Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház CVIII. - CsodavárásAmikor 2022 elején adást közöltünk le az új, Villeneuve-féle Dűne adaptációról, ígéretet tettünk, hogy a 2. résszel is foglalkozni fogunk. Ne mondja senki, hogy nem tartjuk meg az ígéretünket: ez a...
  • KatPol Kávéház CII. - Lehetetlen küldetésÜdvözöljük minden kedves hallgatónkat! Mikor az első világháború szóba kerül, viszonylag keveseknek szokott eszébe jutni a katonai igazságszolgáltatás vagy Stanley Kubrick neve, míg az emberek életét...
  • KatPol Kávéház XCV. - Rekt konstrukcióPodcastunkban többször foglalkoztunk már az amerikai polgárháború kérdéskörével, annak kulturális hatásaival és ábrázolásaival, a legismertebb filmektől kezdve (pl. a Gettysburg) egészen az idehaza...
  • KatPol Kávéház XCI. - DisszidálókKedves hallgatóink! Podcastunkban régebben már foglalkoztunk keletnémet filmekkel, ezúttal pedig a Német Demokratikus Köztársaság filmes ábrázolását beszéljük ki. A témában megjelent két kortárs német...
  • KatPol Kávéház LXXXVI. - Római barbárokRománia második világháborús részvétele aligha van a közérdeklődés homlokterében idehaza. A románok elég erőteljesen ellenérdekeltek voltak a magyar célokkal, még ha velük egy szövetségesi rendszerben...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (92) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (56) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (49) franciák (39) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (27) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (168) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Az ukrán védelmi ipar helye a nap alatt - 1. rész

2009.03.06. 06:00 Vestitor

Bemelegítésképpen...

 A 2008. áprilisi bukaresti NATO csúcs apropóján az ukrán politikai elit nyugatos aspirációi újra a figyelem középpontjába állították az országot. Ezek után jött a 2008. decemberi MAP elutasítás, amely már nem jelentett szenzációt, hiszen mindenki - valószínűleg az ukrán kormányzat is - tisztában volt vele, hogy ez fog történni, mert az amerikaiak jó előre megalapozták a helyenként elejtett, erre utaló nyilatkozataikkal. A 2004 őszén-telén lezajlott „narancsos forradalom” után az ukrán politikai elit nacionalista-nyugatorientált része igyekezett felrúgni azt az egyensúlypolitikát, amit a korábbi elitek folytattak és huszáros rohamban próbálta véghezvinni az ún. "jevrointegráciát", vagyis az euroatlanti integrációt.

Az ezt megelőző sokvektorú külpolitika, amely az orosz érdekek figyelembevételével lavírozott a kelet-nyugat határán, nem feltétlenül tudható be az elitek gyávaságának vagy megalkuvásának, sőt, valójában a kelet-nyugati szembenállás nagyobb mozgásteret biztosított az országnak. Ukrajna nyelvi, etnikai-kulturális, és gazdasági szempontból megosztott ország. Az a politikai irányvonal, amely szembemegy ezekkel a realitásokkal, szükségszerűen kiváltja az egyik vagy másik oldal erőteljes ellenkezését, amely könnyen destabilizálhatja a térséget. A kompromisszum, amelyet a donyecki, odesszai, dnyipropetrovszki és egyéb oroszorientált klánok elfogadtak Ukrajna függetlenedésekor, t.i. , hogy jobb nekik egy olyan országban élni, amelynek irányításába időnként beleszólhatnak, ugyanakkor szoros gazdasági kapcsolatot fenntartani az oroszokkal, mint az Orosz Föderáció kilencvenedik (vagy jelenleg nyolcvanegyedik) szövetségi szubjektumaként alárendelődni a centralizált orosz államapparátusnak, veszélybe került.

