Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCIV. - Gone to Texas1974-ben a félig cherokee származású cowboy és egyben feltörekvő amerikai regényíró, Forrest Carter először kapott lehetőséget arra, hogy az egész ország tévéközönsége előtt reklámozhassa magát,...
  • KatPol Kávéház LXXXVII. - A marsall görbe tükreA KatPol Kávéház előző adásában már foglalkoztunk Ion Antonescu román marsall életével, illetve annak utólagos megítélésével, amelyben a mai napig nincs egyetértés. Ennek részeként említettük a ’90-es...
  • KatPol Kávéház LXXXI. - Az emberiségértPodcastunk eddigi leghosszabb epizódját tárjuk ma a kedves közönség elé. Vendégünk a Spacejunkie nevű, űrutazással és űrkutatással foglalkozó, magyar nyelvű Youtube-csatorna egyik alapítója és...
  • KatPol Kávéház LXXIX. - Tűzön-vízen átA közelharc-jelenetekkel, látványos pirotechnikai és különleges effektekkel teletűzdelt akciófilm nem kifejezetten az a műfaj, amely pl. itt Közép-Európában elfogadottnak számít a nemzeti...
  • KatPol Kávéház LXXVIII. - Róma júliustól augusztusigA római történelem legnagyobb érdeklődésre számot tartó és legnépszerűbb korszaka a Köztársaság válságának időszaka, amikor olyan nagy személyek küzdöttek a hatalomért, mint Caesar, Pompeius, Brutus,...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (92) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (56) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (49) franciák (39) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (27) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (168) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[KNN] Olvasnivaló a hétvégére

2009.03.20. 06:00 Rammjaeger83

Egykori interjúalanyunk, Thomas P. M. Barnett hosszú szünet után a múlt hónapban új könyvvel rukkolt elő, melynek címe: Nagyhatalmak: Amerika és a világ Bush után. Ennek leglátványosabb hozadéka az, hogy annyi év után ismét megugrott iránta a médiaérdeklődés, máris több újság és rádióadó készített interjút a katonai tanácsadóként (is) működő volt professzorral, és természetesen részletekbe menően kérdezték legújabb művében kifejtett, Kínával, Oroszországgal, a globalizációval stb. kapcsolatos nézeteiről. Nos, az általa elmondottak alapján ezek nem sokat változtak 2003-4 óta, amikor először figyelt fel rá a közvélemény biztonságpolitika iránt érdeklődő része – de azóta ugyebár sokat változott a világ, és Barnett úrnak most is igen világos elképzelései vannak arról, mi várható a közeljövőben.

Akit komolyabban érdekelnek a részletek és el van eresztve egy kis valutával, az online megrendelheti a könyvet (tudomásom szerint magyar könyvesboltokban természetesen még nem elérhető) – a többi olvasó kedvéért pedig jöjjön egy kis szemezgetés a már említett interjúkból.

Ezek közül az egyik legterjedelmesebbet egy amerikai rádiós műsorvezető, Hugh Hewitt készítette; szerencsére mind az öt rész teljes szövege hozzáférhető:

Első rész
Második rész
Harmadik rész
Negyedik rész
Ötödik rész

Ezenkívül elbeszélgettek vele pl. a Small Wars Journal (PDF), a San Francisco Chronicle, a Wired Magazine és a Carnegie Council munkatársai is, és a blogján is válaszolt a könyvével kapcsolatos kérdésekre. Mivel Barnett az Enterra Solutions tanácsadó cég vezetőségében tevékenykedik, amely immár Kurdisztánban is jelen van (PDF), nem csoda, hogy kurd újságírók is kikérték a véleményét a térség jövőjével kapcsolatban (lásd itt és itt). Ugyanígy tett egy iraki kollégájuk is.

