, valószínűleg már a külső beavatkozás sem tudja megmenteni a rezsimet.

Hideg szakasz

Ha még időben felismerik a veszélyt, a kormánynak 4 opciója van a felkelések csírában való elfojtására. Ezek a körülményektől függően eltérő mértékben lehetnek hasznosak:

1. Közvetlen fellépés a felkelés vezetői ellen
Ez demokráciákban nehezebben megy (ebben a szakaszban semmi illegálisat, vagy legalább is súlyos cselekményt nem követtek el, emiatt a lakosság a felkelők ügyével kezdhet szimpatizálni a nyilvánvaló politikai leszámolás miatt). 3 előfeltétel szükséges a sikerhez:

  • A felkelés ügye kevéssé megnyerő a tömegek számára
  • A kormánynak van jogi lehetősége és ereje a cselekvésre - diktatúrák előnyben
  • A kormány meg tudja akadályozni, hogy a felkelők a széles nyilvánossághoz forduljanak. A diktatúrák, és a médiát hatásosan irányításuk alatt tartó demokráciák ebben az esetben is előnyben vannak. /Az internet korában azért könnyebb dolguk van a felkelőknek, mint 50 évvel ezelőtt, amikor Galula ezt leírta./

2. Közvetett fellépés – javítani a problémákon, amire a felkelés alapulna
Általában a legkevésbé járható út. A problémák, melyek miatt a felkelés kirobban, nem véletlenül léteznek, és nem ritkán feloldhatatlanok. Mégis meg lehet próbálni reformokkal, népjóléti intézkedésekkel, és az igazságszolgáltatás/rendfenntartó szervek/stb. megerősítésével elébe menni a felkelésnek. /Itt pl. előjön az említett paradox - a politikai vezetés számára ebben a szakaszban ez aránytalanul sok ráfordítást igényelne egy meglehetősen ködös, megfoghatatlan fenyegetés elhárítása érdekében./

Is there an intelligent solution to the racial problem in South Africa? It will  continue to exist as long as two different races continue to live in the same territory.

Galula, 1964.

3. Beszivárogni a felkelők közé, és belülről szétverni a mozgalmat
Kezdetekben minden mozgalom "tábornokok gyülekezete közlegények nélkül". Egy valamire való titkosszolgálat sikeresen használhatja ki tagok közötti nézetkülönbségeket, beépíti a saját embereit és egymás ellen fordítja őket. Egy radikális szervezetből lesz két gyengébb, majd abból négy, nyolc, akik egymást is ellenségnek tekintik és a felkelés elporlik, mielőtt bármi kárt okozhatott volna. /Békés, egyszerű és észrevétlen mivolta miatt gyakorlatilag a legjobb módszer. Egy rendkívül karizmatikus vezető és/vagy komoly ideológiai kohézió szükséges ahhoz, hogy a felkelők ki tudják védeni, és a külföldi támogatás sem árt hozzá./

4. Megerősíteni a "politikai gépezetet"
Az állam lényegében már a felkelés forró szakaszára készül elő, és megelőző jelleggel megkezdi a lakosság politikai indoktrinációját, még mielőtt a felkelők nyernék meg őket a saját ügyüknek.

Forró szakasz

Forró szakasz maga az, ahol már ténylegesen COIN-erők tevékenykednek a felkelés leverése érdekében. Néhány fontos alapelve, a teljesség igénye nélkül:

  • A konvencionális hadviselés eszközei, logikája, fogalomkészlete, stb csak korlátozottan alkalmazható a COIN-ra.
  • A COIN-erők nem másolhatják egy az egyben a felkelők módszereit, mert - aszimmetrikus háború lévén - más helyzetben vannak, és az azonos módszereknek más  lesz az eredménye.
  • A népi támogatás ugyanolyan fontos a COIN-erőknek, mint a felkelőknek, és ugyanúgy egy politikailag aktív kisebbség révén lehet megszerezni.
  • A népi támogatás mindig feltételekhez kötődik. Ezek közül a legalapvetőbb a biztonság - ne tegye ki magát a lakosság életveszélynek, ha nyíltan a kormányt kezdi támogatni.
  • Az erőforrásokat/erőfeszítéseket koncentrálni kell, nem pedig egyenletesen elosztani az ország teljes területére.

