Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • A megaláztatás évszázada XIV.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és ez itt a modern Kína történelmével foglalkozó sorozatunk idei első része. Az előző rész tartalmából: Csang Kaj-sek...
  • KatPol Kávéház XLVII. - A csillagok közéKedves hallgatók! A KatPol Kávéház következő adása ezúttal a science fiction területére űrhajózik, és a Naprendszer határait feszegeti. A korábbi szavazás második helyezettjeként az újabb, górcső alá...
  • A megaláztatás évszázada XIII.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, mivel jó ideje nem volt már blogposzt a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunkban, úgy gondoltam, méltó lezárása lenne...
  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (38) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (80) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (69) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Nagy durranás 2. - Észak-Korea második kísérleti atomrobbantása

2009.06.19. 09:30 5.g

Május 25-én az észak-koreai állami (nem mintha volna másmilyen...) hírügynökség büszkén kürtölte világgá: az ország végrehajtotta második (szerintük az elsőhöz hasonlóan) sikeres kísérleti atomrobbantását.

Mit szóljon hát ilyenkor a higgadt elemző? "Fusson ki merre lát! A gonosz féltengelye atomot lóbál a világ feje fölött! Megdöglünk mind!"

Vagy talán mégsem? Az elmúlt hetekben lassacskán elkezdtek napvilágot látni az eseménnyel kapcsolatos mérések alapján készült első elemzések. Lássuk, mi is történhetett valójában, s mindezek fényében mire véljük az észak-koreai vezetés legújabb fenyegetéseit.

Ami az atomrobbantásokról szóló bejelentéseket illeti – hivatásos politikusok és a sajtó egyes képviselőinek kivételével –, az ilyesmit azért mégsem illik bemondásra elhinni. Éppen ezért az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (alias CTBTO) egyik fő feladata a szerződésben foglaltakba ütköző nukleáris robbantások azonosítása lesz. Szigorúan véve a szervezet maga még nem is létezik, csak annak Előkészítő Bizottsága (élén a több évtizedes nemzetközi nonproliferációs tapasztalattal rendelkező Tóth Tiborral). Az Átfogó Atomcsend Szerződés életbe lépéséhez a világ minden reaktorral, vagy legalábbis említésre méltó nukleáris iparral rendelkező államának ratifikációja szükséges, akik közül kilencen – na ki tudja a legtöbbet puskázás nélkül megtippelni? - a tudomány mai állása szerint a büdös életbe' nem tennék ezt meg.

Igen ám, de a CTBTO intézményrendszere ennek ellenére folyamatosan épül-szépül, különös tekintettel megfigyelőállomásainak majdan az egész világot lefedő hálózatára. Nos, e hálózat hadrendbe állt szeizmológiai mérőállomásai – ahogy a világ számos más hasonló intézménye – 2009. május 25-én egy észak-koreai területen végbement „eseményt” észleltek. A mérések alapján okos emberek megállapították, hogy a Richter-skála szerinti 4,5-ös erősségű földrengéssel egyenértékű jelenség mesterséges eredetű, s nagy valószínűséggel egy nukleáris robbanás válthatta ki. A robbanás nukleáris voltának végleges tisztázását az ilyenkor felszabaduló, a légkörbe kerülő anyagok (pl. radioaktív nemesgázok) kimutatása tenné lehetővé. A CTBTO globális megfigyelőrendszerének ezek vizsgálata is feladata, ahogy természetesen világszerte egy rakás más kutatóközpont is alkalmas erre.

Az illetékesek nem kis meglepetésére ezeket az anyagokat (mint pl. a radioaktív xenont) mindezidáig nem sikerült kimutatniuk, ami több érdekes lehetőséget is felvet. Elvileg Észak-Korea maga is megpróbálhatta korlátozni ezek légkörbe jutását - hogy ezzel is kevesebb információ jusson a gaz kapitalisták tudomására - tökéletes elszigetelésük azonban még a föld alatti robbantásokban jóval nagyobb jártasságot szerzett igazi atomhatalmaknak is gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot jelent. Azóta számos elképzelés napvilágot látott a jelenség magyarázatára - pl. hogy egy sor véletlen folytán a robbanástól megolvadt kőzet is lezárhatta a felszabaduló gázok útját  -, a CTBTO egy egész konferenciát szentelt a kérdésnek.

Bár a kérdést egyelőre nem sikerült véglegesen lezárni, mindenközben fizikusok, mérnökök, egyéb szakértők és műkedvelők sokasága vetette magát szinte azonnal a nyilvánosságra kerülő adatokra, hogy kiderítsék, mi is történhetett május 25-én az észak-koreai hegyekben.

 

Lehetőségek

A robbanás által keltett földrengés mért adataiból kiszámítható magának a robbanásnak az erőssége is. Minthogy azonban az alkalmazott módszerek, a helyszín geológiai tulajdonságairól alkotott modellek eltérőek lehetnek, számos különböző becslés is megjelent. Ezek többsége valahol 4 kilotonna körül helyezte el a robbanás erősségét (dél-koreai elemzők szerint 1 kt, a hamburgi egyetem munkatársai szerint 4 kt, a Nemzetközi Szeizmológiai Központ szerint pedig 2-6 kt lehetett). Ennek némileg ellentmondanak az orosz nyilatkozatok. A védelmi minisztérium képviselője röviddel az észak-koreai bejelentést követően 20 kt-s robbanásról beszélt, ezt vette át az ITAR-TASSZ is, a RIA Novosztyi pedig 10-20 kt-t említett. Bár a kettő nem feltétlen függ szorosan össze, azok után, hogy az áprilisi észak-koreai rakétakilövés után hivatalos orosz források megerősítették a műhold pályára állását is, lehet, nem ártana egy kicsit aggódni az orosz korai előrejelző rendszerek állapota miatt.

Akárhogy is, a robbanás erőssége többszörösen meghaladta 2006-os (mintegy 0,5-0,8 kt-s) társáét, így még ha ismét egy kudarcot vallott kísérletnek lehettünk is tanúi, akkor sem szabad könnyelműen elsiklanunk felette. De hogy valójában miféle eszköz felrobbantására került sor az észak-koreai hegyek gyomrában, arra a különféle elemzők többnyire az alábbi néhány modell segítségével próbáltak választ adni.

Először is meglehet, hogy a sikertelen 2006-os kísérlet és a számtalan kudarcot vallott rakétateszt után megtépázott hírnevét – vagyis fenyegetései megalapozottságának erodálódását, s ezzel alkupozíciójának romlását – egyre növekvő aggodalommal szemlélő phenjani vezetés egész egyszerűen egy nagy (értsd: nagyon nagy!) halom hagyományos robbanószer elásása és felrobbantása révén próbálta nukleáris robbantás látszatát kelteni. Bár a szeizmológiai adatok atomrobbantásra engednek következtetni, ezt a lehetőséget erősítheti a tény, hogy az ilyenkor felszabaduló radioaktív anyagokat máig nem sikerült kimutatni. Persze láthattunk már ilyen húzást, annak idején India és Pakisztán, sem óhajtotta a véletlenre bízni atomhatalom belépőjét, így föld alatti kísérleti atomrobbantásaikat egy-egy jó adag hagyományos robbanószerrel is megtámogatták.

Adott esetben azonban nem csak hogy 2006-ban már egyértelműen kimutatták a nukleáris robbantások során felszabaduló anyagok jelenlétét, de az ahhoz képest visszalépésnek tekinthető meghamisított kisérlethez szükséges irgalmatlan mennyiségű hagyományos robbanószer helyszínre talicskázása is olyan látványosság lett volna, mely aligha kerülte volna el az éber műholdak figyelmét. (Hacsak nem hosszú évek alatt, apránként szállították a kísérlet helyére, ami bár elég pihent ötlet, ám ha valakiből, hát egy XXI. századi sztálinista rezsimből éppenséggel ezt is kinézi az ember.) Végül pedig csalásra utaló vádakat mindeddig egyetlen hivatalos forrás vagy elemzés sem fogalmazott meg komolyan a májusi kísérlettel kapcsolatban. Így aligha valószínű, hogy csupán egy blöff áldozatai lettünk.

A legkézenfekvőbb – de nem feltétlen legvalószínűbb – lehetőség persze az volna, ha  észak-korea mérnökei a lehető legegyszerűbb plutónium alapú implóziós bombát építették volna meg, valami olyasmit, mint ami anno Nagaszakira hullott alá. Plutónium felhasználásával messze ez volna az atomfegyverhez jutás legkönnyebb útja, s a legtöbb elemző feltételezi, hogy Észak-Korea sem ugraná át a fejlesztés egy ilyen alapvető lépcsőfokát, még ha kitűzött céljai jóval messzebbre mutatnak is. Az ismert (na jó: feltételezett) észak-koreai plutónium-tartalékokat is rendszerint az ehhez szükséges mennyiségek alapján szokás bombákra átszámolni, s az orosz források is rendre ezt az opciót látszanak alátámasztani.

Csakhogy az ilyen robbanószerkezetektől elvárható mintegy 20 kt-s hatóerőt mind a 2006-os, mind a májusi robbantás jócskán alulmúlta. S bár az előrelépés 2006-hoz képest nyilvánvaló, a tekintélyes eltérés mégiscsak magyarázatot követel. Egy fapados atombomba összetákolása manapság már korántsem annyira bonyolult feladat, hogy akár a napi egyszeri étkezés ígéretének és a tarkólövés rémének kettős motiváló erejétől hajtott észak-koreai tudósok számára leküzdhetetlen kihívást jelentsen. (Elég csak az „N-edik ország kísérletre” utalni, - melyet a nukleáris terrorizmus kapcsán már mi is megénekeltünk – ahol már a ’60-as évek végén két amerikai fizikus doktorandusz hallgató működőképes plutóniumbombát tervezett, csupán a kivitelezéshez szükséges minimális erőforrásokat feltételezve.)

Az első magyarázat tehát – miszerint Észak-Korea egy szerencsétlen, lepukkant ország minimális technikai és anyagi képességekkel, melynek szakemberei a diktatúrák közismerten inspiráló légkörében még egy faék megszerkesztését is elbaltáznák – eléggé gyenge lábakon áll. Eme ellentmondás feloldására több magyarázat is napvilágot látott. Elképzelhető például, hogy az észak-koreai mérnökök egész egyszerűen szabotálták saját kísérletüket. Ha minden az eredeti számításoknak megfelelően történt, az eszköz működőképességéről így is meggyőződhettek, egyfajta dezinformációként azonban a sikertelen teszt látszatát keltve egyúttal a kapitalisták eszén is túljárhattak. Egy másik felvetés szerint egy méretes barlangban nagyobb bombát robbanthattak, melynek erejét a barlang tompíthatta. Az effajta spekulációkat azonban rendszerint kétkedéssel szokás fogadni, hisz akad valószerűbb magyarázat is.

Pillanatnyilag a legvalószínűbbnek tűnő verzió, hogy Észak-Korea eleve kisebb hatóerejű atomfegyvert fejleszt. A 2006-os kísérleti robbantás előtti órákban Phenjan hivatalos úton értesítette Kínát, hogy egy 4 kt hatóerejű kísérleti atomrobbantást hajt végre, ne nézzenek a vakuba, vagy valami. (Rossz nyelvek szerint egyébként a föld alatti robbantás is csak azért volt föld alatti, mert Peking finoman jelezte, nem díjazná, ha a felszíni robbantás szennyezését nyugatra sodorná a szél.) Ennek végül csak a töredékét (mintegy 0,5 kt-t) sikerült elérni, feltehetően valamiféle tervezési hiba, szennyezett hasadóanyag, pontatlan megmunkálás, vagy a hagyományos robbanóanyaggal kapcsolatos problémák miatt. A 2006-hoz képest történt előrelépés hangsúlyozásával a május 25-i hivatalos közlemény is elismeri a korábbi kísérlet kudarcát. Ugyanakkor a puszta szavakon túl racionális megfontolások is alátámaszthatják az eleve kisebb atomfegyver kifejlesztésére irányuló észak-koreai törekvéseket.

