Az elmúlt hetekben a világon végigsöprő pénzügyi válság egyik epizódjaként a hét elején a gazdasági összeomlás szélére került Izland. A segítség azonban nem várt helyről érkezik: az orosz kormány jelentette be, hogy 4 milliárd eurós kölcsönnel sietne az államcsődtől fenyegetett ország segítségére. (folyt.=>)

A kb. 300,000 lakosú észak-európai szigetország azért került ennyire súlyos helyzetbe, mert a főbb izlandi bankok - kihasználva az elmúlt években nagy mennyiségben rendelkezésre álló olcsó hiteleket - a magyar kb 10%-át kitevő izlandi GDP 7-szeresére rúgó külföldi kötelezettségeket halmoztak fel. Az elmúlt hetek rendkívül súlyos körülményei közepette az egyik legnagyobb, Glitnir nevű bank helyzete tarthatatlanná vált, melyet a pénzintézet részleges államosítása követett. A lépés (párosulva azzal, hogy a központi bank tartalékai csak néhány milliárd eurót tesznek ki) pánikszerű reakciókhoz vezetett, az ország iránti bizalom megrendült, és további zuhanórepülésbe kezdett az izlandi fizetőeszköz, a korona árfolyama, néhány hét alatt elveszítve értékének közel 40%-át. (Az év elején egy euró 90 koronát ért, október 8-án már 200 felett járt az árfolyam)

Eközben az állam egy másik bankot is saját kezelésbe vont, megakadályozandó végső összeomlását. A fenyegető államcsőd elkerülése végett pedig az izlandi kormány egy 4 milliárd eurós hitelt kérelmezett - Oroszországtól. "Nem kaptuk meg azt a fajta támogatást barátainktól, melyet kértünk, így egy ilyen helyzetben, mint a mostani, új barátokat kell keresnünk", kommentálta a döntést Geir H. Haarde izlandi miniszterelnök.

A kérdés ott kezd blogunk számára érdekessé válni, hogy vajon milyen politikai érdekek állhatnak Moszkva döntése mögött, és Izland hagyományos szövetségeseinek számító nyugat- és észak-európai országok miért nem nyújtottak mentőövet Rejkjaviknak.

Nézzük először a hivatalos orosz magyarázatot: Alekszej Kudrin pénzügyminiszter nyilatkozata alapján azért nyújtanának hitelt Izlandnak, mert az országot szigorú költségvetési fegyelem jellemzi. Ez szép és jó (Izland államadóssága valóban igen alacsony), de ezen az alapon Kína, Szingapúr vagy Szaúd-Arábia is kipengethette volna azt a rongyos 4 milliárdot - elvégre fussa' rá. Noha az amerikai sajtó felkapni látszik az "északi Kuba" rendkívül intelligens terminust, mivel Izland a NATO alapító tagja, elég valószínűtlennek tűnik, hogy például az amerikai erők által 2006-ban kiürített Keflavik légibázis legyen az alku tárgya.

A szél sokkal inkább onnan fújhat, amit az egyik orosz befektetési cég vezető stratégája is pedzeget a Financial Times hasábjain: az orosz kölcsön részben üzenet jellegű, azt demonstrálja, hogy Moszkva pénzügyi helyzete kellően szilárd, másrészt az orosz politikai jóindulat később hasznos támogatást szerezhet Moszkvának például az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos területi vitákban. Hasonló véleményt fogalmazott meg az egyik orosz internetes újság is, hozzátéve, hogy több orosz oligarcha, mint például Roman Abramovics és Oleg Gyeripaszka is nem hivatalosan kifejezte érdeklődését az izlandi befektetések iránt.

Mellékszálként érdemes megjegyezni, hogy október 17-én kerül sor az ENSZ BT 5 nem állandó tagjának megválasztására, s a nyugati-európai és más államok (WEOG) csoport két tanácsi székéért Törökország és Ausztria mellett Izland is versenybe szállt (a szigetország még sosem volt BT-tag).

All in all, szerkesztőségünk érdeklődéssel várja a jövő kedden kezdődő tárgyalások eredményét.