A 8 lépés a következő:

1. Felkelők főerőinek megsemmisítése/kiűzése

Ezzel általában nem szokott probléma lenni. COIN-erők technikai fölénye miatt a felkelők komoly kockázatot vállalnak, ha nagyobb csapatösszevonást hajtanak végre egy támadás érdekében. Ez azonban a lakott területekre vonatkozik, a kiűzés szó nem véletlenül szerepel - az egyik fő cél a felkelők elválasztása a civil lakosságtól.

Az, hogy egy területet megtisztítottak a főerőktől, csak azt jelenti, hogy a felkelők alacsonyabb szintre lépnek vissza a hadviselési mátrixban. Szervezettebb gerillaakciók helyett a szórványos rajtaütések, terrortámadások kerülnek előtérbe, akár elég komoly intenzitással, ha a COIN-erők nem képesek megvalósítani a következő lépéseket.  Az első lépés még nem jelent tényleges kontrollt, és csak ritkán rendíti meg a felkelőket.

2. Állandó egységek telepítése

A hadseregnek nem szabad az ellenség-centrikus mentalitás szerint jól védhető helyekre behúzódnia, ahonnan csak járőrözni vagy folyamatban lévő ellenséges akciókat leverni jár ki. A COIN civil lakosság-centrikus: őket kell megvédeni, meggyőzni, ellenőrzni, megszűrni. Erre csak a lakossággal szoros kapcsolatban lévő egységek képesek.

Galula Algériában betelepítette az alá tartozó egységeket az ellenőrizni kívánt falvakba, egy helyre nem több, mint 10-15 katonát. A körzetében a felkelők nem mozogtak akkora csapatokban, hogy képesek lettek volna még ennyi francia katonával is elbánni. Szálláshelyként már meglévő, de persze védhető házakat foglaltak le. A katonák 24 órában járőröztek, rajtaütéseket szerveztek, "tesztelték a falusiakat" (pl. a felkelők úgy léptek kapcsolatba a helyiekkel, hogy éjjel apró kavicsokat dobáltak az ablakra, vagy madárhangokat utánoztak a közelében. Galula utasította a járőröket, hogy minden éjjel játsszák el ezt ők is egy tucatnyi házzal, és ha a lakók esetleg ajtót nyitnak, akkor jöhet a házkutatás, kikérdezés, stb.) A COIN-erők így szerves részei lettek a falusiak mindennapjainak.

3. Kapcsolat lakossággal és ellenőrzés

Cenzus, házak megjelölése, a település tartós elhagyásának és a vendégek fogadásának engedélyhez kötése - a lakosság megismerése és a körülményekhez képest maximális kontrollja. A COIN-erőknek tiszta képpel kell rendelkezniük a lakosságról, hogy beazonosítsák a felkelőket, akik Mao Ce-tung hasonlatának megfelelően halként akarnak a nép tengerében úszni.

4. Felkelők politikai szervezetének felszámolása

Talán a leginkább mellőzött pont manapság. Ha a COIN-ban részt vevő katonák szemlélete nem tud elszakadni a konvencionális háborúk logikájától, akkor gyakran csak a harcoló egységek, illetve a politikai vezetés megsemmisítésére koncentrálnak. A felkelők politikai szervezetének módszeres felszámolása nélkül ez szélmalomharc, mert mindkét előző csoportot újra ki fogja termelni magából. Fel kell kutatni, és átállítani/letartóztatni/deportálni/kivégezni (a konkrét szituáció függvényében) a politikai élcsapat tagjait és a kisegítőket is, vagyis az egyszerű közembereket, akik pénzt gyűjtenek a lakosságtól, menedékhelyeket üzemeltetnek vagy a felkelők hírszerzését segítik. (A felkelés támogatásának 5 szintjét lásd COIN anatómiája 2)

5. Helyi választások

Ki kell választani az ellenőrzése alá vont, és politikailag is megtisztított területen azokat a személyeket, akik hajlandóak kooperálni a COIN erőkkel, felvállalják a vezetői státuszt, és a helyi lakosság is támogatja őket valamilyen szinten.  Az ilyen helyi választások jobb, ha nem teljesen demokratikusak - a COIN-erőknek fenn kell tartania a jogot, hogy megszűrhessék a potenciális jelölteket.

6. Helyi vezetők kipróbálása

A megválasztott vezetőknek a gyakorlatban is bizonyítani kell alkalmasságukat és lojalitásukat. Ha a kettő közül az egyikkel is gond van, a vezetőt le kell cserélni, és a folyamat indul elölről. Szimpla darwinizmus.