 

Stratégiai megfontolások

Talán sokak számára a konfliktus kényelmes szemléléséhez szükségesnél jobban összezavarhatja a képletet, de Észak-Korea urai - legyenek bármilyen elvetemült figurák, mégoly elborult világképpel is – bizony se nem hülyék, se nem irracionálisak. Az atomfegyver megszerzése iránti törekvéseiket sem csupán a mérhetetlen gonoszságból fakadó dramaturgiai megfontolások hívták életre sátáni kacajtól övezve egy teliholdas éjjelen. Phenjan már a ’60-as évek óta szeretne atomfegyverhez jutni – ahhoz képest igencsak mérsékelt sikerrel. S ha azt vesszük, hogy a nukleáris fegyverkezés mindig is a hagyományos védelmi képességek növelésének olcsó és hatékony alternatívája volt, az ország fokozatos elszigetelődése, gazdasági és katonai hanyatlása különös aktualitást ad e törekvéseknek.

Yet, I would caution that history becomes an incomprehensible mishmash of nonsense when viewed thru the lens of propaganda and wishful thinking, but oddly enough it does seem to make significantly more sense when you accept that at the nation-state level there are no good guys just imperfect interested parties.

/Azr@el, kommentelő az ArmsControlWonk-on/

Kommunista – de úgy alapvetően semmilyen más – rezsimek gondolatvilágának feltérképezésekor a legritkább esetben érdemes hivatalos retorikájukra hagyatkozni. Márpedig – jusson ez a külső és belső kommunikációban mégoly hangsúlyos szerephez is – Észak-Korea meglehetősen régen elvesztette az ország fegyveres erővel való újraegyesítésének képességét, sőt, a Koreában szembenálló felek közt aligha képzelhető el bármilyen más fegyveres összecsapás, melyből Észak győztesen kerülhetne ki. És ezzel Phenjan is – minden bizonnyal fájdalmasan – tisztában van.

Márpedig e gondolatmenetbe kiválóan illeszkedik a nukleáris fegyverkezés koncepciója. Segítségével az elavult konvencionális erők versenyképessé tételének töredékéből olyan nukleáris elrettentő erő alakítható ki, mely hatékonyan tántoríthatja el a potenciális ellenfeleket a rezsim megdöntésére tett lépésektől, sőt, ügyesen lavírozva még egy kis mellékest is hozhat a konyhára segélyek, támogatások és egyéb „jutalmak” formájában. Mindehhez ráadásul egyáltalán nincs szükség működőképes, kiterjedt nukleáris arzenál fenntartására, csupán annak hihető demonstrálására, hogy a rezsim elleni fellépés olyan súlyos következményekkel járhat az „agresszorra” nézve, melyek felvállalására az nem feltétlen hajlandó. Márpedig egy olyan környezetben, ahol a mérsékelt közvetlen fenyegetést jelentő kommunista vezetést megbuktató fegyveres beavatkozás által elérhető legnagyobb nyereség csupán a kirobbanó regionális politikai és humanitárius válság minimalizálása lehet, mindez több mint elegendőnek bizonyulhat a rezsim külső biztonságának szavatolására.

És ezzel vissza is értünk az észak-koreai kísérleti atomrobbantások, a feltételezett robbanószerkezet kérdéséhez. Egy kis méretű, 4 kt körüli hatóerejű fegyver ugyanis számos tekintetben majdhogynem tökéletesen megfelelne az elvárásoknak. Phenjan politikája láthatóan nem csupán a pillanatnyi nemzetközi retorikára adott reakciókból áll, hosszú távú stratégiájuk a lehető legrosszabb eshetőségek kiküszöbölésére törekszik egy gyakorlatilag korlátlan hatalmú szuperhatalom által uralt egypólusú rendszerről alkotott világkép alapján.

Egy ilyen kis méretű atomfegyver mihamarabbi kifejlesztésére irányuló törekvések – akár a közbeeső lépcsőfokok átugrása árán is – azt sugallja, hogy az észak-koreai vezetés számára az atomfegyver puszta birtoklásánál fontosabb a bevethető nukleáris képesség kialakítása. Míg egy relatíve könnyen előállítható, ám rendkívül testes hagyományos bomba szállítása komoly kihívást jelentene, egy kisebb robbanószerkezet idővel a párhuzamosan fejlesztett ballisztikus rakétákkal is célbajuttatható volna. Persze ne legyenek illúzióink, Észak-Korea komolyabb hatótávra szánt rakétái – ahogy azt az áprilisi „műholdkilövés” is illusztrálta – máig nem küzdötték le gyermekbetegségeiket.

Az Egyesült Államok területének fenyegetése éppen ezért belátható időn belül nem opció Phenjan számára (az, hogy egyes rakétái előbb vagy utóbb, matematikailag esetleg talán és éppen hogy csak elérhetik Alaszka partjait, aligha számít). Ám ez nem is feltétlen szükséges. Ilyen aprócska – valamire való atomhatalmak arzenáljában a „taktikai” soron nyilvántartott - atombombákkal aligha okozható kiheverhetetlen veszteség. Egy-egy – legalább viszonylag – megbízható középhatótávolságú rakétával célbajuttatva azonban képesek lehetnek – pár százezer áldozattal járó – olyan pusztítás véghezvitelére Dél-Korea vagy Japán egyes városaiban, melynek rémképe elegendő lehet ezen országok – szövetségesein keresztül pedig az USA – vezetésének nyomás alatt tartására.

Ahogy azonban a hagyományos összecsapásból, Észak-Korea egy atomháborúból sem jöhetne ki győztesen (és akkor még finoman is fogalmaztunk), így az atomfegyvernek - a világ összes eddigi atomhatalmához hasonlóan - addig veheti csak hasznát, amíg nyomásgyakorló eszközként, s nem pedig bevetendő fegyverként tekinthet rá.  Ennek ellenére nem volna célszerű különösebb gondolkodás nélkül elsiklani a taktikai atomfegyverek egy Korea-közi háború során való stratégiai célú bevetésének lehetősége felett. Geoffrey Forden az ArmsControlWonk-on e tekintetben azt vizsgálta meg, hogy pár 4 kt-s atombomba mennyiben járulhatna hozzá az északi seregek sikeréhez. Feltételezése szerint a szárazföldi erők inváziójának megindításával párhuzamosan a Dél főbb kikötőire mért atomcsapásokkal legalább az északi stratégiai fölény kivívásához szükséges ideig késleltethető volna az amerikai (és nemzetközi) csapatok Koreába juttatása. Csakhogy Forden – jó szokásához híven – számításokkal igazolta: ilyen kis hatóerejű atomfegyverekkel nem biztosítható a kikötői infrastruktúra hatékony megsemmisítése, és akkor a Dél segítségére siető erők célbajuttatásának egyéb – pl. légi úton történő – módozatai elleni intézkedésekről még nem is beszéltünk. Segítőkész olvasók persze rögvest felvetették, hogy a kikötői infrastruktúra helyett az azt működtető munkásoknak otthont adó lakónegyedekre mért csapás jóval nagyobb eséllyel hátráltatná az intervenciós erők partraszállását, hosszabb távon mindez azonban még mindig kevés volna a győzelemhez.

Végezetül még egy, talán minden eddiginél súlyosabb érv szól a kisméretű atomfegyver kifejlesztése mellett: a spórolásé. Mint az bizonyára olvasóink figyelmét sem kerülte el, Észak-Korea nem éppen a lehetőségek hazája. Márpedig az elmúlt egy-két év során a hatoldalú tárgyalásokkal párhuzamosan a fegyverprogramot megalapozó nukleáris infrastruktúra tekintélyes részét leszerelték, annak helyreállítása bizony jó ideig eltarthat, s komoly erőforrásokat követelne meg. Éppen ezért a jelenleg Phenjan rendelkezésére álló szűkös – mintegy 40-50 kg-ra becsült – plutóniumkészletekből egyáltalán nem mindegy, hogy a legegyszerűbb tervek által megkövetelt 6-8 kg, vagy csupán egy kisebb eszközhöz már bőven elegendő 1 kg körüli hasadóanyagot áldoznak egy-egy robbanószerkezetre.

 

Mi jöhet ezután?

Május 25-ének reggelén szerény blogunknál jóval fajsúlyosabb civil elemzőket is a meglepetés erejével értek az észak-koreai robbantásról érkező hírek. Na nem mintha a dolog nem lógott volna jó ideje a levegőben, de a májusi időzítés mégis sokakat meglepett.

Pedig jobban belegondolva egyáltalán nem volt váratlan fejlemény (pdf). David Albright például már a 2006-os kísérletet követően úgy fogalmazott: a robbantás részben sikeres volt, ezért logikus feltétezni, hogy a hibák kijavítására tett lépésekkel párhuzamosan hamarosan újabb kísérleti robbantás(ok) követi(k) majd. Egy dél-koreai politikus a hírszerzés jelentésére hivatkozva pedig már 2006 decemberében 2-3 újabb küszöbön álló robbantásról beszélt. Az esemény aligha érhette váratlanul az amerikai és japán kormányokat sem. Bár az erre utaló értesülésekből a máskor szokásosnál jóval kevesebb információ szivárgott kit, egyes források szerint pár amerikai és japán meteorológiai műhold nem éppen véletlenül járt a robbantás idején pont arra.

Még az ilyen apró információmorzsák felett elsikló megfigyelő számára is árulkodó jel lehetett, hogy e fejlemény remekül illeszkedett az észak-koreai atomprogram körüli felfordulás önmagát oly régóta ismétlő „tárgyalások -> némi kölcsönös engedmények -> zsarolás -> erődemonstráció -> mosolyszünet -> tárgyalások” ciklusába. 2006-ban már-már kísértetiesen hasonló módon követte a sikertelen rakétatesztet pár hónap elhidegülés, majd Észak-Korea első kísérleti atomrobbantása. Bár Phenjan ezúttal jópár rakéta kilövésével is igyekezett fokozni a hangulatot, a reakciók nagyjából ezúttal is a jól kiszámítható forgatókönyvet követték, melyet John Derbyshire – némi alig észrevehető cinizmussal – az alábbiak szerint foglal össze:

Kim Jong Il's been kicking over the traces again. He popped off a nuke, and launched two more missiles over Japan. The Japanese said if he did it again they'd be angry. Our Secretary of State said she is already angry, and showed how angry she was by pursing her lips. She said she is so angry she's going to have the U.N. write an angry letter. The South Koreans said it's really important to try to understand Kim, and not do anything to make him more upset. The Russians said they were taking precautions because the whole thing could get out of hand and go nuclear. The Chinese said it was nothing to do with them, they didn't know anything about it, and everybody should stop bothering them with this North Korea stuff and just buy more T-shirts and Elmo dolls.

Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a világ – ki-ki vérmérséklete szerint – elítélte Észak-Koreát, Észak-Korea elítélte, hogy elítélik, s a minap, június 12-én megérkezett a legújabb ENSZ BT határozat, ahogy azt kell, szigorított szankciókkal , de a katonai beavatkozás kategorikus kizárása révén a „tárgyalásos rendezés” előtti út nyitva tartásával.

Phenjan erre menetrendszerint katonai célú nukleáris tevékenységeinek felújításával, s valamiféle katonai retorziókkal fenyegette bírálóit arra az esetre, ha megpróbálnák elszigetelni. Attól tartunk, ezzel egy cseppet már elkéstek, a katonai atomprogram újraindításával kapcsolatos fenyegetések valóságalapját azonban ennek ellenére sem árthat szemügyre vennünk.

Az elmúlt évek tárgyalásai során Phenjan által a leszerelés terén tett engedmények egytől-egyig viszafordítható lépések voltak, melyek legdrasztikusabbja minden bizonnyal a jongbjoni reaktor hűtőtornyának felrobbantása volt. Bumm:

Észak-Korea plutóniumkészleteit korábban a már említett 40-50 kg-os mennyiségre becsülték (ők maguk ebből 26 kg-t vallottak be, és egy – állítólag nonproliferációs körökben terjedő – poén szerint nem is baj, ha robbantgatnak, legalább hamarabb elhasználják). Ehhez jön még a jongbjoni reaktor nyolcezer-valahányszáz fűtőeleméből fennmaradt mintegy 1900 még fel nem dolgozott példány. Phenjan ezekből különösebb gond nélkül elkezdheti a fegyverminőségű plutónium kinyerését, mintegy hat hónap alatt a végére érve ezáltal újabb 8-12 kg plutóniumhoz jutva. Eztán viszont már rendbe kell tenniük fűtőanyag-gyártásukat is, hogy – legkorábban három év múlva – ismét egy adag feldolgozható plutóniumhoz jussanak. Csakhogy a reaktor beindításáoz már ama bizonyos hűtőtoronyra is szükség lesz, melynek helyreállítása legalább újabb hat hónappal dobja meg a képletet.