Ukrajna függetlenné válása óta ellentmondásos a viszony a két ország védelmi ipara között. Sokszor az országok politikai orientációja határozza meg az együttműködés kereteit, máskor teljesen racionális gazdasági érdekek mentén születnek döntések. Az ukrán hadiipar lehetőségeit akarva-akaratlanul is befolyásolja a NATO és Oroszország között fennálló kapcsolatrendszer, sokszor olyan módon, ami a figyelmetlen szemlélő számára illogikusnak tűnik. Orosz oldalról a nyugati hadiipari cégekkel történő együttműködés például mind volumenében mind mélységében nagyságrendekkel felülmúlja az ukrán-nyugati közös projektek hasonló mutatóit, itt azonban mégsem kerülnek elő azok a biztonságpolitikai és lojalitást kétségbe vonó aggályok, amivel az ukránokat riogatják egyes orosz politikusok. A magyarázat viszonylag egyszerű: Oroszország nem kíván maga mellett konkurenciát látni, ő maga akarja a szovjet hadiipar által lefektetett technikai és gyártási kapacitásokban rejlő lehetőségeket kiaknázni. Ami ezen felül való, az nem több mint ügyes retorika. Mindezzel persze nem akarom azt mondani, hogy az Ukrajna nyugatos kurzusát mereven elutasító orosz politikának nincsenek reális és nagyon is racionális biztonságpolitikai alapjai. Azt állítom csupán, hogy a biztonságpolitikai és lojalitáshoz kapcsolódó aggályok, valamint a hadiipari együttműködés nem szükségszerűen összefüggő fogalmak, és Oroszország eszközként használja az utóbbit, hogy elérje céljait az előbbiekben.


A szovjet örökség

Az ukrán és orosz védelmi ipar közötti szoros kapcsolat megértéséhez fontos tudatosítani azt az egyértelműnek ható tényt, hogy mindkét állam az egykori Szovjetunió tagja volt. Ez a tény magyarázó változóként hat a két ország viszonylatában. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a bipoláris világrendszer két szuperhatalma közül a szocialista blokk a „szuperhatalmiság” két meghatározó tényezője, a gazdasági és katonapolitikai tényező közül csupán az utóbbira volt kénytelen támaszkodni, erre összpontosította fő energiáit - sokszor minden más érdeket és értéket hátrébb sorolva - a képlet még érthetőbbé válik. Az iparon belül a hadiipar mindent felülírt, mindennél előbbre való volt a szovjet nemzetgazdaságban, mivel egy szuperhatalom igényeinek kellett hogy eleget tegyen.

A Szovjetunió egy magas fokon integrált szövetségi állam volt, ahol a védelmet mind a 15 tagköztársaságra tervezték, a stratégiai nukleáris fegyvereket négy tagállamban1, a rakétavédelmi rendszereket Lettországban, Belaruszban, Ukrajnában, Azerbajdzsánban és Kazahsztánban, a katonai bázisokat pedig az összes tagköztársaságban helyezték el. A hadsereget a 15 tagköztársaságban élő 135 millió dolgozó és szolgálatra fogható emberre tervezték, a hadiipar kutató és gyártó kapacitásaival együtt. Gyakorlatilag a tagköztársaságok mindegyike erősen függött az Orosz SzSzK-tól, ellenben Moszkva csupán néhány kapacitás tekintetében volt ráutalva a belarusz, ukrán és kazah üzemekre. Ez a fajta aszimmetrikus interdependencia - a szovjet gazdaság többi szektorával egyetemben - legtöbbször mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözött, védelmi szempontból azonban a már említett célnak tökéletesen megfelelt. Problémák csak a felbomlás után jelentkeztek, ahol Ukrajnának kiemelt szerep jutott.

A Szovjetunió felbomlásával ezen kapacitások döntő többségére már nem volt többé szükség. A szovjet éra végére a hadiipar tette ki az ipari termelés 28%-át, így az ukrán hadiipari termékek nem csak hogy feleslegessé váltak a szovjet belső piac számára, de önmagukban eladhatatlanok voltak a nemzetközi piacokon is, hiszen kész termékek helyett általában csak alkatrészeket állítottak elő, vagy ballisztikus rakétákat, amelyekre a START szerződésekre és a leszerelési trendekre való tekintettel szintén semmilyen kereslet nem mutatkozott, leszámítva talán az illegális kereskedelmet.