7. Párt szervezése

Ismét egy fontos, és mellőzött terület. Egy felkelés azért harapózhatott el, mert 1) az állam gyenge, 2) a felkelők képesek betölteni az állam gyengesége miatt keletkezett űrt. Ahhoz, hogy egy stabil állapotot lehessen teremteni, ahol már nem áll fenn a veszélye a felkelők visszatérésének, létre kell hozni egy a politikai szervezetet is, mert a felkelők után ugyanúgy hatalmi vákuum marad. Az új szervezet magját az előző lépés során színre lépett, kipróbált vezetők képezik.

8. Megmaradt gerillák legyőzése/megnyerése

Ha minden lépést megfelelően végrehajtottak, akkor ebben a szakaszban a megmaradt felkelők már el vannak vágva a népi támogatástól. Ettől kezdve van értelme egyesével levadászni őket, vagy amnesztiát kínálni nekik, mert többé nincsen utánpótlás, ami a kieső emberek helyére újakat állítana.

A 8 lépést nem egyszerre az ország/a felkelők által ellenőrzött térség teljes egészén kell megvalósítani, hanem fokozatosan, területről területre haladva. (v.ö. "olajfolt taktika") Attól függően, hogy mennyire előrehaladt állapotban jár a felkelés, egyes lépések kihagyhatóak, de szükséges megbizonyosodni arról, hogy az adott lépés valóban megvalósítható. Csakúgy, mint Mao Ce-tung népi háborús stratégiájában, ha a körülmények kedvezőtlenül alakulnak, vissza kell térni a folyamat egy korábbi szakaszához, különben az egész folyamat az értelmét veszti.

/A katonai vs politikai gondolkodás különbsége az egyes lépések egymásra épülésében is megfigyelhető. Valószínűtlen, hogy kis számú helyőrséget telepítsenek egy faluba, ha fennáll a reális veszély, hogy a felkelők fegyveres erői egyszerűen elsöprik azt, vagyis nem fognak hozzá a második lépéshez, amíg az elsőt nem hajtották megfelelően végre. Ugyanakkor a demokratizálás szent hevében szokás az 5. lépést erőltetni, miközben a negyedikkel senki nem törődik.

Propaganda

„Every action in COIN sends a message,
which means that words and deeds must be synchronized.”

 

A propaganda - és amúgy az információs műveletek (IO) - a COIN egyik legfontosabb eleme. A felkelés alapvetően politikai harc ezért a felkelők ideológiájának üldözése/tagadása önmagában nem elég - a COIN-erőknek szintén szükségük van egy politikai ügyre, amit szembeállíthatnak a felkelőkkel. Ez pedig azt jelenti, hogy legalább akkora, ha nem nagyobb erőbedobással, következetességgel, folytonossággal kell a propaganda-háborút folytatni, mint a valódi, fegyverekkel vívott változatát. A média a modern háborúk, különösen az aszimmetrikus konfliktusok alapvető, szerves része, és ekként is kell rá tekinteni. Ha a COIN-erők figyelmen kívül hagyják ezt és egyfajta nyűgnek/formalitásnak tekintik a  kommunikációt,  akkor lényegében átengedik a kezdeményezést a sors szeszélyének, sőt akár egyenesen a felkelőknek. Az emberi gondolkodás pedig hajlamos az elsőként megszerzett információt hitelesebbnek tartani.

A felkelők elleni harc során számos csoport véleményét szükséges a COIN-erők számára kedvezően alakítani, ha sikert akarnak elérni. Az Egyesült Államok példáját véve az afganisztáni háború kapcsán a befolyásolandó célcsoportok a következőek:

  • Első sorban a helyi (afgán) lakosság – evidens módon a kormányt támogassák a felkelők helyett
  • A hazai lakosság – a modern nyugati ember elszokott az elhúzódó háborúktól, de a COIN-ban nem léteznek "rövidebb utak". Az amerikai választópolgárokak - és akár választott vezetőiknek - meg kell értenie , hogy miféle háborút is vív az állam, hogy elég hosszan kitartson a háború megnyeréséhez. /Szun-Ce is megmondta, hogy nem az ellenséget kell elpusztítani, csak az akaratát a harcra. Amerika rendelkezhet bár a világ legmodernebb fegyvereivel és legerősebb hadseregével, ez csak annyit ér, amennyi szándék van mögötte a bevetésére./
  • Szomszédos országok – kooperáljanak a COIN-erőkkel vagy legalább is ne nyújtsanak segítséget a felkelőknek. Ehhez önmagában kevés a propaganda, de azért jól jön.
  • Koalíciós országok – Amerika szövetségesei is eltunyult nyugati országok, melyek lakossága könnyen a háború ellen fordulhat, ami arra ösztönözheti a kormányaikat, hogy  idő előtt kilépjenek a szövetségből.
  • Diaszpóra – végül a HN-ből (Host Nation) származó, külföldi csoportokat is a kormány mellé kell állítani a felkelők helyett