Okos emberek mindezek alapján kiszámolták: Phenjan elviekben 2009 októberéig mintegy 8 kg, ezt követően négy éven át évente úgy 6 kg fegyverminőségű plutóniumhoz juthat, s addigra a jongbjoni reaktor tevékenysége is felfuttatható. Aligha bír már különösebb jelentőséggel, mégis érdekes mellékszál lehet a 2007-ben izraeli gépek által lebombázott szír reaktor esete. Ez ugyanis – fénykorában - nem csak, hogy már-már kísérteties hasonlóságot mutatott holmi észak-koreai létesítményekhez, de furcsamód nélkülözte a termelt plutónium kinyerését, feldolgozását szolgáló kiegészítő épületeket, ezáltal sokakat arra engedve következtetni, hogy csupán megrendelésre termelt volna hasadóanyagot a világnak egy a megrendelő háza tájánál csendesebb szegletében.

*

Észak-Korea tehát minden további nélkül tettekre válthatja katonai célú nukleáris tevékenységeinek folytatására vonatkozó legutóbbi fenyegetéseit. Hogy erre végül sor kerül-e, mielőtt a tárgyalások ismét felívelnek, nehéz volna megmondani. Egyes dél-koreai források már a közeljövőben számítanak egy harmadik kísérleti robbantásra, orosz források újabb rakétatesztekre számítanak.

Jómagam lusta vagyok megszámolni, hányadszor lehetünk tanúi az észak-koreai atomprogram körüli események efféle ciklikus ismétlődésének, de egy biztos: az ember lassan már elkezd gyanakodni. Méghozzá valami olyasmire, amit Jacques E. C. Hymans röviden és velősen az alábbiak szerint fogalmaz meg. Az észak-koreai atomprogram megítélését a legtöbben két hibás elgondolás egyikére alapozzák. Az egyik szerint Phenjan megfelelő engedményekért cserébe hajlandó feladni atomprogramját, míg a másik szerint kellően szigorú szankciókkal rászorítható arra.

Csakhogy mindkét elgondolás mögött ugyanazok a téves feltevések húzódnak meg, miszerint Phenjan alapvetően a külvilág viselkedésére reagálva alakítja politikáját, és már rendelkezik "a bombával". Ezzel szemben hiába tűnhet úgy, hogy csak az utóbbi egy-két évben sikerült említésre méltó eredményeket felmutatni, Észak-Korea évtizedek óta következetesen dolgozik atomfegyver (és célba juttatására alkalmas hordozóeszközök) megszerzésén. Így az atomprogram időről-időre való felújítása nem feltétlenül kizárólag újabb és újabb engedmények kicsikarását célozza, de egy hosszú távú biztonsági stratégia fejlesztéseinek ellenőrzését, a megszerzett tudás szinten tartását éppannyira szolgálja, mint akár belpolitikai célokat (pl. az öreg Kim utódlásának kérdésében).

Természetesen egy-két kísérleti eszköz előállításából korántsem szabadna rögtön a működőképes és hadrendbe állítható atomfegyverek sorozatgyártásának képességére következtetnünk. Különösen nem egy Észak-Koreához hasonló, rendkívül elmaradott, elszigetelt, ugyanakkor merev, diktatórikus rendszer esetében. Ám erre Phenjannak nem is feltétlenül volna szüksége. Céljai elérése szempontjából valós képességei mellékesek, ha képes a hatékony elrettentő erő birtoklásának hiteles látszatát fenntartani. A fenti közkeletű elgondolásokkal szemben azonban aligha elképzelhető olyan helyzet, melyben Észak-Korea önként feladná kivívott atomhatalmi státuszát. Számára az „abszolút fegyver” biztonsága záloga, kiszolgáltatottságának gyakorlatilag egyetlen ellensúlya. Annak birtokában ügyesen lavírozva időről-időre megerősítheti alkupozícióját a külvilággal szemben, míg az arról való lemondás szemében nem hogy csökkentené a rezsim megdöntésére irányuló külső törekvéseket, de egyenesen felhívná arra ellenfeleit.

Plus, a country doesn't even need a military useful device to do so. With cable news, the ability to detonate something fissionable does the trick--at least in a political sense.

/Jeffrey Park/

Van tehát egyrészt egy az atomhatalmiság küszöbén egyensúlyozó, majdhogynem működésképtelen államunk, akinek a világon semmilyen érdeke nem fűződik az atomfegyverről való lemondáshoz, ám még kevesebb annak bevetéséhez, vagy bármilyen más fegyveres konfliktus kirobbanásához. Másrészt adva van a környező országok és nagyhatalmak egy csoportja, akik aggodalommal figyelik nukleáris fegyverkezését, ugyanakkor sem az annak meghiúsításához szükséges eszközökkel nem rendelkeznek, sem a probléma drasztikus feloldásának bonyodalmait nem óhajtják magukra vállalni mindaddig, amíg ez elkerülhetőnek látszik.

The fact is that we've tolerated it for some time now, and since we don't have good options for dealing with it, that's precisely what we will continue to do.

/Stephen M. Walt/

Ez a törékeny egyensúly azonban csak addig állhat fenn, amíg Észak-Korea nem számítja el, nem "vállalja túl" magát a külvilág - s különösen Kína - számára már tolerálhatatlan kockázattá válva, vagy pont fordítva, nemzetközi környezete nem szorítja végleg sarokba Phenjant, a túlélésért ezáltal minden opcióra nyitottá téve őket. Ám mindaddig ismét csak a jó öreg kölcsönös elrettentés egy igencsak sajátos formájához van szerencsénk.

*

Ráadás: Hans Blix mesél az Al Jazeerának (néha Irán felé is el-elkalandozva):

96 komment


| More

Címkék: atom ensz korea

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr941185409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bögöy (törölt) 2009.06.19. 13:48:52

Jo osszefoglalo, es segitett itt-ott uj megvilagitasba is helyezni az ismert tenyeket.

Tilikov (törölt) 2009.06.19. 14:36:13

Szerintem is nagyon korrekt összefoglalás. Nekem legjobban a CTBTO-s videó tetszett, a 45-98 közötti atomrobbantásokról. Erről az jutott eszembe, hogy a zöldek szerint egy nukleáris háború lakhatatlanná tenné a bolygót. Ahhoz képest elég jól bírja a föld, hogy már 2000 nuki pukkant rajta :)

bz249 2009.06.19. 16:44:26

@Tilikov: hogy Virág elvtársat idézzem, azért az nem lenne egy népünnepély.

Az atomháború meg a kísérleti atomrobbantások között nem elhanyagolható különbség, hogy a kísérleti robbantásokat világ értéktelen helyeken és jellemzően a föld alatt csinálják (>60%).

Ezzel szemben az atomháború vélhetően a több-kevesebb gazdasági értékkel bíró térségekben és jellemzően légköri robbantások formájában menne végbe (>90%, mert biztos lenne tenger alatti is benne).

Tilikov (törölt) 2009.06.19. 17:16:40

@bz249: Az amerikaiak legalább igyekeztek az arizonai sivatagba koncentrálni a kísérleteket, de a szovjetek szép egyenletesen behintették az egész orosz földet a jó atommal :)

Amúgy a tengeri robbantások nem okoznak környezetvédelmi károkat? Mondjuk a tengeráramlatok szétsodorják a radioaktív anyagot, amit a halak bekajálnak, amit meg az emberek kajálnak be... Vagy ez nem jelent problémát?

Gyalogtank666 2009.06.19. 17:46:02

@Tilikov: Igen, de ennél a kétezer robbanófejnél körülbelül tízszer több alussza - remélhetőleg örök - álmát különböző silókban, ha ezek hatvan év helyett egy napon belül robbannának föl, szép kis rumlit csinálnának.

en.wikipedia.org/wiki/List_of_states_with_nuclear_weapons

Amanitin2 (törölt) 2009.06.19. 17:50:17

Azt honnan tetszik venni, hogy egy plutónium bombát csinálni nem nagy szám? A filmekben tudom, hogy ez van, de ez max a 235 urán töltetű bombára igaz. A plutónium alapú bombában a gömbszimmterikus implózió baromi precíz időzítést és térbeli kialakítást igényel.
Simán lehet, hogy ezt nem csiszolták tökéletesre, és egyszerűen a hasadóanyag jó része nem bomlott, hanem szétrepült a nem megfelelő szimmetria miatt. Persze ebben az esetben ménkű nagy aktivitás kerül a környezetbe, amit biztosan lehetett volna detektálni.

bz249 2009.06.19. 17:54:24

@Tilikov: hát Szemipalatyinszk és Novaja Zemlja se az a kifejezett világváros.

A tenger alatti robbantás az nem akkora gebasz, mert jellemzően a lakóság és a gazdasági élet nem a tengerbe települ. Az se jó környezetvédelmi, lakhatósági szempontból.

bz249 2009.06.19. 17:55:52

@Amanitin2: onnan, hogy 1945-ben csinálták az elsőt. Azt a technológiai szintet meg még Zimbabwe is eléri.

molnibalage 2009.06.19. 19:29:23

@Tilikov: Csak időben elosztva, nagy része föld vagy víz alatt és alig volt közük igazi nagy hatóerejű ami egy igazi atomháborúban be lenne vetve.

molnibalage 2009.06.19. 19:31:29

@Amanitin2:
Nem értem, hogy a Pu bombának miért kell implóziósnak lennie? Az is lehet összelövéses nem? Csak akkor több hasadóanyag kell, de Pu az könnyebben gyártaható, mint tiszta U-235.

Bögöy (törölt) 2009.06.19. 19:48:27

@Amanitin2: Egyébként a plutóniumbomba előállítása elvileg azért egyszerű, mert ha már valaki képes volt összegyűjteni a szükséges mennyiségű plutóniumot (tehát már képes volt reaktor építeni és üzemeltetni éveken át, stb.), akkor már a bomba felé vezető út túlnyomó részét elvileg megtette. Erről szól a cikk is, hogy innen már elvileg biztos dolog lenne a bomba nekik, de persze ők ezt is elbaltázhatják simán.

Amanitin2 (törölt) 2009.06.19. 20:31:40

"Azt a technológiai szintet meg még Zimbabwe is eléri."

ahogy azt Móricka elképzeli.

"Az is lehet összelövéses nem?"

nem

"akkor már a bomba felé vezető út túlnyomó részét elvileg megtette"

az mennyi? 51%? az stimmel kábé.

Herbert_West 2009.06.19. 20:59:13

Jeez.

Tilikov: kicsit más dolog egy sík terepet leatomozni, ahonnan max a (már nem)termőtalaj pora száll fel, és egy nagyvárost, ahonnan nagyságrendekkel több por tud felszállni. Lásd még: nukleáris tél elmélet, bár én ezzel személy szerint nem értek egyet.

Persze, a földi élet kiirtására teljeséggel alkalmatlan a mai atomkészlet. Amire azonban alkalmas, az a mostani fejlett civilizáció megszüntetése és visszavetése egy száz-kétszáz évvel.

Továbbá de, a víz alatti robbantások eléggé nagy lokális szennyeződést jelentenek, de a tenger baszott nagy. Ugyanez igaz a légköri robbantásokra, világszinten nem nevezhető mér mikrokockázatnak sem az a mennyiség, amit a levegőbe juttattak, de ahhoz bőven elég volt, hogy a mai napig mindenhol ki lehessen mutatni a nyomait. (horrible dictu, a c(C14)-et korrigálni kell)

Egyébként a témában iszonyatosan jó fil az 1984 (vagy 86)-os angol Threads alapvetés, ami többek között szabaddá vált hivatalos anyagokra is támaszkodva mutatja be, hogy milyen lenne az élet Angliában egy atomháború után, nagyon, nagyon korrektül. (Oké, a sugárzás öröklődő hatásairól máig folyó vita van, de még ott is lehet, hogy igaza van a filmnek)

Aztán: Pu bombát készíteni tényleg baszott nehéz, de azért nem annyira, hogy ennyire elbaltázott pukkantás legyen.