Aki nem szeret annyit olvasni, azt talán jobban érdeklik a rádióinterjúk. Az egyiket pl. a Dallas-i KERA készítette, egy másikat pedig az Economist. Barnett-et meghívták a Tavis Smiley Show-ba ill. a Jim Bohannon Show-ba. (A majd 119 perces hanganyagból az 1:30-39:30 közötti rész a releváns. Bohannon urat szemlátomást az iráni nukleáris program érdekelte a leginkább – szerintem mulatságos hallgatni a fejtegetését arról, hogy az iráni vezetés „irracionális” és „fanatikus”, ellentétben a kínaival vagy a szovjettel a hidegháború korai évtizedeiben. Magától értetődő, ugyebár…)

Akinek perpillanat nincs kedve/ideje mélyen elmerülni Barnett úr tanaiban, annak a kedvéért felsorolnék néhányat az új könyvében ill. az azzal kapcsolatos interjúkban tett megállapításai/javaslatai/jóslatai közül:

- Az Egyesült Államoknak be kell látnia, hogy a globalizáció folyamatát már nem irányíthatja.

- Kína az lesz az Egyesült Államok számára a 21. században, ami az Egyesült Államok volt a Brit Birodalom számára a 19. században – azaz a felemelkedő nagyhatalom, amivel az aktuálisan legnagyobb, de hanyatló befolyású hatalomnak a saját érdekében (is) stratégiai együttműködést kell folytatnia. Az amerikai-kínai partnerségről Barnett itt és itt értekezik bővebben.

- Az Egyesült Államoknak nemcsak Kínával, de Brazíliával, Indiával és Oroszországgal is katonai együttműködést kell majd folytatnia, mivel a) ezek ma a fő felemelkedő hatalmak b) közös gazdasági érdekük, a globalizáció terjesztése, csak így biztosítható, mivel az újabb és újabb katonai beavatkozásokat tesz majd szükségessé Afrikában, Közép-Ázsiában és a „Non-integrated Gap” más részein (ezzel kapcsolatban lásd a fentebb linkelt korábbi cikkünket). Ehhez pedig gazdaságilag, demográfiailag és katonailag növekvő, nagy létszámú hadsereggel rendelkező országok támogatása kell (elsősorban a háborút követő megszállásban, újjáépítésben). Az európai országok természetesen egyik kritériumnak sem felelnek meg – éppen ezért volt nagy ostobaság a Bush-kormány részéről, hogy szinte kizárólag az ő támogatásukra akart hagyatkozni az afganisztáni és iraki háborúkban.

[Oroszország persze „némileg” kilóg a sorból, mert demográfiailag erősen hanyatlik, a többi tekintetben pedig csak az 1991-8 közötti roppant szánalmas korszakához képest nevezhető felemelkedő hatalomnak. Mindenesetre a szóban forgó négy nagyhatalmat a kezdőbetűk alapján BRIC néven szokás emlegetni. - a szerk.]

- George Bushról elsősorban azt fogja feljegyezni a történetírás, hogy szerencsére jó kapcsolatokat ápolt Kínával – pontosabban nem rontott a két ország viszonyán –, nem pedig azt, hogy hibák sorozatát vétette az iraki háború alatt. Utóbbiak közül az volt a legjelentősebb, hogy 2006 végéig meg sem próbált hatékonyan fellépni a helyi felkelők ellen. Ezt egyébként War Nerd is szóvá tette egy korábbi cikkében.

 

- Irak egy síita dominanciájú laza föderáció lesz, ami katonai együttműködést tart  fenn az Egyesült Államokkal (az amerikai katonai jelenlét csökken majd, de nem szűnik meg) – ugyanakkor növekedni fog ott az iráni befolyás, de ez ellen sokat tenni nem lehet. A kurd regionális kormány jobban teszi, ha ráveszi az amerikaikat: küldjenek oda egy kisebb katonai kontingenst, arra az esetre, ha eldurvulna a helyzet.

- Igen ostoba húzás volt a Bush-kormány részéről Iránnal konfrontálódni annak nukleáris programja miatt. Azt katonai akcióval felszámolni már nem lehet, maximum 1-2 évvel visszavetni. Irán tehát elkerülhetetlenül szert tesz majd atomfegyverekre (azok bevetésétől meg az Egyesült Államok ugyanúgy el tudja majd rettenteni, mint bármely más atomhatalmat az elmúlt 50 évben). Jóval fontosabb ennél az, hogy Irán befolyását visszaszorítsák Libanonban, a Gázai-övezetben és Szíriában. Szíria felé az elkövetkező pár évben bizonyára meg fog történni a diplomáciai nyitás az Obama-kormány részéről.