A fenti célcsoportok közül lényegében csak az első áll közvetlen kapcsolatban a fegyveres harcokkal, a többi csak közvetett módon, elsősorban a médiából ismeri azt. Ezért van, hogy az egyes összecsapásokat "jogilag és etikailag nem kifogásolható módon" megnyerni még nem siker. Az összecsapásokról alkotott percepciót úgy alakítani, hogy azt a célközönség jogosnak és etikusnak ítélje, - még ha nem is volt az - ez az igazi siker. És ez a fegyveres harcon túl a COIN legtöbb aspektusára igaz.

 

 

 A felkelők mobilizációs módszereire, melyekről a sorozat 2. részében volt szó, megfelelő választ kell adni. 

Karizmatikus vezetők esetében a legcélravezetőbb módszer a likvidálás mellett a lejárató kampány (assassination or character assassination). A néppel el kell hitetni, hogy a felkelés vezető figurája valójában pl. egy "korrupt, álszent, véreskezű mészáros", aki puszta önérdekből vívja a harcát. Még ha ez nem is mindig áll távol a valóságtól, a gyakorlatban karizmatikus vezetők rengeteg időt és energiát ölnek bele a legendájuk felépítésébe, és ezt nem lehet egyik napról a másikra megsemmisíteni. Hosszan tartó, módszeres lejáratás szükséges, de gyakran hasznosabb, mint mártírt csinálni a vezetőkből.

Ezoterikus megközelítésű propagandánál az ideológia harc a prioritás, felkelők ideológiájának komplex kritikája szükséges, míg az exoterikus megközelítésnél reformokra, az életszínvonal emelését célzó intézkedésekre kell fókuszálni. Utóbbinál fontos megjegyezni, hogy míg a felkelők bármit ígérhetnek, a COIN-erőknek felelősen kell megfogalmazni az ígéreteiket, mert ha a lakosság eltúlzott várakozásokat fűz hozzájuk (ember a Holdon szindróma), az könnyen csalódottságba fordulhat át, ami a felkelők felé taszítja a népet. A másik lehetséges csapda, hogy a COIN-erők igyekeznek minél gyorsabban látványos javulást előidézni a helyi lakosság helyzetében, ez azonban az átgondolatlanság miatt negatív következményekkel járhat hosszú távon. Egy régió vagy lojális vezető agyonsegélyezése pl. szükségtelen rivalizáláshoz vezethet. De itt említhető a korrupció problematikája is a többszereplős COIN esetében. Ha a HN államigazgatása túlságosan korrupt, - mármint nem a nyugati etikai mércével, hanem a helyi lakosság szerint is - az nagyban rontja a COIN hatásfokát, azonban ha a COIN-erők a gyors eredmények érdekében megkerülik a korrupt intézményeket, akkor csak tovább csökkentik azok, és így a megsegíteni kívánt állam jelentőségét és ezzel a felkelők kezére játszanak.

Terrorizmus/kényszerítés ellen - nem meglepő módon - a közbiztonság javítása, szükséges. Ez elsősorban nem katonai, hanem rendőri és titkosszolgálati tevékenységet igényel. A propagandának hangsúlyoznia kell a felkelők harci cselekményeinek brutalitását, az emberi élet, a kultúra és vallás tiszteletének teljes hiányát. Azonban arra ügyelni kell, hogy az ilyen hírek ne keltsenek reménytelenséget és kétségbeesést a nép körében

Megtorló akciók kiprovokálása esetén nem szabad érvényesíteni a tűzerő-fölényt. Inkább hagyjanak menekülni 1-2 felkelőt, mint hogy 10 járókelő veszítse életét a kibontakozó tűzharcban. Iraki felkelők ténylegesen több videót is feltettek a netre, ami arról szól, hogy NEM robbantanak fel egy IED-t. Ehhez hasonlóan arra is sok példa akad, amikor COIN-erők nem nyitnak tüzet, mert az aránytalan járulékos veszteségeket okozna. /No persze ez nem mindig van így.../ A lényeg, hogy ez a gesztus csak úgy éri el a kívánt hatást, ha minél szélesebb körben elhíresztelik.