A Szovjetuniótól való elszakadáskor a hadiipar 750 céget és 1,45 millió embert foglalkoztatott. Ballisztikus rakétákat, űrkutatásban felhasznált eszközöket, hadihajókat, harckocsikat, lőszert, páncélozott szállító harcjárműveket, elektronikai berendezéseket, radarokat és teherszállító repülőgépeket gyártottak Ukrajnában. A függetlenedés pillanatában hihetetlen mennyiségű fölösleg keletkezett, a harckocsigyártás az ukrán honvédelemhez szükséges mennyiség kilencszeresét állította elő, a hajógyártás olyan óceánjáró hadihajókat gyártott, amelyekre Ukrajnának egyáltalán nem volt szüksége, az atomarzenálról való lemondás miatt pedig az SS-18, SS-20 és SS-24-es ballisztikus rakéták "karrierje" is derékba tört, bár ezek közül néhányat kereskedelmi célokra sikeresen átalakítottak. Ezekről a későbbiekben még szó lesz.

Rendszerváltás a hadiiparban

A frissen függetlenedett Ukrajna megörökölte tehát ezt az irdatlan védelmi ipari kapacitást, ami csak tovább tetézte a politikai és gazdasági káosz okozta nehézségeket. A hadiipar racionalizálása nem csupán anyagi, hanem szociális természetű akadályokba is ütközött, hiszen ebben az ágazatban dolgozott majd’ másfél millió ember. Ez később a választói szavazóbázis támogatásának esetleges elvesztésétől való félelem miatt rányomta a bélyegét a reformfolyamatokra. Az infrastruktúra átalakítása vagy leszerelése, a káderek és munkások átképzése hihetetlen erőfeszítéseket követelt a fiatal ukrán államtól, a kétezres évek elejére azonban a helyzet valamelyest normalizálódott. Az ukrán hadiipar termelését az 1991-es volumenhez képest tizedére csökkentették, az itt dolgozók száma hetedére, az ukrán GDP-ből való részesedése 35%-ról 6%-ra csökkent. Mindazonáltal az ukrán hadiipar kibocsátása továbbra is meghaladja a honvédelem és az exportlehetőségek volumenét.

Az egyes termékek teljesen önálló, teljes ciklusának gyártását, az ehhez szükséges hatalmas tőkebefektetések és strukturális átalakítások magas költségei miatt viszont csak nagyon kevés, a Malisev harckocsigyárhoz hasonló cég tudta véghezvinni, amely többek között 125 mm-es harckocsilövegek és egyéb rendszerek előállítására specializálódott.

Általában azok a cégek, amelyek képesek voltak ilyen átalakulásra, a világpiacra is önállóan exportálnak, így erős konkurensei az orosz cégeknek. A Malisev mellett ilyenek például a Bronyetekhnika Ukraini, a Juzsnoje, a Juzsmas, a Motor Szics, (amely egyébként egyben az orosz cégekkel leginkább együttműködő és azoktól legjobban függő ukrán hadiipari cég is egyben) az Antonov Tudományos-Műszaki Komplexum, a Progressz Tudományos-Ipari Komplexum, az Izjumi Műszergyár, vagy az Ukrszpectechnika.

Új szelek, avagy a védelmi szektor átalakulása

Manapság a hadiipar már jóval kisebb szerepet játszik az ukrán gazdaságban mint a rendszerváltás idején, ugyanakkor egyes ágazatai korszerű termékeket állítanak elő. Így a gázturbinás hajtóművek, a rakétatechnika, a rádióelektronika, a szonártechnika és repüléstechnika tervezési és gyártási szinten továbbra is viszonylag magas technikai színvonalat képvisel, Ukrajna pedig a termelés jelentős részét a világpiacon is értékesíti, igaz ebben a szükségtelenné vált egykori szovjet haditechnikai eladások is megjelennek.

1. táblázat: Az ukrán védelmi ipar fontosabb ágazatainak felépítése

  K+ F intézetek, tervezőirodák száma Gyártási egységek, vállalatok száma
Űrhajózás és repülés 18 64
Haditengerészet 55 67
Rakétaipar 6 28
Kézi- és könnyűfegyver-gyártás 3 27
Kommunikációs és automatizált rendszerek 2 13
Akkumulátorok 2 53
Rádiótechnikai eszközök 3 6

Forrás: Ukraine Defense Industry, Globalsecurity adatai alapján.