- Izrael semmiképpen nem próbálkozik meg egy Irán elleni légitámadással a 2009. júniusi iráni elnökválasztás előtt; utána is csak abban az esetben, ha Ahmadinezsádot újraválasztják, és ő nem lesz hajlandó engedményeket tenni. De ezzel is csak legfeljebb a nukleáris program lelassítását érnék el, és ezzel az izraeli vezetés is tisztában van.

- Az elkövetkező 10 évben Irán mellett két másik közel-keleti atomhatalom is színre lép majd: Szaúd-Arábia és Törökország, amelyek valószínűleg kölcsönös támogatással folytatnak majd nukleáris programot. Ezután a szóban forgó három államot és Izraelt a közel-keleti olajexporttól függő nagyhatalmak (elsősorban India és Kína) rákényszerítik majd valamiféle négyoldalú stratégiai megegyezésre, hogy ezzel biztosítsák a Közel-Kelet stabilitását. Ha minden jól megy, Irán és Szaúd-Arábia is elismeri majd Izraelt.

- A nukleáris leszerelés ötlete veszélyes ostobaság, elvégre az atomfegyverek elterjedése akadályozta meg a nagyhatalmak közötti háborúkat 1945 óta.

- Az igen rossz afganisztáni és pakisztáni helyzet rendezésébe az Obama-kormánynak be kell vonnia Indiát, Kínát és Oroszországot – valószínűleg Iránt is –, mert másképp nem lehet úrrá lenni a nehézségeken. Ehhez szükség lesz indiai, kínai, orosz csapatokra. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy Afganisztán stratégiai jelentősége, Irakéval ellentétben, a nullával egyenlő: nem játszik szerepet a világgazdaságban, ahogy a legtöbb szomszédja sem.

- Jugoszlávia mesterséges állam volt, ami elsősorban a globalizáció hatására esett szét: a gazdaságilag fejlettebb, versenyképes területek, elsősorban Szlovénia, ki akartak válni, a különböző etnikumok is önállósodni akartak. A közeljövőben ugyanezen okokból fog szétesni több, a brit gyarmatosítók által (szintén mesterségesen) létrehozott afrikai és ázsiai állam („fake state”), pl. Szudán ill. Pakisztán (Irakban máris lezajlott valami ilyesmi). A vonalzóval meghúzott határok kiigazítására más országokban is sor fog kerülni, ez pedig elkerülhetetlenül fegyveres konfliktusokhoz, etnikai tisztogatáshoz vezet majd. A fejlett világ akkor cselekszik bölcsen, ha ezeket a folyamatokat „menedzseli”, elfogadható mederbe tereli, nem pedig megakadályozni akarja azokat.

- Felesleges dolog a demokrácia bevezetésével próbákozni olyan országokban, ahol a népesség zöme szegény és fiatal, a középosztály pedig kisszámú vagy nem létezik.

- Az Egyesült Államok fegyveres erőinek semmi szüksége nincs a JSF-re vagy az FCS-re.

[Ebből is könnyen gyanítható, hogy Barnett úr bizonyára nem számít népszerű szerzőnek a hadiipari lobbisták és Pentagon-beli haverjaik körében. - a szerk.]

Bónusz gyanánt pedig három vicces Barnett-idézet a fent említett interjúkból:

"Én marxizmust tanítottam a Harvardon. A tudományos felkészültségemet senki nem vonta kétségbe. Akárhányszor Kínába utazom, járom az utcákat és próbálok rálelni egy kommunistára. Eddig nem jártam sikerrel."

„Tengerparttal és belső erőforrásokkal nem rendelkező kis országoknak nincs joga létezni.”

[Hát ez nem sok jót ígér… - a szerk.]

„Vlagyimir Putyin olyan vezető, mint amilyen Andrew Jackson volt.”:
 

18 komment


| More

Címkék: kína atom usa izrael irak oroszország irán pakisztán afganisztán knn államkudarc

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr351013369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szomszédsrác 2009.03.20. 07:55:01

elgondolkodtató .. azért egy Oroszország-USA katonai összeborulást megnéznék .. főleg h mindkét sereg vezetői a szembenállás alatt szocializálódtak .. szép lenne :)

Tilikov (törölt) 2009.03.20. 09:39:02

„Tengerparttal és belső erőforrásokkal nem rendelkező kis országoknak nincs joga létezni.”