Minden médium összehangoltan ugyanazt az egyszerű, megjegyezhető üzenetet kell, hogy közvetítse. A propagandának is szüksége van visszacsatolásra, ezért időről időre fel kell mérni, mennyire hatékonyak az alkalmazott módszerek.

/Az efféle közvélemény-kutatások maguk is a propaganda részét képezik, ezért fontos, hogy a COIN-erők ne essenek az "önfényezés" csapdájába. Lehet nyomni a sajtónak a sikersztorikat a demokratizálásról és tetszési indexekről, de a propagandistának megbízható információkkal kell rendelkeznie, még ha ezek kevésbé is festenek pozitív képet./

Támadni kell a felkelők propagandáját, rámutatni az ellentmondásokra, cáfolni a hamis vádakat, bizonyítékokat felhozni a COIN-erők pozitív cselekedeteire, és ugyanezt számon kérni a felkelőkön:

War Nerd idéz egy esetet, miszerint Irakban egy városban/városokban elterjesztették a felkelők, hogy az amerikai katonák olyan speciális napszemüvegeket viselnek, amelyekkel átlátnak az emberek ruháin. A mélyen vallásos helyiek persze ki voltak akadva, hogy az idegen megszállók meztelenül látják asszonyaikat és lányaikat, és megugrott az amerikaiakkal szembeni ellenszenvük. A helyi parancsnokság óriásit hibázott: lehet egy vád nyugati szemmel abszurd, vagy egész egyszerűen röhejes, attól még azt egy másik kultúrában/társadalomban teljesen komolyan is vehetik. Ahelyett, hogy könnyen és gyorsan nevetségessé tették volna az egész történetet a lakosság körében, figyelmen kívül hagyták, mert komolytalannak tartották. A felkelők viszont minimális erőfeszítéssel népi támogatáshoz jutottak, ami végső soron az amerikai katonák elleni támadásokban csúcsosodott ki.

Üdítő kivételnek számít viszont Petraeus tábornok példája, aki a 101-esek parancsnokaként vette a fáradtságot, és Moszulban szervezett egy bemutatót a helyi vezetőknek, ahol megtudthatták, hogy pl. az éjjellátóknak nincsenek misztikus képességeik, csak éjjel is lehet velük látni.

A modern háborúkról és fegyveres erőkről alkotott nyugati elképzelések kimondják, hogy a katona ne politizáljon. COIN esetén ez nem, hogy megengedett, de egyenesen bátorítandó cselekedet - természetesen csak a COIN vezetése által előírt vonalak mentén. A népet a kormány, és a felkelőkével szemben álló politikai ideológia támogatásáról kell meggyőzni. Miután a COIN során a tettek és szavak koherenciája létfontosságú, a katonáknak is aktív politikai elkötelezettséget kell mutatniuk. Ezt persze nehezebb kivitelezni a többszereplős COIN esetében, mint a klasszikus kétszereplős változatban, mert a külföldi katonák ritkán tanúsítanak tiszteletet, pláne rajongást a HN helyi politikusai iránt.

A felkelők számára az ideális ügy, ami a legtöbb embert nyeri meg, a legkevesebbet taszítja el, és a COIN erők nem tudják kooptálni. Ugyanis ha a kormány hitelesen át tudja venni a felkelők mobilizációs szlogenjeit, és érdemben képes orvosolni azokat a problémákat, ami miatt a felkelés kitört, a felkelők kudarcra vannak ítélve. A felkelők többnyire nem egy homogén tömböt alkotnak, hanem különböző érdekcsoportokat tömörítenek, melyek ilyen vagy olyan megfontolásból csatlakoztak a mozgalomhoz. Ha a felkelés fő követelései nem is fogadhatóak el, ezekkel a csoportokkal lehetséges a különmegegyezés, ezáltal a felkelés gyengítése, "felszalámizása". A COIN során a "terroristákkal nem tárgyalunk" érvet használni pont ezért óriási öntökönszúrás. A kooptálásnak természetesen megvannak a maga korlátai.