Összelövéses Pu bomba pedig nem lehet, és pont (a Pu spontán maghasadásra képes, ezért mindig van neutronfluxus a bombában, ellentétben az uránbombákkal)

Bögöy (törölt) 2009.06.19. 21:43:08

@Amanitin2: Aki egy félmaratont lazán lefut (a minimálisan szükséges plutónium nyolcszorosát összegyűjtötte), az már egy maratont is le tud futni előbb, vagy utóbb. Lassan, vagy gyorsan. Bele-belegyalogolva, vagy végig kocogva. Vagy akármi.

Már vannak atomfizikusai, mérnökei, technikusai kellő számban, kellő tapasztalattal, van know-how-ja, már csak a gyártástechnológiát kell megoldania.

Igen, biztosan évekig, talán tíz évig is dolgozni kell rajta, de azért elég nehéz elképzelni, hogy ne lenne képes erre, előbb, vagy utóbb. Kivéve, ha nagyon béna.

Ahogy Hymans nevezte ezt a bénaságot: "the infinite capacity of neo-patrimonial or "sultanistic" regimes such as the one in Pyongyang to turn a sure thing into a long shot."

Herbert_West 2009.06.19. 22:06:24

Van know-howja? Tényleg? Honnan?

Alal 2009.06.19. 22:18:19

@Herbert_West:
Ezt a filmet láttam, én is ajánlani tudom.
Amúgy jó példa a nukleáris robbanás túlélésére Csernobil vagy Hirosima, ahol habár történnek még furcsa mutációk, azonban az élet egy idő után megy tovább. Pont két napja hallottam egy beszélgetés során, hogy a Csernobil közeli erdőkbe mostanában igen sok álat megy, mert 1. nyugiban hagyják az emberek 2. tetszik nekik a növényzet, és ezért lehet, hogy természetvédelmi területnek nyílvánítják majd. Persze a beszélgetőpartnerem forrását nem ismerem...

OFF:
Erről a filmről jut eszembe, hogy anno a Discovery Channelen volt egy háromrészes áldokumentum-filmsorozat, a hidegháborús történelemről szóló filmek stílusában, egy "mi lett volna, ha" történet, és a végén úgy zárul a hidegháború, hogy elindítják az atomrakétákat. Tudja ennek valaki a címét?

NAR 2009.06.19. 22:28:53

@Alal: Hirosima ma egy igencsak élő másfél milliós város. Viszont a szovjeteknek volt olyan bombájuk, ami kb. 5000-szer erősebb volt, mint amit anno Hirosimára dobtak, és ez csak egy bomba...

Herbert_West 2009.06.19. 22:29:53

@Alal: Szőrmentén ezzel a témával foglalkozom, és perpill úgy néz ki, hogy a rövid idejű, de nagy dózisteljesítményű sugárzásnak szinte 100%, hogy nincs öröklődő hatása (figyelem, a terhesek besugárzása _nem_ öröklődő hatás).

Ellenben az olyan, alacsony dózisterű, de hosszú idejű expozíciónak, mint Csernobil (amit nagyban megkülönböztet Nagaszaki-Hirosimától egyrészt a kihullás mértéke és koncentrációja, másrészt az, hogy aki most Csernobil területén él, az nem mindig kapta meg ugyanazt az orovsi ellátást, mint japán tzársa, továbbá a kihullás összetétele igen különböző egy atomerőműre, egy U-bombára és egy Pu-bombára), lehet, hogy van. A cikkek kb 75%a szerint nincs, 25%a szerint meg van, a mintavételezés és a kiértékelés messze nem pártatlan egyik esetben sem.

(Érdekesség: Sohei Kondo szerint aki túlélte Nagaszakit, az átlagosan 4 évvel tovább élt, mint a többi japó, többek között az alacsony neutron-dózis "pozitív" hatásai miatt. Lásd még: Lucky és az ő radon-tüdőrák térképe)

Hovatovább, ahogy bonyolódik egy szervezet, úgy lesz egyre érzékenyebb a sugárzásra rák szempontjából, és egyre érzéketlenebb öröklődő hatás szempontjából. Az emberek egy csótány számára röhejes dózisba is belepusztulnak, ellenben a csótányok sokkal jobban mutálhatóak.

Csernobil pedig ebből a szempontból nem más, mint egy magára hagyott biotóp, naná, hogy felszökik a biodiverzitás, ha a fő megbontó eleme, az ember, kitakarodik onnan.

Herbert_West 2009.06.19. 22:31:05

NAR: Azért a Cár bombából volt összesen egy darab, mert az még a megalomán szovjet vezetésnek is túlzás volt, ne azzal kalkuláljunk már, ha kérhetném.

További kérdéseket sugárvédelmi ügyben szivesen fogadok:)

Bögöy (törölt) 2009.06.19. 22:35:09

@Herbert_West: Például Abdul Qadeer Khan-tól.

Alal 2009.06.19. 22:38:06

@Herbert_West: Hmm, köszönöm az infot, nem tudtam, hogy ilyen különbségek vannak.

molnibalage 2009.06.20. 01:18:39

@Herbert_West: "Lásd még: nukleáris tél elmélet, bár én ezzel személy szerint nem értek egyet."

Miért? Egyetlen vulkánkitörés is képes volt a Föld átlaghőmérsékeltét érezhetően lejebb nyomni ami elég nagy volt.


"Persze, a földi élet kiirtására teljeséggel alkalmatlan a mai atomkészlet."

Minden életre persze. Az emberi élet számára alakalmas Föld elpusztítására azért elég lett volna egy első csapás után megmaradt készlet is.


"Összelövéses Pu bomba pedig nem lehet, és pont (a Pu spontán maghasadásra képes, ezért mindig van neutronfluxus a bombában, ellentétben az uránbombákkal)"

Ez magyaráznád kicsit bővebben? Ezt így nem értem. :(

molnibalage 2009.06.20. 01:20:07

@Alal: Ez nem egészen pontos. A szennyeződés nem egyenletesen oszlik el a környéknen. Egyes területek szinte teljesen veszélyesek, de 500 méterrel odébb nagyon komoly dózist kaphatsz.

www.angelfire.com/extreme4/kiddofspeed/page1_hun.html

molnibalage 2009.06.20. 01:21:19

@NAR: Csak az nem fisszós elven ér el akkorát ezért kb. akkora sugárzása van, mint egy nagyon kis atomtöltetnek. Rádásul a keletkezett radioaktív por koncentrációja is kisebb szerintem, mert az adaott radioaktivitás nagyobb anyagmennyiséggel szóródik szét.

Tilikov (törölt) 2009.06.20. 10:58:32

Hát É-Koreáról nem sok szó esett, de úgy látom sokakat érdekel az atom téma. Szerintem ezzel kapcsolatban a legnagyobb újdonság a Sindely László-féle atommagelmélet. Ezt ismeri valaki?

A pali egy nevetségesen egyszerű alapvetésből kiindulva modellezte az atommagok szerkezetét. Szabályos gömbökből álló gömbhalmaznak tételezte a magot, melyeknek a héján lévő gömbök száma megegyezik a protonszámmal, a belül lévők pedig a neutronszámmal. Ebből kiindulva elképesztő egybeeséseket mutatott ki a per. rendszer adatai és az ő modelljei között, amelyek megdöbbentő relevációkkal bírnak. Az egészben a legzseniálisabb, hogy még egy ilyen bölcsészhallgató is megértheti mint én, nem kell hozzá magfizikusnak lenni.

Belinkelek egy összefoglalót, a 7. fejezet foglalkozik a maghasadással. A 7/8.-as ábrán az U-235 hasadása látható testközelből. Van egy videóm az egyik előadásáról is, de azt nem tudom linkelni. Megérdemelné Sindely úr, hogy többet foglalkozzanak vele, mert igencsak mellőzve van, pedig ez szvsz egy Nobel díjas elmélet lehetne.

www.tesla.hu/sindely/atommag.pdf

Herbert_West 2009.06.20. 11:07:51

A kvantummechanika pedig smafu, mint tudjuk......

(Szerkesztő: Egely György. Nincs több kérdésem, bíró úr)

Bögöy (törölt) 2009.06.20. 11:40:27

@Tilikov: Ez egy marhaság, szvsz. Tényleg Egely a szerkesztő... :)

Tilikov (törölt) 2009.06.20. 11:43:36

@Herbert_West: Gratulálok. Bele se lestél, de máris szórod az észt. Nem Égely írta, csak beletette a lapjába. Ez nem lehet kifogás a benne foglaltak ellen.

Tilikov (törölt) 2009.06.20. 11:46:14

Egyébként a kvantummechanikára is reflektál, és Égelynek annyi köze van hozzá, hogy ő is megjelentette. A helyes sorrend, ha előbb elolvasod, és utána nyilvánítasz véleményt.

Herbert_West 2009.06.20. 12:13:58

Egy büdös szót nem ír a Pi-mezonról, innentől hadd röhögjek már rajta egy jót, így Yukavával karöltve:)

Tilikov (törölt) 2009.06.20. 12:35:15

@Herbert_West: Kétlem, hogy ennyi idő alatt végigolvastad volna, úgyhogy szvsz vaktában lövöldözöl.

Amúgy nem mintha Égely úr ügyvédje lennék, de pont a napokban tárgyaltuk ki, hogy Hamenei ajatollahot irracionális beszédei ellenére racionális politikusnak lehet tartani. Allah kezéről beszél, miközben az ő keze turkál a választócédulák között. Hát tessék ezt Égely Györgyre is vonatkoztatni.

Amikor betiltott csodatalálmányokról ír, akkor nem tudományos tanulmányt közöl, hanem népszerű irodalmat. Amikor Égely kereket árul, akkor nem bioenergia-mérő műszert kínál, hanem vastag pénzt szakít egy szimpla fogaskereken. És amikor műszaki egyetemekre hívják vendégoktatónak, akkor nem a bulvárpublicisztikáira kíváncsiak, hanem a műszaki ismereteire.

De még egyszer mondom, én nem Égely György elméleteit ajánlottam a figyelmetekbe, hanem Sindely Lászlóét, a kettő nem ugyanaz.

Herbert_West 2009.06.20. 12:53:03

Komolyan azt gondolod, hogy a világ összes kutatóintézete az elmult 70 év alatt nem tudott kitermelni magából egy ilyen pofonegyszerű modellt. Illetve de, voltak ilyen modellek, de kidobták őket az ablakon, mert _nem voltak jók_

A mostani, ama Z(A) empirikus képletnél azért jóval bonyolultabb modellek meg sokkal működőképesebbek.

Geez.

Tilikov (törölt) 2009.06.20. 13:21:46

@Herbert_West: Kár hogy nem tudom belinkelni az előadásáról készült videót, de abban kifejti, hogy Nobel díjas magfizikusoknak is megmutatta az eredményeit, akik nem utasították el, de nem is ismerték el, mivel ez a prezentáció még nem a teljes anyag, azzal később fog kijönni, illetve én magam nem is tudom pontosan hogy áll ez az ügy.

Ami az egyszerűséget illeti, az E=mc2-re is azt mondták régen, hogy a legmeggyőzőbb benne az eleganciája és az egyszerűsége volt, valamint persze az empirikus mérésekkel való alátámaszthatósága.

balkanfanatik (törölt) 2009.06.20. 15:17:31

@Alal: Ha vki ennek a "mi lett volna ha" dokfilmnek tudja a címét, linkelje be.

Ez a Threads inkább egy polgári védelmi oktatófilm és egy dráma keveréke volt, annak viszont nagyon durván hiteles, thx a linkelőnek.

bz249 2009.06.20. 16:16:19

@molnibalage: a plutóniumbombával az a gáz, hogy a plutóniumban a hasadási küszöb sokkal alacsonyabban van (egy Pu239 mag sokkal könnyebben hasad el, mint egy U235). Többek között emiatt is kisebb a kritikus tömeg.