Gondolom ez Svájcra nem vonatkozik, csak ránk. Egyes térképeken mi még a GAP-be is belelógunk.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.03.20. 15:17:40

Nem hiába kedvelem ezt a komát!

„Tengerparttal és belső erőforrásokkal nem rendelkező kis országoknak nincs joga létezni.”

Aggodalomra semmi ok, kis hazánk rendelkezik komoly, exportálható erőforrásokkal, úgy is mint bárgyú idealizmus, korlátoltság, és úgy általában emberi hülyeség.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.03.20. 22:49:55

@Tilikov:

Szerintem Svájcnak vannak belső erőforrásai, ilyen például a közismerten nagy múltú, általános bizalmat élvező bankrendszer, vagy a turizmus.

mark renton 2009.03.20. 23:49:48

yet another stand-up comedian

Flankerr 2009.03.23. 18:47:23

Kiváló meglátások ,de amit a JSF-re mond, az oltári baromság... ha 1990/1991-ben nincs meg az amcsik durva technikai légifölénye, nagyon csúnya dolgok zajlottak volna le.. és ez (is) biztosítja a haditechnikai fölényt Kína és Oroszország ellen, PAK-FA ide vagy oda..
Az FCS más tészta, de részelemei igenis fontosak, és ha nem kutatjuk a jövő fegyvereit, technológiát, elmaradunk mint a borravaló.. az az 1-2 évtizedes technikai fölény, ami megvan jelenleg Kína és Oroszországgal szemben, sokkal rövidebb idő alatt is elerodálható...

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.03.23. 20:51:00

@Flankerr:

Ad1. Ha nincs az amcsik tech fölénye... - ez egy afféle "ha a németek nem vesztik el a világháborút, akkor megnyerik" jellegű feltevés. Ha elég sokat változtatsz az eredeti sztorin, egy teljesen más eredmény fog kijönni.

Ad2 A JSF-t elsősorban földi támadó célokra fogják használni, és nem légtér feletti uralom kivívására, vagyis nem fog epikus párbajokat vívni a PAK-FA-val. Arra különben is ott az F-22.

Ad3. Amerikai tech fölény - Kínának és Oroszországnak még mindig nincs lopakodó repülőgépe, miközben az USA már kis is vonta az első ilyen típusát a hadrendből. (asszem egy régebbi kommentelőnktől idéztem)

És végül - Amerikának spec nagyobb szüksége van COIN gépekre és UAV-kre, mint a JSF-re, mert ahelyett, hogy a nagy, jövőbeli összecsapásra készül (ami kissé esélytelen, lévén Kína és Oroszo. atomhatalmak), nem ártana megnyerni a jelen háborúit.

Tilikov (törölt) 2009.03.24. 10:10:49

@Flankerr: "ha 1990/1991-ben nincs meg az amcsik durva technikai légifölénye, nagyon csúnya dolgok zajlottak volna le"

Szerintem nem a haditechnikai fölényükkel nyerték meg a hidegháborút, hanem a gazdasági fölénnyel. Bár a kettő összefügg, mert a SZU-t gazdaságát a haditechnikai versengés vitte csődbe, de a technológiai verseny alapja is a gazdaságon nyugszik, az a lényeges, a haditechnika csak ennek a nyúlványa.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.03.25. 06:25:38

@Tilikov:

Érzésem szerint az 1990/91 alatt az Öbölháborút értette Flankerr, merthogy ott volt döntő faktor az USA elsöprő tech és légifölénye.

bz249 2009.03.25. 09:38:38

@SchA: ellenben egy harmadik vonalba tartozó ország (pl. Irak) ellen meg akármelyik komolyan vehető országnak (mondjuk a svédekig bezárólag) bőven elegendő tech- és légifölénye lenne, szóval azért meg kár a JSF-et megcsinálni