1996-tól a leépítést túlélő vállalatok a nemzetközi fegyverpiac felé orientálódtak és más országok hadiipari vállalataival (elsősorban oroszországiakkal) szoros együttműködést alakítottak ki. 2000-ben az ukrán hadiipar termelésének 90%-át a nemzetközi fegyverpiacon értékesítette, az állami megrendelések pedig mindössze a termelés mintegy 5%-át tették ki. Ez mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény, ha azt vesszük, hogy 1997-ben a hadiipari termelésnek csupán 43%-át exportálták . 2003 és 2007 között pedig Ukrajna a világ 10. legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő a szállítások 1,55%-ával.

2. táblázat: Az ukrán fegyverexport szerkezete 1995 után (millió USD$).

  1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen
Repülőgépek  74 91  83  103  100  147  409  133  177  205  124  323  27  1998
Páncélozott járművek  38 2 421  511 493 36 62 14 74 43 65 58 37 1856
Tűzérségi fegyverek            3  1  10    2  13      29
Hajtóművek  21  38  37  16  81  13  35  27  45  59  30  30  7  437
Rakéták  30  5  25  5  67  51  86  21  18  34  75  149  38  604
Érzékelők, szenzorok  53          30  8  40  33  10    3    176
Hajók        20  20    60    50          150
Összesen  215  136  556  655  760  280  661  244  397  354  308  563  109  5249


Forrás: a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) fegyverkereskedelemre vonatkozó statisztikái.

A SIPRI adatai szerint a 2007-es évben az ukrán fegyverexport jelentősen visszaesett: míg 2006-ban még 563 millió dollár értékben exportáltak, a tavalyi évben csupán 109 millió dollárnyi fegyvert sikerült a nemzetközi piacon értékesíteni. Ezek szerint 2007-ben Kínával, Irakkal, Azerbajdzsánnal és Pakisztánnal sikerült 43, 37, 27 illetve 2 millió dolláros üzleteket kötni. Feltűnő hiányossága a SIPRI adatbázisnak, hogy 1995 óta gyakorlatilag nem szerepelnek benne az Oroszországba irányuló szállítások(valószínűleg azért, mert Kijev a földgázszámláit innentől kezdte barter jellegű fegyverszállításokkal kiegyenlíteni), pedig ezek ismeretében valószínűleg számottevően módosulna a mérleg.

3. táblázat: Az ukrán fegyverexport 10 legnagyobb importőre 1995 után (millió USD$).

  1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen
Pakisztán     420 440 420         9 9 2 2 1301
Kína   10 5 14 24 33 67 64 5 35 84 123 43 507
Algéria   7   93 133 63 46 23 9 7 19 9   408
India 19   66   34 20 20 14 77 88       338
Líbia             145   145     42   332
Srí Lanka 42 60     8 51 21         22   204
Irán       30   87 75             192
Azerbajdzsán               10   3 29 107 27 176
Jemen 22       12       40 23 21 55   174
E.A.E                 22 145       167
Teljes export 215 136 566 655 760 280 661 244 397 357 308 563 109 5249

 

A SIPRI szakértői sok olyan adatot nem vesznek figyelembe, amelyek jelenleg az ukrán hadiipar fontos részét képezik, úgy mint a különböző alkatrészek gyártása, összeszerelés, illetve a régi szovjet haditechnika szervízelése, amelyek jelentősen növelnék az exportbevételek volumenét. Az ukrán Leszerelés és Hadsereg Átalakítás Központ (Центр Досліджень Арміі, Конверсії та Роззброєння) adatai ezért némileg eltérnek a svéd statisztikáktól. Feltételezhető, hogy nem csupán mellveregetés céljából kerekítették felfelé, hanem ezért mert saját terepen mozogva sokkal jobban ismerik az exportbevételek alakulását. Az sem tartható kizártnak, hogy az illegális fegyvereladások egy részét is belekalkulálják a számokba.


4. táblázat: Ukrajna fegyverexportja 2000 és 2007 között a Leszerelés és Hadsereg Átalakítás Központ adatai alapján (millió USD$).:

  2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Export értéke 600 575 440-460 530-550 600 600 700 770


A következő részben az ukrán hadsereg jelenlegi állapotára vetek egy pillantást, megvizsgáljuk a védelmi ipar ukrán belpolitikában játszott szerepét, majd a kereskedelmi célú űrkutatásban rejlő potenciált vagy annak lassú elhalását vizionálom.