Ha az A etnikum által uralt országban B etnikum felkelést indít, mert úgy érzi, nem részesül igazságosan a lakóterületén található ásványkincsekből származó jövedelemből, akkor a felkelés politikai céljai átvehetőek (ha nem kapcsolódik hozzá szeparatizmus, akkor akár egy az egyben is!). Ha B etnikum azért indít felkelést, mert A etnikum folyamatosan kiszorítja ősi földjeiről és elveszi az életterét, akkor a kooptálás gyakorlatilag lehetetlen, mert ez az A etnikum erőszakos áttelepítésével járna, amibe egy A etnikumból álló, regnáló kormány soha nem menne bele önszántából. Ugyanígy etnikai vagy szektariánus ellentétekből táplálkozó felkelés esetén a HN kormánynak módosítani kell(ene) a politikai, közszolgálati és katonai utánpótlás demográfiai alapjait, de ha az állam maga egy meghatározott etnikum vagy vallás primátusára épül, ez nem egy reális lehetőség.

Folyt. köv.

Források: lásd első rész, + David Galula, Pacification in Algeria 1956-1958

10 komment


| More

Címkék: propaganda coin

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr742146258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tudi 2011.01.17. 18:46:48

Érdekes írás (számomra kicsit tömény). Lehet én vagyok ilyen, de nekem az jött le ebből, hogy COIN-t vagy diktatúrák tudnak megnyerni, vagy (ha már demokratikus államokról beszélünk) egy karizmatikus és népszerű vezető, akár mint az adott ország elnöke, vagy a segíteni szándékozó ország vezetői pozíciójában, vagy egy tökös parancsnok a helyszínen, aki/akik megértik a felsorolt alapelveket és tudják is helyesen alkalmazni.

bz249 2011.01.17. 21:38:31

@tudi: jó esetben egy demokráciának nem is nagyon kell belső felkeléssel számolnia, ugyanis aki elég tökös, hogy egy ilyet megszervezzen az céges góré, menő ügyvéd vagy valami demokratikus párt politikusa lesz. Végülis ez lenne az egész értelme, hogy a rendszer megdöntésére alkalmas egyének rengeteg lehetősége van a rendszeren belül érvényesülni és aztán a könnyebb megoldást választja.

Ha pedig valaki megszállóként van jelen bármilyen másik országban... na onnantól bonyolult a mutatvány, merthogy elkezdenek belépni azok a komplikáló tényezők amiket a poszt ír.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.01.17. 22:29:19

@tudi:

A diktatúra, a karizmatikus vezető, és a tökös parancsnok mind-mind előnyös dolgok a COIN-ban, de nem a siker előfeltételei és nem is garanciák semmire. Sőt, ha jobban belegondolsz, ez bármilyen háborúra igaz.

(btw egy diktatúrával abban az esetben szokott gond lenni, ha a felkelés a megdöntésére és egy demokratikus állam létrehozására irányul)

@bz249:
"Végülis ez lenne az egész értelme, hogy a rendszer megdöntésére alkalmas egyének rengeteg lehetősége van a rendszeren belül érvényesülni és aztán a könnyebb megoldást választja."

Pontosan. Ezért egy ideális világban egy demokráciában nem is törhetne ki felkelés.
De nem egy ideális világban élünk.

tudi 2011.01.18. 17:24:34

@SchA: Végül is Zrinyi Miklós is megmondta: Jószerencse semmi más.

tudi 2011.01.18. 17:50:05

@bz249: Igaz, demokratikus államoknak főként nemzetiségek vélt/valós sérelmei miatt kellett felkelések ellen küzdeniük például: Nagy-Britanniának Észak-Írországban, vagy a spanyoloknak Baszkföldön (bár e kettőnél a "felkelés" terrorista cselekményekben nyilvánult meg), Oroszországnak Csecsenföldön (elvileg 91 után demokrácia). Vagy a volt gyarmataikon kellett harcolniuk. Abban igaza van @SchA-nak, hogy nem egy ideális világban élünk. Gondoljuk csak a 60-as évek végi Amerikára, a Vietnámi-háború elleni tüntetésekre, polgárjogi mozgalmakra, a Fekete Párducokra, ezek bármelyike elkezdhetett volna radikalizálódhatni, hogy megdöntsék azt a "fasiszta nemzetet" (ez az SLA "vezérétől" származott)
A megszállás/segítségnyújtás esetén pedig valóban belépnek a fent taglaltak.