Flankerr 2009.03.26. 13:05:06

SchA:
1: Igen ,valóban az Öbök háborúra gondoltam, fogalmazhattam volna egyértelműbben. Talán ezzel az első pontot le is tudtuk..:) elismerve, hogy hasonló méretű konfliktusra jóval kisebb az esély, mint akár 10 éve is.
2: Valóban, a JSF földi támadó gép. És épp itt van nagyobb szükség a lopakodásra, integrált elektronikára, adatátvitelre, csúcstechnológiás radarra. Ezt egyre jobban pótolják az UAV-ok, de nem eléggé. játszunk le képzeletünkben mondjuk3 év múlva egy (majdnem) csúcstechnológiás, a jelenleginél nagyságrendekkel jobban megerősített iráni (rakétás) légvédelem vs USA légitámadást.. vajon JSF-fel, vagy anélkül lenne nagyságrendi különbség a veszteség és az eredményesség között? Pessizmistábbak 10-15 év múlva Tajvanba is odaképzelhetik magukat.
3: Kell a COIN, kell az UAV, utóbbit gyártják is rendületlenül, többek közt a veszteségek pótlására (Jugoszlávia, Irak, Afganisztán, mindenhol löttek le belőlük több kevesebbet, főleg a szinte "zavarhatatlan" hagyományos csöves légvédelemmel). A fenti helyzetekben, vagy bármilyen komolyabban megerősített légvédelemmel szemben azonban ma még kevesek. 10-20 év és nem így lesz, ma még így van.
bz249, és egyben 4: A JSF kész van, jelenleg finomhangolják, tesztelik. Sokmilliárd dollárt már elköltve a fejlesztésre, az ultramodern gyártósorra, stb. 8 ország vesz részt aktívan a fejlesztésben, csak Anglia eddig 2 milliárd dollárral szállt be. Az F-22 darabja azért (is) 220 millió dollár, mert deklaráltan NEM akarják exportálni, Izraelnek, Japánnak SE, pedig az eddigi csúcs F-15 mindkét országban repül.
Az F-22 tapasztalatai, útkeresése, és az F-35 deklaráltan egyszerűbb felépítése teszi olcsóbbá a JSF-et. ÉS hogy exportálni lehet, sok közeli nyugati szövetséges (GB, NL, ISR, JP, Dél-Korea, Norvégia, PL) tárt karokkal várja, többek közt az általuk elköltött pénz miatt, és mert jópár ország kisebb-nagyobb részegységek gyártásával is benne van a programba. Közöljük velük h. köszi, ennyi volt? Vagy az USA légierő parancsnoksággal, hogy az új példányok jó pénzért mennek a szövetségeseikhez, nekik jó lesz az átalakított/felújított régebbi gépek?
5. VTOL/STOL képességek: az F-35B-t ne hagyjuk ki a képből. Az USAF és GB (E, I) Harrier gépei reménytelenül avulnak, korlátozott képességeik akadályozzák a kívánt mértékű korszerűsítést, a manőverezőképességet leszámítva (fölsi csapás esetén harmadlagos) 2 generációval vannak az F-35 mögött. Fosszuk meg az egyik legmobilabb, olcsón vízen (is) mozgatható haderőnemet (ne a repülőgép hordozókra gondoljunk, hanem a kisebb helikopter hordozókra, partaszálló hajókra) a csúcstechnikától?
Röviden ennnyi...:)

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.03.26. 17:56:40

@Flankerr:

"3 év múlva egy (majdnem) csúcstechnológiás, a jelenleginél nagyságrendekkel jobban megerősített iráni (rakétás) légvédelem vs USA légitámadást"

Itt az egyetlen tényező, ami komolyan bezavarhat, az S-300PMU2, de azt hol akarják adni az oroszok, hol nem.(spec. most nem:
www.presstv.com/detail.aspx?id=89640§ionid=351020101 )

"Közöljük velük h. köszi, ennyi volt?"

A programot lehet, hogy kár volna veszni hagyni, de az USA-nak kisebb flotta is elég lenne belőlük. Túl nagy reményeket fűznek hozzá, túl sok jelenleg megbízhatóan üzemelő gépet akarnak lecserélni, és túl drága ahhoz, hogy a jelenleg folyó háborúkban komoly feladatokat lásson el.

És itt vedd számításba a légierő lobbyerejét - ha megkapják a JSF-et, akkor nem fognak várni a egy nagy konvencionális háborúra, hanem azonnal használni akarnák, minél szélesebb körben, pusztán presztízsokokból.