7 komment


| More

Címkék: ukrajna hadiipar

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr97983854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.03.06. 15:22:21

Gratz az első cikkhez!

Két kérdés:
Lehet tudni, hogy az export 2007-es visszaesésének mi volt az oka?

Az export táblázatából hiányoznak a small arms kategóriájú fegyverek. Ezekből kb. mennyit gyártanak és exportálnak?

Vestitor 2009.03.06. 17:41:22

Köszönöm!:)
1. Valójában nem volt visszaesés (legalábbis a Leszerelési Kutatóintézet szerint nem és ők általában elég megbízható adatokat szoktak kihozni). Nem tudom mi lelte SIPRI-éket, azt tudom még elképzelni, hogy több lett az olyan biznisz, ahol az oroszok-ukránok együttesen exportáltak, de hivatalosan most már csak az oroszok neve alatt fut a dolog a külpolitikai "nemszeretlek" miatt. Ennek ellenére az ukránok továbbra is beszállítják a kis alkatrészeiket, hajtóműveiket, szonárjaikat miegymást, csak úgy, hogy a SIPRI erről nem tud.

2. Hivatalosan semennyit :), ugyanis nem deklaráják (www.armscontrol.org/act/2007_11/UN), illetve 2007-ig nem deklarálták kifelé. Elég érzékeny kérdés ez, mostanában nem nagyon szokták feszegetni. Összeget nem tudnék mondani, állítólag a teljes export 1-2%-a (www.zn.kiev.ua/1000/1550/41328/), de ez 2003-as adat. A 2007-es exportra vonatkozóan azonban megvan hogy miből mennyit adtak el kinek (hivatalosan:disarmament.un.org/UN_REGISTER.nsf), csak az nem hogy mennyi pénzért. Szerintem egyébként az illegális eladások kb. legalább ugyanennyit tesznek ki még emellett.

Bögöy (törölt) 2009.03.07. 00:21:31

Jo a cikk, egy aprosag: 2007 nem tavaly volt, hanem tavalyelott. Marcius van mar... :)

Vestitor 2009.03.10. 10:43:54

@Bögöy: Tényleg? Észre se vettem...

Bögöy (törölt) 2009.03.12. 19:33:31

@Vestitor:

"A SIPRI adatai szerint a 2007-es évben az ukrán fegyverexport jelentősen visszaesett: míg 2006-ban még 563 millió dollár értékben exportáltak, a tavalyi évben csupán 109 millió dollárnyi fegyvert sikerült a nemzetközi piacon értékesíteni."

Én ezt a mondatot úgy értelmeztem, hogy a "tavalyi év" kitétel nem 2008-ra, hanem 2007-re vonatkozik.

De végülis mindegy, mint írtam, apróság.

Vestitor 2009.03.13. 17:39:21

Áh, vagy úgy! Teljesen igaz, mea culpa maxima. Egyébként valamire való 2008-as adatokat maximum április vége felé lehet majd fellelni. Május környékén lesz is egy update a témában, terveim szerint...

Bögöy (törölt) 2009.03.13. 19:27:09

@Vestitor: OK, varom az update-eket meg tovabbi folytatasokat is.

Addig is van egy kerdesem. Irtad, hogy a foldgazszallitasokert jelentos reszben hadiipari szallitasokkal fizetnek, es lehetnek egyeb szallitasok ezeken kivul is.

A Financial Times-ban meg valamikor tavaly tavasszal az ukran NATO-tagsag kapcsan irtak (ha jol emlekszem, a Comment rovatban, szoval nem tudom, mennyire nezett utana az ujsagiro), hogy az oroszok katonai eszkozbeszerzeseinek az egyharmada (az eredetiben a pontos kifejezes asszem "a third of Russia's military procurements" volt, ez a kifejezes elegge megragadt bennem) Ukrajnabol szarmazik (es hogy reszben ez magyarazza az oroszok aggodalmat az ukran NATO-tagsaggal szemben). Sajnos nem sikerult megtalalnom a cikket, de valamikor tavaly tavaszi volt (tehat gondolom 2007-es vagy 2006-os adatokon alapulhatott).

Igaz ez? Vagy lehet errol tudni valamit? Annak idejen probaltam utananezni ennek, de nem talaltam semmilyen statisztikat.
süti beállítások módosítása