De cserébe a plutónium sokkal könnyebben előgyújt, vagyis azelőtt beindul valami láncreakció, hogy a tényleges kritikus tömeg együtt lenne. Ez pedig szétrobbantja a plutóniumgömböcöt sok kicsi kritikus tömeg alatti darabra. Ha csak kicsit rontották el a mérnökök akkor ebből a tervezettnél kisebb atombomba lesz, ha nagyon akkor meg semmi.

Ja és a legnagyobb bombák általában háromfázisúak. A külső köpenye U238, amit a hidrogénbomba nagy neutronfluxusa mégiscsak hasadásra bír.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.06.21. 11:46:31

@Tilikov:

Az atomfizika nem éppen az erősségem, de ez az egyszerű golyósmodell az atomokra mintha már elavult volna pár évtizeddel ezelőtt.

"Kár hogy nem tudom belinkelni az előadásáról készült videót, de abban kifejti, hogy Nobel díjas magfizikusoknak is megmutatta az eredményeit, akik nem utasították el, de nem is ismerték el"

Én inkább arról szeretnék videót, ahogy egy Nobel-díjas fizikus kifejti erről a modellről a véleményét.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.06.21. 12:04:09

@molnibalage:
"Nem értem, hogy a Pu bombának miért kell implóziósnak lennie? Az is lehet összelövéses nem?"

Utoljára a világháború alatt próbálkoztak vele, akkor nem sikerült. Lehet, hogy azóta már meg tudnák csinálni, csak nincs értelme.

en.wikipedia.org/wiki/Thin_Man_nuclear_bomb

@Alal:
"jó példa a nukleáris robbanás túlélésére Csernobil"

Pardon me, de a csernobili robbanás nem úgy volt nukleáris, mint azt az atombombáknál értjük.

@Herbert_West:
"kihullás mértéke és koncentrációja"

A fallout-ot (azon kívül, hogy egy kitűnő játék), tudtommal nem szó szerint fordítják, hanem nukleáris/radioaktív csapadéknak. (Hasonló helyzet a halflife is - nem fél élet, hanem felezési idő)

Herbert_West 2009.06.21. 12:08:28

Felénk (BME Nukleáris Technika Intézet) többet hallottam a kihullást, mint a radioaktív csapadékot. (Főleg mivel a kihullásban benne van a gáz, ha pedig csapadékról beszélünk, az szilárd).

A felezési idő pedig szerintem a német "Halbwertzeit" (szabad fordításban félérték-idő) magyarítása, de nem akarok fizikatörténeti nyelvelméletet játszani:)

Bögöy (törölt) 2009.06.21. 13:00:17

@SchA: "Én inkább arról szeretnék videót, ahogy egy Nobel-díjas fizikus kifejti erről a modellről a véleményét."

10/10

:)

molnibalage 2009.06.21. 15:06:34

@bz249: Valami rémlik a Pu gömb kialkítással kapcsolataban így már. A gömbpalást berobbantása esetén nehezebben megy szét az anyag, mintha két fél darabot lőnének egybe.

A háromfázisú bomba meg azért érdekes kijelentés, mert én úgy tudtam igáig, hogy a Cár bomba volt az egyetlen háromfázisú, de lebutították, mert a U-238 héj nagy részét asszem ólómra cserélték.

bz249 2009.06.21. 18:57:40

@molnibalage: elég rég volt már számomra az Atomenergia nevű szabadon választható tantárgy amiben erről van szó, lehet, hogy rosszul emlékszem. (de az is lehet, hogy az előadó se jól tudta)

Tilikov (törölt) 2009.06.22. 12:08:00

@SchA: Én sem értek annyira az magfizikához, hogy számítana a véleményem, de a magam részéről sehol sem találtam azt, hogy ellentmondásba kerülne az okfejtése. Két általánosan elfogadott forrás:a periódusos rendszer és az izotóptáblázat, amihez viszonyítja a modellekből nyert adatokat, és az adatok mindig egybeesnek a mérhető eredményekkel.

Azért sem lehet pár évtizeddel elavult, mert pár éve dolgozta ki. Nobel díjasok véleményéről nem láttam videót, de az előadásán részvevő magyar fizikusokat (akik biztos jobban értenek hozzá mint mi) sikerült meggyőznie. Mellesleg a Nobel díjasok ilyen-olyan húrelméleteit, meg örvénytérelméleteit, dugába dönthetné egy ilyen világos és működőképes képlet, úgyhogy nem csoda, hogy nem játszanak a saját praxisuk ellen.

Oké, hogy a kvantumelmélet meg a húrelmélet a paradigma a mai atomfizikában, amelyek mellesleg kísérletileg nem alátámaszthatóak, pusztán elméletek, mint ahogy ez is, de az a kifogás, hogy ez túl egyszerű, tehát nem lehet igaz, szerintem kevés.

Ha olyan nagy hülyeség, akkor tessék megjelölni azokat a pontokat belőle, amik logikailag hibásnak tűnnek. Én is csak azért védem, mert nem találtam ilyeneket. De nem akarom tovább OFFolni a posztot, és nem is itt fog eldőlni, hogy ez az elmélet tudományos legitimitást nyer-e a jövőben.

bz249 2009.06.22. 12:23:12

@Tilikov: milyen szórási modellel dolgozik? Hogy kezeli a modell az d-n reakciót? Mi a véleménye a köztes magokról? Milyen rotációs és deformációs állapotai vannak a magoknak? Hogyan számol gamma-elágazást?... csak pár kérdés, ami a MAGfizikához laikusként felmerült bennem egy magmodellel kapcsolatban (úgy, hogy nem olvastam a könyvet).

Ugyanis kb. onnentől magmodell valami, hogy ilyeneket is tud.

balkanfanatik (törölt) 2009.06.22. 13:01:11

Két újabb cikk a témához kapcsolódóan, per Nkeconomywatch.com:

www.nkeconwatch.com/2009/06/16/the-political-economy-of-north-korea-implications-for-denuclearization-and-proliferation/

www.nkeconwatch.com/2009/06/10/dprk-military-strenghtens-hold-on-economic-interests/

PS.+OFF:
az ember mindig tud újat tanulni. helyszín: magyar IT fórum. postoló anyázza a Samsung márkát, a postjának az utolsó mondata: "De tömjétek csak pénzzel a koreaiakat, legalább több lesz nekik atomra"
Nem is tudtam, h D-Korea is akar atomot :)

Tilikov (törölt) 2009.06.22. 13:23:41

@bz249: Ezeket a kérdéseket talán Sindely úrnak kéne föltenni, nem nekem.

Én úgy tudom, hogy:
-Nem szórási modellel dolgozik, hanem geometriai modellel.
-Köztes magok (ha a magizomériára gondolsz) azok, amelyeknek többféle geometriai megoldása is van.
-A rotációs és deformációs állapotok modellezve vannak, de ez a dolgozat e téren csak az uránt mutatja be.

De a lényeg a dolgozat végén van:
"Több félkész fejezet vár kidolgozásra: többek között a nemesgázok modelljeinek közös jellemzőiről, a mágikus számokról, a periódusos rendszerben egymás alatt álló elemek
modelljeinek formai hasonlóságáról, a többféle módosulatban előforduló elemek modelljeinél észlelt különlegességekről... stb. A
téma feldolgozását azonban felfüggesztettük mindaddig, míg a megfelelő következtetések levonására alkalmas kísérleteket el nem végeztük. Ugyanez vonatkozik a fent említett, valamint a fent szándékosan nem említett további témákra is."

bryan 2009.06.23. 00:13:42

@balkanfanatik:
Atomot mindenki akar. :)
(Talán a japánokat kivéve.)

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.06.23. 00:15:11

"Szerkesztő: Egely György."

Elnézést, de ezen a ponton kishíján hangosan felröhögtem. Valahogy sejtettem, hogy az ÉK atomprogram stratégiai háttere se fog sokakat magával ragadni, de azért arra nem számítottam, hogy ilyesmit dobnak fel az internet hullámai.

És akkor következzék különkiadásunk: How to Recognise Different Types of Bullshit from Quite a Long Way Away (avagy forráskritika for dummies)

1. Ki a szerző?

Bevallom, kortárs magyar fizikusokban nem vagyok erős - bár párat azért felismernék, ha szembejönne - de biztos nem csak bennem merült fel, hogy mégis ki a bánat ez a Sindely László (nomeg Dániel). Nagyvonalúan rákerestem a "Sindely" névre az OSZK, a BME, az ELTE, a Miskolci Egyetem és a Szabó Ervin katalógusában. OSZK-ban van pár Sindely Pál, valami "szabadidőtérkép" kapcsán, ami aligha releváns. Amúgy semmi.

Rendben, alábbadjuk, Gugli a barátunk, lássuk mit szól hozzá: www.google.hu/search?q=%22sindely+l%C3%A1szl%C3%B3%22&hl=hu&start=0&sa=N
27 találat, túlnyomó többsége a fent említett szerkesztő gondozásában. Hogy a szerző kicsoda, micsoda, hol fejti ki áldásos tevékenységét (kinek állhat ez érdekében :) ) az egyáltalán nem derül ki, egyéb publikációja nem fellelhető. (Azért a fiát még valami középiskolai fizikaversenyek kapcsán kidobja a zinternet) Azonban elangzik a varázsmondat: "A hivatalos tudomány, beleértve a hazai tudományt, mélységesen hallgat erről a szenzációsan egyszerű magfizikai modellről..." (inkább nem linkelném, alulról a második találat, ha valakit nagyon érdekel)


2. Mire alapozza állításait?

Tudományos hivatkozás még mutatóban sincs, a szerző a jelek szerint egyetlen írása pedig eme illusztris társaság körében jelent meg: www.ambro.hu/?page=konyvek&id=9&lang=hun


3. Egyébiránt nem tudom feltűnt-e, de a faszi csapágygolyók összeragasztgatásával magyarázza a világot!


És akkor ez még csak a laikus kétkedése volt, oda se adtuk egy igazi fizikusnak, hogy egy jót röhögjön (vagy sírjon) rajta.

Amúgy pedig én sem akartam kimaradni a szórakozásból, de jelzem, ez azért már kezd annyira off lenni, hogy lassacskán legendásan vajszívű moderátorkodásom ingerküszöbét is megüti.

(Ja és el ne kezdje itt nekem bárki, hogy üldözött zseni akit a mainstream tudomány elnyom...)

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.06.23. 00:27:55

"Dreams of ‘disarming first strikes’ leading to the temptation to ‘go first’ and the consequent instability of Small Nuclear Power equations are think-tank myths."

És hasonló K. Sundarji idézetek atomról az ACW-n: www.armscontrolwonk.com/2351/k-sundarji-and-indias-bomb

Hogy az ki? en.wikipedia.org/wiki/Krishnaswamy_Sundarji

balkanfanatik (törölt) 2009.06.23. 00:35:35

@5.g: Azért egy termtud területen eléggé autoritatív Google Scholart még megeresztettem:
scholar.google.hu/scholar?as_q=&num=10&btnG=Keres%C3%A9s+a+Google+Tud%C3%B3ssal&as_epq=&as_oq=&as_eq=&as_occt=any&as_sauthors=sindely&as_publication=&as_ylo=&as_yhi=&hl=hu&lr=

Az egyetlen L Sindely vmi nyugati gyógyszerész és Lucette a becsületes neve.

PS. utolsó OFF

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.06.23. 00:59:55

Plutónium á la "gun-type" (csak hogy magyaros legyek)

Amennyire én tudom, lehet(ne), csak a tudomány mai állása szerint nem érdemes:

"It is impossible to achieve a large nuclear explosion by using plutonium in a gun-type device. Nonetheless, a plutonium gun-type bomb could release as much energy as a few tons of TNT, which could conceivably cause many casualties. Moreover, this kind of bomb would release large amounts of plutonium and other radioactive materials, thereby making it a potent radiation dispersal device (RDD), or 'dirty bomb.'"