"az F-35B-t ne hagyjuk ki a képből. Az USAF és GB (E, I) Harrier gépei reménytelenül avulnak"

Ez az indok Nagy-Britanniánál igaz, de az amerikaiak főleg nem STOL gépeket üzemeltetnek hordozókról, és az F-18 még vígan el tudja látni a feladatait.

Flankerr 2009.03.27. 13:13:47

@SchA:

Iránnál azért írtam 2-3 évet, hisz addig kiépíthető (és a személyzet kiképezhető) egy hatékony védelem, az S-300 és kisebb hatótávó rakéták kombinációjából, + Thor és egyéb komplexumok.. persze ez tényleg csak akkor megy ha az oroszok (és az irániak) akarják.. és ha holnap lenne a támadás (bármilyen), az más.
A lobbierő nem lebecsülendő, mindenesetre érdekes, ohgy a tegnapi sanálatos Raptor katasztrófa alapján több helyen is olvastam ,hogy 130 legyártott példány ellenére még ne mvetették be élesbe.. mondjuk ennek fő oka za lehet, hogy a ma is folyamatos tesztelés, fejlesztés során a földi támadó kapacitás sokadlagos a sorban. Air-air éles bevetésre pedig lehet évet, évtizedet "kell várnunk", bár adná így a sors, mert a kkor a konfiktusok nagy része csak a mi szűk fantáziánk része marad..:)
Pont a jelenlegi háborúk alkalmasak (sajnos) az éles tesztelésre, költségszempontból is. És ha többet gyártanak belőle, olcsóbb lesz, Egy mai Block 5x vagy feletti csúcs F-16 ára azért is alacsonyabb, mert sokat gyártanak még most is belőle. (Kelendő exportcikk, ennek (is) szánják az F-35-t is). Az F-18 E/F ára viszont "relatíve" magas, mert kevés készült eddig belőle. (más okból is az, persze)
A leváltandó típusokról: Minden érdemük elismerése mellett egy egyszerű ok is szól (egy részük) cseréje mellett: koruk. Lásd az F-15 problémái. Az USA-ban rakjál bele az órákat a gépekbe isztességgel. És a kivontak is jó esetben a Mohave-i "raktárba" mennek, ahonnan ha kell elővehetőek.
Az F-35B-nél lehagytam mondandóm kulcsszavát: Tengerészgyalogság. Ők nem a nagy hordozókra támaszkodnak főleg, hanem a Tarawa és egyéb osztályú hleikopter-hordozókra és kisebb nagyobb partaszállító/szállító hajókra. azokról viszont csak helikopter, Harrier vagy majd az F-35B üzemelhet.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.03.28. 19:56:10

UPDATE:

Ahogy múlnak a napok, újabb és újabb interjúk jelennek meg a mesterrel.

Az egyikre, ami elkerülte a figyelmemet, még március 1.-én került sor egy bizonyos Milt Rosenberg rádióműsorában. Kicsit több mint 80 perc letölthető anyag, de elég szórakoztató:

thomaspmbarnett.com/weblog/2009/03/tom_on_milt_rosenberg.html

Barnett elsüti régi poénját, mely szerint a dzsihádisták voltaképpen "fegyveres ámisok" (23:55), a terrorakcióik indítékai ugyanolyan gyerekesek és valóságtól elrugaszkodottak, mint a 19. századi indián szellemtáncé (26:50).

Természetesen szó esik Iránról is, pl. hogy az Öböl-menti arab rendszereket az ottani síita kissebség felhasználásával akarja destabilizálni, és eme regionális ambícióikról pedig az Izrael-ellenes retorikával és a Hamasz támogatásával vonják el mindenkinek a figyelmét (31:30). A jövőben minden bizonnyal Irak nyújt majd terepet az iráni-szaúdi rivalizálásnak.

Ami Afganisztánt illeti, az nemcsak az USA, de az Al-Kaida számára sem bír stratégiai jelentőséggel, mivel az utóbbi két nagy célkitűzése a szaúdi és egyiptomi rendszerek megdöntése.