Bloodscalp 2011.01.19. 17:03:33

@SchA: ez klassz volt:)
csak durva hogy ez az 50-s évek végén...az amcsik meg kegyetlen befürödtek jó 10 évvel később vietnamban...kvázi mindent fordítva csináltak

folti_ 2011.01.20. 11:07:16

@Bloodscalp: Az igazi szépség az, hogy a US egy elég sikeres COIN háborút folytatott a 30-as évekig az 1898-ban megszerzett Fülöp-szigeteken. A sikeres stratégia kidolgozója még kézikönyvet is kiadott belőle, amit aztán sikeresen elsüllyesztettek a könyvtárak leghátsó sarkaiba, mivel nem igazán illett a konvencionális hadviselésre építő doktrinájukra.

Vietnamban ráadásul még olyanokat is sikerült elkövetni, hogy máshol, teljesen más körülmények között bevált elgondolást akartak ráerőltetni a helyi viszonyokra, pont az ellenkezőjét elérve mint amit vártak. pl a Strategic hamlet koncepció, amit a Malajziai felkelésnél jól bevált, de Vietnamban csak a Vietkong megerősödéséhez vezetett a vidéki lakósság körében.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.01.20. 19:57:57

@folti_:

A Fülöp-szigeteken az MVH után is jók voltak COIN-ban a kommunista gerillák ellen. Galula is tanult onnan (abban az időben Hongkongban volt attasé).

Vietnamban félresöpörték az amerikaiakat, akiknek volt tapasztalatuk és értelmes ötleteik lettek volna, mert a vezérkar/hadiipari lobby/politikai vezetés azt gondolta, hogy egy "igazi" háborút fog vívni, mint Koreában és nem felkelősdit játszani.

folti_ 2011.01.24. 09:58:04

@SchA: Ööö igazad van, az egyik ilyen hozzáértőről pont nemrégiben emlékeztek meg vagy a lemilen, vagy itt.

Vietnámban ráadásul eléggé agyament módon kezelték a konvencionális háborút, amikor megkötötték a saját kezüket a "Fokozatos eszkaláció" (Gradual escalation) stratégiával, amikoris csak annyi erőt vettetek be amennyit minimálisan szükségesnek tartatottak, viszont politikai okokból megkötötték a katonák kezét.
Pl vadászgépek csak azután bocsátkozhattak harcba, hogy vizuálisan azonosítottak az ellenséges gépeket, mikozben BVR légiharc rakétakkal voltak felszerelve, vagy nem engedték hogy az USAF az északi hátországban a utánpótlási vonalakat (vasutvonalak, Haiphongi kikötő) támadja. Eredmény egy megerősödött ,jól felkészült Észak-Vietnám.

Egy érdekes "milenne ha" kérdés amit láttam feldobni, az hogy Johnsonék hallgattak volna katonai héjákra mint Curtis LeMay és a háborút a Linebacker-hez hasonló teljes légicsapással kezdik ezzel elvágva észak-vietnámot a szovjet utánpótlástól.

bz249 2011.01.24. 17:37:45

@folti_: "Egy érdekes "milenne ha" kérdés amit láttam feldobni, az hogy Johnsonék hallgattak volna katonai héjákra mint Curtis LeMay és a háborút a Linebacker-hez hasonló teljes légicsapással kezdik ezzel elvágva észak-vietnámot a szovjet utánpótlástól. "

Sokkal hamarabb ert volna veget a haboru, de ugyanugy amerikai vereseggel. Ez a haboru ugyanis ezzel indult:

www.history.navy.mil/photos/images/h97000/h97897.jpg

Namost, ha erre hivatkozva szetbombazzak eszak-vietnamot. Hat eppen lehet, hogy lett volna tamogatasa a dolognak odahaza, de ha tippelnem kellene, ez sehogyse lehetett volna az a haboru, amit az atlagamerikai jol megert es hazafiasan fellelkesul.

Marpedig, tekintve, hogy a Del-Vietnami kormanyt eleg nehez tehetsegesebbre es/vagy kevesbe korruptra bombazni jelentos szamu amerikai katona nelkul a vietkong elleni fellepes eleg nehezkes lett volna.

Optimista forgatokony eseten lehetett volna belole egy Operation Vietnamese Freedom. Es az 58.000 helyett mondjuk 5800 amerikai halottal.