NTI Nuclear Terrorism Tutorial: www.nti.org/h_learnmore/nuctutorial/chapter02_05.html


Pl. ahogy SchA is említette, Thin Man, avagy valós fejlesztések (és a problémák bemutatása) a világháborús időkből:

"In the summer of 1944, however, it became clear that, because of the plutonium-240 problem, a gun-type design would not work for the plutonium bomb. (...) Glenn Seaborg had warned that when plutonium-239 was irradiated for a length of time it was likely to pick up an additional neutron, transforming it into plutonium-240 and increasing the danger of predetonation, i.e., the bullet and target in the plutonium weapon would melt before coming together."

www.cfo.doe.gov/me70/manhattan/implosion_necessity.htm


Mellesleg egy-két helyen olvastam olyat, hogy a 2006-os észak-koreai robbantás talán ilyen lehetett, azért sikerült olyan csenevészre, de ezzel a mostanival kapcsolatban még nem találkoztam a felvetéssel.


@Amanitin2: "Azt honnan tetszik venni, hogy egy plutónium bombát csinálni nem nagy szám?"

A nukleáris terrorizmusos cikkben ezt már próbáltuk körüljárni, de olyasmikre gondoltam, mint az említett n-edik ország kísérlet, amiben '64 és '67 között két amerikai (nem atomfizikával foglalkozó) fizikus doktorandusszal terveztettek egy atombombát kizárólag nyilvánosan elérhető információk felhasználásával, a korabeli Ghána ipari-tudományos-anyagi hátterét feltételezve. Az meg már akkor se lehetett valami sok. Ráadásul szakmai büszkeségből rögtön implóziósat terveztek, számítógépes tesztek alapján működött is volna.
Aztán az elmúlt években volt pár kísérlet, hogy nyilvános forgalomban kapható eszközökkel és anyagokból meg is építettek egy (nem tudom milyen típusú) atombombát, már csak a hasadóanyag kellett volna bele.
Szóval nyilván nem azt mondom, hogy most hátramegyek a sufniba és reggelig akár én is összedobok egyet, de ha valaki nagyon akarja, nem ezen fog múlni. A szűk keresztmetszet sokkal inkább a belevaló hasadóanyag.


@Herbert_West: "Érdekesség: Sohei Kondo szerint aki túlélte Nagaszakit, az átlagosan 4 évvel tovább élt"

Lazán kapcsolódó sztori a közelmúltból, 93 éves pofa aki mindkét bombát túlélte: www.guardian.co.uk/world/2009/mar/25/hiroshima-nagasaki-survivor-japan

Herbert_West 2009.06.23. 07:49:44


"És akkor ez még csak a laikus kétkedése volt, oda se adtuk egy igazi fizikusnak, hogy egy jót röhögjön (vagy sírjon) rajta."


Köszönöm, én mindkettőt műveltem:)

bz249 2009.06.23. 09:39:09

@5.g: ne vedd kötöcködésnek, mert nem az... de atomfizikával foglalkozó fizikussal olyan sokat nem értek volna, mert az biztos jó lézereket, meg röntgenberendezéseket tervez, de magot azt elég ritkán hasít. Az a magfizikus, gondolom ez az atomdolog gondolom megint német eredetű mert a angolszászok és a franciák helyesen nuclear/nuclaire módon használják.

Viszont amúgy se feltétlen magfizikus kell egy ilyen bombához. Ugyanis bár maga a hasadás, meg a hatáskeresztmetszet görbék a rezonanciákkal nem egyszerű dolog... de a bombához nem igazán kell. Sokkal hasznosabb, ha az illető tisztában van a deformálható testek mechanikájával, meg úgy általában a robbanóanyagok viselkedésével.

Tilikov (törölt) 2009.06.23. 10:47:31

Oké, oké, leszálltam a témáról. Önkritikusan belegondolva, bölcsész létemre, lehet elkábított az, hogy van olyan magfizikai modell amit én is megértek :)

Volt benne néhány szép egybeesés... És az is lehet, hogy a szerző titokban dolgozik, és Észak-Koreában gyártja az atombombák új nemzedékét!

Utolsó OFF volt.

PS. Galileit is megégették. És mégis forog a föld! (meg a csapágygolyók :))

balkanfanatik (törölt) 2009.06.23. 13:24:06

Még egy cikk, egy 2008-as Journal of East Asian Studies-ből. Csomó mindennel lehet benne vitatkozni, de van 1-2 érdekes gondolat. Főleg politikaelméleti szempontból vizsgálja a nukleáris ambíciókat.

Assessing NK Nuclear Intentions and Capacitites :
rapidshare.com/files/247702497/Nuclear_Intentions_2008.pdf.html

Tilikov (törölt) 2009.06.24. 13:39:24

Úgy hírlik, É-Koreában "150 napos csata" készül, aminek a lényege, hogy már szeptemberre teljesítsék az éves terv összes feladatát.

www.msnbc.msn.com/id/30968580/

Tudni vélik, hogy az akció mögött már nem a "Kedves Vezető", hanem a "Bölcs Elvtárs" néven futó legkisebb királyfi áll, aki ilyen fantasztikus teljesítmény keretében készül átvenni királyságát. Ősi koreai szokás szerint már meg is ejtette behódoló látogatását a kínai hűbérúr felé, amit persze mind a két fél tagad.

Vajon mi várható a trónutódlás után? Kim Dzsong Un Svájcban tanult, elvileg képben van a világ dolgaival, tudnia kell, hogy a dzsucse gazdaságnak nincs jövője. Kínai nagy testvérük is abban lenne érdekelt, hogy felszámolják ezt a pénznyelő eltartottat, és ha politikai reformot nem is, de gazdaságit mindenképp be kéne vezetni.

Szerintem itt a legfőbb kérdés, hogy vajon a következő rezsim hajlandó lesz-e kapitalizálódni? Mert ezen kívül más út nincsen...

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.06.26. 06:45:16

A nap vicce:

Észak-Korea az USA elpusztításával fenyeget:

North Korea has threatened a potential "fire shower of nuclear retaliation" should the US start a war, vowing to "wipe out the aggressors on the globe once and for all."

www.presstv.com/detail.aspx?id=99006§ionid=351020405

főgépész 2009.07.04. 12:31:24

To Tilikov
Egy kis helyreigazítás a Sindely-féle magmodell ismertségét illetöen.
Az elöadáson nem hangzott el állitás arra vonatkozóan, hogy az elméletet látta volna bármelyik Nobel-díjas fizikus, hanem csupán egy idézet hangzott el a mü 2. bekezdéséböl:

Nobel-dijas fizikustól származik a kijelentés, mely szerint:
Ma még nincs olyan atommodell, amely valoban pontosan, a mérési tapasztalatokkal egyezöen irna le mindent.
Idézet vége.
A müben idézett mondat egyébként Victor F. Weisskopf-tól származik, és jo két évtizeddel ezelött hangzott el.

Tilikov (törölt) 2009.07.04. 15:57:29

@főgépész: Ha jól emlékszem valami olyasmit is mondott, hogy "vezető magfizikusokkal" is beszélt a témáról, és szerintük az a megállapítás a legjelentősebb ebben, hogy a protonok a mag felszínén hlyezkednek el.

De mégegyszer mondom, én nem vagyok szakmabeli, úgyhogy jól tudom, az hogy én hihetőnek találtam ezt a dolgot, az égvilágon semmit nem jelent.

Ellenben te szakember vagy? A kommentedből azt szűröm le, hogy te sem ismered el, és az elmélet elterjedtségéből arra következtetek, hogy úgy általában a szakma sem ismeri el.

Ha így van, tudnál mondani belőle egy olyan momentumot, amely egyértelműen ellentmondásban áll a tapasztalati tényekkel és mérésekkel? Lehet, hogy van ilyen, csak én a magam tudatlanságában nem találtam ilyet, de érdekelne, hogy megnyugtatóan beláthassam a tévedés tényét.

főgépész 2009.07.04. 20:52:49

@Tilikov: nem egészen értem a kérdést. Az új magmodellt cáfoló részletet szeretnél, vagy olyan mai fizikai tételeket, amelyeket az új magmodell cáfol?

Tilikov (törölt) 2009.07.04. 21:04:05

@főgépész: Ha meg akarnál győzni arról, hogy ez a Sindely féle magmodell nem állja meg a helyét, mi lenne az elsőszámú érved?

főgépész 2009.07.04. 21:11:34

@Tilikov: A Sindely-féle magmodellben az egyik legnagyobb állítás az, hogy a magban a neutronok belül vannak, a protonok pedig kivül. A mai fizika egymással keveredő nukleonokat tanít.
A másik nagy állitás pedig az, hogy a neutron azért neutron, mert belül, összepréselt állapotban van. Benyomorítva a mag belsejébe a protonok nyomása által.
Ez
1./borítaná a magerők összes elméletét, hiszen a fizika vonzóerőket tanit, Sindely pedig tolóerőkről beszél.
2./ egyenesen azt állitja, hogy a neutron, csak bepréselve neutron, kiszabadulva proton lenne.
És ez igaz is!!!!! Ha a neutron kiszabadul, tényleg proton lesz belöle kb 15 perc alatt.

főgépész 2009.07.04. 21:14:23

@Tilikov: röviden: semmi ellenérvem nincs

balkanfanatik (törölt) 2009.07.04. 22:10:59

A világért se szeretnék (szaktudás híján) beleszólni a magfizikai vitába, de erről eszembe jut, mit tanított nekünk szülőanyánk, Wiki:

We use the term "fringe theory" in a very broad sense to describe ideas that depart significantly from the prevailing or mainstream view in its particular field of study. Examples include conspiracy theories, ideas which purport to be scientific theories but have not gained scientific consensus, esoteric claims about medicine, novel re-interpretations of history and so forth. Some of the theories addressed here may in a stricter sense be hypotheses, conjectures, or speculations.

en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:FRINGE

Tilikov (törölt) 2009.07.04. 22:15:21

@főgépész: Hát én se tudtam sehol belekötni. De akkor szerinted miért mellőzik őt a magfizikus körök? Én csak arra tudok gondolni, hogy sok jelenleg regnáló tudós praxisát döntené meg ez az elmélet, amely nem a kvantummechanikára, hanem egy egyszerű geometriai modellre támaszkodik.

Tilikov (törölt) 2009.07.04. 22:36:54

@balkanfanatik: Lépten-nyomon hangsúlyozom, hogy e téren én is szaktudás híján vagyok, de a fringe theory fent ismertetett jellemzői, mint az összeesküvés elmélet, ezotéria, és semmi ilyesmi nem található a dolgozatban.

Engem meg lehetne győzni, hogy valami baj van a teóriával, a főgépésztől is ilyen érveket vártam, de eddig semmilyen érv nem hangzott el. Illetve ami elhangzott az arról szólt, hogy Égely György publikálta, és nem írja alá egy nobel díjas sem, meg hogy túl egyszerű, és ehez hasonló dolgok, amik nem magába az elméletbe kötnek bele.

De nem akarok OFFolni, csak most megint felmerült ez a kérdés, és én tényleg szeretnék hallani erről egy logikus cáfolatot, mert magamtól nem tudok gyártani ilyet.

balkanfanatik (törölt) 2009.07.04. 22:38:21

@Tilikov: nem arra gondoltam , hanem:

"ideas that depart significantly from the prevailing or mainstream view in its particular field of study"

és

"ideas which purport to be scientific theories but have not gained scientific consensus"

Tilikov (törölt) 2009.07.04. 23:20:03

@balkanfanatik: Szóval hogy eltérnek az aktuális paradigmától és elismerésükben nincs konszenzus? Ez tulajdonképpen minden új elmélet velejárója, így volt ez Kopernikusz heliocentrikus elméletével, vagy Einstein relativitáselméletével, de így volt minden olyan új elmélettel amely meghaladta a régebbi tanokat. Az általad kiemelt dolgok szükségszerűek egy újonnan alkotott elmélet esetében.

Herbert_West 2009.07.04. 23:25:45

Tilikov:

Yukawa, pi-mezon, erős kölcsönhatás, n0-p+ kicserélődés (a pi mezon által), meg ilyenek.

Ez mind kísérletileg bizonyított (a pi mezon asszem 47 óta létezik kísérleti bizonyítása), a modell meg seggberúgná az egészet.

Olyan *********** nehéz felcsapni a wikipediát?