Barnett az orosz demográfiai válságról is szót ejt, ami szerinte meg fog oldódni, ha a szovjet érában szocializálódott erősen alkoholista generációk kihalnak (53:30), ill. a rendszer további népeket oroszosít el a régi birodalmi hagyományok szerint.

Egy hivatalos fórumon elmondott beszéd:

thomaspmbarnett.com/weblog/2009/03/the_transcript_of_toms_politic.html

És egy friss rádióinterjú (61 perc):

thomaspmbarnett.com/weblog/2009/03/tom_on_sins_of_omission.html

Na ebben már több volt a velős megjegyzés, csak ajánlani tudom. Mint az elmondottakból kiderül, az amerikai hadsereg felkészületlenségének az iraki háború eléjén egyszerű okai voltak, pl. hogy a Pentagon akkor már évtizedek óta nem vett egyetlen páncélozott Humvee-t sem azzal az indokkal, hogy "huzamosabb idejű megszállást úgysem fogunk sehol fenntartani" (7:30). Mein Gott!

Aztán:

"Alapító atyáink is gátlástalan gerillahadviselést folytattak, például vallási ünnepeken indítottak támadást." (17:45)

"Mit kapunk, ha bevezetjük a demokráciát egy olyan helyen, ahol mindenki fiatal, és senkinek nincs egy vasa sem? Gázát." (27:50)

És persze utána terítékre kerülnek a hagyományos témák. Jó szórakozást!

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.04.02. 20:04:26

Barnett egy újabb (qrvajó) írása:

Imagine that! A weapon designed to "kill"!

thomaspmbarnett.com/weblog/2009/04/relax_and_dont_get_sold_prolif.html

"The Chinese military has actually created a weapon designed to kill! Thank God our carriers exist only to "project power" and "provide presence" instead of parking a death-wielding, mega-destructive air capability right off your coast!"

"And yet, in a tough budgetary environment, expect to see oodles of carrier porn and fighter jet porn and all manner of force structure porn teased out endlessly."

Mellékesen az alábbi, szintén a témához kapcsolódó War Nerd cikk kommentjei között találtam:
exiledonline.com/the-war-nerd-this-is-how-the-carriers-will-die/

mig8 (törölt) 2009.04.10. 22:12:49

Egy dolgot azért hozzátennék. Érdemes lenne odafigyelni a Kínában zajló demográfiai folyamatokra is.

Van egyszer ez az egyke politika. Csak hogy mindenki tisztában legyen vele, ez azt jelenti, hogy Kíínában ösztönzik a családokat arra, hogy csak egy gyerekük legyen. Többnyire működik is a dolog - már ahol.

Merthogy vannak bizonyos kivételek. Pl Tibetben egy kínainak annyi nyereke lehet, amennyit csak akar. És van még pár ilyen terület az országban.

De megemlíthetném azt is, hogy Kínában a lány nem számít gyereknek sok helyen. Ezért szépen leúsztatják őket a Jangcén. Ebből kifolyólag az ország keleti felében átlag két férfira jut egy nő.

Aztán van a gyerekvállaálási kedv is. Kevesen tudják, de Kínában egy hónapban átlag két szabadnapja van egy alkalmazottnak.

Vagy vegyük a környezetszennyezés hatásait. Az ipari övezetekben nincs igazán egészséges gyerek.

Aztán ott vannak gazdasági különbségek is. Ezek miatt iszonyú a migrációs nyomás a városokon - mindenki oda igyekszik. És a számítását sok kínai nem találja meg. Sajnos.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.07.30. 16:46:01

Ismét megjelent egy interjú a doktor úrral Kína témájában:

www.fondolibre.com/2009/07/28/a-conversation-on-china-with-thomas-p-m-barnett/

Tanultam belőle egy új kifejezést:

"I don’t really care what China’s military thinkers are up to. They can fantasize all they want about Taiwan and make their forces irrelevant to the world China actually finds itself operating within. They can dream up all sorts of asymmetrical strategies of warring with America that would, if ever pursued, end up disintegrating their country in a frightening flash once their Pearl Harbor/lightning strike dreams failed to materialize. But in the end, it’s the equivalent of strategy masturbation—very pleasing to oneself and essentially harmless."

Strategy masturbation :)))
süti beállítások módosítása