Tilikov (törölt) 2009.07.05. 00:00:59

@Herbert_West: A pi-mezon szubatomi részecske és ez a modell csak a nukleonok pozíciójával foglalkozik, nem pedig a nukleonokat felépítő részecskékkel. Attól még lehetnek pionok, müonok, neutrínók, gluonok, és még ki tudja mik, nem mást állít ez a modell mint a protonok és neutronok geometriai elrendeződének szabályszerűségét. Te sem azzal vitatkozol, ami a dolgozatban áll, hanem a magadét fújod, de én a benne foglaltakra szeretnék cáfolatot hallani.

főgépész 2009.07.05. 11:00:02

@Herbert_West:
Azt a kijelentésedet, hogy: …. Ez kisérletileg bizonyított … vondd vissza !

Azt leirhatod, hogy mi volt a kísérlet, hogy ott milyen mérőeszközökkel mit tapasztaltál, de azt sosem állíthatod, hogy valami kísérletileg bizonyitott.
Azt szívja a mai fizika már több, mint 100 éve, hogy Michelson és Morley „kisérletileg bebizonyította” az éter létezésének lehetetlenségét.
És még irhatnék tucatnyi hasonló kísérletről, ami semmit sem bizonyít. Mértek valamit, valahogyan, azután levontak belőle olyan következtetést, amilyet akartak.
Ez főleg vonatkozik a magfizikára, ahol látni, látással tapasztalni valamit jelenleg kizárt.
Vannak elméletek, amiket toldozni-foltozni próbálnak a legkülönbözőbb módon. Csak éppen állatira nem akar összeállni a teljes kép.
Mire való a kvantummechanika?????
Arra, hogy megmagyarázza a hidrogén színképét és esetleg a héliumét?
És akkor hol van még a többi elem??
Baromi nagy elmélet, csak éppen semmire nem való!!

Van már annyi emberi tapasztalás, amiből össze lehetne állitani egy helyes világképet. De a tudósok többsége ragaszkodik Einsteinhez, és a többi felkapott tudóshoz, akiknek a műveire biztonsággal merik épiteni a saját hülyeségeiket, mert azért nem szólhatják meg őket.
Bocs, hogy átmentem Egely-be, de ez az igazság. Itt tartunk ma. Ha valakinek kételyei vannak a tudós társadalmon belül, akkor jobb ha befogja a pofáját, mert gyorsan kilöki magából a társaság a renitenseket.
Így járt Egely György is.
És ezért nem meri befogadni senki az új elméleteket. Mert ciki, a saját egzisztenciáját kockáztatná az egyetértő tudós.
Visszatérve Sindely László művére. Ő leirta azt, amit tapasztalt, több száz modell összeállításával. És hallottam, hogy egyáltalán nem érdekli művének a további sorsa. Ő leirta, összefoglalta, más meg vonjon le belőle olyan következtetést, amilyet akar.
Ezért van néma csönd ebben az ügyben.

főgépész 2009.07.05. 11:25:22

@Tilikov:

Tilikov, teljesen igazad van az egyéb részecskék szerepét illetően.
Az atommagot a nukleonok alkotják.
A többi részecske szerepe ebből a szempontból tényleg lényegtelen.
De erről a dolgozat bevezetője, és a béta bomlásokkal foglalkozó fejezete is említést tesz.
Más részecskéket valóban kár bekavarni ide, amikor itt a mag alapvető strukturájáról van szó.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.07.05. 12:16:24

Csöppet sem akarom lelombozni a kialakult tudományos vitát, de miért nem kérdeztek meg egy atomfizikával foglalkozó szakblogot/oldalt?

@főgépész:
"A másik nagy állitás pedig az, hogy a neutron azért neutron, mert belül, összepréselt állapotban van. Benyomorítva a mag belsejébe a protonok nyomása által."

Mint már írtam, én igencsak laikus vagyok ezen a téren, de erre a kijelentésre véletlenül nem cáfol rá önmagában mondjuk egyetlen héliumatom? (2p2n)
Ha veszel 4 csapágygolyót, akkor nem fogsz összepréselni 2-vel másik 2-t.

főgépész 2009.07.05. 14:23:30

@SchA:
De igen, össze lehet préselni 2p-vel 2n-t.
Így egy vonalba fog esni a négy nukleon.
És éppen ez okozza például a Be-8 halálát, pedig annak a statisztika szerint tuti stabilnak kellene lennie.
Modellezd ki a Be-8 neutronjait! Háromat össze, rá egyet.
Tedd mind a négy tetejére a saját protonját. Azonnal láthatod, hogy a két egy vonalba eső 4-es el fog húzni egymás mellett, és 2 He-4-re hasad a szerencsétlen felépítésű Be-8.
Benne van a tanulmányban is ez a példa.
Egyébként a 10-16 alatti neutronoknál tényleg nehéz elképzelni a modelleket, de készítsd el.
Segített nekem is megértésben.
Ehhez 20 acélgolyót bármelyik kerékcsapágyban találhatsz, (azután majd veszel bele holnap egy újat).

Herbert_West 2009.07.05. 16:53:06

"Arra, hogy megmagyarázza a hidrogén színképét és esetleg a héliumét?
És akkor hol van még a többi elem??
Baromi nagy elmélet, csak éppen semmire nem való!!
"

Nincs több kérdésem, bíró úr.

:kivonul a topikból:

főgépész 2009.07.05. 20:53:55

@Herbert_West:
Herbert_West 2009.07.05. 16:53:06

Nincs több kérdésem, bíró úr.

:kivonul a topikból:

Kedves Herbert West !
Nem tudom, egészen elszálltál-e már, vagy még éri a lábad a földet?
Ha még esetleg itt vagy, íme néhány idézet egyetemi jegyzetekből:

„A Schrödinger-féle hullámegyenlet megoldása általában matematikailag nagyon bonyolult, egzakt megoldása csak a legegyszerűbb esetekben lehetséges. Szabad részecskék esetén megoldásként a de Brogglie-hullámok, -a hullámcsomag- adódik.”

Más:
„ A Z rendszámú, …..atommag körül …szerint alakul ki a kötés. Ennek a rendszernek az energiája: E= szumma ……….. stb. A fentiekhez még a spinből eredő tagok is hozzáadódnak.
Általánosságban ez a (Z+1)-részecske probléma nem megoldható. Az energia sajátértékeit és sajátfüggvényeit csak a legritkább esetben lehet egzakt módon kiszámítani, pl. hidrogénatom esetében. Ekkor ugyanis, mivel Z=1, kétrészecske-problémával van dolgunk. Így tehát közelítésekre vagyunk utalva, kis Z esetén Hartree-Fock-módszerrel, vagy nagy Z-kre Thomas-Fermi-modell alapján dolgozunk. …stb”

Megint más:
„Eltekintve a matematikai nehézségektől, amelyeknek oka az elektronok nagy száma, a fizikában elvileg tisztázott a kémiai elemek atomjainak felépítése a kvantummechanika alapján.” !!??
Idézett rész vége, a kérdőjeleket én tettem oda, mert ehhez a kijelentéshez igazán nagy arc kell, bárki is írta le.

Te hol tartasz ezekben???
Talán már a molibdénre is készen vagy??

Tilikov (törölt) 2009.07.05. 21:15:19

@főgépész: Az a helyzet, hogy ez itt egy biztonságpolitikával foglalkozó blog, csak a koreai atombomba kapcsán tévedtünk erre a témára. De a vita itt amúgy is parttalan, én már megpróbáltam egy meccset, de senki sem a neutronmodellre reagált, hanem a tekintélyelv sérelmén háborgott.

Az a nagy helyzet, hogy Heisenberg nevének hallatán tiszteletteljes bizsergés hatja át az emberek szívét, Sindelyről meg senki sem hallott. Nehogy már ő bármit is tudhasson, főleg ha ő merőben mást mond mint a tekintetes urak, akik bizonyára nem adnák a praxisukat egy ismeretlen magyar fizikus kedvéért.

Az a nagy helyzet, hogy a kvantummechanika szentség, a neutronmodell pedig szentségtörés.

Az a nagy helyzet, hogy nem mi döntünk erről, hanem a jövő tudományos közvéleménye, és meglátjuk majd, hogy a fizikusok következő generációja melyik úton halad majd tovább.

Tényleg utolsó OFF volt.

molnibalage 2009.07.05. 21:43:29

@főgépész: "pofáját, mert gyorsan kilöki magából a társaság a renitenseket. Így járt Egely György is"

Nem. Egyely György azért járt így, mert túl sorszor állított valamit amit nem bizonyított és helynként olyan butagásokat mind amiért egy tisztességeses egyetemen körberöhögik.

főgépész 2009.07.05. 21:51:30

@Tilikov:
Tilikov 2009.07.04. 22:15:21
Hát én se tudtam sehol belekötni. De akkor szerinted miért mellőzik őt a magfizikus körök?...

@Tilikov:
A mellőzésnek, elhallgatásnak több oka lehet. Ilyen okok széles skálájával foglalkozik Egely György egyik könyve (A címe azt hiszem, az „Elhallgatott találmányok”).

A találmányoknál a visszahúzó ok a topon lévő cégek várható profitvesztesége. Minden találmány feleslegessé, haszontalanná, elavulttá tesz tucatnyi másikat, ezért a régiek gyártói tiltakoznak az újdonság bevezetése ellen. Ez a tőke természetes reakciója, hiszen a régi gépsorokat ki kell dobni, és az új találmányok gyártását drága gépek vásárlásával kell indítani.

A tudományban, a felfedezéseknél ez kissé más. Itt a régi elveket tanító tanárok, professzorok tiltakoznak az ellen, hogy könyveikbe új igazságokat vegyenek be, és a régiekről bevallják, hogy butaság volt, megalapozatlan tételekre épült.
Ez irtózatosan nehéz lelki teher lenne. Egy professzornak be kellene ismerni, hogy marhaság volt, amit évtizedeken keresztül tanított, aminek a meg nem értéséért diákok tucatjait buktatta meg, és aminek a kutatásáért milliókat vett fel, (miután meggyőzte az állami vezetőket az akkor vélt igazáról és a kutatás értelméről).
Ez akkora konfliktus, amit csak igazán nagy egyéniségek vállalnak magukra.
Egyébként általában csak egy-egy tanár-generáció kihalásakor történik olyan nagy váltás, ahol új tételek is bekerülhetnek a tananyagba.

A Sindely-féle magmodell esetén ehhez még hozzá jöhet az is, hogy ez egyszerűbbnek tűnik, mint az eddigi elméletek. Nem fogja kinevettetni magát egyetlen prof sem, hogy a kvantummechanika helyett jövő évtől bevezesse a térgeometria oktatását a magfizika szakon. Ez akkora égés lenne, amit senki nem viselne el.
Majd ha Sindely ad egy matematikai hátteret a dolgozatához, akkor esetleg (talán) elolvassák.
Addig semmi remény.
Ez a véleményem.

Tilikov (törölt) 2009.07.05. 21:51:48

@molnibalage: Hát Égelynek tényleg voltak meredek dolgai, de szerintem ő azokat csak profitszerzés céljából terjesztette.

Herbert_West 2009.07.05. 22:19:50

Biztos azért közösítették ki ezt a Sindely-t, mert a többi tudós mind csúnyagonosz presztízsét féltő manó.

Lehet érzelmi alapú, sértődöttségcentrikus érvelést folytatni a fizika területén, csak hnagos körberöhögés és/vagy lenéző vállrándítás jár érte.

Ennyit szerettem volna, nem szándékom itt kvantummechanikai előadást tartani, de ezennel felhívnám mindenki figyelmét arra, hogy a BME és az ELTE ilyen irányú tárgyainak előadásai nyilvánosak. Bár mondjuk Orosz Lászlótól ezerszer erőteljesebb lecseszést fogtok kapni, mint tőlem, de hát ez van.

főgépész 2009.07.05. 22:27:18

@molnibalage: Csak akkor merd bántani, sértegetni Egely Györgyöt, ha Te majd többet teszel le a tudomány asztalára, mint ő.
Egely György munkásságának nem (csak) az a lényege, hogy nagy dolgokat felfedez vag ykutat, hanem az, hogy felfedezők, újítók, feltalálók elfeledett, mellőzött munkáit összegyűjti és megjelenteti könyvben. Ezen felül az ilyen emberek számára rendezvényeket, klubokat szervez.
A megjelentetett könyveivel nem engedi feledésbe merülni nagy feltalálók nagy ötleteit. Így azok a haláluk után is rekonstruálhatók.
Mindezt önzetlenül teszi, ingyen bocsát közre olyan információkat, amik esetleg valakinek nagy hasznot hozhatnak.
Ilyen tipusú munkát kis hazánkban eddig még senki nem végzett, így Egely ebben úttörő.
Ha vannak a témában sötét foltok, azokra fel szokta hívni a figyelmet, és majd megoldja az, aki előveszi a témát a fiókból.
Nem ismerek nála nagyobb egyéniséget ezen a területen.

Tilikov (törölt) 2009.07.05. 22:44:21

@Herbert_West: Már én is megígértem, hogy nem offolok, te is, hogy lelépsz, de lesz ami lesz. Idézet tőled:

"Olyan *********** nehéz felcsapni a wikipediát?"

Nem mintha a wiki olyan nagy szaktekintély lenne, de felcsaptam és ezt találtam:

(a húrelméletet) "azért hozták létre, hogy az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozzák, és elkerüljék a részecskefizikának azokat a buktatóit, melyek a pontszerű részecskék feltételezésével előbukkannak. Az M-elméletben nem csak húrokat, hanem membránokat és magasabb dimenziós objektumokat is feltételeznek. Jelenleg nincs semmilyen kísérleti tény, amely a húrelméletet igazolná."

"A húrelméletnek két komolyabb problémája van. Az első, hogy jelenleg lehetetlen az ellenőrzése, mint ahogy a többi kvantumgravitációs elméleté is."

A kvantummechanika fényes továbbfejlesztése a húrelmélet, ami esetleg meggyőző is lehetne, ha a szaktekintélyek el tudnák dönteni, hogy 4, 6, 7, 10, 11, vagy 26 dimenziót feltételeznek, amelyek feltekeredve, kifacsarodva, vagy egyéb módon állnak össze.

Nem mintha a mainstream vonalon olyan nagy konszenzus lenne, hogy a Sindely-modellt az egyetértés hiányában alapból bukottnak kell tekinteni.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.07.05. 22:45:05

@főgépész:
Netán csak nem személyesen Egely urat tisztelhetjük az ön nickje alatt? (csak a friss regisztrációból ítélve)

Egely úr, mégis mit tett le a tudomány asztalára, már a seggén kívül?

Használhatatlan dolgokat kapar össze mindenhonnan, és használhatatlan gyűjteményekké fűzi őket, majd ad nekik egy hangzatos nevet, mint "Tértechnológia". Ez nem kutatás, ez egy csapnivaló ponyva-scifi.

Nagy feltalálók nagy ötletei? Annyira mégse lehettek briliánsak, ha elfelejtették őket, nem? De a parasztvakításból azért jól lehet profitálni, ahogy a honlapját elnéztem.

Ez valakinek tudomány? ROTFL
www.internetantikvarium.hu/ant/book.php?oldal=ujdonsag&kezdet=1&darab=50&talalat=24&rendezes=Cim_AZ&temakorID=186&sszam=18&ID=2297&ujdonsagidoszakid=2

Tilikov (törölt) 2009.07.05. 22:55:02

Ez a vita kezd nagyon lol lenni. Szeretném leszögezni, hogy én elhatárolódom Égely úrtól, mindazonáltal tehetségesnek tartom amiatt, hogy jól megél az irományaiból, amelyek nem feltétlenül tudományos jellegűek. De szerintem ez nem vethet árnyat Sindely úr tudományos munkásságára.

És főgépész. Mi részben egy oldalon állunk. Tényleg te vagy az Égely Gyuri?

főgépész 2009.07.05. 23:07:28

@SchA: @SchA: Egely úr éveken keresztül kutató volt. Erről a munkásságáról sajnos semmit nem tudok.
Kutatott ezen kivül az utóbbi években a könyveiben megjelent témák közül is valamelyikben.
Ennek eredményéről sem tudok semmit.
De engem nem is ez érdekel.
Én őt azért tartom nagyra, mert kézben tart olyan témákat, amelyek az ő munkássága nélkül már régen feledésbe merültek volna. A másik: segít olyan egyszerű feltalálóknak (iparosoknak) a találmányuk kivitelezésében és közzétételében, akik nélküle ezt elintézni nem tudnák.
Látom írás közben a kérdést is. Nem, nem én vagyok Egely Gy. Ő szerintem ilyen nemtelen vitákba nem szállna be. Láttam már korábban is hogy becsmérelték, de soha eddig nem reagáltam rá. Nemtisztem megvédeni őt, de szerintem olyanok bántják, akik nem ismerik személyét és munkásságát.

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.07.05. 23:41:29

Na azért álljon meg a fáklyás menet.

1. A tudomány nem demokratikus. Én is leguríthatok négy-öt felest és előránthatok a s*ggemből egy atommodellt. De a puszta tény, hogy a jelenségre pillanatnyilag általánosan elfogadott modell sem tökéletes, még egyáltalán nem teszi egyenrangú alternatívájává az én ötletemet.

2. Ugyanis - nem tudom feltűnt-e - de a tudomány nem egy statikus szakma, ahol valaki egyszer megmondta a frankót, és azóta mindenki azt ismételgeti. Egy elfogadott tudományos elmélet ugyanis nem végleges igazság, és nem is attól elfogadott, hogy egy nagy ember mondta, hanem attól, hogy megfelel bizonyos elvárásoknak, pl. kellően megalapozott, és a tudomány jelenlegi állása szerint az magyarázza legjobban a vizsgált jelenséget. Lehet csiszolgatni, alakítgatni, vagy akár le is lehet váltani, sőt létezhetnek konkurrens elképzelések is, de az ilyesmit köti valami, amiről talán a nyájas olvasó is hallott, és amit úgy hívnak: "tudományos gondolkodás". Please refer to: en.wikipedia.org/wiki/Scientific_method

4. A tudományos gondolkodást megkerülni márpedig legalábbis nem elegáns megoldás. De ha valaki mindezek ellenére úgy érzi, hogy PhD felett mindenki más hülye, és csakis ő van birtokában a világ minden titkának, akkor kezdje el befűzni az A4-est és gépelni a beadványt az Akadémiának, vagy a világ több (tíz)ezer különféle tudományos folyóiratának. Csak aztán alapozza meg rendesen az elméleteit, mert ha végképp nem érdekel majd senkit, a világösszeesküvés mellett lehet, hogy érdemes lesz megfontolni azt az eshetőséget is, miszerint ő beszél f*szságot.

5. Azonban akármelyik megoldást is választja, ezentúl ne minket fárasszon vele.

6. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a linkelt cikk szerzője eltöprengett azon, miért nem lehet egyetlen képlettel leírni a protonok és neutronok száma közti összefüggést, aztán elkezdett játszani a golyóival és annyira beleszeretett a saját ötletébe, hogy most már mindent ezzel akar megmagyarázni. Nooormális?

ui.: Ismeritek-e azt a viccet, amikor partizánok és fasiszták napról-napra felváltva egymást kergetik ki az erdőből, míg nem a hetedik napon az erdész mindenkit hazazavar? Na a jövőben ehhez tessék tartani magatokat...

Tilikov (törölt) 2009.07.05. 23:43:25

@főgépész: Ezt csak félig komolyan kérdeztem, hogy te vagy-e Égely. Vele kapcsolatban nekem ambivalens a véleményem. Abban is van igazság amit te írsz, mondjuk hogy segíti a feltalálókat szabadalmaik közzétételében. Például Vajda János villamosmérnököt. A transzmissziós erősítő mellett most nem fogok síkra szállni, mert itt már Sindely is kiveri a biztosítékot, pedig ha az ember egy konkrét mérést lát hiteles műszerekkel, akkor hajlamos a saját szemének hinni.

De ellenben én nem tudok szemet hunyni az Égely-kerék felett sem, ami egy közönséges átverés, és hát bizony, az ufokról írt dolgokat sem lehet teljesen komolyan venni. Szóval Égelyt én se nem védeném, se nem támadom. Talán maradjunk annyiban, hogy érdekes figura.

Egyébként nekem már belóg a képbe a szürke katpol-halál, és csak firefoxom van, úgyhogy ezt még megpróbálom vakon be paste-elni, de ezután mindenképp kiszállok. További jó vitát ha van még miről...

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.07.06. 00:10:24

@Tilikov: "De szerintem ez nem vethet árnyat Sindely úr tudományos munkásságára."

Milyen munkásságára? Ki ez a faszi? Talált bárki bármi más publikációt tőle?

@főgépész: "Nemtisztem megvédeni őt, de szerintem olyanok bántják, akik nem ismerik személyét és munkásságát."

Lehet, hogy Egely úrral remekül el lehet cseverészni egy sör mellett, szereti az aranyhalakat, és elsőrangú almáspitét süt, de minket ez egyáltalán nem érdekel.

Csakhogy fantasy könyvekkel és tudományos bullshittel keresi kenyerét, melyeknek akkor sem volna itt helyük, ha a cikk történetesen az alternatív atommodellek biztoságpolitikai jelentőségéről szólna. Ugyanis a bullshitnek mi nem csupán biztpol terén nem vagyunk barátai, de semmilyen más téren sem.

Akit pedig ennek ellenére csakis ez a téma izgat, fáradjon át játszani a szkeptikus blogra, majd ők helyreteszik a pici lelkét.

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.07.06. 00:36:41

@bz249: "ne vedd kötöcködésnek, mert nem az... de atomfizikával foglalkozó fizikussal olyan sokat nem értek volna"

Csak nyugodtan, végülis van benne valami. De ha már így felmerült a téma, újra előástam a kísérletről készült eredeti jelentést. Először is rosszul írtam, nem doktoranduszok voltak, hanem friss PhD-sek, és a vége felé egy harmadik pofa is csatlakozott hozzájuk. Ami az előképzettségüket illeti, a jelentés szerint:

"LRL started its Nth country experiment in May 1964, to see if a few capable physicists, unfamiliar with nuclear weapons and with access only to the unclassified technology, could produce a credible weapon design."

A résztvevők szakterületeiről:

"Dobson worked in experimental atomic physics; his thesis was entitled, The Beta-Decay Assimetry and Nuclear Magnetic Moment of Ne^19"

"Pipkorn worked in experimental solid state physics, and his thesis was entitled, Mössbauer Effect in Iron Under Very High Pressure"

"He [Selden] worked in experimental low temperature physics with liquid helium and his thesis was entitled, He-II Film Transfer Rates Under Various Conditions"

www.gwu.edu/~nsarchiv/news/20030701/nth-country.pdf

Nebameg 2009.07.19. 19:15:09

Jó kis északoreásosos poszt volt! "Észak-Korea nem a lehetőségek hazája" És a humort se nélkülözte:)))))))))

Cymantrene 2009.09.25. 00:10:16

Látom, már rég lecsengett a vita a kvantummechanikáról, de hátha még valaki idetéved:
-a kvantummechanika igen jól működő tudományos eszköz, én egy területének, a kvantumkémiának alkalmazásából kiválóan megélek :-) Pl. peptidek tömegspektroszkópiás fragmentációját számoltam a proteomika farvizén evezve, 4000 márkás posztdoktori ösztöndíjért, vagy itthon molibdén vegyületek IR, NMR, UPS spektrumait számoltam docensi fizetésért (azokat meg is prepiztem és meg is mértem, jól egyeztek a számítottal, jól lehetett értelmezni az eredményeket). Hogy molibdén atomot ne lehetne kiszámolni, höhö, azt már nagyapám is meg tudta volna tenni bohó ifjúként.
-a tudományos élet legfőbb értékmérője az ismertség. Pl. az impact factor-ban mért. Ha valaki akármilyen hihetetlen, de kicsit is alátámasztható eredményt tud felmutatni, tárt karokkal várják az intézmények meg az alapítványok. Ha az emlegetett, és állítólag a tudományos világból kitaszított urak egy morzsányi bizonyítékot is fel tudnának mutatni, sokkal biztosabb és jólfizetőbb állásuk lenne, mint nekem, aki jól alátámasztott, de azért nem falrengető dolgokat tudok az asztalra letenni.
-a kvantummechanika értéséhez több erőfeszítés kell, mint a jól megértett gimnáziumi fizika és matek.